15-egyeb | egyed-hagyn | hagyo-kodon | kolcs-motiv | mozdu-sivo | so-vando | var-zugja
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1 8, 2 | fejében kikötött~magának. 15 máriás ezüst huszast és~
2 8, 2 | tragikus~bejegyzés:~1851 május 17.-én Gyöngyös városától~puskalövésnyire,
3 8, 2 | igen különös:~~~Tiszacsege, 1839.~Meghitták az apósomat,
4 8, 2 | egy tragikus~bejegyzés:~1851 május 17.-én Gyöngyös városától~
5 Int | Knyáz Potemkin című, az 1905-ös orosz forradalmat köszöntő
6 8, 1 | tiszteltetem.~Kelt Budapesten, 1910 december havában.~~~
7 Int | Kiss József~1843-1921~Kiss Józsefet négy évtizeden
8 Int | tiszaeszlári vérvádra reagál.~~2004. március 6.~Válas György~~ ~
9 8, 2 | Azután:~1843 nov. 30.-án hétfõrõl keddre~virradóra
10 Int | szöveg az 1926-os kiadás 394. példányából származik.~
11 Int | magánkiadásában jelent meg, mindössze 500 példányban. Az 1911-es,
12 Int | vérvádra reagál.~~2004. március 6.~Válas György~~ ~
13 8, 3 | nagynak ~Im folytatom, ahol te abbahagytad~ II.~De
14 8, 1 | hamvai szétszórassanak.~Abban az esztendõben, mikor a
15 8, 3 | makacson~És bambán néztek be az ablakon...~ ~
16 8, 3 | mesekönyvbõl kiollózott ábra,~Egy jelenés az idegen nekik,~
17 8, 5 | Lõcslábu Jób s a kancsal Ábrahám.~A közügyekre mindenik befolyna,~
18 8, 8 | könnyü, vakmerõ az álmom,~Adatott nékem a szent Biblia~S a
19 8, 3 | akadt,~Mióta férfi, nõ: két ádáz ellen,~Egymásra törnek gyilkos
20 8, 4 | megáldott,~Amit csak jókedvében adhatott.~Siess én lelkem, ródd le
21 8, 2 | Mayer Litvákot. Az~isten adjon neki örök békét vándorlásai~
22 8, 10| Neked mindenben igazat adok.~Lásd, van aki mindig bevág
23 8, 1 | fogok. Azért sietek, azért adom ki olyan hirtelen, mielõtt
24 8, 9 | Hiradók jöttek, - rémlik, Adony alól: -~Valami jámbor a
25 8, 3 | dalosnak csókkal nem marad adós,~A csók meg olyan, hogy
26 8, 9 | kettõ, három...~Lovacska! adsza patkóvasadat!~Ha megfogom,
27 Int | főművét Kiss József 1911-ben adta ki először, de ezután még
28 8, 10| forgószél támadt~Fekete szint adva a világnak,~Hol egyre szaporodnak
29 8, 7 | düledékeny,~Szuvas gerenda s ágas középen~És füstös, ronda,
30 8, 1 | vállveregetésére és barátai aggodalmas gyámkodására. Ebben a korban
31 8, 10| Bolond Istók rápirit az aggra:~Hagyd abba, öreg: a bolond
32 8, 5 | születtem, csak szakadtam ágról~S rossz indulattal tele
33 2 | Kering a vér, eszmél az agy,~Kivétel nincs - csak egy,
34 8, 6 | gyermekotthonomba!~Ültessetek az agyagpart tövébe,~Melybõl gyurni lehet
35 8, 9 | magától.~Kell hozzá más, ki ágyát megvesse!~Sok hókusz-pókusz,
36 8, 2 | kenyeret~lopott. Rajtakapták, agyonverték és~kilökték az akasztófadombra.
37 6 | fekete madár a kísérõ párom,~Agyvelõmbe csapkod szárnya legyintése.~
38 8, 3 | Dávid oltára elmállott,~Áhitat olyan magasan nem szállott.~
39 8, 7 | Amig vigyorg a leffentyüs ajak:~Nyomor meghívta a nyomort
40 8, 5 | Tavaszi fényben csillan meg az ájer -~És evvel maradok: apád,
41 8, 3 | hangszere~Felujjongott e bársony ajkakon~És szívet, elmét megejtett
42 8, 10| Inkább a szem beszélt s ajkat váltott,~Szökellve gyorsan,
43 8, 3 | találnak.~S amint a pintes kupa ajkát éri,~Kuruc világból horpadt
44 8, 8 | Mosoly pirkallott piros ajkira~S önguny játszott a széles,
45 8, 5 | lelkére.~Belé ütõdöm a nyitott ajtóba~És minden lompos engemet
46 5 | alatt!~Mintha rab démonok az ajtót ráznák,~Hogy börtönükbõl
47 8, 3 | Mayer Litvák.~Bólint az ákác: ‘csés utat, ó mester:~Ez
48 8, 4 | egész világot,~Álomerdõket, akácillatot,~Az én istenem mindennel
49 8, 3 | sokan,~De süket és vak is akad elég;~Morajlik lenn a mélyben
50 8, 1 | hanem amiket kaptam. Az akadémikus baglyok rám meresztették
51 8, 2 | agyonverték és~kilökték az akasztófadombra. Nem akadt~senki, aki eltemesse,
52 8, 3 | Gondolta: jobb, ha vakon akceptálja:~Be így vonult zimankós
53 Int | szóba sem kerülhetett, az akkori hivatalosság számára ő többrendbelileg
54 8, 10| Az egész talán nem több: ákom-bákom!~Hagytam, a toll szaladjon,
55 8, 2 | Pár sorral alább következik egy tragikus~
56 8, 7 | mulatság, mely evvel felérne?~Alacsony volt a ház és düledékeny,~
57 8, 3 | Körülállják vad, morcos alakok,~Vasvillás nép s határkerülõk
58 8, 8 | feltámadását látnom.~Kicsit alamuszi, kicsit csintalan,~Kicsit
59 8, 7 | hiába! páriák.~Hunyászkodó alázattal õdöngnek,~De szemtelen,
60 4 | bolyongó átok a mindenségben:~Áldom a szívet, mely világra hozott,~
61 8, 5 | kakast vagy egy csirkét áldoz az alvilági hatalmaknak,
62 8, 5 | tartozik. Beszél a bibliai kor áldozati kultuszáról, amely elmult
63 8, 5 | kikezdett.~Hogy bort csenek az áldozópohárból~S a szombatot kajánul megszegem.~
64 8, 3 | melódiák,~Amiket költött, alig vette észre.~Mire elért
65 5 | délibábja von,~Amelyek távol ég alján cikáznak -~Valamikor - beomlott
66 Int | a nagyapámról című, élte alkonyán írt főművét Kiss József
67 8, 6 | nyomát,~Még ma is életem alkonyatán.~S érezni fogom talán még
68 8, 5 | Ugyanis a nagy böjtöt megelõzõ alkonyaton kiki egy kakast vagy egy
69 8, 3 | a lomha,~Mózes-fejét már alkonyfénybe vonta.~A vándorösztönt sivatagból
70 8, 9 | féreg õ minden izében,~Nincs állat a földön több oly ostoba,~
