1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3962
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 1 | A seleuciai üregek~Sivár,
2 1 | barátságtalan vidék áll előttünk: a seleuciai üregek völgye.~
3 1 | bedőlt sír, melynek zöldje a fenekére hullott.~Minden,
4 1 | fenekére hullott.~Minden, ami a búskomolyságot neveli, a
5 1 | a búskomolyságot neveli, a legsötétebb vallásos rögeszmék,
6 1 | legsötétebb vallásos rögeszmék, a fekete babona rémképei,
7 1 | fekete babona rémképei, a világkerülő embergyűlölet
8 1 | terméketlenséggel verve meg a földet, s lakhatlanná téve
9 1 | ember számára kedves. Még a vad sem ver itt magának
10 1 | nyaranta téved oda néha a rekkenő meleg elől futva
11 1 | utasok keresik fel néha a borzalmas vidéket, mely
12 1 | várják, hogy végignézve a históriai emlékeket, ismét
13 1 | Egy magas tömör oszlop, a jámbor Simeon Stylites oszlopa,
14 1 | fejét lábaihoz értetve. A völgy északi s déli oldalát
15 1 | mint egy bástya, s csak a tetején, három-négyszáz
16 1 | nyílásaik hegyes öblezete s a rendes sorok, melyek szerint
17 1 | magasságával bír, egy pedig, mely a szikla aljába van vágva,
18 1 | állítják, hogy keresztülmegy a hegy alatt egészen le a
19 1 | a hegy alatt egészen le a tengerig, s akinek bátorsága
20 1 | feliratra találhatna, melyek a falakra vannak írva. Ki
21 1 | rúnák nyelvét egykor? tán a kaldeok vagy a Mithras-tisztelők;
22 1 | egykor? tán a kaldeok vagy a Mithras-tisztelők; minő
23 1 | s most annál borzasztóbb a táj, mert a szikla tátongó
24 1 | borzasztóbb a táj, mert a szikla tátongó nyílásai
25 1 | üvöltő hangokat adni magától; a tetőkön legeltető pásztorok
26 1 | borzadva hallják, mint zúg a sziklatorok, eleinte mintha
27 1 | forrnának benne, később egyre nő a zúgás, mintha a szélvész
28 1 | egyre nő a zúgás, mintha a szélvész ördögei tévedtek
29 1 | Utána rendesen elkövetkezik a számum szele, mely, hihetőleg
30 1 | hihetőleg egy túlsó nyíláson a barlangba hatolva, elébb
31 1 | más esetekben is megszólal a barlang. Történt, hogy vakmerő
32 1 | vakmerő pásztorfiúk bementek a barlangszádába tüzet rakni,
33 1 | esztelen kiabálással hívogatták a barlanglakó dzsint, míg
34 1 | csendes halk szózattal felelt a pajkos gyermekeknek, hogy
35 1 | örömeinek takaróul véve a méla sötétséget, s mint
36 1 | s mint rettentek össze a vétkes szeretők, midőn az
37 1 | támaszt hideg sóhajával a forró vérben: „Allah mindenütt
38 1 | oly ordítás keletkezett a barlangban, mint mikor az
39 1 | mikor az ég megzendül, s a gyilkosok világosan hallák
40 1 | Allah látott benneteket, a gyehenna lángjai égnek számatokra!”
41 1 | ki az üregből.~Mindenki a közel lakók közül tudta
42 1 | lakók közül tudta és hitte a barlangi dzsint, aki senkit
43 1 | dzsint, aki senkit sem bánt a jók közül, de megüldözi
44 1 | jók közül, de megüldözi a gonoszokat.~De nemcsak az
45 1 | ijedelmes szívek ismerik a barlangi látatlan hangot,
46 1 | látatlan hangot, eljönnek ide a szenvedők, megesett szívűek
47 1 | megesett szívűek is, és a láthatlan dzsin szíveikben
48 1 | tartják meg oly buzgalommal a kérdezők, s nem használnak
49 1 | igéről igére teljesedik.~A babonás köznép jó cselekedetnek
50 1 | ismeretlen lénynek áldozni. A körüllakók iparkodnak vele
51 1 | sőt volt eset rá, hogy a seleuciai kádi talpára veretett
52 1 | kik köveket hajigáltak a barlangba.~Az üreg nyílásától
53 1 | negyven lépésnyire, ahol már a külvilág alig dereng, van
54 1 | vagy tengerivel megtölteni a jámbor lakosok, s másnap
55 1 | visszatérnek, látják, hogy a dzsin elhordta azt onnan,
56 1 | egy-egy ezüst pénzt hagyott a kőmélyedésben, azokból a
57 1 | a kőmélyedésben, azokból a régi ezüst pénzekből, miket
58 1 | ez idő szerintiek. Tehát a dzsin készpénzzel fizet,
59 1 | akarnak, mélyebben kell a barlangba hatolni, egész
60 1 | amidőn látogatója ott áll a sötétben, a dzsin oly jól
61 1 | látogatója ott áll a sötétben, a dzsin oly jól látja őt,
62 1 | oly jól látja őt, mintha a napvilág sütne rá, s egy
63 1 | hiszik, hogy aki így lát a föld sötétjében, az a szívek
64 1 | lát a föld sötétjében, az a szívek és jövendők sötétségeiben
65 1 | határa, hogy e csodát ismeri a nép a seleuciai üregben;
66 1 | hogy e csodát ismeri a nép a seleuciai üregben; azóta
