15-egyeb | egyed-hagyn | hagyo-kodon | kolcs-motiv | mozdu-sivo | so-vando | var-zugja
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
2002 5 | megcsalt milliók...~Látom mozdulni, - látom keveredni -~Egy
2003 8, 3 | õt, mikor a dér, a lomha,~Mózes-fejét már alkonyfénybe vonta.~
2004 8, 3 | kinek elrejtõje van,~És mozgolódni kezd a csõcselék.~Sürgetnek
2005 8, 7 | tartja - torbul, jóból,~Mozogni hé! - keringjen a pohár!~
2006 8, 6 | erõvel,~Hatott egy hosszu müvészéleten át,~Mely félig izgalmas
2007 8, 8 | volt, igazi költemény.~Nem müvirág, de rétek tüneménye,~A szent
2008 8, 7 | a nyomort ebédre,~Van-e mulatság, mely evvel felérne?~Alacsony
2009 8, 3 | Sok ezer éve folyik már e munka.~Beillik dühnek és beillik
2010 8, 1 | betolakodott a Rozgonyi Cicellék és murányi Vénuszok közé és konkurrenciát
2011 8, 3 | volt, nem mint unokája,~Jó muszka vér, nagy, csontos ivadék.~
2012 8, 5 | Szemes a gáncs, de torzképet mutat.~Lelkem rezgése a csillagot
2013 8, 2 | markáns paraszti~kézvonásait mutatja. Merev, kemény vonások.~
2014 8, 3 | jól esik,~Egy égõ várost mutatott a Sátán,~Hogy kápráztassa
2015 Int | iskolai oktatásának, más műveiről azonban említés sem esett.
2016 8, 3 | pán, se sir - csak reb,~Mûvelt füleknek tiszta gaudium.~
2017 8, 3 | Goszpodi pomiluj... S jön egy muzsik:~- „Bátyuska hé! Tudod ez
2018 8, 7 | költõje,~A koldusnyomor a te muzsikád,~Elõlegezz egy-két hangot
2019 8, 3 | Értsd meg: ma nektek muzsikálnak itt.~Piros verejték csillámlik
2020 8, 6 | TISZAPARTON~~~Nádasok zúgása, hajlongó jegenyék~
2021 8, 9 | hozzá is tud szokni.~Ment nádon, éren, sikon és lápon,~Nem
2022 8, 7 | rendül,~Amikor dalra gyujt a nagyapád?~Mi vagy te tacskó! hogy
2023 8, 5 | Hát összeröffenének,~A nagyfejûek s Csámpás, a samesz,~Mit
2024 8, 3 | És öröklõd én - a kicsi a nagynak ~Im folytatom, ahol te abbahagytad~
2025 8, 10| Bár az esélyek nem mindig nagyok:~Gusztus dolga minden e
2026 8, 3 | honfoglaló elõd:~Foglalt, mert nagyon szorult a kapcája.~Vizet,
2027 8, 8 | szent pap árnyékában nõttem nagyra,~Mint kukorica tövében a
2028 8, 3 | Jagellók eltemetve rég.~Az õsi nagyság jár mezítláb télen -~Elég.
2029 8, 3 | legszebb nyeremény!~A nagyapám, nálamnál szemesebb -~Egyszerre mindjárt
2030 8, 5 | sütkérezzem az áldott, az éltetõ nap melegén. A szokatlan motivum
2031 8, 3 | Úgy érzi, itt a végitélet napja.~Visszaforduljon? Nem; inkább
2032 8, 6 | telepedtünk ketten,~Az õszi napnak hüvös hajnalán~És vártunk,
2033 8, 5 | lompos engemet ugat;~Minden napom elõre már megróva,~Szemes
2034 8, 3 | át~Sötét viharba’, vidám napsütésbe’,~Kisérték édes, új melódiák,~
2035 8, 6 | parthoz ütõdött a könnyü naszád~Fekete zászlóval fönn az
2036 8, 3 | Illata, éke él alá esik.~Nászéj elõtt egy õs törvény nevében~
2037 8, 3 | a száját~És lelkét soha nászi gondolat.~Olvastam Riga
2038 Int | megelőzően, a keresztény kurzus negyedszázada alatt viszont költőnk az
2039 8, 5 | ahho’ tudomány.~Nyiszálták négykézláb a levegõt -~Lendület ád
2040 8, 5 | A LEVÉL~Egy fejezet néhai való nagyapám vándorlásaiból.
2041 Int | Katalógus, a MOKKA. Ezenkívül néhány példánya, persze, még rejtőzhet
2042 8, 2 | feljegyzésekbõl böngésztem ki~néhányat. Mingyárt az elsõ igen különös:~~~
2043 8, 3 | nyomott, komor, bizonytalan~S nehéz párával telített a lég,~
2044 8, 9 | marsokat.~Az élõnél a holtak nehezebbek~És a lovacska ingadozni
2045 8, 3 | manapság már ritkák -~Tisztelet néked, rabbi Mayer Litvák!~Ó gáncsom
2046 8, 3 | tördelve, sudarat tiporva~Nekivágtatnak csárdának, fenyérnek.~Tüzeket
2047 8, 1 | elpárologna a széna illata. Nekünk régieknek nyolc-tíz esztendõ
2048 8, 10| jövök? Az önáltatásból,~Hogy nélkülem nincs élet, se világ,~S
2049 2 | Feljajdulsz: érzékenykedel~S a néma jaj is vall reád!~Egy törvényre
2050 5 | beomlott síromon,~Itt ülök némán, magamba rogyva,~Míg száll
2051 8, 7 | piszokra olyan patinát,~Oly nemes rozsdát senki rá nem éget~
2052 8, 8 | esküvének:~Rókák között nem egy nemesi nyest,~Nem egy rajongó,
2053 8, 2 | három patkóját, ami volt és~nemsokára kiadta a páráját...~ *~
2054 Int | hogy a magyarság számos nemzedéke nőtt fel úgy, hogy nem tanulta