71 8, 9 | ösvényt, utakat.~Ha utját állta pocsolya vagy zátony,~Csak
72 5 | esik, esik -~Félek, hogy álmaim összezilálja,~S elhagynak,
73 8, 3 | szorulnak a kicsi szobába’~És álmélkodva hallgatják, lesik -~Ily
74 3 | mámor, a vágyak,~Az ifju álmok idején!...~~~
75 8, 6 | hossza, se vége,~Akinek isten álmokat adott.~Nekem adott, dicsértessék
76 8, 8 | léptem könnyü, vakmerõ az álmom,~Adatott nékem a szent Biblia~
77 8, 10| hallgatag,~Róma pernyéje álmomat meglopta~És nekem moccannom
78 5 | És találgattuk, boldog álmot fûzve,~Hogy a siró fa vajjon
79 8, 9 | jöttek, - rémlik, Adony alól: -~Valami jámbor a fübe
80 5 | És félig ébren és félig álomba’~Piszkálgatom a húnyó parazsat.~ ~
81 8, 4 | magammal egy egész világot,~Álomerdõket, akácillatot,~Az én istenem
82 8, 1 | õrület, a dodonai triposz álomhozó bûbája és írnom kelletett
83 5 | virág,~Az én gyönyöröm az álomlátások,~Az én világom egy álomvilág.~
84 5 | álomlátások,~Az én világom egy álomvilág.~Kialvó lángok pernyéje
85 1 | Merre kell mennem.~Te alszol ottan,~Édes jó anyám!...~
86 Int | esetleges ritka kivételnek) általában a magyartanár teljesen személyes,
87 8, 5 | vagy egy csirkét áldoz az alvilági hatalmaknak, ráolvassa bûneit
88 8, 9 | szabad.~De a tanács nem nézte ám henyén,~S kimondta: az ügy
89 8, 3 | de a szappan ritka,~Ez ama földnek féltve õrzött titka.~
90 8, 1 | nekem, ha leböcsmérelnétek. Ámbátor mindegy. Ebben a korban
91 8, 3 | illatokkal terhes,~Mint égõ ámbrával rakott edény.~Irigylem,
92 8, 9 | vadász, ha üzi a vadat.~Ámde a gebe, jóval gyengébb lábon~
93 5 | jövendõ tüzek délibábja von,~Amelyek távol ég alján cikáznak -~
94 8, 3 | szólna más ének~Mint az, amelyet a szelek regélnek.~Ti szép
95 8, 5 | éji rém,~S a szemverés, amelytõl gyermek fázik,~S az éhinség,
96 8, 2 | gyémántból lesz a~patkószege. Amen.”~ *~
97 8, 5 | mentem, merre int a távol,~Amerre tágul a kék boltozat,~Micraimból,
98 5 | is véres lángban áll!~- S amíg lelkemmel káprázatok játsznak~
99 8, 10| természetem.~És azt is, hogy amim van, mind loptam -~Haj,
100 8, 4 | mögött a bibor csík nem ámit,~Nem hajnal az, de éjnek
101 8, 6 | neki.~Mind gyermekemlék, ámulat, csoda,~Ó mehetnék bár még
102 8, 2 | Azután:~1843 nov. 30.-án hétfõrõl keddre~virradóra
103 8, 10| fehéren~És Bolond Istók, az andalgó legény.~Sarkantyuja pendül
104 8, 9 | után látott,~Mert éhomra se angyalok, se szentek~Ájtatos szent
105 8, 6 | egy alak,~Egy dzsin vagy annál is hatalmasabb.~Mert olyat
106 8, 3 | kéklõ, szép ege után,~Mely annyi jóval, édessel kinálta,~
107 8, 10| magad látod.~A sárga foltot annyira megszoktam,~Nem igen izgat,
108 8, 5 | vándorlásaiból. Ezuttal is, mint már annyiszor, holmi apró-cseprõ nézeteltérések
109 8, 9 | önmagát,~Hogy pihenõt neki az anyaföld nem ád.~Mert hat láb földhöz,
110 8, 3 | nem példák többé a tisztes anyák.~Leányok buknak, asszonyok
111 8, 3 | A ballada a csókgyilkos anyárul - -~Ó ifjú kornak színes
112 8, 8 | És istenfélõ volt a kis anyátlan,~A gyertyákat õ gyujtá péntek
113 5 | Világforrongás volt az anyja néki~És forradalmak az õ
114 8, 8 | brokátban,~Ugy, amint egykor anyjától elleste~Felhõtlen, boldog
115 8, 6 | csöpp tudatlanka még,~De anyuka folyton édesen mosolygott,~
116 8, 8 | drága, édes szemefénye.~Öreg apjának gondját õ viselte,~És istenfélõ
117 8, 10| toll szaladjon, hol szalad,~Apolló apám megbocsátja nékem,~
118 8, 2 | vallásunak látszatott. Az apósom egy~kölcsönkért nyomorult
119 8, 7 | õdöngnek,~De szemtelen, az apraja kivált:~Fel udvarolni ide
120 8, 5 | bölcsen kieszelték,~Hogy apró jószág pótoljon nagyot:~
121 8, 5 | mint már annyiszor, holmi apró-cseprõ nézeteltérések miatta vonul
122 8, 3 | jött át vad országokon:~Aprópénzét is, futván, odahagyta,~Zsebében
123 8, 3 | A nagy tanácsnak bölcs arany szava, -~Asszonynak nem
124 8, 2 | irgalmas isten a~másvilágon aranypatkót fog veretni mind a~négy
125 8, 8 | mennyektöl már csak egy arasz;~Az irást bujtam késõn és
126 5 | nem értek kalászok,~Az én aratásom egy marék virág,~Az én gyönyöröm
127 7 | bordátlan, kering feneketlen,~És árbóca hegyén~Lobogója a lengõ
128 8, 6 | Fekete zászlóval fönn az árbocán,~Érezni fogom és tán meg
129 8, 8 | pírja, bája, hamva~Hüvöslött arcán, egész termetén~Ha Arioszt
130 8, 6 | csak lesben,~Én és viruló arccal az édes anyám.~Kicsi testem
131 5 | vályog-tûzhelyen?~A nyílt arcokat, a nyájas világot,~Hol tréfa
132 8, 7 | idétlen, dult embercafat,~Arcukra irva, ki mennyit nyomorgott,~
133 8, 8 | arcán, egész termetén~Ha Arioszt ma ujra feltámadna,~Õ tudná
134 8, 5 | Ároktõnél, hallom, vad vizek árja~Fele országra tengert tereget~
135 8, 6 | emészti önmagát,~S hosszu árnyakat vetit elõre.~Örök kétségek,
136 8, 8 | nyilott a tavasz:~A szent pap árnyékában nõttem nagyra,~Mint kukorica
137 8, 6 | senki se tudhatja elõre.~S Ároktõ ott bujkált a szemünk elõtt,~
138 8, 6 | Hallottátok hirét hires Ároktõnek,~A csegei révet vaj’ ki
139 8, 5 | kit önön nyája ver ki.~Ároktõnél, hallom, vad vizek árja~
140 8, 5 | vize rajtam kifogott,~Küldj Ároktõre értem ladikot.~Hogy volt,
141 8, 2 | kiáradt Tisza~vizén jött át Ároktõrõl lélekvesztõ kis~csolnakon.
