15-egyeb | egyed-hagyn | hagyo-kodon | kolcs-motiv | mozdu-sivo | so-vando | var-zugja
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
2502 8, 5 | szomjuságbul,~Epe borom és só a kenyerem:~Átkom a rideg
2503 8, 3 | Tüzeket szántott az iramuk sodra,~Szemük golyója mint a kénkõ
2504 4 | jaja,~Kinek a neved végsõ sóhaja. -~Az, akit én szívemben
2505 8, 9 | a kártya,~Nem a pénz, de sok-sok más egyéb:~De elsõsorban
2506 8, 4 | Siess, siess, ne tétovázz sokáig,~Ó dal, dalom szeszélyek
2507 8, 9 | vénje, öreg s fiatala.~Soknak megbánta a fürtös bundája;~
2508 1 | Sivár éjszakán,~Ha éltem sorát~Meghányom-vetem:~Hej, azt
2509 7 | legénnyel üljek ott egy sorba,~Mint a rózsák ülnek együtt
2510 8, 2 | halálesetekrõl, melyek~mögött a sorok közt egész tragédiák vannak~
2511 8, 3 | Templom-homályban, ahol nincs sorompó,~Ostromlod büszkén az egek
2512 8, 3 | hegyébe,~Ah, olyan mindegy, ha sorra bedül:~A romok tovább élnek,
2513 8, 2 | Pár sorral alább következik egy tragikus~
2514 8, 10| Mindenütt ott, hol népek sorsa eldül~S a halál örök folyama
2515 8, 7 | Szakálla hó és a szeme bogár,~Sosem elég - azt tartja - torbul,
2516 8, 9 | több: egyetlen kárvallott,~Sõt sajnálni lehetett szegényt:~
2517 8, 7 | Homlokkal, melyen száz stigma borongott,~Amig vigyorg
2518 8, 8 | örökéhes testõrsége,~Vedlett subába, kaftán és talárba~A mi
2519 8, 3 | õsbölények.~Sziklát tördelve, sudarat tiporva~Nekivágtatnak csárdának,
2520 8, 3 | bõjtöt, bûnbánást sokan,~De süket és vak is akad elég;~Morajlik
2521 8, 3 | jöttek most az igricek,~Süldõ költõknek rokonszenves téma.~
2522 8, 3 | mozgolódni kezd a csõcselék.~Sürgetnek bõjtöt, bûnbánást sokan,~
2523 8, 7 | amig benne tart!~Mig nem süritjük mink is az avart.~A hal!
2524 8, 10| gyõznek, akik bátrak,~De sürübben az, aki nem konok.~Felkapta
2525 2 | bélyege,~Mit hóhér homlokára süt,~Nem oly gyalázó, mint e
2526 8, 5 | pedig itt maradok, hogy sütkérezzem az áldott, az éltetõ nap
2527 8, 4 | de éjnek követe:~Piros süveg az éjszaka fején -~És lassan
2528 8, 3 | nemzet-ajándékot,~Vadonatúj kaftánt és süveget,~Prémes jószágot, ami van
2529 7 | Potemkin, a fekete hajó.~Süvítõ szélvésznek a szemébe néznek~
2530 8, 3 | mért tompa, zárt kapu?~Mit sugdolóznak, dugdosnak megette?~Mért
2531 5 | kit sirat?~Szálló idõnek suhogó fövénye -~Minek bolygatni,
2532 2 | elhinnem: vád,~Ő mindenképpen súly nekem!~- Eredj aludni, gyermekem!~
2533 8, 5 | sámeszszel (egyházfi), ami sulyosabb beszámítás alá esik. A sámesz
2534 8, 5 | levegõt -~Lendület ád a szónak sulyt s erõt.~Elöl a Csámpás,
2535 8, 5 | cimborátok.~Ott zsongtak együtt sûrû hangyabolyba’~A roskadt
2536 6 | erdõ...~Nagy fekete erdõ sûrûségét járom,~Nagy fekete madár
2537 8, 8 | fogad-e, ha hivom az igézet,~Szabad-e hinom holt emlékeket?~Nem
2538 8, 5 | rabszolgaságból,~Ahol gazdátlan szabadság fogad.~Lelkem ujjong...
2539 7 | Hali-hé-hali-hó! -~A szabadság-hajó!~- Te ura viharnak, tengernek,
2540 7 | szárad,~Vigyük el tavaszát a szabadulásnak.~- Hali-hé-hali-hó! -~Te
2541 5 | ráznák,~Hogy börtönükbõl szabaduljanak.~Haragvó isten! Mi lesz
2542 8, 3 | Mestersége csiszlik vagy szabó.~Elébe szállt és üdvözlé
2543 8, 8 | éves, serdülõ kamasz,~Fönn Szadagóra magas udvarán,~Mely a mennyektöl
2544 8, 3 | Inkább ne érje férfi-csók a száját~És lelkét soha nászi gondolat.~
2545 8, 8 | játszott a széles, okos szájon:~„Kaftánom kék volt, szandálom
2546 7 | A babonás hajó?~Jár, jár szakadatlan, jár csendbe, csendetlen,~
2547 8, 5 | vad félelem tanyázik,~A szakadékban ül az éji rém,~S a szemverés,
2548 8, 3 | fütyörészve,~Ment ködön, felhõn, szakadékon át~Sötét viharba’, vidám
2549 8, 10| Egy uj hatalmas istenség szakadt,~Kevésbbé zord, de lágyabb,
2550 8, 5 | Nem is születtem, csak szakadtam ágról~S rossz indulattal
2551 8, 10| Hagytam, a toll szaladjon, hol szalad,~Apolló apám megbocsátja
2552 8, 10| ákom-bákom!~Hagytam, a toll szaladjon, hol szalad,~Apolló apám
2553 8, 3 | föld alatta mindig csak szaladt.~De minden új rög új dalra
2554 8, 3 | bogozta~Lelkén a zengõ, húros szálakat:~Rejtély a költõ, titkos
2555 8, 5 | lesz:~Szóval, kurtán, a pók szálat eresztett,~S a pletyka lassan
2556 8, 9 | fölkelni szegény,~Hitte szállás, hálás itt bátran szabad.~
2557 8, 9 | vezesse,~Az a legbiztosabb szállásadó,~Legalább a papok váltig
2558 8, 7 | dal kóbor mesterének.~És szállingóznak mint bus felhõrongyok,~Csupa
2559 1 | Nem jártam arra,~De oda szállnék;~Nem láttam soha,~De rátalálnék:~
2560 8, 3 | nem magyarázza.~Lobogni, szállni mámorokban égve -~Minden
2561 5 | siró fa vajjon kit sirat?~Szálló idõnek suhogó fövénye -~
2562 Int | önirónikus plebejus büszkeség szállóigéje:~Se don, se von, se pán,
2563 8, 3 | éjszakára,~Nem várunk, mig a szalonna avas.~Érett a bosszú, fonnyad