2055 8, 3 | korrekt,~Egy szégyellõs kis nemzet-ajándékot,~Vadonatúj kaftánt és süveget,~
2056 8, 10| az erõnkbõl hát futja,~Nemzeti szinünk a fekete gyász.~
2057 8, 3 | legyilkoltakért - õ vére, népe,~Fohász-, ima- és véres
2058 8, 10| szabad.~Mindenütt ott, hol népek sorsa eldül~S a halál örök
2059 8, 5 | találod soha.)~Ügyelj, én népem! igy vagyon megirva:~Van
2060 8, 7 | bármiként firtatják -~Nero, se Krisztus, se Caligula:~
2061 8, 10| piruljon más értem.~Mikor Neró a kanócot dobta,~Reám fogták,
2062 2 | elragad,~Csupán a puszta név marad...~- Eredj aludni,
2063 8, 5 | komor, zord kõsivatag,~Neve Azázel: minden élet sirja,~
2064 8, 5 | A nõ magának jércécskét nevelt~S kakast az õ eltévelyült
2065 8, 3 | vajjon megkerül-e még?~Nevetõ bölcs, de rossz maga-sáfárja,~
2066 8, 8 | hajnalhasadásra~A Tilos Nevü szent szine elébe:~Én a
2067 8, 5 | annyiszor, holmi apró-cseprõ nézeteltérések miatta vonul el és senki
2068 8, 8 | Reb Mayer Litvák a borába nézett,~Majd eltolá a teli serleget:~„
2069 7 | Süvítõ szélvésznek a szemébe néznek~Jó hatszáz legények -~-
2070 8, 9 | szabad.~De a tanács nem nézte ám henyén,~S kimondta: az
2071 8, 3 | megálltak makacson~És bambán néztek be az ablakon...~ ~
2072 8, 3 | megmozdul a fekete nagy árok -~Nini! A nagyapám cserkészik itt.~
2073 8, 1 | beleszerettek ebbe a kétes hírû nõbe, aki erõszakosan betolakodott
2074 8, 1 | könyvem. Menj. Ha véletlenül a Nobel-díjjal találkozol, mondd, hogy
2075 8, 6 | hullt fejem bubjára,~Csókon növekedtem, sohse voltam árva.~Szemünk
2076 8, 2 | szinte könnyezõ, finom nõi~vonásokkal az édesanyám
2077 Int | többrendbelileg is persona non grata volt. Ma már más a
2078 8, 6 | Ott a Tiszán is délibábok nõnek~És egyik szin a másikat
2079 4 | képet,~Egy nõrõl, ki minden nõnél fehérebb.~Egy földi asszonyt,
2080 4 | szívében egy képet,~Egy nõrõl, ki minden nõnél fehérebb.~
2081 8, 5 | cigány, mikor viszik deresre.~Nos, feleim, hát halljátok tovább:~
2082 8, 3 | Tudod ez micsoda?~Jer, nótás ember! mondok valamit.~Üzent
2083 Int | magyarság számos nemzedéke nőtt fel úgy, hogy nem tanulta
2084 8, 3 | Szent Moszkva látta õt híre nõttében,~Varsó és Bród, Kiev hódolt
2085 8, 8 | A szent pap árnyékában nõttem nagyra,~Mint kukorica tövében
2086 8, 2 | Azután:~1843 nov. 30.-án hétfõrõl keddre~
2087 8, 8 | pásztorvilágba’,~Amikor nyáj után jártak-kelének,~Kevesebb
2088 5 | vályog-tûzhelyen?~A nyílt arcokat, a nyájas világot,~Hol tréfa és dal
2089 8, 3 | jelenti, ha van prédikáció.~Nyakigláb férfi, száraz mint a kréta.~
2090 8, 2 | és a „Lehullott~a rezgõ nyárfa levele”.)~ *~
2091 8, 5 | Bünlajstromát tavasznak, télnek, nyárnak,~Fejük felett lóbázva, mint
2092 8, 5 | megigértem võmnek tavaly nyáron.~Méltatlan lettem a kürtöt
2093 8, 1 | hogy egy verses kötetet nyélbe üssünk. A fiatalok ezt megcselekszik
2094 7 | sárga vizeken vad örvény nyelte el -~Vaj’ most hol vesztegel~-
2095 8, 10| De a Litvák, ki gyõzte nyelvvel,~A felelettel hamarabb készült
2096 8, 3 | fáj nekik.~S irgalmat nem nyer akkor se ha ében,~Illata,
2097 8, 3 | Egy asszonyszív a legszebb nyeremény!~A nagyapám, nálamnál szemesebb -~
2098 8, 3 | Irigylem, aki a dal révén nyertes:~Egy asszonyszív a legszebb
2099 8, 8 | Rókák között nem egy nemesi nyest,~Nem egy rajongó, hivõ,
2100 7 | Gõg, gazság elsápad, szem nyílik, lánc szakad~És minden rab
2101 8, 8 | korán,~Ha õsz borult, ha nyilott a tavasz:~A szent pap árnyékában
2102 8, 6 | édesen mosolygott,~És õ nyilván tudta is miért.~A délibábok
2103 8, 7 | középen~És füstös, ronda, nyirkos - szinte szégyen!~De palotának
2104 5 | A redveset úgy, mint a nyirkosat,~És találgattuk, boldog
2105 8, 5 | kevés kell ahho’ tudomány.~Nyiszálták négykézláb a levegõt -~Lendület
2106 8, 5 | világ lelkére.~Belé ütõdöm a nyitott ajtóba~És minden lompos
2107 8, 1 | illata. Nekünk régieknek nyolc-tíz esztendõ kellett hajdan,
2108 2 | pestis - útja vész,~Meghal nyomán az irgalom~S elveszti ősjogát
2109 8, 5 | tépelõdik komor-tétlen,~Nyomasztó, átkos egyedüliségben...~
2110 8, 6 | S érzem ez áldás keserü nyomát,~Még ma is életem alkonyatán.~