142 8, 5 | oltár és szentség~S nincs Áron, aki old és megbocsát;~Azonkivül
143 1 | Én tudom csak.~Nem jártam arra,~De oda szállnék;~Nem láttam
144 8, 3 | költõknek rokonszenves téma.~Arról hazudik s tesz hamis hitet,~
145 8, 10| Nekem már a köpésük se ártott,~Élek, vagyok; ime magad
146 8, 3 | tánc!~...Mért oly fehér az asszonyaik teste?~S férfia mért tompa,
147 8, 3 | tanácsnak bölcs arany szava, -~Asszonynak nem való a sok misézés:~
148 8, 3 | a dal révén nyertes:~Egy asszonyszív a legszebb nyeremény!~A
149 4 | nõnél fehérebb.~Egy földi asszonyt, ki, bár nincsen szárnya,~
150 8, 8 | rajongó, hivõ, tiszta lélek,~Aszkéta, kit nem nyügözhet a test,~
151 8, 7 | egy szombat délutánra.~Az asztalfõn reb Mayer Litvák trónol,~
152 8, 7 | nagy asztal a közepén~És asztalon sok csorba cinedény,~És
153 8, 3 | aki még zabál ott,~Hol az asztalról mi lerakodunk:~Ha van kis
154 8, 6 | És a szinek még folyvást át- meg átvedlettek~S im felbukkan
155 8, 9 | hazafelé,~Csak egy csökönyös átalkodott féreg,~Egy rühös kuvasz
156 8, 5 | borom és só a kenyerem:~Átkom a rideg józanságot érje,~
157 8, 5 | komor-tétlen,~Nyomasztó, átkos egyedüliségben...~A szirtcsucson
158 8, 10| magam is. - Bevallani nem átlom,~Hiába nyomoritám lantomat,~
159 8, 3 | T. publikum nevében.~És átnyújtott, mint illik és korrekt,~
160 8, 8 | õ gyujtá péntek este,~Az átöröklött drága szép brokátban,~Ugy,
161 8, 6 | szinek még folyvást át- meg átvedlettek~S im felbukkan egy csolnak
162 8, 7 | nem süritjük mink is az avart.~A hal! a hal! a zöldséges
163 8, 3 | Nem várunk, mig a szalonna avas.~Érett a bosszú, fonnyad
164 6 | válunk végre?~„Mit érnél te avval, ha el is hagynálak?~A fekete
165 8, 5 | komor, zord kõsivatag,~Neve Azázel: minden élet sirja,~Se lomb,
166 8, 2 | elparentálta és a~gyülekezet azokat a gyászénekeket~énekelte,
167 8, 5 | indul mindig a jérce,~A fõ azonba’ hogy a cél talál,~S a szándékot
168 8, 5 | Áron, aki old és megbocsát;~Azonkivül megdrágultak a kecskék,~
169 8, 9 | Kifényesedett fenn a kék azúr~S égiek fogadták az imádságot.~
170 8, 9 | S a jó istenre háritá a babért.~Nem volt itt több: egyetlen
171 8, 9 | szentebb, mint a csürhe babonája~S jaj a merésznek, ki ellene
172 7 | vesztegel~- Hali-hé-hali-hó! -~A babonás hajó?~Jár, jár szakadatlan,
173 8, 10| Egymást szapulni háládatlan babra,~Neked mindenben igazat
174 8, 6 | kemény izma~És márványból a bagariacsizma.~S a csolnak visszazökken
175 8, 1 | amiket kaptam. Az akadémikus baglyok rám meresztették a szemeiket
176 8, 5 | Csátrul:~- Leányom, Mirja, baj van Köpecen!~E szük világban
177 8, 8 | ének.~Tizenhét évnek pírja, bája, hamva~Hüvöslött arcán,
178 8, 3 | lehet tovább:~És minden bajnak csak egy az oka -~Ó szégyelje
179 8, 7 | Feszitni mersz, mint egy bakakabát?~Ó a szerénység nem e kor
180 8, 5 | Tehénkét csirke és kakas bakot.~És jóváhagyták rögvest
181 8, 10| mostak.~Már voltam, mikor Bál volt az egyisten~S tüzes
182 8, 9 | fogott,~Szijakat csavart a balkarjára~És istent hívta ájtatos
183 8, 3 | hajdan a becsvágyam.~A ballada a csókgyilkos anyárul - -~
184 8, 9 | Hitte, élni megy s halálba ballagott.~A senki halottja, kirõl
185 5 | korhadt,~Mi évezredek véres bálványa volt,~És oduikból elõvánszorognak~
186 8, 3 | Sátán,~Hogy kápráztassa bamba szemeit.~Mint amikor a vetés
187 8, 3 | csak megálltak makacson~És bambán néztek be az ablakon...~ ~
188 Int | Egyetlen teljes kiadása 1926-ban, a költő fiainak magánkiadásában
189 8, 9 | De hát mihaszna a késõi bánat,~Ha szerte nyuzták jó prémes
190 8, 9 | beleolvadt, lágyan~Egy édes, bánatos melódiában.~S a láp megszólalt:
191 8, 3 | határon -~Hol is van csak? Eh, bánja a fene!~Bogárka bõven, de
192 8, 1 | ellenségei vállveregetésére és barátai aggodalmas gyámkodására.