67 1 | papok, ulemák látogatták a dzsin lakását, és az mindent
68 1 | mindent tudni látszott, ami a föld felett történik. Soknak
69 1 | hogy vétkeikért megérdemlik a rájok következő sorsot.~*~
70 1 | ezernyolcszáztizennyolcadik esztendőben éppen a számum elviharzása után
71 1 | kalózhajó vitorlázott be a szuadéai révbe, hol még
72 1 | szuadéai révbe, hol még a hajdani Seleucia nagyszerű
73 1 | kikötőjének romjai látszanak.~A kalózhajó francia lobogót
74 1 | csupa albánokból állott. A kikötő még fedve volt az
75 1 | mindenki bámulva tekinte a teljes épségben megérkező
76 1 | Amely órában horgonyt vetett a hajó, a legnagyobb dereglyét
77 1 | horgonyt vetett a hajó, a legnagyobb dereglyét tengerre
78 1 | fegyverzett timarióta szállt be. A fickók mindegyike ott viselte
79 1 | ott viselte érdemrendjeit a pofáján, a csaták nyomai
80 1 | érdemrendjeit a pofáján, a csaták nyomai megszaporíták
81 1 | Azután egy ősz ember szállt a dereglyébe, ki után paripáját
82 1 | hajógép) segélyével. Ez volt a parancsnok.~Középtermetű,
83 1 | agg férfi, túl lehet már a hetvenen és közel a nyolcvan
84 1 | már a hetvenen és közel a nyolcvan évhez, de lelke
85 1 | erős, mint midőn még az a szakáll, mely most, mint
86 1 | szakáll, mely most, mint a hattyú szárnya, borul le
87 1 | keblére, fekete volt, mint a holló szárnya.~Vállai rendkívüli
88 1 | tartása, szemeinek villogása s a bátor, nyugodt tekintet
89 1 | vesztegetve.~Az evezőcsapások a partra szállítják a dereglyét,
90 1 | evezőcsapások a partra szállítják a dereglyét, de kikötni semmi
91 1 | semmi erőnek sem sikerült; a tenger dagálya oly nagy,
92 1 | tenger dagálya oly nagy, hogy a parton megtört hullám tajtékozva
93 1 | tajtékozva hajítja mindig vissza a dereglyét.~Az ősz férfi
94 1 | szemöldintésére hárman ugranak bele a hullámba a hajóslegények
95 1 | ugranak bele a hullámba a hajóslegények közül, a dereglye
96 1 | hullámba a hajóslegények közül, a dereglye kötelét vontatva,
97 1 | dereglye kötelét vontatva, mind a hármat elrántja az, mintha
98 1 | oldalába vágja, s kiugrat a tajtékot túró hullám közé,
99 1 | háromszor borítja el lovastól a visszatoluló hab. A harmadiknál
100 1 | lovastól a visszatoluló hab. A harmadiknál már partot ért.
101 1 | harmadiknál már partot ért. A népség csodákról beszél;
102 1 | utat, egyes-egyedül elindul a révparton, s elhagyva azt
103 1 | révparton, s elhagyva azt a hosszú tornyos bástyasort,
104 1 | tornyos bástyasort, mely a hegyen végigfutva körülkeríti
105 1 | hegyen végigfutva körülkeríti a várost, s mint egy óriási
106 1 | óriási antik nyaklánc függ a hegy vállain, – útját a
107 1 | a hegy vállain, – útját a hegyszakadékok felé vevé,
108 1 | hegyoldalok között, melyek a forró szél után még most
109 1 | elismerni, nem is említve a hódokat, melyeknek gunyhói
110 1 | remekek.~De kegyes volt iránta a természet, s befuttatá kúszó
111 1 | befuttatá kúszó indákkal a viskót; ezek aztán, hol
112 1 | befedték.~Itt leszállt lováról a jövevény, azt megköté egy
113 1 | valami szent mondás, ami a török szerzetesek kapuira
114 1 | éneklő madarat háborítja.”~A jövevény hallgatózott; hiszen
115 1 | ajtaján, hiába fog zörgetni a paradicsomnak kapuján.”~
116 1 | Észre sem látszott venni a lakába berontott jövevényt,
117 1 | hanem végzé nagy buzgósággal a kegyes szertartást. Először
118 1 | igéket: „Áldott az isten, ki a víznek tisztító erőt adott,
119 1 | ízleltesd meg velem azt a vizet, melyet adtál Mahommed
120 1 | adtál Mahommed prófétának a paradicsomban, s amely illatozóbb
121 1 | paradicsomban, s amely illatozóbb a balzsamnál, fehérebb a tejnél
122 1 | illatozóbb a balzsamnál, fehérebb a tejnél és édesebb a méznél,
123 1 | fehérebb a tejnél és édesebb a méznél, s mely a szomjazó
124 1 | édesebb a méznél, s mely a szomjazó epedését örökre
125 1 | örökre megenyhíti.”~Ezután a markán keresztül ismét az
126 1 | orra lyukain szítta fel a vizet, s ekképp buzgólkodék: „
127 1 | Uram, szagoltasd meg velem a paradicsomnak illatját,
128 1 | kedvesebb, mint az ámbra és a pézsma, és ne engedd, hogy
129 1 | és ne engedd, hogy valaha a pokolnak átkozott bűzét
130 1 | Ekkor két marokra fogta a vizet, s orcáját jól megmosva
131 1 | sem volt elég, ekkor meg a jobb markába vett vizet,