2111 8, 9 | felduzzadnak erei.~A gyülekezetben nyomban feláll~S a harangot mindjárt
2112 6 | rád borulna, felhõje csak nyomna.~Örök szomorúság úgy is
2113 8, 3 | szûkszavu,~Oly mord, mikéntha nyomná szörnyû vétség -~Megcsaltok
2114 8, 10| legény.~Sarkantyuja pendül nyomon-lépten:~Egy ujra feltámadt ponyvaregény:~
2115 8, 7 | vigyorg a leffentyüs ajak:~Nyomor meghívta a nyomort ebédre,~
2116 8, 7 | Arcukra irva, ki mennyit nyomorgott,~Sok keshedt, fáradt, elzüllött
2117 8, 10| Bevallani nem átlom,~Hiába nyomoritám lantomat,~Amit terveztem,
2118 8, 7 | ajak:~Nyomor meghívta a nyomort ebédre,~Van-e mulatság,
2119 8, 2 | Az apósom egy~kölcsönkért nyomorult sindevész gebén~éjnek évadján
2120 8, 3 | V.~Únott, nyomott, komor, bizonytalan~S nehéz
2121 8, 8 | lélek,~Aszkéta, kit nem nyügözhet a test,~És közbe csirkefogó
2122 8, 3 | kaftános nagyapám.~A lelket nyügzõ, lelkeket feloldó~Melódiákban
2123 8, 3 | fények, nagy fekete árnyak,~Nyûgös lelkemhez úgy hozzá találnak.~
2124 1 | elsüppedt,~Hantja behorpadt,~Ki nyugszik ottan,~Azt én tudom csak -~
2125 8, 2 | volt az öregem, az isten~nyugtassa. E feljegyzésekbõl böngésztem
2126 8, 9 | a késõi bánat,~Ha szerte nyuzták jó prémes bundádat.~Majd
2127 8, 6 | S érezni fogom talán még odaát,~Tulnan is, ha már éj borult
2128 8, 5 | És jóváhagyták rögvest odafent~S szokásba jött - a törvény
2129 8, 3 | Aprópénzét is, futván, odahagyta,~Zsebében nem maradt egy
2130 8, 6 | visszazökken partot érve~S anyám odaront és sirva fakad,~Reáborul
2131 8, 7 | páriák.~Hunyászkodó alázattal õdöngnek,~De szemtelen, az apraja
2132 5 | véres bálványa volt,~És oduikból elõvánszorognak~A rászedett,
2133 2 | könnyedén,~Madár fészkét, odvát a vad~Szeretheti - nem te,
2134 8, 5 | mi fán terem az ének?~De ölik, aki más vizen evez.~Legfõképp
2135 8, 5 | megfujni,~És hosszunapon öltni gyászruhát -~A község bizton
2136 8, 10| issza.~Honnan jövök? Az önáltatásból,~Hogy nélkülem nincs élet,
2137 8, 8 | pirkallott piros ajkira~S önguny játszott a széles, okos
2138 Int | iskolában, honnan ered az önirónikus plebejus büszkeség szállóigéje:~
2139 5 | világot,~Hol tréfa és dal önként megterem?~Recsegõ gallytól,
2140 8, 1 | tudtommal harmincöt iskolai önképzõkört csuktak be Magyarországon,
2141 8, 7 | nem kapcsolódva másba,~És önmagától nõtt neved varázsa.~Összeverõdtek,
2142 8, 5 | születni:~A vad sora, kit önön nyája ver ki.~Ároktõnél,
2143 5 | világból,~Ha egyszer a kõszén öntudatra jut,~S a buta rög megindul
2144 8, 6 | homlokzatán,~A Sahname rimeibe öntve,~Firdusi virágos kertjében
2145 8, 1 | Resumé: fiatal koromban az öregek lebecsülése, öreg koromban
2146 8, 2 | Verekedõ, kemény ember volt az öregem, az isten~nyugtassa. E feljegyzésekbõl
2147 8, 8 | nagy gárda,~A szent pap örökéhes testõrsége,~Vedlett subába,
2148 8, 3 | Hazátlanoknak hont és hangot ád:~És öröklõd én - a kicsi a nagynak ~
2149 8, 3 | megcsonkítád az én jogos részem~Az öröködben lemenõ fokon.~Hogy zengö
2150 8, 3 | fölött imádom.~A dalt tetõled örököltem én,~S az mégis legszebb
2151 8, 6 | habarék~S uszó felhõk az örökös nyája:~Sárga partok közt
2152 2 | sírva megemlegeted~Végzetes örökségedet,~Én édes, drága gyermekem!~~~
2153 8, 1 | és megmondja nekem, annak örülni fogok. Azért sietek, azért
2154 8, 6 | hirverõnek,~Uj szó; szörnyen örültek neki.~Mind gyermekemlék,
2155 Int | Knyáz Potemkin című, az 1905-ös orosz forradalmat köszöntő
2156 8, 3 | aki régen ment el,~E témán össze is gabalyoda.~Elmélet volt
2157 8, 8 | töredéknek.~Kis diák voltam, össze-vissza tán~Tizenöt éves, serdülõ
2158 8, 3 | föl a lelkébõl az ének.~Összébb szorulnak a kicsi szobába’~
2159 8, 5 | Itt-ott legényt, lányt összeboronál,~És lakodalmon mókákat csinál.~-
2160 8, 7 | im jõ a vándor dalnok,~Összefutottak, a messze vidék;~Mert vannak
2161 5 | katlan majd egyszer kifut.~Ha összeomlik mindaz, ami korhadt,~Mi
2162 8, 5 | Hogy volt, mint volt? Hát összeröffenének,~A nagyfejûek s Csámpás,
2163 8, 5 | legujabb exodusának történetét. Összeütközésbe került nem a világrenddel,
2164 8, 7 | önmagától nõtt neved varázsa.~Összeverõdtek, csupa kilököttek,~Kántor