193 8, 10| Nem voltak õk se ellen, se barátok,~Se hus, se vér, csak képzelt
194 8, 3 | lassan csak a testtel, jó barátom,~A mesét mondd: Ó szép csak
195 8, 3 | esik a szõke haj ügyében:~Ó barbár nép, a haj az fáj nekik.~
196 8, 3 | Legalább én, a rongyos bárd úgy látom:~A rozsda dõzsöl
197 8, 10| históriát:~Én - én vagyok, bármennyire tapostak,~Az idõk mindig
198 8, 7 | csuda!~Nem evett ilyet - bármiként firtatják -~Nero, se Krisztus,
199 8, 6 | És festi vizeit szürkére, barnára;~Olykor, úgy tetszik, csupa
200 8, 3 | hangszere~Felujjongott e bársony ajkakon~És szívet, elmét
201 8, 3 | Zsebében nem maradt egy árva batka.~Csillag varázsa nem vonzotta
202 8, 10| pezsdül,~Mindig csak türt, de bátor és szabad.~Mindenütt ott,
203 8, 10| mindig azok gyõznek, akik bátrak,~De sürübben az, aki nem
204 7 | Hali-hé-hali-hó! -~A lázadó hajó!~Batumnál megfúrták - hali-hé-hali-hó! -~
205 8, 3 | S jön egy muzsik:~- „Bátyuska hé! Tudod ez micsoda?~Jer,
206 8, 3 | más volt egykor, hajdan a becsvágyam.~A ballada a csókgyilkos
207 8, 3 | olyan mindegy, ha sorra bedül:~A romok tovább élnek, mint
208 8, 6 | hányatások,~Eltörülhetetlen beékelt rovások!~S érzem ez áldás
209 8, 3 | Elég. Ezt láttam. Ennyivel beérem.~Vilnában várta dicsõséges
210 5 | összezilálja,~S elhagynak, mire beesteledik.~Hideg van... Fázom... Friss
211 Int | de meg nem írt, illetve befejezetlen fejezetei. Egyetlen teljes
212 8, 9 | hadak:~A pokol küldte, az éj befogadta,~Ránehezedett élõre, halottra.~
213 8, 5 | Ábrahám.~A közügyekre mindenik befolyna,~Vajmi kevés kell ahho’
214 8, 5 | rossz indulattal tele a begyem:~A messiást is én csak azért
215 1 | Fája elsüppedt,~Hantja behorpadt,~Ki nyugszik ottan,~Azt
216 8, 2 | vonásokkal az édesanyám bejegyzése:~Az ég madarai, az isten
217 8, 2 | Azután közömbös bejegyzések következnek.~Végül ismét
218 8, 2 | Az~isten adjon neki örök békét vándorlásai~után. Bizonyosan
219 8, 3 | várják be a virágérést,~És béketûrés az asszony joga!”~S egy
220 2 | máglyafény lobog,~Lehet, ide is bekopog...~- Eredj aludni, gyermekem!~
221 8, 3 | erszényt - a régi elveszett,~S beléje egy kis csengõ tartalékot;~
222 4 | létezett.~Orvúl a lelkét lopta belém~S e lélek szenved s szenvedek
223 8, 9 | koptatható,~Az éj csendjébe beleolvadt, lágyan~Egy édes, bánatos
224 8, 3 | Nagy infernalis pompával belépe~- Ki tort ül gyengén és
225 8, 3 | emberszámnál több a csõcselék.~Belésüppedt a trón a dús penészbe~És
226 8, 1 | Magyarországon, mert a fiúk beleszerettek ebbe a kétes hírû nõbe,
227 8, 3 | Letelepszik a kaftános legény -~Beljebb egy szál cigány egy szál
228 8, 8 | se tudta, mi a kalamáris.~Belõlünk telt a gárda, a nagy gárda,~
229 2 | te, nem én!~A gályarabnak bélyege,~Mit hóhér homlokára süt,~
230 Int | főművét Kiss József 1911-ben adta ki először, de ezután
231 1 | rátalálnék:~Valami titkos~Erő él bennem,~Az megmondaná:~Merre kell
232 5 | alján cikáznak -~Valamikor - beomlott síromon,~Itt ülök némán,
233 8, 3 | VI.~A gránicon egy õr berdót kiáltott -~Egy puska elsül,
234 8, 3 | fádnak~És gyönyöreid más berkekben várnak.~Mikor az életét
235 8, 3 | bosszú, fonnyad már a szára,~Berzenkedik már a vörös kakas:~Eridj
236 8, 3 | hazudozok,~Mikor a véres bestiát leszólom.~Vörösbe én nem
237 8, 5 | egyházfi), ami sulyosabb beszámítás alá esik. A sámesz azon
238 8, 9 | Mert mikor Ur enyészetnek beszámol,~Azt se tudja megtenni magától.~
239 8, 5 | indokolja ezen elöljáró beszédet, mely a járatlanabbak irányában
240 8, 5 | mert az is hozzá tartozik. Beszél a bibliai kor áldozati kultuszáról,
241 8, 2 | kezeirásával a~következõ:~Beszélik: Sajószentpéteren egy~félkegyelmü
242 8, 5 | urának,~És ráolvassák, amikor betelt,~Bünlajstromát tavasznak,
243 5 | Minek bolygatni, amit betemet?~A rõzselángra más tüzek
244 8, 1 | hírû nõbe, aki erõszakosan betolakodott a Rozgonyi Cicellék és murányi
245 8, 10| eszmék s tettek sora számol,~Betüzzétek csak jól a históriát:~Én -
246 8, 10| adok.~Lásd, van aki mindig bevág a hatra,~Bár az esélyek
247 8, 10| vágódott hasra.~Én magam is. - Bevallani nem átlom,~Hiába nyomoritám
248 8, 3 | rajta nagy haszon.~Oztán bevitték a szanhedriumba,~Holott
249 8, 5 | Kukorékolj, Csámpás! Nincs semmi bibe!”~Biztattam és letettem
250 8, 8 | álmom,~Adatott nékem a szent Biblia~S a próféták feltámadását