2564 Int | az akkori hivatalosság számára ő többrendbelileg is persona
2565 8, 10| nagy eszmék s tettek sora számol,~Betüzzétek csak jól a históriát:~
2566 Int | esett, hogy a magyarság számos nemzedéke nőtt fel úgy,
2567 8, 9 | meg nem áll~És mondókáját szanaszét veri,~A Litvákra is hamar
2568 8, 8 | szájon:~„Kaftánom kék volt, szandálom sima,~A léptem könnyü, vakmerõ
2569 8, 5 | azonba’ hogy a cél talál,~S a szándékot a jó isten megértse:~A többi,
2570 8, 3 | haszon.~Oztán bevitték a szanhedriumba,~Holott tudósok éj-nap bibliáznak.~
2571 8, 10| lantomat,~Amit terveztem, ime szánom-bánom,~Belõle nem sok biztató
2572 8, 3 | csárdának, fenyérnek.~Tüzeket szántott az iramuk sodra,~Szemük
2573 8, 5 | De olcsóbb lett a bün és szaporább:~Mi eleink nagy bölcsen
2574 8, 6 | Négy evezõs izzad buzgón, szaporán,~Mintha vasból volna kemény
2575 8, 10| adva a világnak,~Hol egyre szaporodnak a romok.~S nem mindig azok
2576 8, 3 | fene!~Bogárka bõven, de a szappan ritka,~Ez ama földnek féltve
2577 8, 10| bolond én vagyok!~Egymást szapulni háládatlan babra,~Neked
2578 8, 3 | a bosszú, fonnyad már a szára,~Berzenkedik már a vörös
2579 7 | pusztaságra, amely tikkad, szárad,~Vigyük el tavaszát a szabadulásnak.~-
2580 8, 3 | prédikáció.~Nyakigláb férfi, száraz mint a kréta.~Mestersége
2581 Int | kiadás 394. példányából származik.~Az ár ellen című verse
2582 8, 5 | lyukat...~Rabszolga nép közt szárnyakkal születni:~A vad sora, kit
2583 8, 6 | akár a remény.~És az a sok szárnyas, amely fenn himbál! -~Mondják,
2584 8, 3 | tágul,~Képzelmed csappan s szárnyát szegi le:~A pathoszt érzed
2585 8, 3 | megriad egy csorda,~Tekergõ szarvú, komor õsbölények.~Sziklát
2586 8, 3 | nagy tanácsnak bölcs arany szava, -~Asszonynak nem való a
2587 8, 7 | alak;~Homlokkal, melyen száz stigma borongott,~Amig vigyorg
2588 Int | elmaradhatatlan része volt a XX. századi magyar irodalom iskolai
2589 2 | aludni, gyermekem!~Zord századokból éji rém~Jár szerte a föld
2590 8, 3 | szemesebb -~Egyszerre mindjárt százat szeretett.~Hamar a vének
2591 8, 3 | vele, ha letagadom?~Ivott száztornyu Moszkvától Vilnáig~Egy tourban
2592 8, 5 | miatta vonul el és senki sem szedi ki a kocsi kerekeit. - Egy
2593 8, 7 | hangot belõle,~Nem lesz szegényebb, aki kölcsön ád.~Van sok,
2594 8, 9 | kárvallott,~Sõt sajnálni lehetett szegényt:~Mikor a holtat levették
2595 8, 3 | Képzelmed csappan s szárnyát szegi le:~A pathoszt érzed unalmasnak,
2596 8, 3 | mint illik és korrekt,~Egy szégyellõs kis nemzet-ajándékot,~Vadonatúj
2597 8, 7 | ronda, nyirkos - szinte szégyen!~De palotának látja a szegény.~
2598 8, 7 | láthatatlan mély harangok,~Szellõ ingatja, konditják igék~
2599 8, 5 | országokra mén.~A pokol erre szellõzi tornácit~S bujkál alant
2600 7 | Potemkin, a fekete hajó.~Süvítõ szélvésznek a szemébe néznek~Jó hatszáz
2601 8, 7 | vagy te tacskó! hogy im szembe szemtül,~Feszitni mersz,
2602 7 | hajó.~Süvítõ szélvésznek a szemébe néznek~Jó hatszáz legények -~-
2603 2 | Jár szerte a föld kerekén,~Szemében máglyafény lobog,~Lehet,
2604 8, 8 | A szent pap drága, édes szemefénye.~Öreg apjának gondját õ
2605 2 | csillagok:~Kis fiam édes szemei! -~Minek ily éjben fényleni?~
2606 8, 1 | baglyok rám meresztették a szemeiket és azt mondták: mi nem látunk
2607 8, 3 | Hogy kápráztassa bamba szemeit.~Mint amikor a vetés ég
2608 Int | általában a magyartanár teljesen személyes, független, szuverén döntése,
2609 8, 3 | potyogó könny mind a két szemén:~Mikéntha kataraktok zengenének,~
2610 8, 5 | napom elõre már megróva,~Szemes a gáncs, de torzképet mutat.~
2611 8, 3 | nyeremény!~A nagyapám, nálamnál szemesebb -~Egyszerre mindjárt százat
2612 8, 7 | Hunyászkodó alázattal õdöngnek,~De szemtelen, az apraja kivált:~Fel udvarolni
2613 8, 7 | te tacskó! hogy im szembe szemtül,~Feszitni mersz, mint egy
2614 8, 3 | szántott az iramuk sodra,~Szemük golyója mint a kénkõ égett:~
2615 8, 5 | szakadékban ül az éji rém,~S a szemverés, amelytõl gyermek fázik,~
2616 8, 1 | megszáradna és elpárologna a széna illata. Nekünk régieknek
2617 5 | Hideg van... Fázom... Friss szenet a tûzre!~Gyilkos melegét
2618 8, 9 | határba viszik tetemét,~Nincs szentebb, mint a csürhe babonája~
2619 8, 5 | minden elfogyott: oltár és szentség~S nincs Áron, aki old és
2620 4 | belém~S e lélek szenved s szenvedek én~Elkárhozva földön, el -
2621 8, 10| vállamon cipeltem,~Amit szenvedtem, megtorlatlan áll.~A türni-tudás
2622 8, 3 | kivágta a rezet!”~Rigában szépek s szõkék az asszonyok,~Rigában
2623 8, 9 | halott, ki többé meg sem szeppen,~Ha tudott is, nem tudott
2624 8, 3 | rónaságig~Virág - rogyásig, szépségek hona:~Mit ér, hogy oda rövid
2625 8, 3 | itala, étele.~S szólt a szeráf, ki égben kart vezet:~„Reb