2165 5 | esik -~Félek, hogy álmaim összezilálja,~S elhagynak, mire beesteledik.~
2166 8, 9 | és lápon,~Nem válogatva ösvényt, utakat.~Ha utját állta
2167 8, 8 | kaftán és talárba~A mi hadunk övezte és kísérte,~Estszürkületkor,
2168 8, 3 | megtalálta,~Mint a mesében, övig ért szakálla.~Komoran áll
2169 8, 5 | annak a helyébe lépett s az óhitüeknél máig fennmaradt. Ugyanis
2170 8, 3 | minden bajnak csak egy az oka -~Ó szégyelje magát az unoka!~
2171 8, 3 | a garabonciás!~És viszi õket, ragadja magával~A színes,
2172 8, 8 | önguny játszott a széles, okos szájon:~„Kaftánom kék volt,
2173 Int | magyar irodalom iskolai oktatásának, más műveiről azonban említés
2174 2 | gyalázó, mint e vád,~Mely ólálkodik mindenütt...~- Eredj aludni,
2175 8, 5 | megdrágultak a kecskék,~De olcsóbb lett a bün és szaporább:~
2176 8, 5 | szentség~S nincs Áron, aki old és megbocsát;~Azonkivül
2177 8, 3 | bízvást mondhatom.~Pogrom elõl oldott õ kereket~S bujdosva jött
2178 8, 3 | megremegteti:~Mióta Dávid oltára elmállott,~Áhitat olyan
2179 Int | MOKKA-tag könyvtárakban. Az itt olvasható szöveg az 1926-os kiadás
2180 2 | szeretjük e hazát,~Ránk olvassák oly könnyedén,~Madár fészkét,
2181 8, 3 | lelkét soha nászi gondolat.~Olvastam Riga régi krónikáját,~Sok
2182 8, 6 | annál is hatalmasabb.~Mert olyat nem látni csak mesekönyvbe,~
2183 8, 5 | század derekán. Színhely az omlatag, vén zsidótemplom udvara
2184 8, 10| Lágyékomból mártirokat ontva~Egy uj hatalmas istenség
2185 8, 10| itt-ott talán félreléptem.~~~.oOo.~
2186 8, 3 | VI.~A gránicon egy õr berdót kiáltott -~Egy puska
2187 7 | poétádat jónak,~Ha üt majd az órám - hali-hé-hali-hó! -~- Pihenni
2188 8, 3 | Szent Kázmér-dómban szól az orgona:~Goszpodi pomiluj... S jön
2189 8, 7 | De hallga! csitt! mély orgonahang csendül,~Lehurrogom a késõ
2190 4 | Az, akit én szívemben õrizek,~Tanúja magam, hogy élt,
2191 8, 3 | próbálja szegény.~Körül az õrök - - Ha az ihlet rám száll~
2192 Int | Potemkin című, az 1905-ös orosz forradalmat köszöntő verse
2193 8, 3 | kereket~S bujdosva jött át vad országokon:~Aprópénzét is, futván,
2194 8, 5 | fázik,~S az éhinség, mely országokra mén.~A pokol erre szellõzi
2195 Int | példányról tud a Magyar Országos Közös Katalógus, a MOKKA.
2196 2 | Eredj aludni, gyermekem!~Országról jár országra szét,~Miként
2197 8, 2 | városától~puskalövésnyire, az országuti árok~partján egy galagonyabokor
2198 8, 1 | rámjött a raptus, a balga õrület, a dodonai triposz álomhozó
2199 4 | magam, hogy élt, létezett.~Orvúl a lelkét lopta belém~S e
2200 8, 3 | ritka,~Ez ama földnek féltve õrzött titka.~Szép szál legény
2201 8, 8 | Rachelnek hitták, mint õsanyánk régen,~A jámbor szép pásztorvilágba’,~
2202 8, 3 | csorda,~Tekergõ szarvú, komor õsbölények.~Sziklát tördelve, sudarat
2203 2 | nyomán az irgalom~S elveszti ősjogát az ész.~Téboly dühöng fent
2204 8, 6 | megáldva,~Mint hajdan az õsöknél volt szokásba.~S az áldás
2205 8, 3 | sávval,~E föld egy újabb õssel gazdagabb.~És nem is puszta
2206 8, 3 | Templom-homályban, ahol nincs sorompó,~Ostromlod büszkén az egek honát.~Dalod
2207 8, 8 | bujtam késõn és korán,~Ha õsz borult, ha nyilott a tavasz:~
2208 8, 6 | fatörzsre telepedtünk ketten,~Az õszi napnak hüvös hajnalán~És
2209 8, 9 | prémes bundádat.~Majd lassan oszlott a nagy díszkiséret~És visszafordult
2210 8, 1 | voltak azok, nem amiket osztogattam, hanem amiket kaptam. Az
2211 8, 3 | csengõ tartalékot;~De mert osztozni kelletett azon,~Úgy sejtem,
2212 8, 3 | reája mások,~Õ itt a vad és õtet kergetik.~Reb Mayer Litvák,
2213 8, 3 | Fületek én a szörnyûségtõl óvom.~Még azt hinnétek, hogy
2214 8, 3 | volt rajta nagy haszon.~Oztán bevitték a szanhedriumba,~
2215 8, 3 | üdvözlé szerényen~Az egész P. T. publikum nevében.~És
2216 8, 2 | rigók, csizek, tengelicék, pacsirták,~fülemilék sürü rajokban
2217 3 | hallgathattuk édes-kettesbe~A pacsirtát lesbe, te meg én?~Mért nem
2218 8, 2 | Eszembe jut~az öreg Rácz Pali temetése és a „Lehullott~
2219 8, 3 | mint mi rakunk.~És azt a pallért, aki még zabál ott,~Hol
2220 8, 7 | nyirkos - szinte szégyen!~De palotának látja a szegény.~X-lábakon
2221 8, 3 | szégyelje magát az unoka!~S panasz esik a szõke haj ügyében:~
2222 8, 3 | nem röstellek én,~Ki a páncélt se mód fölött imádom.~A
2223 8, 3 | azt a kovácsot,~Ki olyan pántot rak, mint mi rakunk.~És
2224 8, 1 | a margó-literaturát: sok papiros kevés szöveg. (Az utókor
2225 8, 9 | legbiztosabb szállásadó,~Legalább a papok váltig hirdetik,~Hogy ott
2226 8, 8 | kicsit csintalan,~Kicsit papos - ilyennek látom magam.~
2227 8, 3 | szippantott nagyot,~S egypár papot már helyben is hagyott.~
2228 8, 2 | Pár sorral alább következik
2229 8, 5 | Kinek fejére - ó te szegény pára! -~A fõpap minden bünt reárakott.~(
2230 8, 2 | volt és~nemsokára kiadta a páráját...~ *~
2231 8, 2 | feljegyzés benne édesapám markáns paraszti~kézvonásait mutatja. Merev,
2232 8, 3 | komor, bizonytalan~S nehéz párával telített a lég,~Elrejti,
2233 5 | álomba’~Piszkálgatom a húnyó parazsat.~ ~
2234 8, 7 | rögnek,~De lángolók - hiába! páriák.~Hunyászkodó alázattal õdöngnek,~
2235 8, 3 | forgatag,~Körülbecézik szóval, parolával.~És a jövevény végül itt
2236 6 | Nagy fekete madár a kísérõ párom,~Agyvelõmbe csapkod szárnya