132 1 | markába vett vizet, s azt a könyökén végigcsorgatva,
133 1 | cselekedeteimnek könyvét a jobb kezembe, mely az elválasztottak
134 1 | elválasztottak keze, és vígy be a paradicsomba.” Azzal bedugta
135 1 | paradicsomba.” Azzal bedugta fejét a medence vízbe, s szája kimaradván
136 1 | s ne nyomd az én fejembe a bűnöknek tüzes koszorúját,
137 1 | kegyes óvástétel után leült a földre, s jobb lábát áhítatosan
138 1 | az Alsirát hídján, mely a pokol felett a mennyországba
139 1 | hídján, mely a pokol felett a mennyországba viszen”, a
140 1 | a mennyországba viszen”, a bal lábát is megöblíté,
141 1 | magában dörmögve mondá el a jámbor dervis, hanem érthető,
142 1 | imádkozni.~Annak utána fogá a medencét, és kivivén azt
143 1 | akkor ismét tele meríté a forrásból friss vízzel,
144 1 | friss vízzel, s visszavivén a kunyhóba, és a gyékényt
145 1 | visszavivén a kunyhóba, és a gyékényt túlsó lapjára fordítván,
146 1 | lapjára fordítván, letevé rá a vízzel tölt medencét, melyre
147 1 | vízzel tölt medencét, melyre a jövevény szinte leveté papucsát,
148 1 | kaukját, s kiemelé fejéből a vörös fezt, s ő is hasonlóul
149 1 | megmosódott.~Azután megcsókolá a dervis kezét, s midőn az
150 1 | s midőn az kihúzá övéből a hosszú, földig érő olvasót,
151 1 | együtt éneklé vele két ízben a „La illah, il Allah, Mahomet
152 1 | akármely müezzim.~Mindezek a legnagyobb áhítattal megtörténvén,
153 1 | áhítattal megtörténvén, a jövevény felkelt helyéről,
154 1 | parancsoló tekintet; míg a dervis most alázattal borult
155 1 | alázattal borult le előtte a földre, és rebegé:~– Mit
156 1 | büntetés kell, beszélj.~A dervis kezét szájára téve
157 1 | engem azon üreghez, melyben a jóslatmondó dzsin lakik.
158 1 | járok, mert rám haragszik; a derviseket nem szíveli,
159 1 | megyek, köveket ejt rám a boltozatból, vagy mély hasadékokba
160 1 | büszkén lovára veté magát a herkulesi aggastyán, s a
161 1 | a herkulesi aggastyán, s a dervis, megfogva a mén zabláját,
162 1 | aggastyán, s a dervis, megfogva a mén zabláját, elkezdé őt
163 1 | mén zabláját, elkezdé őt a hegyi úton vezetni a szakadékos
164 1 | őt a hegyi úton vezetni a szakadékos sziklatorlatok
165 1 | szakadékos sziklatorlatok közé.~A hold fent volt már az égen,
166 1 | kerülve még zordonabb volt a táj. Elöl a vad természetomladék,
167 1 | zordonabb volt a táj. Elöl a vad természetomladék, hátul
168 1 | természetomladék, hátul a sötét cédruserdők, miknek
169 1 | árnyékot vet, és oldalt a végtelen magasságú sziklatömeg,
170 1 | éjszaka még feketébbek, s a sziklák, omladékok még kopárabbak
171 1 | elhagyatott e táj, mint éjjel.~A dzsin üregéhez érve leszállt
172 1 | az agg férfi, s meghagyva a dervisnek, hogy ott álljon,
173 1 | elszántan belépett az üregbe.~A vak sötétség miatt csak
174 1 | egyik kezét szeme előtt, a másikat pedig hadzsárja
175 1 | lépett; mit figyelt ő azokra? A méla hallgatás, mely körülvevé,
176 1 | körülvevé, rettentőbb volt a poklok szavánál, és e hallgatástól
177 1 | szakítani, erős szóval kiáltva a föld alatti csendbe:~– Jövel
178 1 | merész kézzel meg akarná a lelket ragadni; nem talált
179 1 | sorsomat?~– Ismerlek – szólt a láthatlan hang. – Te egy
180 1 | volt, és amid van, az nem a tied.~– Tudatlan lélek vagy –
181 1 | Tudatlan lélek vagy – dörmögé a jövevény –, menj vissza
182 1 | sem ismered, hogy ismernéd a jövőt? Menj odúdba vissza,
183 1 | ismerlek téged – folytatá a hang –, és igazat mondtam.
184 1 | Tepelenti Alinak hívnak-e téged?~A jövevény bámulva felelt:~–
185 1 | reggel, sem estve – felelt a hang –, nekem tegnap az,
186 1 | midőn legutolszor láttam a napot, és holnap, midőn
187 1 | uralkodója, te szegényebb vagy a legutolsó müzülmánnál, ki
188 1 | változtattad magadon, s a szerelemből gyűlöletet csináltál
189 1 | Nem bántam meg semmit. A nyúl elrágja a virágot,
190 1 | meg semmit. A nyúl elrágja a virágot, a keselyű elkapja
191 1 | nyúl elrágja a virágot, a keselyű elkapja a nyulat,
192 1 | virágot, a keselyű elkapja a nyulat, a vadász ellövi
193 1 | keselyű elkapja a nyulat, a vadász ellövi a keselyűt,
194 1 | nyulat, a vadász ellövi a keselyűt, a vadászt levágja
195 1 | vadász ellövi a keselyűt, a vadászt levágja az oroszlán,
196 1 | és az oroszlánt megeszi a féreg. Földdé válik minden.