2626 8, 3 | Egymásra törnek gyilkos szerelemben.~„Az énekes pusztuljon, -
2627 8, 3 | Elébe szállt és üdvözlé szerényen~Az egész P. T. publikum
2628 8, 7 | mint egy bakakabát?~Ó a szerénység nem e kor virága,~Menjünk
2629 8, 10| Hajónk megfurta a szent szeretet,~Sietõs volt: még annyit
2630 8, 3 | Egyszerre mindjárt százat szeretett.~Hamar a vének nagy tanácsba
2631 2 | Madár fészkét, odvát a vad~Szeretheti - nem te, nem én!~A gályarabnak
2632 2 | aludni, gyermekem!~Mi nem szeretjük e hazát,~Ránk olvassák oly
2633 8, 3 | vérben, szeszben jóllakunk.~Szeretném látni én azt a kovácsot,~
2634 8, 3 | a sok lezajlott század.~Szerette a bort mind körömpróbáig,~
2635 8, 2 | gyászénekeket~énekelte, miket õ szerzett. (Eszembe jut~az öreg Rácz
2636 8, 7 | És büz, homály, borgõz és szesz és lárma -~Éppen elég egy
2637 8, 3 | világot~És gõzben, vérben, szeszben jóllakunk.~Szeretném látni
2638 8, 4 | tétovázz sokáig,~Ó dal, dalom szeszélyek éneke!~Ki tudja, meddig
2639 2 | Országról jár országra szét,~Miként a pestis - útja
2640 8, 1 | tûzön égettessék el, hamvai szétszórassanak.~Abban az esztendõben, mikor
2641 8, 9 | Mindjárt reggeli imába fogott,~Szijakat csavart a balkarjára~És
2642 8, 3 | szarvú, komor õsbölények.~Sziklát tördelve, sudarat tiporva~
2643 5 | Recsegõ gallytól, pattogó szilánktól~Lestem el egykor a dal ütemét.~
2644 8, 4 | lobogás,~És a legszínesebb szimfóniának~A vége mégis mély, nagy
2645 8, 6 | délibábok nõnek~És egyik szin a másikat veri.~A telegráfot
2646 8, 8 | hajnalhasadásra~A Tilos Nevü szent szine elébe:~Én a legkisebb, tudásra
2647 8, 2 | meritettem költeményem tárgyát, szineit,~motivumait.~~KISS JÓZSEF.~ ~
2648 8, 6 | szemünk elérte a tetõt~És a szinek még folyvást át- meg átvedlettek~
2649 8, 5 | az elmult század derekán. Színhely az omlatag, vén zsidótemplom
2650 8, 10| forgószél támadt~Fekete szint adva a világnak,~Hol egyre
2651 8, 3 | pogromot,~Mikor van enyhébb színt fölrakni módom:~Valeur a
2652 8, 10| erõnkbõl hát futja,~Nemzeti szinünk a fekete gyász.~S a halottas
2653 8, 3 | láznak:~Reb Mayer Litvák szippantott nagyot,~S egypár papot már
2654 8, 5 | átkos egyedüliségben...~A szirtcsucson vad félelem tanyázik,~A
2655 5 | Kialvó lángok pernyéje szitálva,~Szürkén, szomorún csak
2656 2 | reád!~Egy törvényre dobog a szív,~Kering a vér, eszmél az
2657 8, 3 | kimerül,~Az ember fessen szivárványt az égre~És akkor nem lesz
2658 4 | Madonna~Hord mindenikünk szívében egy képet,~Egy nõrõl, ki
2659 4 | végsõ sóhaja. -~Az, akit én szívemben õrizek,~Tanúja magam, hogy
2660 8, 6 | Csillog-villognak, ugy hogy szinte sért:~Szivesen laknak a Tisza vizén,~Mely
2661 8, 1 | kiadásához.~~~Kérlek, fogadjátok szívesen ezt a kis könyvemet. Nem
2662 8, 6 | Szinte fennhangon lüktet szivverése,~S az öreg kérdi: „Mirjám,
2663 8, 6 | telegráfot hitták hirverõnek,~Uj szó; szörnyen örültek neki.~
2664 8, 3 | Összébb szorulnak a kicsi szobába’~És álmélkodva hallgatják,
2665 8, 3 | IV.~Szöges botját és gyalog saruját~
2666 8, 10| beszélt s ajkat váltott,~Szökellve gyorsan, amint lehetett.~
2667 8, 6 | hitták hirverõnek,~Uj szó; szörnyen örültek neki.~Mind gyermekemlék,
2668 8, 6 | hatott tovább,~Kegyetlen, szörnyü, bübájos erõvel,~Hatott
2669 8, 3 | asszonyok!~Fületek én a szörnyûségtõl óvom.~Még azt hinnétek,
2670 8, 10| Üznek, gyilkolnak, amint már szokás,~Hányadszor, hányszor, csak
2671 8, 5 | az éltetõ nap melegén. A szokatlan motivum és a különös miliõ
2672 8, 3 | rezet!”~Rigában szépek s szõkék az asszonyok,~Rigában a
2673 8, 9 | Mindenhez könnyen hozzá is tud szokni.~Ment nádon, éren, sikon
2674 8, 9 | gyülekezet, mint ilyenkor szokott,~Mindjárt reggeli imába
2675 8, 3 | Vége -~És nagyapámról nem szólna más ének~Mint az, amelyet
2676 8, 7 | ingatja, konditják igék~S szólnak tovább, ha horpadóba hantod~
2677 8, 7 | és lárma -~Éppen elég egy szombat délutánra.~Az asztalfõn
2678 8, 5 | csenek az áldozópohárból~S a szombatot kajánul megszegem.~Böjtöt
2679 8, 3 | hajnalpirkadásig~Örök derûben, örök szomjason:~Ily dõzsölõk haj, manapság
2680 8, 5 | Iszom, iszom, de már nem szomjuságbul,~Epe borom és só a kenyerem:~
2681 8, 3 | én jámbor nagyapám!~A szomjuságod hagytad volna rám~
2682 5 | pernyéje szitálva,~Szürkén, szomorún csak esik, esik -~Félek,
2683 6 | felhõje csak nyomna.~Örök szomorúság úgy is körülfogna...”~~~
2684 8, 5 | levegõt -~Lendület ád a szónak sulyt s erõt.~Elöl a Csámpás,
2685 8, 6 | Mintha csak ezeregyéjszakai szóra.~Mesék madara a hires kék
2686 8, 5 | Lelkem rezgése a csillagot szórja,~Õk nem látják csak rostán
2687 8, 3 | lelkébõl az ének.~Összébb szorulnak a kicsi szobába’~És álmélkodva
2688 8, 3 | elõd:~Foglalt, mert nagyon szorult a kapcája.~Vizet, fût, földet
2689 8, 8 | eltolá a teli serleget:~„Szót fogad-e, ha hivom az igézet,~