2237 8, 6 | ha már éj borult reám.~Ha parthoz ütõdött a könnyü naszád~
2238 8, 2 | puskalövésnyire, az országuti árok~partján egy galagonyabokor tövében
2239 8, 6 | felhõk az örökös nyája:~Sárga partok közt hol szilaj, hol lomha,~
2240 8, 6 | ujra nõtt,~S a vadludak a partokon legeltek.~Egyszer csak szemünk
2241 8, 8 | õsanyánk régen,~A jámbor szép pásztorvilágba’,~Amikor nyáj után jártak-kelének,~
2242 8, 3 | És csapnak szörnyû nagy patáliát,~Hogy az idõk ím, monstrumokat
2243 8, 3 | csappan s szárnyát szegi le:~A pathoszt érzed unalmasnak, fádnak~
2244 8, 7 | erõre,~De a piszokra olyan patinát,~Oly nemes rozsdát senki
2245 8, 3 | Huj! Emberpatára~Kész a patkó s izzik a zablavas -~Lovacskát
2246 8, 2 | elvesztette~mind a három patkóját, ami volt és~nemsokára kiadta
2247 8, 2 | lábára és gyémántból lesz a~patkószege. Amen.”~ *~
2248 8, 9 | három...~Lovacska! adsza patkóvasadat!~Ha megfogom, többé el se
2249 5 | megterem?~Recsegõ gallytól, pattogó szilánktól~Lestem el egykor
2250 8, 4 | ródd le tartozásod -~Ki pazaroljon, ha nem a gazdagok?~Selyempárnára
2251 8, 4 | tudja, meddig zöldel még a pázsit!~És meddig bólint még a
2252 8, 3 | monstrumokat szülnek~S nem példák többé a tisztes anyák.~Leányok
2253 Int | MOKKA. Ezenkívül néhány példánya, persze, még rejtőzhet a
2254 Int | szöveg az 1926-os kiadás 394. példányából származik.~Az ár ellen című
2255 Int | jelent meg, mindössze 500 példányban. Az 1911-es, még nem teljes
2256 8, 10| andalgó legény.~Sarkantyuja pendül nyomon-lépten:~Egy ujra
2257 8, 3 | Belésüppedt a trón a dús penészbe~És a Jagellók eltemetve
2258 8, 8 | anyátlan,~A gyertyákat õ gyujtá péntek este,~Az átöröklött drága
2259 8, 9 | bibliája nem a kártya,~Nem a pénz, de sok-sok más egyéb:~De
2260 8, 3 | mi lerakodunk:~Ha van kis pénzed, csat, gyûrûcske, lánc ~
2261 8, 3 | módom:~Valeur a fõ s a dal peregjen lágyan -~Ó más volt egykor,
2262 8, 10| Ide-oda szállott,~Gyorsan peregve kérdés, felelet.~Inkább
2263 Int | számára ő többrendbelileg is persona non grata volt. Ma már más
2264 8, 6 | látni csak mesekönyvbe,~Perzsa legendák homlokzatán,~A
2265 2 | országra szét,~Miként a pestis - útja vész,~Meghal nyomán
2266 8, 10| ott voltam, hol friss élet pezsdül,~Mindig csak türt, de bátor
2267 8, 3 | szüret -~Mit pironkodtok pieri szûzek?~Ó csábító a dal
2268 8, 6 | melengettem,~Oly édes volt pihennem oldalán,~Közben ezer csók
2269 7 | órám - hali-hé-hali-hó! -~- Pihenni mire jó? -~Hadd jöjjön el
2270 8, 9 | gyászolta önmagát,~Hogy pihenõt neki az anyaföld nem ád.~
2271 8, 10| lépten-nyomon fenyeget a zátony...~E pillanatban vad forgószél támadt~Fekete
2272 8, 3 | hozzá találnak.~S amint a pintes kupa ajkát éri,~Kuruc világból
2273 8, 8 | az ének.~Tizenhét évnek pírja, bája, hamva~Hüvöslött arcán,
2274 8, 8 | tövében a hagyma.”~Mosoly pirkallott piros ajkira~S önguny játszott
2275 8, 3 | tudom volt szüret -~Mit pironkodtok pieri szûzek?~Ó csábító
2276 8, 10| erényem,~Szégyelje más, piruljon más értem.~Mikor Neró a
2277 8, 7 | késõ unokát:~Hogy mersz pisszenni, ha szakálla rendül,~Amikor
2278 5 | félig ébren és félig álomba’~Piszkálgatom a húnyó parazsat.~ ~
2279 8, 7 | senki rá nem éget~Mint te; a piszok felmagasztal téged.~Hogy
2280 8, 7 | veled vetekszik erõre,~De a piszokra olyan patinát,~Oly nemes
2281 8, 9 | halottra.~Kelet felõl fehér sáv pitymallott,~Mikor ló és lovas végre
2282 Int | honnan ered az önirónikus plebejus büszkeség szállóigéje:~Se
2283 8, 5 | pók szálat eresztett,~S a pletyka lassan engem is kikezdett.~
2284 8, 5 | Elöl a Csámpás, foltos, bõ plundrába,~Simléder-sapka tarkója
2285 8, 9 | utakat.~Ha utját állta pocsolya vagy zátony,~Csak ment,
2286 8, 5 | Bolond kakas! Keményen pörbe száll~S kakas után indul
2287 7 | hajónak!~Ha elhívni látod poétádat jónak,~Ha üt majd az órám -
2288 8, 5 | böcsületét dézsmálja,~Ezért kijár pogácsa és lepény:~Itt-ott legényt,
2289 8, 3 | nem, bízvást mondhatom.~Pogrom elõl oldott õ kereket~S
2290 8, 3 | leszólom.~Vörösbe én nem festek pogromot,~Mikor van enyhébb színt
2291 8, 7 | Mozogni hé! - keringjen a pohár!~Elébb-utóbb - még mindig
2292 8, 5 | lesz:~Szóval, kurtán, a pók szálat eresztett,~S a pletyka
2293 8, 3 | tudomány~S a bölcseséget pokolba kivánta.~Rébuszt nem fejtett,
2294 8, 3 | erõsön -~Sátán, az úr, õ pokoli felsége!~Mily jó, hogy irháját
2295 8, 3 | szól az orgona:~Goszpodi pomiluj... S jön egy muzsik:~- „
2296 8, 2 | tartsa meg.~A keresztelõjén pompás hevesi~görögdinnyét ettünk. (
2297 8, 3 | az õsöm,~Nagy infernalis pompával belépe~- Ki tort ül gyengén
2298 8, 6 | látogatóba~Vendég is jön és pontba ide talál,~Mintha csak ezeregyéjszakai
2299 8, 10| nyomon-lépten:~Egy ujra feltámadt ponyvaregény:~Találkoztak, szóba keveredtek,~
2300 8, 3 | Aztán lerázta e rút föld porát~És ment hazátlan, földetlen
2301 8, 5 | kieszelték,~Hogy apró jószág pótoljon nagyot:~Tehénkét csirke
2302 8, 3 | dalra - cimbalom kiséri~És potyogó könny mind a két szemén:~
2303 8, 3 | rórátéra~S jelenti, ha van prédikáció.~Nyakigláb férfi, száraz
2304 8, 3 | gyertyánál~Rozsdás cimbalmát próbálja szegény.~Körül az õrök - -
2305 8, 3 | s neved ostoba.~Egy vén professzor, aki régen ment el,~E témán
