Fezejet
1 1 | vadvirágokra kiöntözé, megáldván őket egyenkint és egyetemesen;
2 2 | fördenek, s megőrülhet, amíg őket nézi, vagy még hamarább
3 2 | lábaira, s szabadon bocsátá őket. Azok természetes ösztönüknél
4 3 | a túlvilágon kecsegteti őket Monker és Nakir angyal.~
5 3 | melyik az édesebb. Láttad őket táncolni, hallottad énekelni,
6 3 | látásairól, hanem odaülteté őket maga körül, kezét egyenkint
7 3 | kapitánikhoz, s felszólítod őket, hogy hadaikkal gyülekezzenek
8 3 | őhozzá. Tehát én elküldöm őket a paradicsomba.~– Mit teszesz? –
9 3 | halálát, s nem rohanhat őket megszabadítani, csak egyet
10 3 | elfeledteti a régit.~Azzal elhagyá őket.~Szolimán és Muhtár rögtön
11 4 | Gaskho bej mindig megdorgálta őket szépen, de nem a kapott
12 4 | saját szíjaikkal összekötözé őket, úgy hogy mire Szidali sikoltozásira
13 4 | ahol Gaskho bej megfogdosta őket, ott mindenféle csontnak
14 4 | egyenesen a kapu kiajához vitték őket. Maga Gaskho bej is elment.
15 4 | bérenceket, hogy ki fogadta őket fel Gaskho bej meggyilkolására.~
16 4 | miszerint Tepelenti volt az, aki őket kiküldte Gaskho bej meggyilkolására.~
17 4 | szórakozottságból úgy elverte őket, mintha mind Ali basa katonái
18 4 | janicsárok között, s ráuszíták őket a kapu kiaja palotájára,
19 6 | hadaid. Két testvér vezeti őket, egy leány és egy férfi,
20 6 | túlnyomó tömeg elborítá őket. Tíz-húsz timarióta között
21 6 | alvezéreit, s megesküdteté őket, hogy a várat az utolsó
22 6 | szentekre megesküdtette őket, hogy védni fogják halála
23 6 | nyúlhatott volna, megragadták őket, s egymáshoz kötözték.~Az
24 6 | tekintetétől.~– Ne költsétek fel őket – szólt Ali a némákhoz fordulva –,
25 6 | aludjanak még.~S azzal nézte őket tovább mosolyogva – mint
26 6 | fel, egyszer sem engedte őket háborítani. Végre az ifjú
27 6 | eunuch-némák körülfogták őket, s odavezeték Ali basa elé.~
28 6 | hogy keresztyénekké teszem őket újra.” – E szóra kiesett
29 6 | ragadozod-e el a hajadonokat, hogy őket háremedbe vidd?” – „Esküszöm,
30 6 | hogy szülőiknek átadom őket.” – És lehullt a harmadik
31 6 | védelmezői, nem fogva tartod-e őket börtönödben, s nincs-e szívedben
32 6 | vízióitól, ki kézen fogva őket, elvezeté magával kincstárába,
33 6 | oldalaikon!~Azután levezeté őket fogoly társaikhoz, kiket
34 6 | fogolytömegnek, s együtt hagyá őket saját arnautáival enni és
35 6 | testvér homlokát, s megáldva őket, elbocsátá békével ama titkos
36 6 | Evégett egy tömegbe állíták őket a tábor közepén, körülfogva
37 6 | megparancsolá, hogy fejezzék le őket, kihirdetvén, hogy mindenki
38 6 | mögé, hogy térdre buktatván őket, egyenkint ütögesse le fejeiket.~
39 8 | csupasz testnél.~Így kelle őket Mahmudnak még ruhával is
40 8 | tartá az egészet, s bíztatá őket, hogy nevessenek rajta.
41 8 | tartományok fejedelmeihez, hogy őket voltaképpen kíváncsisága
42 9 | követsz el e gyermekekkel. Add őket énnekem.~– Te keresztyén
43 9 | kérlek. Én nem tartanám őket magamnál, sőt gondom lenne
44 9 | oly helyeket találni, hol őket magas kitüntetésben részesítenék,
45 9 | Midas, köszönöm; nem adom őket senkinek.~– Kérlek, kérlek,
46 9 | Pedig tudom, hogy el fogod őket adni, Kasi mollah – folytatá,
47 9 | Azt mondod, hogy le fogod őket hajigálni innen a mélységbe?