2690 2 | védekezel - ingerelsz,~Ha szótlan tűröd - gyávaság!~Feljajdulsz:
2691 8, 5 | Mirja, baj van Köpecen!~E szük világban a lélek megzápul,~
2692 8, 2 | érdeklõ~feljegyzéseket: születésrõl, halálesetekrõl, melyek~
2693 8, 5 | Rabszolga nép közt szárnyakkal születni:~A vad sora, kit önön nyája
2694 8, 5 | ki és mi légyen.~Nem is születtem, csak szakadtam ágról~S
2695 8, 3 | az idõk ím, monstrumokat szülnek~S nem példák többé a tisztes
2696 8, 1 | jelent, de hát szeretem. A szülõ olyan, hogy minden csemetéi
2697 6 | Gond, azt kérdem:~Meddig szürcsölgeted még cseppenként vérem!~Bölcsõtõl
2698 8, 3 | haj, nagyapám, tudom volt szüret -~Mit pironkodtok pieri
2699 8, 9 | rólad, ha törik, szakad.~Szürke ködök bomlottak a határon,~
2700 5 | lángok pernyéje szitálva,~Szürkén, szomorún csak esik, esik -~
2701 8, 6 | mosolyog az ég,~És festi vizeit szürkére, barnára;~Olykor, úgy tetszik,
2702 8, 3 | lelkük más, oly fanyar, szûkszavu,~Oly mord, mikéntha nyomná
2703 8, 1 | közönségesnek nem.~Válogatós, szûkszavú voltam teljes életemben
2704 8, 9 | Röviden: Felfordult egy szurtos legény,~Falu végén, a kertek
2705 8, 7 | volt a ház és düledékeny,~Szuvas gerenda s ágas középen~És
2706 Int | teljesen személyes, független, szuverén döntése, hogy Kiss Józsefet
2707 8, 3 | Mit pironkodtok pieri szûzek?~Ó csábító a dal és veszedelmes,~
2708 8, 3 | üdvözlé szerényen~Az egész P. T. publikum nevében.~És átnyújtott,
2709 8, 7 | gyujt a nagyapád?~Mi vagy te tacskó! hogy im szembe szemtül,~
2710 2 | Virraszt-e isten odafenn?~Tagadnom: kín - elhinnem: vád,~Ő
2711 5 | úgy, mint a nyirkosat,~És találgattuk, boldog álmot fûzve,~Hogy
2712 8, 1 | véletlenül a Nobel-díjjal találkozol, mondd, hogy tiszteltetem.~
2713 3 | távozása idején:~Mért nem találkoztam rózsanyiláskor,~Hajnalhasadáskor
2714 3 | lesbe, te meg én?~Mért nem találkoztunk a mámor, a vágyak,~Az ifju
2715 8, 3 | Nyûgös lelkemhez úgy hozzá találnak.~S amint a pintes kupa ajkát
2716 8, 2 | imádságoskönyvek fedõlapján gyakran találni~semmitmondó, látszólag csak
2717 8, 5 | hogy oda~Az utat meg nem találod soha.)~Ügyelj, én népem!
2718 8, 10| és ragadta magasba,~Akit talált, az vágódott hasra.~Én magam
2719 8, 2 | galagonyabokor tövében halva~találták apósomat: Reb Mayer Litvákot.
2720 8, 1 | elmésen megjegyezte, én találtam ki a margó-literaturát:
2721 8, 8 | Vedlett subába, kaftán és talárba~A mi hadunk övezte és kísérte,~
2722 8, 3 | veszedelmes,~Hogyha legény a talpán a legény,~Párája édes illatokkal
2723 8, 9 | mind idegesebb alatta a táltos.~A kantáron egy erõset ránta,~
2724 8, 9 | itt bátran szabad.~De a tanács nem nézte ám henyén,~S kimondta:
2725 8, 3 | szeretett.~Hamar a vének nagy tanácsba gyûlnek~És csapnak szörnyû
2726 8, 3 | szólt a végzés,~A nagy tanácsnak bölcs arany szava, -~Asszonynak
2727 8, 3 | add. Egy óra s kezdõdik a tánc!~...Mért oly fehér az asszonyaik
2728 Int | Józsefet nem tanítja. (Miért is tanítaná, ha ő sem tanulta?) Így
2729 Int | hogy Kiss Józsefet nem tanítja. (Miért is tanítaná, ha
2730 8, 1 | életigazságot: ha rossz a tanító, be kell csukni az iskolát.
2731 8, 1 | el. A legtöbbet azonban tanítványaimtól tanultam, akik megtagadtak,
2732 Int | évtizedben liberalizálták a tantervet, így ma már (tisztelet az
2733 4 | akit én szívemben õrizek,~Tanúja magam, hogy élt, létezett.~
2734 8, 1 | ugyanannyi hónap alatt. Tanuljunk a fiataloktól.~Ah! és én
2735 8, 7 | nem e kor virága,~Menjünk tanulni Japánba, Kínába!...~~~
2736 8, 6 | jegenyék~Gyermekálmaim viruló tanyája!~Melynek fölötte mosolyog
2737 4 | Máriának hivták e földi tanyán.~Én a fia vagyok, szegény
2738 8, 5 | szirtcsucson vad félelem tanyázik,~A szakadékban ül az éji
2739 8, 3 | hozta,~A vándorsaru lábához tapadt~És sehol semmi õt nem marasztotta,~
2740 8, 3 | misézés:~Oltár és ének - tapló és kova.~A lányok várják
2741 8, 10| én vagyok, bármennyire tapostak,~Az idõk mindig mind tisztábbra
2742 8, 5 | büneim én testálom neked~És tarajodra im ráolvasom:~Helyettem
2743 8, 2 | miliõbõl meritettem költeményem tárgyát, szineit,~motivumait.~~KISS
2744 5 | játszva élesztgette~Kis tarka köténnyel, a gyermekleány?~
2745 8, 5 | plundrába,~Simléder-sapka tarkója hegyén.~Kalácsot majszol,
2746 6 | vérem!~Bölcsõtõl a sírig, társam mind egy végbe,~Mikor hagysz
2747 8, 3 | S beléje egy kis csengõ tartalékot;~De mert osztozni kelletett
2748 8, 7 | bogár,~Sosem elég - azt tartja - torbul, jóból,~Mozogni
2749 8, 2 | galagonyabokor körül és távol tartották a~kártékony madarakat, mert
2750 8, 4 | Siess én lelkem, ródd le tartozásod -~Ki pazaroljon, ha nem
2751 8, 5 | mondja el, mert az is hozzá tartozik. Beszél a bibliai kor áldozati
2752 8, 5 | zsidótemplom udvara a hozzá tartozó kupaktanáccsal és publikummal.