2306 8, 8 | nékem a szent Biblia~S a próféták feltámadását látnom.~Kicsit
2307 8, 7 | áldott, áldott, hagyma-bõ Provánsza~S ki az elsõ diós csukát
2308 8, 7 | se bosnyák, se dalmát -~Provánszból jött az édes szép csuda!~
2309 8, 3 | szerényen~Az egész P. T. publikum nevében.~És átnyújtott,
2310 8, 5 | tartozó kupaktanáccsal és publikummal. Reb Mayer Litvák épületes
2311 8, 1 | egyszer fiatal! Micsoda püfölések, micsoda dorongolások voltak
2312 8, 6 | vizén,~Mely oly lágy, oly puha, akár a remény.~És az a
2313 8, 3 | világcsoda!~A sík mezõrõl púpja égbe mállik~És csillagok
2314 8, 3 | õr berdót kiáltott -~Egy puska elsül, egy varjú esik,~És
2315 8, 2 | 17.-én Gyöngyös városától~puskalövésnyire, az országuti árok~partján
2316 8, 5 | tereget~És megszökött a puszták délibábja~És mezitláb jár
2317 8, 3 | köntösét megtépte -~Szikes pusztán egy árva sirató.~Az ezrekért -
2318 7 | együtt egy bokorba.~Sívó pusztaságra, amely tikkad, szárad,~Vigyük
2319 8, 3 | szerelemben.~„Az énekes pusztuljon, - szólt a végzés,~A nagy
2320 8, 5 | kárhozatvilágba~Küldjék pusztulni a kecskebakot,~Kinek fejére -
2321 8, 8 | test,~És közbe csirkefogó quantum satis,~Ki azt se tudta,
2322 8, 5 | csak rostán a lyukat...~Rabszolga nép közt szárnyakkal születni:~
2323 8, 5 | boltozat,~Micraimból, a rut rabszolgaságból,~Ahol gazdátlan szabadság
2324 8, 8 | RACHEL~(Töredék)~Reb Mayer Litvák
2325 8, 8 | öreg egyformán csodálta.~Rachelnek hitták, mint õsanyánk régen,~
2326 8, 2 | szerzett. (Eszembe jut~az öreg Rácz Pali temetése és a „Lehullott~
2327 6 | csak menne utánad:~Árnya rád borulna, felhõje csak nyomna.~
2328 8, 9 | Idõvel folytatom, ha még ráérek,~Ha én nem, talán majd folytatja
2329 8, 3 | garabonciás!~És viszi õket, ragadja magával~A színes, édes szilaj
2330 8, 5 | Bokán felül két lábszárán ragadtam~És feldobám a puszta semmibe~
2331 8, 1 | között a leghitványabbhoz ragaszkodik a legjobban. Fájna nekem,
2332 8, 3 | csak fölenged a legény.~Rágyújt egy dalra - cimbalom kiséri~
2333 8, 9 | ember sohse tudja, mire jó),~Rágyujtott szép hangos énekszóra,~Félig
2334 8, 2 | pacsirták,~fülemilék sürü rajokban lepték el a mezõt~a galagonyabokor
2335 8, 8 | egy nemesi nyest,~Nem egy rajongó, hivõ, tiszta lélek,~Aszkéta,
2336 8, 2 | egy fél kenyeret~lopott. Rajtakapták, agyonverték és~kilökték
2337 8, 5 | a szelek -~A Tisza vize rajtam kifogott,~Küldj Ároktõre
2338 8, 9 | folytatni közérdek~S fogott rajtatok költõi varázs~S a régi erõbõl
2339 8, 3 | kovácsot,~Ki olyan pántot rak, mint mi rakunk.~És azt
2340 8, 3 | lesz soha egyedül.~Az ember rakjon várat vár hegyébe,~Ah, olyan
2341 8, 3 | cínedény,~Mit hajtogattak Rákóczi vitézi,~Egyszerre csak fölenged
2342 8, 5 | rideg józanságot érje,~Mely rákönyököl a világ lelkére.~Belé ütõdöm
2343 7 | vörös zászló alatt,~Tiltott rakománya a szabad gondolat.~Nyílt
2344 8, 1 | öreg koromban a fiatalok rakoncátlankodása. Ami e két epizód közé esik:
2345 8, 3 | terhes,~Mint égõ ámbrával rakott edény.~Irigylem, aki a dal
2346 8, 5 | letettem egy darabban:~A gyepre raktam, hogy ne törjön el,~Ha fel
2347 8, 3 | olyan pántot rak, mint mi rakunk.~És azt a pallért, aki még
2348 8, 1 | hálás lesz érte.) De az idén rámjött a raptus, a balga õrület,
2349 8, 9 | küldte, az éj befogadta,~Ránehezedett élõre, halottra.~Kelet felõl
2350 8, 9 | táltos.~A kantáron egy erõset ránta,~Fölösen bár, mert eddig
2351 8, 5 | testálom neked~És tarajodra im ráolvasom:~Helyettem idd meg büneim
2352 8, 5 | az alvilági hatalmaknak, ráolvassa bûneit és háromszor megforgatja
2353 8, 5 | õ eltévelyült urának,~És ráolvassák, amikor betelt,~Bünlajstromát
2354 8, 10| sokat.~És Bolond Istók rápirit az aggra:~Hagyd abba, öreg:
2355 8, 1 | érte.) De az idén rámjött a raptus, a balga õrület, a dodonai
2356 5 | oduikból elõvánszorognak~A rászedett, a megcsalt milliók...~Látom
2357 8, 9 | veri,~A Litvákra is hamar rátalál~S haragtól felduzzadnak
2358 1 | szállnék;~Nem láttam soha,~De rátalálnék:~Valami titkos~Erő él bennem,~
2359 5 | Mintha rab démonok az ajtót ráznák,~Hogy börtönükbõl szabaduljanak.~
2360 8, 6 | odaront és sirva fakad,~Reáborul a dalia mellére, -~Egy lázas,
2361 2 | érzékenykedel~S a néma jaj is vall reád!~Egy törvényre dobog a szív,~
2362 Int | a tiszaeszlári vérvádra reagál.~~2004. március 6.~Válas
2363 8, 3 | itt.~Vagy megfordítva, tán reája mások,~Õ itt a vad és õtet
2364 8, 5 | pára! -~A fõpap minden bünt reárakott.~(Csámpás, ne fészkelõdj!...
2365 8, 5 | felett lóbázva, mint dukál,~Rebesgetik: „Helyettem, kis madár!”~
2366 8, 3 | bölcseséget pokolba kivánta.~Rébuszt nem fejtett, maradjon talány,~
2367 5 | és dal önként megterem?~Recsegõ gallytól, pattogó szilánktól~
2368 5 | dobáltuk a háncsot a tûzre,~A redveset úgy, mint a nyirkosat,~És
2369 8, 3 | Mint az, amelyet a szelek regélnek.~Ti szép leányok, rózsás
2370 8, 9 | ilyenkor szokott,~Mindjárt reggeli imába fogott,~Szijakat csavart
2371 8, 1 | elpárologna a széna illata. Nekünk régieknek nyolc-tíz esztendõ kellett
2372 8, 3 | a zengõ, húros szálakat:~Rejtély a költõ, titkos jel a zára~
2373 Int | néhány példánya, persze, még rejtőzhet a nem MOKKA-tag könyvtárakban.
2374 8, 2 | elbujtatva. Nekem is van ilyen relikviám: az~édesanyám imádságoskönyve.