197 1 | én? Nagyobb féreg, mint a többi. Ki pöröl istennel?
198 1 | istennel? Mi sors vár reám a jövőben?~– Még tegnap ifjabb
199 1 | egykor megölni.~– Mashallah! A halál elkerülhetetlen; csak
200 1 | fogok-e én egykor Sztambulban a szeráj kapuján diadalmasan
201 1 | s Sztambulban egyszerre; a napok meg fogják ezt magyarázni.~–
202 1 | kardját, s dühösen vágott a hang felé; a kard nagyot
203 1 | dühösen vágott a hang felé; a kard nagyot süvöltött az
204 1 | messzeségből kiálta vissza a hang:~– Már megtörtént az.~–
205 1 | Ali.~– Nem álom – felelt a rejtélyes hang. – Ébren
206 1 | Rejtsd hüvelyébe – szólt a hang.~Ali borzadva tapasztalá,
207 1 | tapasztalá, hogy e lény a sötétben minden mozdulatját
208 1 | nyújtsd ki tenyeredet – szólt a hang egészen közel.~Ali
209 1 | sujtoló szorítást, hogy a vér serkedezett ujjai hegyéből.~
210 1 | unallah! – hangzék felé a búcsúszó végtelen, végtelen
211 1 | végtelen, végtelen távolból.~A hatalmas basa elmerengve
212 1 | fordult vissza, s midőn a holdfényre kiért, világosan
213 1 | világosan látá kezén még a vércseppeket, miket amaz
214 1(1) | és nimetullahita rendek a legszigorúbb életűek a török
215 1(1) | rendek a legszigorúbb életűek a török szerzetek között;
216 1(1) | az utóbbiaknál ez csak a próbaéveken át tart, azontúl
217 1(1) | át tart, azontúl élhetnek a világ örömeinek.~
218 2 | ismerünk.~Ha széttekintünk a tájon, klasszikus fönségben
219 2 | földét: Hellász hegyeit, a sugáros arcú hősök diadalhonát.
220 2 | arcú hősök diadalhonát. Ott a hegy, melyről Zeüsz szórta
221 2 | Zeüsz szórta villámait, és a berek, melyben Aphrodite
222 2 | gyönge lábát megkarcolá a rózsatövis, s tán a babérfából,
223 2 | megkarcolá a rózsatövis, s tán a babérfából, melynek kedves
224 2 | már. Most is ragyognak még a havas Őta és Ossza napsütötte
225 2 | Ossza napsütötte ormai, ha a nyugvó nap reájok tűzi fényét,
226 2 | most is van még villáma a bércnek, csakhogy azokat
227 2 | úr fél Törökországon, s a rózsa, melyet Venus vére
228 2 | az ő számára nyílik, és a babér, mely Apollo szerelméből
229 2 | támadt, az ő számára zöldül.~A csendes bérceken nem lát
230 2 | csendes bérceken nem lát többé a költő fényes istenalakot.
231 2 | Tepelenti rá ne találjon. A magas oszlopcsarnokoknak
232 2 | oszlopcsarnokoknak jó most a földön heverni, Themistocles
233 2 | senkinek se essenek útjába.~A magas Lithanizza hegytetőről
234 2 | Lithanizza hegytetőről láthatni a tündéri városba, mely Albánia
235 2 | fölött uralg. Janina az, a históriai névvé vált Janina.~
236 2 | olyan mély, amilyen magas; a minaretek arany félholdjai
237 2 | minaretek arany félholdjai a tóban is, az égen is ragyognak,
238 2 | is, az égen is ragyognak, a fehér tetőtlen házak, egymás
239 2 | olvadva lenni egymással és a körülfutó veres bástyafallal,
240 2 | van kijárás.~De mit nekünk a város minareteivel, bazárjaival,
241 2 | bazárjaival, kiöszkjeivel! Túl a városon, hol az erdős bércekről
242 2 | bércekről alászakadó Cocytus a tóval, melybe ömlik, egy
243 2 | egy félszigetet képez, itt a földszoroson áll Ali basa
244 2 | vaspántos felvonó hidakkal, a sáncok árkaiban hegyes égerfa
245 2 | s fölöttük két öles víz. A bástyák tetejéről száz ágyú
246 2 | száz ágyú torka ásít le a városra, ezek az érckutyák,
247 2 | négy mérföldre hallik, s a falakon untalan számos fegyveres
248 2 | fegyveres népség őrködik, és a kapu előtt a szemközt meredő
249 2 | őrködik, és a kapu előtt a szemközt meredő sáncok ablakaiból
250 2 | bámulnak az ágyúk; jaj annak a népnek, amely előttük erővel
251 2 | keresztül akarna menni. A nagy, lánccal elzárt kaput
252 2 | harckészület, rombolási eszköz, a félkör alakú kaszárnyákban
253 2 | albán hadőrség tanyáz, míg a félkörrel átellenben egy
254 2 | hosszú pavillon szeli ketté a várat, mely a félkör egyik
255 2 | szeli ketté a várat, mely a félkör egyik végétől a másikig
256 2 | mely a félkör egyik végétől a másikig ér, s három kapu
257 2 | kapu van rajta, melyeken át a belső várba jutni.~E hosszú
258 2 | hosszú épületen nincsenek a várudvar felől ablakok,
259 2 | rajta. Ablakai mind túlnan a kert felé nyílnak, s ott
260 2 | három fiának odaliszkjai. A háromkapus épületet a három
261 2 | odaliszkjai. A háromkapus épületet a három fiú lakja: Omár, Almuhán
262 2 | azon kertre nyílik, melyben a fiak háremhölgyei szoktak