2753 8, 2 | Az én volnék.) Az isten tartsa meg.~A keresztelõjén pompás
2754 8, 3 | siratva:~De inni egyet, bár tátong az örvény,~Talán nem tiltja
2755 8, 5 | Mert megigértem võmnek tavaly nyáron.~Méltatlan lettem
2756 8, 8 | õsz borult, ha nyilott a tavasz:~A szent pap árnyékában
2757 7 | tikkad, szárad,~Vigyük el tavaszát a szabadulásnak.~- Hali-hé-hali-hó! -~
2758 8, 5 | csolnakot és ne késsél sokat.~Tavaszi fényben csillan meg az ájer -~
2759 8, 5 | amikor betelt,~Bünlajstromát tavasznak, télnek, nyárnak,~Fejük
2760 8, 6 | voltam árva.~Szemünk folyton távolban kóválygott,~Én akkor csöpp
2761 3 | késõn, levelek hullása,~Daru távozása idején:~Mért nem találkoztam
2762 8, 3 | kétség!...”~S a kapun, merre távozott az õsöm,~Nagy infernalis
2763 2 | elveszti ősjogát az ész.~Téboly dühöng fent és alant,~Megszáll
2764 8, 7 | te; a piszok felmagasztal téged.~Hogy hire kelt: im jõ a
2765 8, 5 | jószág pótoljon nagyot:~Tehénkét csirke és kakas bakot.~És
2766 8, 9 | hirdetik,~Hogy ott minden tejfel fenekig.~Röviden: Felfordult
2767 8, 3 | bozótban megriad egy csorda,~Tekergõ szarvú, komor õsbölények.~
2768 8, 5 | ágról~S rossz indulattal tele a begyem:~A messiást is
2769 8, 6 | egyik szin a másikat veri.~A telegráfot hitták hirverõnek,~Uj szó;
2770 8, 3 | õsi nagyság jár mezítláb télen -~Elég. Ezt láttam. Ennyivel
2771 8, 6 | egyszer oda.~Mohos fatörzsre telepedtünk ketten,~Az õszi napnak hüvös
2772 8, 8 | borába nézett,~Majd eltolá a teli serleget:~„Szót fogad-e,
2773 8, 3 | bizonytalan~S nehéz párával telített a lég,~Elrejti, kinek elrejtõje
2774 Int | általában a magyartanár teljesen személyes, független, szuverén
2775 8, 5 | Bünlajstromát tavasznak, télnek, nyárnak,~Fejük felett lóbázva,
2776 8, 8 | mi a kalamáris.~Belõlünk telt a gárda, a nagy gárda,~A
2777 8, 3 | Süldõ költõknek rokonszenves téma.~Arról hazudik s tesz hamis
2778 8, 3 | professzor, aki régen ment el,~E témán össze is gabalyoda.~Elmélet
2779 8, 9 | éneket nem zengnek.~Lehet, e témára még visszatérek,~De egyelõre
2780 8, 2 | Eszembe jut~az öreg Rácz Pali temetése és a „Lehullott~a rezgõ
2781 8, 9 | törvény szól,~Hogy bün, ha temetetlen ott hagyod:~Egy csür alatt
2782 8, 9 | az ügy ennyibe nem marad,~Temetkezésre nincsen meg a költség,~De
2783 1 | régen,~Megástak egy sírt~Temető-szélen.~Fája elsüppedt,~Hantja
2784 8, 5 | hangyabolyba’~A roskadt templom gyepes udvarán:~A Mekmek,
2785 8, 3 | Melódiákban zengesz te tovább,~Templom-homályban, ahol nincs sorompó,~Ostromlod
2786 8, 2 | énekesei, a~rigók, csizek, tengelicék, pacsirták,~fülemilék sürü
2787 8, 3 | neki;~S amely mosakszik tenger kék vizében:~Riga, a szép,
2788 7 | szabadság-hajó!~- Te ura viharnak, tengernek, hajónak!~Ha elhívni látod
2789 8, 5 | vizek árja~Fele országra tengert tereget~És megszökött a
2790 8, 5 | elszakadt -~Itt gunnyaszt, tépelõdik komor-tétlen,~Nyomasztó,
2791 8, 4 | Utódtalan - ha forrásához tér meg.~Hoztam magammal egy
2792 8, 5 | árja~Fele országra tengert tereget~És megszökött a puszták
2793 8, 5 | samesz,~Mit tudják õk, mi fán terem az ének?~De ölik, aki más
2794 8, 9 | Mely rózsát, tüskét együve teremt.~S a hir, mely sehol, sehol
2795 8, 3 | Az izmunk egy - egy isten teremtette,~De lelkük más, oly fanyar,
2796 8, 3 | Párája édes illatokkal terhes,~Mint égõ ámbrával rakott
2797 8, 1 | vers kivételével mind idei termés. Ha valakit megcsap belõle
2798 8, 10| koromban~Tulérzékeny volt a természetem.~És azt is, hogy amim van,
2799 8, 8 | hamva~Hüvöslött arcán, egész termetén~Ha Arioszt ma ujra feltámadna,~
2800 5 | mint a régi!~Nem erdõn termett, a mélység dobta ki:~Világforrongás
2801 8, 7 | diák,~Facérok, rongyosak, terü a rögnek,~De lángolók -
2802 Int | tudta fejezni, maradtak tervezett, de meg nem írt, illetve
2803 8, 10| nyomoritám lantomat,~Amit terveztem, ime szánom-bánom,~Belõle
2804 8, 2 | hevesi~görögdinnyét ettünk. (Tessék, a~görögdinnyémet is más
2805 8, 8 | Aszkéta, kit nem nyügözhet a test,~És közbe csirkefogó quantum
2806 8, 5 | megváltó kakasom.~A büneim én testálom neked~És tarajodra im ráolvasom:~
2807 8, 6 | arccal az édes anyám.~Kicsi testem keblén melengettem,~Oly
2808 8, 3 | és támadt fel az asszony.~Testével védi feje koronáját,~Vérizgató
2809 8, 8 | gárda,~A szent pap örökéhes testõrsége,~Vedlett subába, kaftán
2810 8, 3 | II.~De lassan csak a testtel, jó barátom,~A mesét mondd:
2811 8, 3 | rokonszenves téma.~Arról hazudik s tesz hamis hitet,~Akit birizgál
2812 8, 2 | éjnek évadján elvitte a tetemet és~eltemették Miskolcon
2813 8, 9 | nyomába,~Ha más határba viszik tetemét,~Nincs szentebb, mint a
2814 5 | gyujtó hanginál,~Az ócska tetõkbe üszköket vetni...~Míg az
2815 8, 6 | Egyszer csak szemünk elérte a tetõt~És a szinek még folyvást
2816 8, 4 | INTERMEZZO~Siess, siess, ne tétovázz sokáig,~Ó dal, dalom szeszélyek
2817 8, 10| Kevésbbé zord, de lágyabb, tetszetõbb,~Mint kit imádtak a megkövezõk.~