251 8, 5 | Csámpás, ne fészkelõdj!...A bibliába’~Ha nem hiszed, hát elolvashatod.)~
252 8, 5 | ha meghallgatnátok.~- A bibliában vannak mély kutak~S eleven
253 8, 5 | hozzá tartozik. Beszél a bibliai kor áldozati kultuszáról,
254 8, 9 | ki ellene vét.~Az ördög bibliája nem a kártya,~Nem a pénz,
255 8, 2 | IMÁDSÁGOSKÖNYVÉBÕL~Ócska családi bibliák elsõ oldalán, régi~imádságoskönyvek
256 8, 8 | gyöpösek vegyest,~Kik a szent Bibliára esküvének:~Rókák között
257 8, 3 | szanhedriumba,~Holott tudósok éj-nap bibliáznak.~Meddõ vitában felporlik
258 8, 5 | bucsubeszédet tart nekik biblikus vonatkozásokkal: félig istenes
259 8, 4 | jegenye?~A hegy mögött a bibor csík nem ámit,~Nem hajnal
260 8, 5 | udvarán:~A Mekmek, Laska, Birbics, Zórik, Golyva,~Lõcslábu
261 8, 3 | s tesz hamis hitet,~Akit birizgál a költõi véna.~Idézek én
262 8, 5 | E birodalmat a kisértõ birja,~Ki istenétõl hajdan elszakadt -~
263 8, 5 | se hang ott nem fakad.~E birodalmat a kisértõ birja,~Ki istenétõl
264 8, 8 | kincses háznak zára,~Amit nem biznak soha senki másra.”~ ~
265 8, 3 | Mayer Litvák, édes nagyapám!~Bizony kend jobban vigyázhatna
266 8, 2 | békét vándorlásai~után. Bizonyosan megint sokat ivott.~ *~
267 8, 3 | Únott, nyomott, komor, bizonytalan~S nehéz párával telített
268 8, 10| szánom-bánom,~Belõle nem sok biztató maradt.~Az egész talán nem
269 8, 5 | Csámpás! Nincs semmi bibe!”~Biztattam és letettem egy darabban:~
270 8, 10| a halottas ing - duplán biztosabb...~De errõl a hallgatás
271 8, 3 | érdekesebb,~De meghatóbb nem, bízvást mondhatom.~Pogrom elõl oldott
272 8, 5 | Elöl a Csámpás, foltos, bõ plundrába,~Simléder-sapka
273 8, 9 | Ha megfogom, többé el se bocsátom,~Leszedem rólad, ha törik,
274 8, 5 | szegény.~Hirt hord; falu böcsületét dézsmálja,~Ezért kijár pogácsa
275 8, 5 | szaporább:~Mi eleink nagy bölcsen kieszelték,~Hogy apró jószág
276 8, 3 | mámorokban égve -~Minden bölcseség ebben kimerül,~Az ember
277 8, 3 | néki már a tudomány~S a bölcseséget pokolba kivánta.~Rébuszt
278 7 | Nyílt lázadást ringat, mint bölcsõ, fedelén~Hatszáz hajós legény -~-
279 6 | szürcsölgeted még cseppenként vérem!~Bölcsõtõl a sírig, társam mind egy
280 8, 2 | nyugtassa. E feljegyzésekbõl böngésztem ki~néhányat. Mingyárt az
281 8, 6 | Csolnak fenekén, mint a rab a börtönbe,~Négy evezõs izzad buzgón,
282 5 | démonok az ajtót ráznák,~Hogy börtönükbõl szabaduljanak.~Haragvó isten!
283 8, 7 | Szakálla hó és a szeme bogár,~Sosem elég - azt tartja -
284 8, 3 | csak? Eh, bánja a fene!~Bogárka bõven, de a szappan ritka,~
285 8, 3 | De minden új rög új dalra bogozta~Lelkén a zengõ, húros szálakat:~
286 8, 3 | megejtett vele.~Aki hallgatta bõjt, hosszú napon,~Annak kitelt
287 8, 3 | kezd a csõcselék.~Sürgetnek bõjtöt, bûnbánást sokan,~De süket
288 8, 5 | Csámpás, én meg sebtibe~Bokán felül két lábszárán ragadtam~
289 7 | rózsák ülnek együtt egy bokorba.~Sívó pusztaságra, amely
290 2 | fent és alant,~Megszáll boldog-boldogtalant,~S az emberből, kit elragad,~
291 8, 8 | ifjuságot, amely elveszett?~A boldogságról nem szól hosszu ének,~A
292 8, 6 | A délibábok mindig oly bolondok,~Csillog-villognak, ugy
293 8, 5 | távol,~Amerre tágul a kék boltozat,~Micraimból, a rut rabszolgaságból,~
294 5 | idõnek suhogó fövénye -~Minek bolygatni, amit betemet?~A rõzselángra
295 8, 9 | törik, szakad.~Szürke ködök bomlottak a határon,~Félelmetes, kisértõ
296 8, 8 | Töredék)~Reb Mayer Litvák a borába nézett,~Majd eltolá a teli
297 7 | csendbe, csendetlen,~Tovaleng bordátlan, kering feneketlen,~És árbóca
298 8, 7 | cinedény,~És büz, homály, borgõz és szesz és lárma -~Éppen
299 8, 7 | Homlokkal, melyen száz stigma borongott,~Amig vigyorg a leffentyüs
300 8, 2 | eklézsiát. Nem szeretem a boros~embereket.~ *~
301 6 | menne utánad:~Árnya rád borulna, felhõje csak nyomna.~Örök
302 8, 7 | csuka?~Minõt nem élvez se bosnyák, se dalmát -~Provánszból
303 8, 3 | a szalonna avas.~Érett a bosszú, fonnyad már a szára,~Berzenkedik
304 8, 3 | IV.~Szöges botját és gyalog saruját~Vilnának
305 8, 3 | Eh, bánja a fene!~Bogárka bõven, de a szappan ritka,~Ez
306 8, 3 | én nagyapám...~...Fönn a bozótban megriad egy csorda,~Tekergõ
307 8, 3 | híre nõttében,~Varsó és Bród, Kiev hódolt neki;~S amely