263 2 | egy hosszú bástya zárja el a kertet, vízzel telt sáncárokkal,
264 2 | ő néma eunuchjai és azok a foglyok, kiknek csak a fejeiket
265 2 | azok a foglyok, kiknek csak a fejeiket szokták kiadogatni;
266 2 | fejeiket szokták kiadogatni; a bástya sokkal magasabb,
267 2 | sokkal magasabb, mint hogy a külvár háztetőiről keresztül
268 2 | rajta látni; hanem ha valaki a magas Lithanizza ormáról
269 2 | annak, aki alulról nézi; a színes kiöszkök mindenütt
270 2 | virágágyakkal vannak körülvéve, s a magasból tekintő jól láthatja
271 2 | jól láthatja azt is, hogy a bástya hosszában szőlőlugasok
272 2 | hosszában szőlőlugasok vannak, s a szökőkutak medencéiben olykor
273 2 | cirkálói megkapják, s levetik a hegytetőrül.~E csodás rejtekhelyen
274 2 | paradicsoma. Ide gyűjté a kerek világ legszebb virágait,
275 2 | anya szült, mert hiszen, a hölgy is virág, letépni,
276 2 | gyönyörködni való, mint a többi. De annyi szép virág
277 2 | hölgye, tizenhat éves leánya a delvinói basának, kit úgy
278 2 | valami hatalmas főúrral; mire a menyasszony hajadon lesz,
279 2 | menyasszony hajadon lesz, akkorra a vőlegény megőszült.~Halavány,
280 2 | alakja oly gyöngéd, mint a mesebeli tündéreké, akik
281 2 | csengőbb, édesebb, mint a többi hölgyeké, és amit
282 2 | teríteni, és azt hinni, hogy a paradicsom árnyékában alszik.~
283 2 | paradicsom árnyékában alszik.~A gyermek szereti férjét.
284 2 | és oly tiszta fehér, mint a hattyú pelyhe, arca rózsái
285 2 | ha mosolyognak, nincs az a tigris, mely szebb fogakat
286 2 | bátor, hős; szerelme nem a vének élhetetlen vágya,
287 2 | azt, hogy ifjak is vannak a világon, ő apján és férjén
288 2 | férfit, s azt hiszi, hogy a többi férfinak is mind olyan
289 2 | távol sejtelme sincs, férjét a legtökéletesebb alaknak
290 2 | elé; százszor magasabbak a közönséges embereknél, tízszer
291 2 | kegyeltjeiknek, s ha egyet fordul a gyűrű, megjelennek előtte,
292 2 | lépésükbe kerülne, hogy a várakat tornyostul, bástyástul
293 2 | várakat tornyostul, bástyástul a földre gázolják, és ők oly
294 2 | egyszer Ali övig ment be a tóba, melybe két szerelmesen
295 2 | szívvel bír, hogy megsiratja a madarat, mely a kalitban
296 2 | megsiratja a madarat, mely a kalitban véletlen megdermed,
297 2 | ostrománál mint égtek meg a szegény galambok, a könnyek
298 2 | meg a szegény galambok, a könnyek csillogtak szemében.~
299 2 | mi az az ostrom, ő csak a szegény galambokat sajnálja.
300 2 | fölött, fehér csoportokban a fekete füst közt, s hullottak
301 2 | füst közt, s hullottak bele a tűzbe.~A dolog pedig így
302 2 | hullottak bele a tűzbe.~A dolog pedig így volt. Ali
303 2 | de nem bírta azt bevenni, a védők bátorsága s a hely
304 2 | bevenni, a védők bátorsága s a hely előnyei nem engedték
305 2 | jutni hozzá. Ekkor odaizent a lakókhoz, hogy békét köt
306 2 | küldjenek neki fehér galambokat. A szorongatott lakosok megkedvelék
307 2 | tüzes kanócokat köttetett a galambok lábaira, s szabadon
308 2 | természetes ösztönüknél fogva mind a régi gazdáik házaihoz repültek
309 2 | lángban állott az egész város, a galambok maguk hordták az
310 2 | égő üszköt tetőről tetőre, a lakosok közül, aki ott nem
311 2 | égett, azt levágták, és a galambok is elvesztek.~Nagyon
312 2 | könnyezett Ali, midőn Eminahnak a kilsszurai galambok regéjét
313 2 | Ali érzékeny szívű.~Amit a szív megóhajt, amit a szem
314 2 | Amit a szív megóhajt, amit a szem megkívánhat, mindene
315 2 | megkívánhat, mindene volt a szép nőnek; szobáiban álló
316 2 | övé. Egyik pompásabb, mint a másik; mire a szem az egyik
317 2 | pompásabb, mint a másik; mire a szem az egyik fényével jóllakott,
318 2 | fényével jóllakott, már a másikat elfelejté, s ha
319 2 | Eminahnak: ha végigment mind a harminc termen, ott még
320 2 | termen, ott még nem volt a szobáknak vége, hanem ott
321 2 | ami oly messze ellátszik.~A kíváncsi nő nagyon szerette
322 2 | zárja ismét az ajtót, s a kulcsot keblén zsinórra
323 2 | már Alitól, hogy mi lakik a toronyban, hogy őneki ezt
324 2 | össze, kik őt megtanítják a bölcsek kövét keresni, örökké
325 2 | még azt sem tudja, hogy a férfiak nem viselnek mind
326 2 | kosarakkal hozták utána a néma eunuchok a készített
327 2 | hozták utána a néma eunuchok a készített aranyat és drágaköveket.