2818 8, 6 | szürkére, barnára;~Olykor, úgy tetszik, csupa habarék~S uszó felhõk
2819 8, 10| daliát.~Kirõl nagy eszmék s tettek sora számol,~Betüzzétek
2820 7 | Sívó pusztaságra, amely tikkad, szárad,~Vigyük el tavaszát
2821 8, 8 | Estszürkületkor, hajnalhasadásra~A Tilos Nevü szent szine elébe:~
2822 8, 3 | tátong az örvény,~Talán nem tiltja semmiféle törvény.~S a ronda
2823 7 | dugárút vörös zászló alatt,~Tiltott rakománya a szabad gondolat.~
2824 8, 3 | oda rövid út vezet,~Akinek tiltva és be nem mehet!~Körülállják
2825 8, 1 | olyan hirtelen, mielõtt a tinta megszáradna és elpárologna
2826 8, 3 | Sziklát tördelve, sudarat tiporva~Nekivágtatnak csárdának,
2827 8, 2 | az elsõ igen különös:~~~Tiszacsege, 1839.~Meghitták az apósomat,
2828 Int | Az ár ellen című verse a tiszaeszlári vérvádra reagál.~~2004.
2829 8, 6 | révet vaj’ ki ismeri?~Ott a Tiszán is délibábok nõnek~És egyik
2830 8, 6 | TISZAPARTON~~~Nádasok zúgása, hajlongó
2831 8, 10| tapostak,~Az idõk mindig mind tisztábbra mostak.~Már voltam, mikor
2832 8, 1 | találkozol, mondd, hogy tiszteltetem.~Kelt Budapesten, 1910 december
2833 8, 3 | szülnek~S nem példák többé a tisztes anyák.~Leányok buknak, asszonyok
2834 8, 3 | ama földnek féltve õrzött titka.~Szép szál legény volt,
2835 8, 3 | De enyém élt s kilestem a titkát,~A nagyapám volt: Reb Mayer
2836 8, 10| kemence törvényes halál,~De titkon mindig Jehovában hittem,~
2837 8, 3 | megette?~Mért életük oly mély titokzatu?~Az izmunk egy - egy isten
2838 8, 8 | és zengõbb volt az ének.~Tizenhét évnek pírja, bája, hamva~
2839 8, 8 | voltam, össze-vissza tán~Tizenöt éves, serdülõ kamasz,~Fönn
2840 8, 10| De errõl a hallgatás többet mond - sokat.~És Bolond
2841 8, 5 | szándékot a jó isten megértse:~A többi, mondom, bliktri, bliktri
2842 8, 9 | ámen! Dicsértessék az ur!~A többit már könyv nélkül tudjátok.~
2843 Int | akkori hivatalosság számára ő többrendbelileg is persona non grata volt.
2844 8, 3 | komor õsbölények.~Sziklát tördelve, sudarat tiporva~Nekivágtatnak
2845 8, 8 | RACHEL~(Töredék)~Reb Mayer Litvák a borába
2846 8, 8 | legszebb ugy szép balga töredéknek.~Kis diák voltam, össze-vissza
2847 8, 9 | bocsátom,~Leszedem rólad, ha törik, szakad.~Szürke ködök bomlottak
2848 8, 5 | A gyepre raktam, hogy ne törjön el,~Ha fel nem kelt, még
2849 8, 3 | két ádáz ellen,~Egymásra törnek gyilkos szerelemben.~„Az
2850 8, 3 | vonult zimankós éjszakán~A történetbe az én nagyapám.~Kaftános
2851 8, 1 | ez ennek a kis könyvnek a története.~És most eredj, kis könyvem.
2852 8, 5 | mondja el legujabb exodusának történetét. Összeütközésbe került nem
2853 5 | elfogult!~S míg örök lázban törtettem elõre,~Hajam megszürkült,
2854 8, 10| egyisten~S tüzes kemence törvényes halál,~De titkon mindig
2855 2 | néma jaj is vall reád!~Egy törvényre dobog a szív,~Kering a vér,
2856 8, 6 | Ültessetek az agyagpart tövébe,~Melybõl gyurni lehet sok
2857 8, 3 | nevében~Könnyezve bár, de tövig lenyesik:~E törvény ellen -
2858 8, 9 | gebe sánta,~Idegen az ut, tövises, lápos,~Büzös a vendég,
2859 8, 3 | volt elébb: a tyúk-e? a tojás?~Firtassa más, keres-kutassa
2860 2 | isten odafenn?~Ne kérdezd tőlem - nem tudom,~Eredj aludni,
2861 8, 10| ákom-bákom!~Hagytam, a toll szaladjon, hol szalad,~Apolló
2862 8, 3 | asszonyaik teste?~S férfia mért tompa, zárt kapu?~Mit sugdolóznak,
2863 8, 7 | Sosem elég - azt tartja - torbul, jóból,~Mozogni hé! - keringjen
2864 8, 5 | mén.~A pokol erre szellõzi tornácit~S bujkál alant félelmes
2865 8, 5 | megróva,~Szemes a gáncs, de torzképet mutat.~Lelkem rezgése a
2866 8, 3 | száztornyu Moszkvától Vilnáig~Egy tourban végig egész vonalon.~Ivott
2867 8, 9 | mászott;~Aztán felrakta továbbitás végett~Maga elé a hivatlan
2868 7 | jár csendbe, csendetlen,~Tovaleng bordátlan, kering feneketlen,~
2869 8, 2 | mögött a sorok közt egész tragédiák vannak~elbujtatva. Nekem
2870 8, 2 | sorral alább következik egy tragikus~bejegyzés:~1851 május 17.-
2871 5 | arcokat, a nyájas világot,~Hol tréfa és dal önként megterem?~
2872 8, 1 | balga õrület, a dodonai triposz álomhozó bûbája és írnom
2873 8, 7 | asztalfõn reb Mayer Litvák trónol,~Szakálla hó és a szeme
2874 8, 8 | szine elébe:~Én a legkisebb, tudásra legkönnyebb,~Hordtam utána
2875 8, 5 | sikkasztok s a falamiámról~Nem tudatik, hogy ki és mi légyen.~Nem
2876 8, 6 | kóválygott,~Én akkor csöpp tudatlanka még,~De anyuka folyton édesen
2877 8, 6 | csillogó-villogó csõre,~Soha senki se tudhatja elõre.~S Ároktõ ott bujkált
2878 8, 3 | elkallódott családfája,~Tudj’ isten, vajjon megkerül-e
2879 8, 5 | s Csámpás, a samesz,~Mit tudják õk, mi fán terem az ének?~
2880 8, 9 | többit már könyv nélkül tudjátok.~Kifényesedett fenn a kék
2881 8, 8 | Arioszt ma ujra feltámadna,~Õ tudná híven festeni, nem én.~Nem
2882 8, 10| megyek!~Ó csuda: köpni hogy tudnak a szentek,~Akár a göböly,
2883 8, 3 | muzsik:~- „Bátyuska hé! Tudod ez micsoda?~Jer, nótás ember!