308 8, 8 | Az átöröklött drága szép brokátban,~Ugy, amint egykor anyjától
309 8, 1 | dodonai triposz álomhozó bûbája és írnom kelletett és válogatás
310 8, 6 | Közben ezer csók hullt fejem bubjára,~Csókon növekedtem, sohse
311 8, 5 | Reb Mayer Litvák épületes bucsubeszédet tart nekik biblikus vonatkozásokkal:
312 8, 5 | sáh! Silentium, urak!~Bucsuzni jöttem, ha meghallgatnátok.~-
313 8, 9 | Sok hókusz-pókusz, dal, bucsuztató,~Olykor fáklyafény, ha leszáll
314 8, 1 | hogy tiszteltetem.~Kelt Budapesten, 1910 december havában.~~~
315 8, 6 | tovább,~Kegyetlen, szörnyü, bübájos erõvel,~Hatott egy hosszu
316 8, 10| a hivõ talál.~Egy világ bünét vállamon cipeltem,~Amit
317 8, 5 | ráolvassák, amikor betelt,~Bünlajstromát tavasznak, télnek, nyárnak,~
318 8, 5 | bliktri mind -~Fõ, hogy bünözni lehessen megint...~Haptákba,
319 8, 5 | szegény pára! -~A fõpap minden bünt reárakott.~(Csámpás, ne
320 8, 3 | nincs sorompó,~Ostromlod büszkén az egek honát.~Dalod a fáradt,
321 Int | ered az önirónikus plebejus büszkeség szállóigéje:~Se don, se
322 8, 7 | sok csorba cinedény,~És büz, homály, borgõz és szesz
323 8, 9 | Idegen az ut, tövises, lápos,~Büzös a vendég, hogy szinte megszánta,~
324 8, 3 | elõl oldott õ kereket~S bujdosva jött át vad országokon:~
325 8, 5 | erre szellõzi tornácit~S bujkál alant félelmes lávafény:~
326 8, 6 | tudhatja elõre.~S Ároktõ ott bujkált a szemünk elõtt,~A vizimalmok
327 8, 8 | csak egy arasz;~Az irást bujtam késõn és korán,~Ha õsz borult,
328 8, 9 | mélyiben,~Ember magától rá nem bukkan soha.~Gyámoltalan féreg
329 8, 3 | a tisztes anyák.~Leányok buknak, asszonyok elzüllnek,~Ezt
330 8, 3 | csõcselék.~Sürgetnek bõjtöt, bûnbánást sokan,~De süket és vak is
331 8, 3 | Meddõ vitában felporlik a bunda,~S csodavirágot hajt a magyarázat.~
332 8, 9 | szerte nyuzták jó prémes bundádat.~Majd lassan oszlott a nagy
333 8, 9 | Soknak megbánta a fürtös bundája;~Hogy a vásárról le nem
334 8, 5 | alvilági hatalmaknak, ráolvassa bûneit és háromszor megforgatja
335 8, 7 | mesterének.~És szállingóznak mint bus felhõrongyok,~Csupa idétlen,
336 5 | kõszén öntudatra jut,~S a buta rög megindul magától~S a
337 8, 6 | börtönbe,~Négy evezõs izzad buzgón, szaporán,~Mintha vasból
338 8, 7 | Nero, se Krisztus, se Caligula:~Ó áldott, áldott, hagyma-bõ
339 8, 3 | igricet,~Ha megsegít a mennyei Camoena:~De enyém élt s kilestem
340 8, 3 | mondok valamit.~Üzent a cár... hogy mostan vagy soha...~
341 8, 3 | vonzotta õt,~De kergeté a cárok kancsukája.~Úgy járt, mint
342 8, 5 | jérce,~A fõ azonba’ hogy a cél talál,~S a szándékot a jó
343 8, 1 | betolakodott a Rozgonyi Cicellék és murányi Vénuszok közé
344 5 | Amelyek távol ég alján cikáznak -~Valamikor - beomlott síromon,~
345 8, 3 | szál gyertyánál~Rozsdás cimbalmát próbálja szegény.~Körül
346 8, 5 | átok!~Az ördög legyen a ti cimborátok.~Ott zsongtak együtt sûrû
347 8, 7 | közepén~És asztalon sok csorba cinedény,~És büz, homály, borgõz
348 8, 3 | Kuruc világból horpadt cínedény,~Mit hajtogattak Rákóczi
349 8, 10| Egy világ bünét vállamon cipeltem,~Amit szenvedtem, megtorlatlan
350 8, 10| nem riasztott vissza,~Se cirkusz-porond, mely véremet issza.~Honnan
351 8, 3 | pironkodtok pieri szûzek?~Ó csábító a dal és veszedelmes,~Hogyha
352 8, 5 | hegyén.~Kalácsot majszol, csakhogy járjon szája,~Nem sokat
353 8, 3 | Elmélet volt és enmagát csalá,~A kerékrõl, mely hol fel,
354 8, 3 | ivadék.~Útközben elkallódott családfája,~Tudj’ isten, vajjon megkerül-e
355 8, 2 | IMÁDSÁGOSKÖNYVÉBÕL~Ócska családi bibliák elsõ oldalán, régi~
356 8, 2 | semmitmondó, látszólag csak a családot érdeklõ~feljegyzéseket:
357 8, 5 | más vizen evez.~Legfõképp Csámpást a fene enné meg,~Jó vége
358 8, 3 | nagy tanácsba gyûlnek~És csapnak szörnyû nagy patáliát,~Hogy
359 8, 3 | horizónja tágul,~Képzelmed csappan s szárnyát szegi le:~A pathoszt
360 8, 3 | van és az út szabad.~Mert csapra verjük itt ma a világot~
361 8, 3 | semmiféle törvény.~S a ronda csapszék fenyõ-asztalánál~Letelepszik
362 8, 3 | sudarat tiporva~Nekivágtatnak csárdának, fenyérnek.~Tüzeket szántott
363 8, 3 | lerakodunk:~Ha van kis pénzed, csat, gyûrûcske, lánc ~Add, add.
364 8, 5 | Mayer Litvák levelet irt Csátrul:~- Leányom, Mirja, baj van
365 8, 2 | Sajószentpéteren egy~félkegyelmü csavargó egy fél kenyeret~lopott.