328 2 | egyszer ama különös szellemek a semmiből aranyat képesek
329 2 | elkényeztetett hölgy, ki gyakran a nagy öröm miatt nem alhatik,
330 2 | vigye őt is magával, midőn a vörös toronyba megy, de
331 2 | vörös toronyba megy, de a basa mindig úgy elijesztgeté,
332 2 | mégis megmozdítja, s ha a félelem hatalma nagy, sokkal
333 2 | hatalma nagy, sokkal nagyobb a tudnivágyásé.~Egy este egész
334 2 | tudnivágyásé.~Egy este egész a rézajtóig kísérte Alit Eminah,
335 2 | csukódván be egészen az ajtó, a zár nyelve mind a két kulcsfordulásra
336 2 | ajtó, a zár nyelve mind a két kulcsfordulásra visszapattant,
337 2 | előtte véletlenül valamelyike a haragos szellemeknek?~Elébb
338 2 | visszarettenni, felment a lépcsőn, s nemsokára egy
339 2 | voltak helyezve, miknek a félhomályban mind oly megfoghatatlan
340 2 | alkalmas fülkét találva a lépcsők kezdeténél, oda
341 2 | néma eunuch fáklyákkal. A terem egyszerre kivilágosult,
342 2 | hallatszott, újra felnyíltak a csapóajtók, s belépett rajtuk
343 2 | nézőjátékot, bámulá rejtekéből a következő eseményeket.~A
344 2 | a következő eseményeket.~A két agg idegent Alihoz vezették,
345 2 | átadni, el is vettem. De hol a többi? Hiszen kereskedőkönyveidből
346 2 | uram – szólt siránk hangon a kalmár –, egyedül hitelem
347 2 | eunuchoknak, s azok levetkeztetve a kalmárt, a kínpadra vonták,
348 2 | levetkeztetve a kalmárt, a kínpadra vonták, és kínozták
349 2 | miket tettek vele. Óh, a kíváncsi asszony eléggé
350 2 | megzsibbasztá tagjait, hogy a láz kitörte; eltakarta arcát,
351 2 | kitörte; eltakarta arcát, de a kínzott ordítása keresztülhatott
352 2 | fokozatosan alkalmazni; a hüvelykszorítókat, a spanyolcsizmát,
353 2 | alkalmazni; a hüvelykszorítókat, a spanyolcsizmát, a forró
354 2 | hüvelykszorítókat, a spanyolcsizmát, a forró olajat, a víztöltést,
355 2 | spanyolcsizmát, a forró olajat, a víztöltést, végre az utolsó
356 2 | utolsó kínszert vették elő. A kalmárt nyers bivalybőrbe
357 2 | az égő tűz mellé.~Amint a tűz által kezdett összezsugorodni
358 2 | kezdett összezsugorodni a nyers bőr, s lassankint
359 2 | lassankint szorítá össze a kínzott tagjait, a gyötrelem
360 2 | össze a kínzott tagjait, a gyötrelem tetőpontján kivallá
361 2 | rejtve.~Ekkor megszabadíták a kínzó bőrtől; összetörve,
362 2 | kificamodott tagokkal omlott le a hideg márványra.~– Látod,
363 2 | hozzá Ali nyájasan –, ettől a fáradságtól megkímélhettél
364 2 | eunuchoknak, hogy vigyék félre a kalmárt.~Így készít Ali
365 2 | neme az alkímiának.~Most a másik férfira került a sor.
366 2 | Most a másik férfira került a sor. Ez egy büszke, magas
367 2 | utóbbitól Ali.~– Megmondom a tiedet, ördög, Beliál! Sejtán!~–
368 2 | Nagyon megtisztelsz. De a magad nevét szeretném hallani.
369 2 | vagyok.~És úgy történt. A büszke férfi meghalt. Ali
370 2 | Ali tombolt dühében, s a prófétákat káromolta.~És
371 2 | Mit gondolhatott magában?~A holtat is félrevitték; most
372 2 | vezettek elő.~Amint az ifjú és a leány meglátták egymást,
373 2 | leány meglátták egymást, a könny kigördült szemeikből.
374 2 | akik ősz szakállt viselnek. A fogoly ifjú szép, szabályos
375 2 | közé, és mosolygott mind a kettőre, és mind a ketten
376 2 | mind a kettőre, és mind a ketten mondák neki: „Átok
377 2 | felelt: „Átok reád!”~Monda a leánynak: „Szeress engem,
378 2 | vőlegényed élve marad”.~A leány felelt: „Átok reád!”~
379 2 | letérdepelteté Ali az ifjat, a szolgák lehúzák felső köntösét.