2884 8, 3 | a szanhedriumba,~Holott tudósok éj-nap bibliáznak.~Meddõ
2885 8, 1 | a Simon Judit megjelent, tudtommal harmincöt iskolai önképzõkört
2886 8, 8 | költemény.~Nem müvirág, de rétek tüneménye,~A szent pap drága, édes
2887 8, 10| szenvedtem, megtorlatlan áll.~A türni-tudás volt õsi erényem,~Szégyelje
2888 8, 10| élet pezsdül,~Mindig csak türt, de bátor és szabad.~Mindenütt
2889 8, 10| kanócot dobta,~Reám fogták, én türtem hallgatag,~Róma pernyéje
2890 8, 9 | a gyülölet,~Mely rózsát, tüskét együve teremt.~S a hir,
2891 8, 3 | Nekivágtatnak csárdának, fenyérnek.~Tüzeket szántott az iramuk sodra,~
2892 8, 10| mikor Bál volt az egyisten~S tüzes kemence törvényes halál,~
2893 8, 3 | csillagok fején a korona.~Túl a gerincén messze rónaságig~
2894 8, 10| már csecsszopó koromban~Tulérzékeny volt a természetem.~És azt
2895 8, 6 | érezni fogom talán még odaát,~Tulnan is, ha már éj borult reám.~
2896 5 | a gyermekleány?~És hova tûnt a fiu méla kedve,~Ki ott
2897 7 | Erõre kap a kar, fölforr a tunya vér,~Gõg, gazság elsápad,
2898 4 | sincs, se árnya.~Ki tûrve tûr és nincsen egy jaja,~Kinek
2899 8, 3 | asszonyok elzüllnek,~Ezt tûrni így már nem lehet tovább:~
2900 2 | ingerelsz,~Ha szótlan tűröd - gyávaság!~Feljajdulsz:
2901 4 | foltja sincs, se árnya.~Ki tûrve tûr és nincsen egy jaja,~
2902 8, 1 | grammatikát. Teste lassú tûzön égettessék el, hamvai szétszórassanak.~
2903 8, 5 | madár!”~Csapkod a himje, a tyuk kotkodál,~Csipognak együtt,
2904 8, 3 | világra.~Mi volt elébb: a tyúk-e? a tojás?~Firtassa más,
2905 8, 5 | omlatag, vén zsidótemplom udvara a hozzá tartozó kupaktanáccsal
2906 8, 7 | szemtelen, az apraja kivált:~Fel udvarolni ide sereglének,~Hódolni
2907 8, 3 | valami fátyol,~A jelenést az üdvözítõ távol.~Leült a földre, köntösét
2908 8, 3 | vagy szabó.~Elébe szállt és üdvözlé szerényen~Az egész P. T.
2909 8, 9 | elé a hivatlan vendéget.~S ügetett lassan be az éjszakába,~
2910 8, 9 | Kisütött a hold s most ügettek ketten:~Két éjjeli, éjféli
2911 8, 9 | ám henyén,~S kimondta: az ügy ennyibe nem marad,~Temetkezésre
2912 8, 1 | Pipál mindenre, ami a keze ügyébe esik, hírre, dicsõségre,
2913 8, 3 | panasz esik a szõke haj ügyében:~Ó barbár nép, a haj az
2914 8, 5 | elolvashatod.)~Ment-mendegélt az ügyefogyott kecske,~Mint a cigány, mikor
2915 8, 5 | utat meg nem találod soha.)~Ügyelj, én népem! igy vagyon megirva:~
2916 7 | hajó!~A hatszáz legénnyel üljek ott egy sorba,~Mint a rózsák
2917 7 | egy sorba,~Mint a rózsák ülnek együtt egy bokorba.~Sívó
2918 5 | beomlott síromon,~Itt ülök némán, magamba rogyva,~Míg
2919 8, 6 | engem gyermekotthonomba!~Ültessetek az agyagpart tövébe,~Melybõl
2920 8, 5 | zenebonát:~Jó, hát megyek, üssön belé az átok!~Az ördög legyen
2921 8, 1 | egy verses kötetet nyélbe üssünk. A fiatalok ezt megcselekszik
2922 5 | hanginál,~Az ócska tetõkbe üszköket vetni...~Míg az utolsó is
2923 7 | látod poétádat jónak,~Ha üt majd az órám - hali-hé-hali-hó! -~-
2924 5 | szilánktól~Lestem el egykor a dal ütemét.~Hol az a tûz? Mi lett a
2925 8, 5 | rákönyököl a világ lelkére.~Belé ütõdöm a nyitott ajtóba~És minden
2926 8, 6 | borult reám.~Ha parthoz ütõdött a könnyü naszád~Fekete zászlóval
2927 8, 3 | nótás ember! mondok valamit.~Üzent a cár... hogy mostan vagy
2928 8, 9 | Csak ment, mint vadász, ha üzi a vadat.~Ámde a gebe, jóval
2929 8, 5 | Csipognak együtt, mintha üzné vércse -~Bolond kakas! Keményen
2930 8, 10| is rám jár az idõk rudja,~Üznek, gyilkolnak, amint már szokás,~
2931 8, 5 | És minden lompos engemet ugat;~Minden napom elõre már
2932 8, 1 | fiatalok ezt megcselekszik most ugyanannyi hónap alatt. Tanuljunk a
2933 8, 5 | óhitüeknél máig fennmaradt. Ugyanis a nagy böjtöt megelõzõ alkonyaton
2934 8, 5 | szabadság fogad.~Lelkem ujjong... nincs semmi, ami vádol...~
2935 8, 3 | szegi le:~A pathoszt érzed unalmasnak, fádnak~És gyönyöreid más
2936 8, 3 | oka -~Ó szégyelje magát az unoka!~S panasz esik a szõke haj
2937 8, 3 | szál legény volt, nem mint unokája,~Jó muszka vér, nagy, csontos
2938 8, 7 | csendül,~Lehurrogom a késõ unokát:~Hogy mersz pisszenni, ha
2939 8, 3 | más.~ V.~Únott, nyomott, komor, bizonytalan~
2940 8, 3 | tort ül erõsön -~Sátán, az úr, õ pokoli felsége!~Mily
2941 7 | A szabadság-hajó!~- Te ura viharnak, tengernek, hajónak!~
2942 8, 5 | mondok - sáh! Silentium, urak!~Bucsuzni jöttem, ha meghallgatnátok.~-
2943 8, 5 | kakast az õ eltévelyült urának,~És ráolvassák, amikor betelt,~