48 9 | márványcsarnokokban, ott látta őket állani szégyenletes cifra
49 9 | tüze által, és fogjuk meg őket a virágos hálóban.~Kasi
50 9 | öltözeteiket elcserélve, el lehetne őket téveszteni, s ha a leányt
51 9 | leányodnak. Tehát nem adod el őket. No, az isten áldjon meg,
52 9 | És azzal összeölelgeté őket. A gyermekek meg voltak
53 9 | jártak, tudaták, hogy látták őket vele, a görög kalmárral
54 9 | Kasi mollah. Neki utol kell őket érni, mielőtt a görög a
55 9 | megállt az úton, hagyta őket futni. Egy lépést sem üldözte
56 9 | gyermekekkel, s megtaníttatván őket énekelni, lovagolni és szép
57 9 | járni, nehány év múlva eladá őket a nagyúri szeráj számára
58 10| lettek. Tepelenti tartá őket fegyverrel, pénzzel, és
59 10| a bástyákról hányták le őket fejetlenül.~Ali basa pedig
60 10| rájok rohantak, s levágták őket mind.~Ypsilanti haraggal
61 10| Hiszen te nem is bántod őket, mi öljük meg, kik nem írtuk
62 10| meg nem fogja védni, sem őket a török vizekről el nem
63 10| mulatságos jó szerencsén, mely őket csoportosan éri; de senkin
64 10| reisz effendi elé vitték őket, ott mindketten merőben
65 10| legnagyobb bűnök, és ez veszté el őket.~A szultán követelte Murrissontól
66 11| bújtatva, ahol nem bánthatta őket senki, sőt gyakran még pólyázott
67 11| fáradatlanul, megtanítá őket az alkoránra, megismerteté
68 11| s amellett hozzászoktatá őket a földi sanyarúságokhoz.~
69 11| családi szeretet nem köté őket a világhoz, de annál több
70 11| ha a szultán maga vezeti őket.~Ehelyett Sztambul falai
71 12| oda hozzájuk, és átölelve őket két karjával, felkiálta
72 12| gyermeket, megölelgetve őket gyöngéden; egy óra múlva
73 12| percig mély víz alá temetve őket, a következő pillanatban
74 12| ismét a tengerbe sodorja őket; csak akkor pihentek meg,
75 12| minden percben elborítá ugyan őket a víz, mely toronymagasságban
76 12| de súlyával mégsem érte őket.~Késő estig ott kellett
77 12| térdepelt, és imádkoztatá őket háladatosan az éghez a csodás
78 12| soha a nappal nem látta őket a föld felett.~Már jól elhaladt
79 12| az alvók közöl, bevitték őket a barlang mélyébe.~E barlang
80 12| egész a túlsó nyílásig vivék őket vállaikon, s ott letevék
81 12| közé, és vágtam, vágtam őket, mígnem elfogytak, és utoljára
82 12| völgytorkolatig elvezeték őket. Ott már zöldebb kezdett
83 12| láttára, ki, amint észrevevé őket, szemközt jött reájok, s
84 12| durva hangon megszólítá őket.~– Ti vagytok azon hajótörésből
85 12| pásztort, hogy igazítsa őket útba, valami lakott táj
86 12| nagy bámulatára otthagyá őket a pásztor. Leonidász nem
87 12| egyebet, mint hogy ki fogja őket rabolni.~Dél felé eljutottak
88 12| felajánlá magát, hogy elvezeti őket egész Seleucia kapujáig.~
89 12| másoknak.~Azzal otthagyta őket, egy-egy olvasót ajándékozva
90 12| kalmárnak, rögtön elvivé őket Sztambulba; ezúttal nem
91 12| baj az úton.~Ott elvivé őket a kizlár agához, ki megvizsgálva
92 12| ügyességük felől, megvevé őket a kalmár által szabott áron,
93 12| becsületére, hogy mikor eladta őket, zokogott keservesen. A
94 13| odaliszksereg egyszerre őket is körülfogta, belekapaszkodtak
95 13| ketten-hárman, s vitték őket magukkal táncolni, keringeni;
96 13| gyaurok fejedelmei fizetik őket, hogy hazájokat elpusztítsák.
97 13| népnek.~Mahmud nem értette őket. A pillanat zavarában nem
98 13| hozni az ostromhoz, így őket jól láthatták a belső szerájból,
99 13| trónörököst; de ki akarjuk őket ragadni az árulók kezéből,
100 13| ragadni az árulók kezéből, kik őket környülvették, s meg akarjuk
101 13| Mahmud felállt, félrehárítá őket a vélt herceg mellől, s
102 13| Roppant néptömeg kísérte őket odáig, az egész tért az
103 14| visszavetve.~Ez megdöbbenté őket; ha Janina elvesz, az egész
104 14| milyen könnyen elárulná őket Ali.~A görögök utálattal
105 14| újabb árulás elcsüggeszté őket diadalaik tetőpontján; látták,
106 16| nem borzad tőlök. Látta őket már máskor is. Aludt szemközt
107 16| Ali az éjfél rémeit, látta őket felkelni a sírból véresen,
108 18| minden pillanatban lehete őket rongyos, szurtos palástjaikban
109 18| észrevétlenül Sztambulba gyűjtve őket. Ezen időkben több volt
110 18| Szófia-mecset táján táborozott, hogy őket az ostrom megkezdésére felszólítsák.~
111 18| janicsár küldöttekre, leverték őket, s midőn valamennyinek a
112 18| testvéreiket megtámadják, öld meg őket.~– Úgy esküdjetek a próféta
113 18| és senki föl ne támassza őket.~A következő pillanatban
114 18| az első pillanat meggyőzé őket arról, hogy a szurony hatalmasabb
|