380 2 | fekete haját, s magasra emelé a levegőben, a másik háta
381 2 | magasra emelé a levegőben, a másik háta megé állt nagy,
382 2 | meghal – kiálta Ali haraggal a leányra –, ha őt meg nem
383 2 | megvillant az ifjú feje fölött a pallos. A szép fej felszökött
384 2 | ifjú feje fölött a pallos. A szép fej felszökött a légbe,
385 2 | pallos. A szép fej felszökött a légbe, azután végiggördült
386 2 | légbe, azután végiggördült a földön, le a csigalépcsőn,
387 2 | végiggördült a földön, le a csigalépcsőn, s éppen azon
388 2 | rejtve, éppen az ő lábainál.~A fejetlen test azon percben
389 2 | szakítá láncait, s elbukva a földön, odanyújtá kezét
390 2 | menyasszonya felé, s ez megragadá a kezet, és érzé annak búcsúszorítását,
391 2 | annak búcsúszorítását, míg a messze elgördült fej ott
392 2 | beszélt?~Azzal begöngyölgeté a fejet sáljába, s hirtelen
393 2 | s hirtelen visszaszökött a toronyból szobájába, elrejtve
394 2 | toronyból szobájába, elrejtve a szép főt szófája alá.~Azután
395 2 | énekeljenek.~Már közel volt a hajnal, s még mindig tartott
396 2 | hajnal, s még mindig tartott a vigalom. Ekkor érkezék vissza
397 2 | vigalom. Ekkor érkezék vissza a vörös toronyból Ali.~Arca
398 2 | odatöltetett Eminah lábai elé.~A hölgy örült, kacagott a
399 2 | A hölgy örült, kacagott a kincsek látásán, s Ali nyakába
400 2 | neki, s maga mellé vonta a szófára.~– Ím, a szellemek
401 2 | mellé vonta a szófára.~– Ím, a szellemek e kincseket küldik
402 2 | velem, egy ékszer elgurult a földön, s bármennyire kerestük
403 2 | kötekedve felelt:~– Bizonyosan a dzsinek visszalopták.~Ha
404 2 | az odaliszkok szobájába a khadun-kiet-kuda, a háremőr,
405 2 | szobájába a khadun-kiet-kuda, a háremőr, s egy lefátyolozott
406 2 | mosolygásodtól üdüljön.~És leleplezé a leányt.~Eminah ugyanazon
407 2 | lefejezteté, s kötekedve szólt a háremőrhöz:~– Nézzed, khadun-kiet-kuda,
408 2 | nem fognád, összerogyna.~– A nagy elfogódás teszi ezt,
409 2 | marék aranyat ajándékozott a háremőrnek a jó feleletekért,
410 2 | ajándékozott a háremőrnek a jó feleletekért, s megengedé
411 2 | feleletekért, s megengedé a szemérmes leányzónak, hogy
412 2 | fejét, s kezébe ragadva a mandolint, dalolt neki arab
413 2 | rózsaillatos, harmatnedűs énekeket; a basa arcára vonta a hölgy
414 2 | énekeket; a basa arcára vonta a hölgy hosszú selyemszőke
415 2 | selyemszőke haját, mintha a paradicsom árnyékát takarná
416 2 | mákonytól elaludt.~Amint a basa kezeiből kihullott
417 2 | basa kezeiből kihullott a nargila borostyán szívója,
418 2 | Eminah kiküldé szobáiból a hölgyeket, csupán a most
419 2 | szobáiból a hölgyeket, csupán a most érkezett görög leányt
420 2 | odaültetve őt maga elé a zsámolyra, s kezébe adva
421 2 | alvó basát legyezze.~– Mi a neved? – kérdé a leánytól.~
422 2 | legyezze.~– Mi a neved? – kérdé a leánytól.~A leány tagadólag
423 2 | neved? – kérdé a leánytól.~A leány tagadólag inte fejével,
424 2 | testvérem van.~Eminah megérté a feleletet.~– Jöjj közelebb;
425 2 | feleletet.~– Jöjj közelebb; a múlt éjjel egy álmot láttam.
