Rész,  Fejezet

 1    1     |             Ki nyugszik ottan,~Azt én tudom csak -~Én tudom csak.~
 2    1     |         ottan,~Azt én tudom csak -~Én tudom csak.~Nem jártam arra,~
 3    2     |           Szeretheti - nem te, nem én!~A gályarabnak bélyege,~
 4    2     | megemlegeted~Végzetes örökségedet,~Én édes, drága gyermekem!~~~
 5    3     |             Hajnalhasadáskor veled én?~Mért nem hallgathattuk
 6    3     |            pacsirtát lesbe, te meg én?~Mért nem találkoztunk a
 7    4     |           végsõ sóhaja. -~Az, akit én szívemben õrizek,~Tanúja
 8    4     |          lélek szenved s szenvedek én~Elkárhozva földön, el -
 9    4     |    Máriának hivták e földi tanyán.~Én a fia vagyok, szegény útvesztett,~
10    5     |   megszürkült, lelkem elborult.~Az én mezõmön nem értek kalászok,~
11    5     |     mezõmön nem értek kalászok,~Az én aratásom egy marék virág,~
12    5     |       aratásom egy marék virág,~Az én gyönyöröm az álomlátások,~
13    5     |       gyönyöröm az álomlátások,~Az én világom egy álomvilág.~Kialvó
14    8,  1 |        valaki elmésen megjegyezte, én találtam ki a margó-literaturát:
15    8,  1 |    Tanuljunk a fiataloktól.~Ah! és én is voltam egyszer fiatal!
16    8,  2 |     elsõszülött fiam, a~Józsi. (Az én volnék.) Az isten tartsa
17    8,  2 |          bejegyzés:~1851 május 17.-én Gyöngyös városától~puskalövésnyire,
18    8,  3 |     birizgál a költõi véna.~Idézek én is hát ily igricet,~Ha megsegít
19    8,  3 |           éjszakán~A történetbe az én nagyapám.~Kaftános õsöm,
20    8,  3 |       Kaftános õsöm, nem röstellek én,~Ki a páncélt se mód fölött
21    8,  3 |           A dalt tetõled örököltem én,~S az mégis legszebb ezen
22    8,  3 |           csak költemény,~Legalább én, a rongyos bárd úgy látom:~
23    8,  3 |           és hangot ád:~És öröklõd én - a kicsi a nagynak ~Im
24    8,  3 |           Litvák!~Ó gáncsom nincs, én értelek egészen,~S csak
25    8,  3 |        zokon,~Hogy megcsonkítád az én jogos részem~Az öröködben
26    8,  3 |       elõlem a borom:~Ó legalább - én jámbor nagyapám!~A szomjuságod
27    8,  3 |        csillámlik elõre -~De neked én nem kivánok belõle. ~Pusztulj,
28    8,  3 |         jóllakunk.~Szeretném látni én azt a kovácsot,~Ki olyan
29    8,  3 |          rózsás asszonyok!~Fületek én a szörnyûségtõl óvom.~Még
30    8,  3 |          bestiát leszólom.~Vörösbe én nem festek pogromot,~Mikor
31    8,  3 |         talán,~Hogy ez az õs ép az én nagyapám...~...Fönn a bozótban
32    8,  4 |          És lassan már elálmosodom én.~Mi haszna vér és tûz, szerelmek,
33    8,  4 |       Álomerdõket, akácillatot,~Az én istenem mindennel megáldott,~
34    8,  4 |         jókedvében adhatott.~Siess én lelkem, ródd le tartozásod -~
35    8,  5 |           feje fölött, mondván: te én helyettem mégy el az árnyak
36    8,  5 |        mégy el az árnyak világába, én pedig itt maradok, hogy
37    8,  5 |            a begyem:~A messiást is én csak azért várom,~Mert megigértem
38    8,  5 |         nem találod soha.)~Ügyelj, én népem! igy vagyon megirva:~
39    8,  5 |         megváltó kakasom.~A büneim én testálom neked~És tarajodra
40    8,  5 |         cseléd!~Fartolt a Csámpás, én meg sebtibe~Bokán felül
41    8,  6 |       vártunk, mintha csak lesben,~Én és viruló arccal az édes
42    8,  6 |       folyton távolban kóválygott,~Én akkor csöpp tudatlanka még,~
43    8,  8 |            Nevü szent szine elébe:~Én a legkisebb, tudásra legkönnyebb,~
44    8,  8 |           tudná híven festeni, nem én.~Nem tudom bizton, szõke
45    8,  9 |       folytatom, ha még ráérek,~Ha én nem, talán majd folytatja
46    8,  10|   Betüzzétek csak jól a históriát:~Én - én vagyok, bármennyire
47    8,  10|         csak jól a históriát:~Én - én vagyok, bármennyire tapostak,~
48    8,  10|        kanócot dobta,~Reám fogták, én türtem hallgatag,~Róma pernyéje
49    8,  10|         Hagyd abba, öreg: a bolond én vagyok!~Egymást szapulni
50    8,  10|         talált, az vágódott hasra.~Én magam is. - Bevallani nem