2375 8, 9 | meré,~Ez Démon, gondolá, s remegni kezdett:~Démonok voltak
2376 8, 6 | oly lágy, oly puha, akár a remény.~És az a sok szárnyas, amely
2377 8, 9 | HALOTTSZÖKTETÉS~Hiradók jöttek, - rémlik, Adony alól: -~Valami jámbor
2378 Int | gyökeres változást hozott a rendszerváltás. Az utóbbi másfél évtizedben
2379 8, 7 | mersz pisszenni, ha szakálla rendül,~Amikor dalra gyujt a nagyapád?~
2380 6 | Menekülnék, de nincs a vadonnak rése.~Te fekete madár, sötét
2381 8, 1 | joggal, de elég kíméletlenül. Resumé: fiatal koromban az öregek
2382 Int | köszöntő verse elmaradhatatlan része volt a XX. századi magyar
2383 Int | tovább dolgozott rajta, újabb részeket írt hozzá. Be így sem tudta
2384 8, 3 | megcsonkítád az én jogos részem~Az öröködben lemenõ fokon.~
2385 8, 2 | És utána reszketeg, szinte könnyezõ, finom
2386 8, 2 | bejegyzés következik,~édesanyám reszketõ keze írása:~„Az az örök
2387 8, 8 | költemény.~Nem müvirág, de rétek tüneménye,~A szent pap drága,
2388 8, 3 | edény.~Irigylem, aki a dal révén nyertes:~Egy asszonyszív
2389 8, 6 | hires Ároktõnek,~A csegei révet vaj’ ki ismeri?~Ott a Tiszán
2390 8, 3 | Reb Mayer ma kivágta a rezet!”~Rigában szépek s szõkék
2391 8, 5 | torzképet mutat.~Lelkem rezgése a csillagot szórja,~Õk nem
2392 8, 2 | temetése és a „Lehullott~a rezgõ nyárfa levele”.)~ *~
2393 8, 10| szakad.~A mártir-máglya nem riasztott vissza,~Se cirkusz-porond,
2394 8, 5 | és só a kenyerem:~Átkom a rideg józanságot érje,~Mely rákönyököl
2395 8, 2 | madarai, az isten énekesei, a~rigók, csizek, tengelicék, pacsirták,~
2396 8, 3 | volna, ezt megfesteném:~Rikító fények, nagy fekete árnyak,~
2397 8, 6 | legendák homlokzatán,~A Sahname rimeibe öntve,~Firdusi virágos kertjében
2398 7 | gondolat.~Nyílt lázadást ringat, mint bölcsõ, fedelén~Hatszáz
2399 8, 3 | dõzsölõk haj, manapság már ritkák -~Tisztelet néked, rabbi
2400 8, 4 | adhatott.~Siess én lelkem, ródd le tartozásod -~Ki pazaroljon,
2401 8, 5 | kakas bakot.~És jóváhagyták rögvest odafent~S szokásba jött -
2402 8, 3 | nagyapám.~Kaftános õsöm, nem röstellek én,~Ki a páncélt se mód
2403 8, 3 | szépségek hona:~Mit ér, hogy oda rövid út vezet,~Akinek tiltva
2404 8, 9 | ott minden tejfel fenekig.~Röviden: Felfordult egy szurtos
2405 8, 3 | messze rónaságig~Virág - rogyásig, szépségek hona:~Mit ér,
2406 5 | Itt ülök némán, magamba rogyva,~Míg száll az óra, mint
2407 8, 8 | szent Bibliára esküvének:~Rókák között nem egy nemesi nyest,~
2408 8, 8 | háromszáz legények,~Gólyák, rokkantak, gyöpösek vegyest,~Kik a
2409 8, 3 | igricek,~Süldõ költõknek rokonszenves téma.~Arról hazudik s tesz
2410 8, 9 | el se bocsátom,~Leszedem rólad, ha törik, szakad.~Szürke
2411 8, 5 | gyászruhát -~A község bizton rólam fog koldulni,~Miért nem
2412 8, 10| fogták, én türtem hallgatag,~Róma pernyéje álmomat meglopta~
2413 8, 3 | fönn a Jagellók fészke,~Romokban persze s benne zsibong a
2414 8, 3 | korona.~Túl a gerincén messze rónaságig~Virág - rogyásig, szépségek
2415 8, 7 | kápzsáló diák,~Facérok, rongyosak, terü a rögnek,~De lángolók -
2416 5 | Ismeritek a vidám rõzselángot~S ropogását a vályog-tûzhelyen?~A nyílt
2417 8, 3 | harangozó,~Ki kalapáccsal zörget rórátéra~S jelenti, ha van prédikáció.~
2418 4 | szegény útvesztett,~És roskadozva hordom a keresztet...~ ~
2419 8, 5 | együtt sûrû hangyabolyba’~A roskadt templom gyepes udvarán:~
2420 8, 5 | szórja,~Õk nem látják csak rostán a lyukat...~Rabszolga nép
2421 8, 6 | Eltörülhetetlen beékelt rovások!~S érzem ez áldás keserü
2422 8, 1 | erõszakosan betolakodott a Rozgonyi Cicellék és murányi Vénuszok
2423 7 | üljek ott egy sorba,~Mint a rózsák ülnek együtt egy bokorba.~
2424 3 | idején:~Mért nem találkoztam rózsanyiláskor,~Hajnalhasadáskor veled
2425 8, 3 | regélnek.~Ti szép leányok, rózsás asszonyok!~Fületek én a
2426 8, 9 | elsõsorban tán a gyülölet,~Mely rózsát, tüskét együve teremt.~S
2427 8, 3 | rongyos bárd úgy látom:~A rozsda dõzsöl a nagy lakomán -~
2428 8, 2 | feljegyzésekbõl, ebbõl a rozsdalepett~miliõbõl meritettem költeményem
2429 8, 3 | cigány egy szál gyertyánál~Rozsdás cimbalmát próbálja szegény.~
2430 8, 7 | olyan patinát,~Oly nemes rozsdát senki rá nem éget~Mint te;
2431 5 | Hol az a tûz? Mi lett a rõzselángból?~Nekem elhamvadt - talán
2432 5 | Tüzek~Ismeritek a vidám rõzselángot~S ropogását a vályog-tûzhelyen?~
2433 5 | bolygatni, amit betemet?~A rõzselángra más tüzek jövének,~Emésztõbb
2434 8, 10| most is rám jár az idõk rudja,~Üznek, gyilkolnak, amint
2435 8, 9 | csökönyös átalkodott féreg,~Egy rühös kuvasz nem egyezett belé.~
2436 8, 9 | Nem vádolt senkit, nem rugdalózott,~Gondolta, jó, ki ide eljutott.~
2437 8, 5 | boltozat,~Micraimból, a rut rabszolgaságból,~Ahol gazdátlan
2438 8, 3 | könny-adó!~Aztán lerázta e rút föld porát~És ment hazátlan,
2439 8, 6 | legendák homlokzatán,~A Sahname rimeibe öntve,~Firdusi virágos
2440 8, 9 | egyetlen kárvallott,~Sõt sajnálni lehetett szegényt:~Mikor
2441 8, 2 | kezeirásával a~következõ:~Beszélik: Sajószentpéteren egy~félkegyelmü csavargó
2442 8, 1 | gyámkodására. Ebben a korban Salamon király elbocsátotta mind
2443 8, 2 | lélekvesztõ kis~csolnakon. Sallárium fejében kikötött~magának.