426 2 | tetszék néha, mintha ez a sötétség nem volna köd vagy
427 2 | szedé, úgy tetszék, mintha a tigrislábak az ő saját lábai
428 2 | egy leány maradtak csak a teremben, akik minden kérdésre
429 2 | átok reád”! Ali basa monda a leánynak: „szeress engem”;
430 2 | legördült, és futott végig a hideg márványpadlón, és
431 2 | feccsent belőle, és csodálatos, a vércsepp most is ott van,
432 2 | letakartak, s megmutatá a görög leánynak.~A leány
433 2 | megmutatá a görög leánynak.~A leány sírva omolt lábaihoz,
434 2 | hullott az!~Azzal elvoná haját a basa arcáról, s undorral
435 2 | fejével egy ágyon alszik, a vánkos felett az ő feje,
436 2 | felett az ő feje, alatta a megölté.~Eminah odahajolt
437 2 | egy zománcos kés – monda a leánynak. – Hozd ide.~A
438 2 | a leánynak. – Hozd ide.~A leány felszökött a késért,
439 2 | ide.~A leány felszökött a késért, s visszatért vele;
440 2 | Eminah. – Nem éltét, csak a zsinórt vágjuk keresztül. –
441 2 | keresztül. – S azzal kivevé a kulcsot, mely Ali nyakában
442 2 | nyakában függött, levágá azt a késsel a zsinegről.~– E
443 2 | függött, levágá azt a késsel a zsinegről.~– E kulcs a vörös
444 2 | késsel a zsinegről.~– E kulcs a vörös toronyba vezet; midőn
445 2 | vörös toronyba vezet; midőn a holttesteket egy csapóajtón
446 2 | hallottam utánok. Tehát a kínzások tereméből az acherúzi
447 2 | hisz te hidriot1leány vagy. A Lithanizza alá érve, az
448 2 | Akarod tenni, amit mondtam?~A leány keble magasan dobogott,
449 2 | rebegé örömteljesen; a szabadság jutott legelőször
450 2 | megtudta, honnan kerültek. – A bejrám ünnep utolsó éjszakája
451 2 | vagy vigad minden ember, a várőrség nagy része a bejek
452 2 | ember, a várőrség nagy része a bejek termeiben mulat, maguk
453 2 | Elszökhetünk, és azután széles a világ.~A görög leány megszorítá
454 2 | és azután széles a világ.~A görög leány megszorítá a
455 2 | A görög leány megszorítá a delnő kezét.~– Együtt megyünk.
456 2 | megyünk. Testvérem lakik a Corynth hegyei közt. Derék
457 2 | Már jól kifőztem magamban a tervet. Ha mind lefeküdtek
458 2 | tervet. Ha mind lefeküdtek a háremben, csendesen térj
459 2 | háremben, csendesen térj vissza a szövétnekkel. A khadun-kiet-kuda
460 2 | térj vissza a szövétnekkel. A khadun-kiet-kuda csak félszemmel
461 2 | hová mégy, mutasd neki a basa kendőjét, s azt fogja
462 2 | fogja hinni, ő vár reád.~A görög leány arca mélyen
463 2 | egyedül maradt, elővoná a vánkos alól az elrejtett
464 2 | szemeit s nyitva maradt ajkát; a hosszú fekete hajfürtök
465 2 | asztalra voltak omolva.~A delnő megsimogatá gyöngéd
466 2 | megsimogatá gyöngéd kezeivel a hollósötét fürtöket, végigvoná
467 2 | fürtöket, végigvoná ujjait a nemes vonásokon, s nem borzadt
468 2 | jéghidegségétől.~Ott ült a holt fővel szemközt órahosszat,
469 2 | szemközt órahosszat, mellette a környék rémura, Tepelenti
470 2 | mély, felkölthetlen álmot; a két rém között a gyermeteg
471 2 | álmot; a két rém között a gyermeteg nő, ki lelke öntudatában
472 2 | Egy óra múlva visszatért a leány. Csendesen jött, senki
473 2 | csak akkor látta meg, midőn a leány, a levágott fő elé
474 2 | látta meg, midőn a leány, a levágott fő elé érve, egyszerre
475 2 | egy villámütésig tartott a sikoly, a hölgy elfojtá
476 2 | villámütésig tartott a sikoly, a hölgy elfojtá azt egyszerre;
477 2 | egyszerre; aki felébredt rá a palotában, azt hivé, álmodott,
478 2 | némán, szótlanul borult a menyasszony vőlegénye fejére,
479 2 | szót adna.~Eminah megragadá a leány kezét, és sietteté.~
480 2 | letörlé könnyeit, s fogá a levágott főt; és odahelyezé
481 2 | levágva homlokáról, megcsókolá a hideg szemeket forrón, keservesen,
482 2 | keservesen, és azzal felragadva a szövétneket, Eminahval együtt
483 2 | Eminahval együtt elsietett a hosszú teremsorokon.~Néhány
484 2 | teremsorokon.~Néhány perc múlva a kínzások termében voltak.
485 2 | termében voltak. Üres volt az, a vérfoltok feltörölve, semmi
486 2 | éj borzalmaira.~Fölnyiták a csapóajtót, melyen a hullákat
487 2 | Fölnyiták a csapóajtót, melyen a hullákat szokták aláhányni.
488 2 | hullákat szokták aláhányni. A mély, sötét üreg fenekén
489 2 | zajgott, úgy tajtékzott a tó. Künn bizonyosan zivataros
490 2 | keresztül menekülni! Talán a belehányt fejetlen hullák
491 2 | némelyike még most is ott úszkál a hab között; látják-e a napvilágot
492 2 | úszkál a hab között; látják-e a napvilágot még valaha, kik
493 2 | lemerültek? Már mindegy. Inkább a mély üregben elveszni, mint
494 2 | Hogy irtózott tőle mind a két hölgy; az egyik, mert
495 2 | az egyik, mert gyűlölte – a másik, mert szerette.~–
496 2 | szoktak használni, rákötve a szövétneket, lebocsáták
497 2 | szövétneket, lebocsáták azt a mély kútba, s midőn a víz
498 2 | azt a mély kútba, s midőn a víz eloltá a világot, akkor
499 2 | kútba, s midőn a víz eloltá a világot, akkor megköték
500 2 | világot, akkor megköték a kötél túlsó végét az ajtó
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3962 |