366 8, 9 | reggeli imába fogott,~Szijakat csavart a balkarjára~És istent hívta
367 8, 10| veszem.~Pedig rám fogják: már csecsszopó koromban~Tulérzékeny volt
368 8, 6 | hirét hires Ároktõnek,~A csegei révet vaj’ ki ismeri?~Ott
369 8, 5 | levét,~Te legutolsó, hütelen cseléd!~Fartolt a Csámpás, én meg
370 8, 1 | szülõ olyan, hogy minden csemetéi között a leghitványabbhoz
371 7 | Hali-hé-hali-hó! -~A fekete hajó.~Visz csempész dugárút vörös zászló alatt,~
372 8, 9 | visszatérek,~De egyelõre csend és hallgatás!~Idõvel folytatom,
373 7 | Jár, jár szakadatlan, jár csendbe, csendetlen,~Tovaleng bordátlan,
374 7 | szakadatlan, jár csendbe, csendetlen,~Tovaleng bordátlan, kering
375 8, 9 | el nem koptatható,~Az éj csendjébe beleolvadt, lágyan~Egy édes,
376 8, 7 | csitt! mély orgonahang csendül,~Lehurrogom a késõ unokát:~
377 8, 5 | is kikezdett.~Hogy bort csenek az áldozópohárból~S a szombatot
378 8, 3 | elveszett,~S beléje egy kis csengõ tartalékot;~De mert osztozni
379 8, 9 | nem tudott sokat:~Ha az a csepp sziv megszünik kopogni,~
380 6 | Meddig szürcsölgeted még cseppenként vérem!~Bölcsõtõl a sírig,
381 8, 3 | árok -~Nini! A nagyapám cserkészik itt.~Vagy megfordítva, tán
382 8, 3 | Litvák.~Bólint az ákác: ‘csés utat, ó mester:~Ez a szerelmek,
383 8, 4 | jegenye?~A hegy mögött a bibor csík nem ámit,~Nem hajnal az,
384 8, 3 | nem maradt egy árva batka.~Csillag varázsa nem vonzotta õt,~
385 8, 5 | mutat.~Lelkem rezgése a csillagot szórja,~Õk nem látják csak
386 8, 3 | muzsikálnak itt.~Piros verejték csillámlik elõre -~De neked én nem
387 8, 5 | késsél sokat.~Tavaszi fényben csillan meg az ájer -~És evvel maradok:
388 8, 6 | délibábok mindig oly bolondok,~Csillog-villognak, ugy hogy szinte sért:~Szivesen
389 8, 6 | év óta,~Mikor köszönt be csillogó-villogó csõre,~Soha senki se tudhatja
390 8, 5 | összeboronál,~És lakodalmon mókákat csinál.~- Sáh! - mondok - sáh!
391 8, 5 | az áldás hullni,~Ha nem csinálok több zenebonát:~Jó, hát
392 8, 1 | Vénuszok közé és konkurrenciát csinált nekik.~Akkor megtanultam
393 8, 8 | Kicsit alamuszi, kicsit csintalan,~Kicsit papos - ilyennek
394 8, 10| mindig Jehovában hittem,~Kit csipkebokorban a hivõ talál.~Egy világ
395 8, 5 | himje, a tyuk kotkodál,~Csipognak együtt, mintha üzné vércse -~
396 8, 5 | pótoljon nagyot:~Tehénkét csirke és kakas bakot.~És jóváhagyták
397 8, 8 | nyügözhet a test,~És közbe csirkefogó quantum satis,~Ki azt se
398 8, 5 | kiki egy kakast vagy egy csirkét áldoz az alvilági hatalmaknak,
399 8, 3 | mint a kréta.~Mestersége csiszlik vagy szabó.~Elébe szállt
400 8, 7 | csukát halászta...~De hallga! csitt! mély orgonahang csendül,~
401 8, 2 | isten énekesei, a~rigók, csizek, tengelicék, pacsirták,~
402 8, 5 | mély kutak~S eleven vizü csobogó források.~A bölcs keres,
403 8, 6 | Mind gyermekemlék, ámulat, csoda,~Ó mehetnék bár még egyszer
404 8, 2 | Hire ment és mindenki csodálkozással~beszélt róla. A gebe az
405 8, 8 | Fiatal, öreg egyformán csodálta.~Rachelnek hitták, mint
406 8, 8 | kertjében ~Egy világraszóló csodapalánta.~Szeme mint az ég ragyogó
407 8, 3 | vitában felporlik a bunda,~S csodavirágot hajt a magyarázat.~Sok ezer
408 8, 5 | kultuszáról, amely elmult és a csökevény-babonáról, mely annak a helyébe lépett
409 8, 9 | mind hazafelé,~Csak egy csökönyös átalkodott féreg,~Egy rühös
410 8, 6 | távolban kóválygott,~Én akkor csöpp tudatlanka még,~De anyuka
411 8, 3 | becsvágyam.~A ballada a csókgyilkos anyárul - -~Ó ifjú kornak
412 8, 3 | egyik se dohog,~S dalosnak csókkal nem marad adós,~A csók meg
413 8, 6 | csók hullt fejem bubjára,~Csókon növekedtem, sohse voltam
414 8, 2 | Ároktõrõl lélekvesztõ kis~csolnakon. Sallárium fejében kikötött~
415 8, 5 | semmi, ami vádol...~Küldj csolnakot és ne késsél sokat.~Tavaszi
416 8, 9 | Mert hat láb földhöz, hol csontja megpihen,~Embernek, vadnak
417 8, 3 | unokája,~Jó muszka vér, nagy, csontos ivadék.~Útközben elkallódott
418 8, 7 | közepén~És asztalon sok csorba cinedény,~És büz, homály,
419 8, 3 | Fönn a bozótban megriad egy csorda,~Tekergõ szarvú, komor õsbölények.~
420 8, 6 | köszönt be csillogó-villogó csõre,~Soha senki se tudhatja
421 8, 5 | inkább a dudát?~Ellenben csõstül fog az áldás hullni,~Ha
422 8, 9 | temetetlen ott hagyod:~Egy csür alatt gyászolta önmagát,~
423 8, 9 | Nincs szentebb, mint a csürhe babonája~S jaj a merésznek,
424 8, 7 | Hol késik már az a diós csuka?~Minõt nem élvez se bosnyák,
425 8, 7 | Provánsza~S ki az elsõ diós csukát halászta...~De hallga! csitt!