2444 8, 5 | nagyfejûek s Csámpás, a samesz,~Mit tudják õk, mi fán terem
2445 8, 5 | sulyosabb beszámítás alá esik. A sámesz azon szent eklézsiának szája,
2446 8, 5 | nem sokat zsenirozná, de a sámeszszel (egyházfi), ami sulyosabb
2447 8, 9 | Sötét volt az éj, a gebe sánta,~Idegen az ut, tövises,
2448 8, 1 | valakit megcsap belõle a friss sarjú-illat, a magyar rögnek édes földszaga
2449 8, 10| Istók, az andalgó legény.~Sarkantyuja pendül nyomon-lépten:~Egy
2450 8, 9 | kuvasz nem egyezett belé.~Sarkon követte, a nyomába lépett~
2451 8, 3 | Szöges botját és gyalog saruját~Vilnának vitte vígan fütyörészve,~
2452 8, 8 | közbe csirkefogó quantum satis,~Ki azt se tudta, mi a kalamáris.~
2453 8, 5 | megzápul,~Ideje im, hogy sátram felszedem.~Iszom, iszom,
2454 8, 9 | halottra.~Kelet felõl fehér sáv pitymallott,~Mikor ló és
2455 8, 3 | dereng a hajnal keskeny sávval,~E föld egy újabb õssel
2456 8, 5 | Fartolt a Csámpás, én meg sebtibe~Bokán felül két lábszárán
2457 8, 10| mind loptam -~Haj, haj! Segiteni nem lehet ezen.~Korok jönnek
2458 8, 3 | osztozni kelletett azon,~Úgy sejtem, nem volt rajta nagy haszon.~
2459 8, 4 | pazaroljon, ha nem a gazdagok?~Selyempárnára hajtom le fejem~És várom,
2460 8, 5 | ragadtam~És feldobám a puszta semmibe~S fejem fölött háromszor
2461 8, 3 | örvény,~Talán nem tiltja semmiféle törvény.~S a ronda csapszék
2462 8, 1 | azt mondták: mi nem látunk semmit. A grammatikusok azt mondták:
2463 8, 2 | fedõlapján gyakran találni~semmitmondó, látszólag csak a családot
2464 8, 3 | lóháton,~Híni se hitta soha senkise.~Litvánia az ott van a határon -~
2465 8, 9 | fübe harapott,~Nem vádolt senkit, nem rugdalózott,~Gondolta,
2466 8, 8 | össze-vissza tán~Tizenöt éves, serdülõ kamasz,~Fönn Szadagóra magas
2467 8, 7 | kivált:~Fel udvarolni ide sereglének,~Hódolni a dal kóbor mesterének.~
2468 8, 8 | nézett,~Majd eltolá a teli serleget:~„Szót fogad-e, ha hivom
2469 8, 6 | Csillog-villognak, ugy hogy szinte sért:~Szivesen laknak a Tisza
2470 8, 3 | várkaput kinyitták,~Hogy sétáljon ki rabbi Mayer Litvák.~Bólint
2471 8, 1 | annak örülni fogok. Azért sietek, azért adom ki olyan hirtelen,
2472 8, 9 | vándorlovag:~A hold a gyorsan sietõ fellegben~S az ember lenn,
2473 8, 10| megfurta a szent szeretet,~Sietõs volt: még annyit se engedtek,~
2474 8, 3 | Tátra! egy világcsoda!~A sík mezõrõl púpja égbe mállik~
2475 8, 5 | kajánul megszegem.~Böjtöt sikkasztok s a falamiámról~Nem tudatik,
2476 8, 9 | szokni.~Ment nádon, éren, sikon és lápon,~Nem válogatva
2477 8, 3 | ne virrasszon! -~Szállt síkra most és támadt fel az asszony.~
2478 8, 5 | Sáh! - mondok - sáh! Silentium, urak!~Bucsuzni jöttem,
2479 8, 8 | Kaftánom kék volt, szandálom sima,~A léptem könnyü, vakmerõ
2480 8, 5 | Csámpás, foltos, bõ plundrába,~Simléder-sapka tarkója hegyén.~Kalácsot
2481 8, 1 | az esztendõben, mikor a Simon Judit megjelent, tudtommal
2482 8, 7 | A SIMPOSION~Ó Gorkij jöjj, hajótörtek
2483 4 | szárnya,~De makulátlan, foltja sincs, se árnya.~Ki tûrve tûr
2484 8, 9 | költség,~De elvinni innen sincsen lehetõség.~Mert jégverés
2485 8, 2 | egy~kölcsönkért nyomorult sindevész gebén~éjnek évadján elvitte
2486 8, 3 | magasan nem szállott.~A kinor, síp, a hárfa, cimbalom,~A nagy
2487 1 | Egy sír~Valahol messze,~Valaha régen,~
2488 5 | Hogy a siró fa vajjon kit sirat?~Szálló idõnek suhogó fövénye -~
2489 8, 6 | Érezni fogom és tán meg is siratni,~Ha majd egyszer mindent
2490 8, 3 | nem földelve és meg nem siratva:~De inni egyet, bár tátong
2491 6 | cseppenként vérem!~Bölcsõtõl a sírig, társam mind egy végbe,~
2492 8, 5 | Neve Azázel: minden élet sirja,~Se lomb, se fü, se hang
2493 5 | boldog álmot fûzve,~Hogy a siró fa vajjon kit sirat?~Szálló
2494 5 | cikáznak -~Valamikor - beomlott síromon,~Itt ülök némán, magamba
2495 8, 8 | hinom holt emlékeket?~Nem sirrablás-e, ha most felidézek~Fényt,
2496 8, 6 | érve~S anyám odaront és sirva fakad,~Reáborul a dalia
2497 2 | Fordulhat egykor, úgy lehet,~Ha sírva megemlegeted~Végzetes örökségedet,~
2498 5 | rög megindul magától~S a sistergõ katlan majd egyszer kifut.~
2499 1 | anyám!...~Kietlen gond közt,~Sivár éjszakán,~Ha éltem sorát~
2500 8, 3 | alkonyfénybe vonta.~A vándorösztönt sivatagból hozta,~A vándorsaru lábához
2501 7 | ülnek együtt egy bokorba.~Sívó pusztaságra, amely tikkad,
|