2944 8, 6 | tetszik, csupa habarék~S uszó felhõk az örökös nyája:~
2945 8, 9 | a gebe sánta,~Idegen az ut, tövises, lápos,~Büzös a
2946 8, 9 | Nem válogatva ösvényt, utakat.~Ha utját állta pocsolya
2947 8, 10| idõkbül,~Sürü ködök lepik az utamat,~Mindig ott voltam, hol
2948 6 | A fekete erdõ csak menne utánad:~Árnya rád borulna, felhõje
2949 2 | szét,~Miként a pestis - útja vész,~Meghal nyomán az irgalom~
2950 8, 9 | válogatva ösvényt, utakat.~Ha utját állta pocsolya vagy zátony,~
2951 8, 3 | vér, nagy, csontos ivadék.~Útközben elkallódott családfája,~
2952 Int | hozott a rendszerváltás. Az utóbbi másfél évtizedben liberalizálták
2953 8, 4 | hal úgy meg, mint az ének,~Utódtalan - ha forrásához tér meg.~
2954 8, 1 | papiros kevés szöveg. (Az utókor hálás lesz érte.) De az
2955 8, 9 | A végzet ottan érte õt utól,~Hitte, élni megy s halálba
2956 8, 2 | beszélt róla. A gebe az uton elvesztette~mind a három
2957 8, 1 | ÚTRAVALÓ~Elõszó a Legendák a nagyapámról
2958 4 | Én a fia vagyok, szegény útvesztett,~És roskadozva hordom a
2959 5 | macska teszi, a madarat ûzve,~Akit felvert gyanútlan
2960 8, 3 | más.~ V.~Únott, nyomott, komor,
2961 8, 9 | zátony,~Csak ment, mint vadász, ha üzi a vadat.~Ámde a
2962 8, 9 | ment, mint vadász, ha üzi a vadat.~Ámde a gebe, jóval gyengébb
2963 8, 10| mégis igaz, bár milljók vádja vádol~S gunyolja a rongyos,
2964 8, 6 | enyészett, hol ujra nõtt,~S a vadludak a partokon legeltek.~Egyszer
2965 8, 9 | csontja megpihen,~Embernek, vadnak egyformán joga...~A vad
2966 8, 9 | szólt, fübe harapott,~Nem vádolt senkit, nem rugdalózott,~
2967 8, 3 | szégyellõs kis nemzet-ajándékot,~Vadonatúj kaftánt és süveget,~Prémes
2968 6 | Menekülnék, de nincs a vadonnak rése.~Te fekete madár, sötét
2969 8, 10| magasba,~Akit talált, az vágódott hasra.~Én magam is. - Bevallani
2970 8, 1 | most a finálé: az expiálás vágya, visszatérés a költészethez,
2971 8, 5 | Ügyelj, én népem! igy vagyon megirva:~Van egy hegy, komor,
2972 8, 10| Istenünk, ki ránk vigyáz.~Sokan vagyunk, az erõnkbõl hát futja,~
2973 8, 5 | közügyekre mindenik befolyna,~Vajmi kevés kell ahho’ tudomány.~
2974 8, 3 | bûnbánást sokan,~De süket és vak is akad elég;~Morajlik lenn
2975 8, 8 | szandálom sima,~A léptem könnyü, vakmerõ az álmom,~Adatott nékem
2976 8, 3 | elõbb,~Gondolta: jobb, ha vakon akceptálja:~Be így vonult
2977 1 | Egy sír~Valahol messze,~Valaha régen,~Megástak egy sírt~
2978 1 | Egy sír~Valahol messze,~Valaha régen,~Megástak
2979 8, 1 | teljes életemben és amint valaki elmésen megjegyezte, én
2980 8, 1 | kivételével mind idei termés. Ha valakit megcsap belõle a friss sarjú-illat,
2981 5 | távol ég alján cikáznak -~Valamikor - beomlott síromon,~Itt
2982 8, 3 | Jer, nótás ember! mondok valamit.~Üzent a cár... hogy mostan
2983 Int | reagál.~~2004. március 6.~Válas György~~ ~
2984 8, 3 | enyhébb színt fölrakni módom:~Valeur a fõ s a dal peregjen lágyan -~
2985 2 | érzékenykedel~S a néma jaj is vall reád!~Egy törvényre dobog
2986 8, 10| hivõ talál.~Egy világ bünét vállamon cipeltem,~Amit szenvedtem,
2987 8, 2 | eltemesse, mivelhogy más~vallásunak látszatott. Az apósom egy~
2988 8, 1 | dicsõségre, ellenségei vállveregetésére és barátai aggodalmas gyámkodására.
2989 8, 1 | bûbája és írnom kelletett és válogatás nélkül, megrostálás nélkül
2990 8, 1 | lenni, de közönségesnek nem.~Válogatós, szûkszavú voltam teljes
2991 8, 9 | éren, sikon és lápon,~Nem válogatva ösvényt, utakat.~Ha utját
2992 8, 9 | nem is volt több mondani valója.~Szegény párája csak elnyujtózott~
2993 8, 9 | szállásadó,~Legalább a papok váltig hirdetik,~Hogy ott minden
2994 8, 10| Inkább a szem beszélt s ajkat váltott,~Szökellve gyorsan, amint
2995 6 | Mikor hagysz magamra - mikor válunk végre?~„Mit érnél te avval,
2996 5 | rõzselángot~S ropogását a vályog-tûzhelyen?~A nyílt arcokat, a nyájas
2997 8, 7 | meghívta a nyomort ebédre,~Van-e mulatság, mely evvel felérne?~
2998 8, 7 | Hogy hire kelt: im jõ a vándor dalnok,~Összefutottak, a
2999 8, 2 | isten adjon neki örök békét vándorlásai~után. Bizonyosan megint
3000 8, 5 | fejezet néhai való nagyapám vándorlásaiból. Ezuttal is, mint már annyiszor,
3001 8, 9 | ketten:~Két éjjeli, éjféli vándorlovag:~A hold a gyorsan sietõ
3002 8, 3 | már alkonyfénybe vonta.~A vándorösztönt sivatagból hozta,~A vándorsaru
3003 8, 3 | vándorösztönt sivatagból hozta,~A vándorsaru lábához tapadt~És sehol
3004 8, 7 | tovább, ha horpadóba hantod~S vándorsarud már rég elviseléd:~Ha vagy,
|