426 8, 1 | rossz a tanító, be kell csukni az iskolát. Egyebeket is
427 8, 1 | harmincöt iskolai önképzõkört csuktak be Magyarországon, mert
428 2 | az emberből, kit elragad,~Csupán a puszta név marad...~-
429 8, 5 | Hadd mosom fejed,~Eleget csusztál, mint kigyó, hason.~Most
430 8, 3 | ezen a világon.~Idõvel nem dacol csak költemény,~Legalább
431 8, 6 | sirva fakad,~Reáborul a dalia mellére, -~Egy lázas, izzó,
432 8, 10| gunyolja a rongyos, furcsa daliát.~Kirõl nagy eszmék s tettek
433 8, 7 | nem élvez se bosnyák, se dalmát -~Provánszból jött az édes
434 8, 7 | hire kelt: im jõ a vándor dalnok,~Összefutottak, a messze
435 8, 3 | Ostromlod büszkén az egek honát.~Dalod a fáradt, kimarjult, bolyongó~
436 8, 4 | tétovázz sokáig,~Ó dal, dalom szeszélyek éneke!~Ki tudja,
437 8, 3 | zsörtöl és egyik se dohog,~S dalosnak csókkal nem marad adós,~
438 8, 3 | se mód fölött imádom.~A dalt tetõled örököltem én,~S
439 8, 5 | Biztattam és letettem egy darabban:~A gyepre raktam, hogy ne
440 3 | késõn, levelek hullása,~Daru távozása idején:~Mért nem
441 8, 3 | házát megremegteti:~Mióta Dávid oltára elmállott,~Áhitat
442 8, 1 | tiszteltetem.~Kelt Budapesten, 1910 december havában.~~~
443 8, 2 | szabad ivást. Meg is kapta. Déltõl~vecsernyéig asztal alá itta
444 8, 7 | Éppen elég egy szombat délutánra.~Az asztalfõn reb Mayer
445 8, 9 | bátran körülcsaholni meré,~Ez Démon, gondolá, s remegni kezdett:~
446 8, 3 | Így láttam õt, mikor a dér, a lomha,~Mózes-fejét már
447 8, 5 | házasságközvetítõje. Idõ az elmult század derekán. Színhely az omlatag, vén
448 8, 3 | jövevény végül itt marad.~Mire dereng a hajnal keskeny sávval,~
449 8, 5 | Mint a cigány, mikor viszik deresre.~Nos, feleim, hát halljátok
450 8, 3 | estétõl hajnalpirkadásig~Örök derûben, örök szomjason:~Ily dõzsölõk
451 8, 3 | maradjon talány,~Az hoz derût a vénülõ világra.~Mi volt
452 8, 5 | Hirt hord; falu böcsületét dézsmálja,~Ezért kijár pogácsa és
453 8, 3 | Ennyivel beérem.~Vilnában várta dicsõséges éra:~Elébe szállt a vén
454 8, 1 | keze ügyébe esik, hírre, dicsõségre, ellenségei vállveregetésére
455 8, 9 | Majd lassan oszlott a nagy díszkiséret~És visszafordult mind hazafelé,~
456 8, 3 | HONFOGLALÁS~ I.~Divatba jöttek most az igricek,~
457 5 | a leány oldalán?~Együtt dobáltuk a háncsot a tûzre,~A redveset
458 8, 1 | raptus, a balga õrület, a dodonai triposz álomhozó bûbája
459 Int | személyes, független, szuverén döntése, hogy Kiss Józsefet nem
460 8, 10| nem mindig nagyok:~Gusztus dolga minden e világon,~Hol lépten-nyomon
461 8, 3 | Hordd el magadat,~Míg jó dolgod van és az út szabad.~Mert
462 Int | először, de ezután még tovább dolgozott rajta, újabb részeket írt
463 8, 1 | Micsoda püfölések, micsoda dorongolások voltak azok, nem amiket
464 8, 3 | bárd úgy látom:~A rozsda dõzsöl a nagy lakomán -~Te élsz
465 8, 3 | derûben, örök szomjason:~Ily dõzsölõk haj, manapság már ritkák -~
466 8, 5 | Miért nem fujom inkább a dudát?~Ellenben csõstül fog az
467 8, 3 | folyik már e munka.~Beillik dühnek és beillik láznak:~Reb Mayer
468 2 | elveszti ősjogát az ész.~Téboly dühöng fent és alant,~Megszáll
469 8, 7 | Alacsony volt a ház és düledékeny,~Szuvas gerenda s ágas középen~
470 7 | fekete hajó.~Visz csempész dugárút vörös zászló alatt,~Tiltott
471 8, 3 | zárt kapu?~Mit sugdolóznak, dugdosnak megette?~Mért életük oly
472 8, 5 | Fejük felett lóbázva, mint dukál,~Rebesgetik: „Helyettem,
473 8, 7 | felhõrongyok,~Csupa idétlen, dult embercafat,~Arcukra irva,
474 8, 3 | csõcselék.~Belésüppedt a trón a dús penészbe~És a Jagellók eltemetve
475 8, 6 | csolnak és rajta egy alak,~Egy dzsin vagy annál is hatalmasabb.~
476 8, 1 | mert a fiúk beleszerettek ebbe a kétes hírû nõbe, aki erõszakosan
477 8, 2 | Ezekbõl a feljegyzésekbõl, ebbõl a rozsdalepett~miliõbõl
478 8, 7 | Nyomor meghívta a nyomort ebédre,~Van-e mulatság, mely evvel
479 8, 9 | az éjszakába,~Kisérte az ebek vinnyogó kara,~Egész falunak
480 8, 3 | irgalmat nem nyer akkor se ha ében,~Illata, éke él alá esik.~
481 8, 3 | amikor lefekszel,~Filkónak ébredsz s neved ostoba.~Egy vén
482 5 | mint egy pillanat,~És félig ébren és félig álomba’~Piszkálgatom
483 8, 3 | Ha az ihlet rám száll~S ecsetem volna, ezt megfesteném:~
484 8, 9 | ránta,~Fölösen bár, mert eddig is csak mászott;~Aztán felrakta
485 8, 3 | Mint égõ ámbrával rakott edény.~Irigylem, aki a dal révén
486 3 | Mért nem hallgathattuk édes-kettesbe~A pacsirtát lesbe, te meg
487 8, 2 | legtöbb~feljegyzés benne édesapám markáns paraszti~kézvonásait
488 8, 6 | tudatlanka még,~De anyuka folyton édesen mosolygott,~És õ nyilván
489 8, 3 | után,~Mely annyi jóval, édessel kinálta,~Nem izlett néki
490 8, 3 | világcsoda!~A sík mezõrõl púpja égbe mállik~És csillagok fején
491 8, 3 | hagyott.~De Riga kéklõ, szép ege után,~Mely annyi jóval,
492 8, 3 | sorompó,~Ostromlod büszkén az egek honát.~Dalod a fáradt, kimarjult,
493 8, 7 | nemes rozsdát senki rá nem éget~Mint te; a piszok felmagasztal
494 8, 3 | Szemük golyója mint a kénkõ égett:~És egyszer csak megálltak
495 8, 1 | grammatikát. Teste lassú tûzön égettessék el, hamvai szétszórassanak.~
496 8, 3 | ember fessen szivárványt az égre~És akkor nem lesz soha egyedül.~
497 8, 3 | Lobogni, szállni mámorokban égve -~Minden bölcseség ebben
498 8, 7 | a te muzsikád,~Elõlegezz egy-két hangot belõle,~Nem lesz
499 8, 9 | Nem a pénz, de sok-sok más egyéb:~De elsõsorban tán a gyülölet,~
500 8, 1 | kell csukni az iskolát. Egyebeket is tanultam, de azt nem
|