bold = Main text
     Fezejet                                              grey = Comment text

1501 8    |                    ingadozva felemelkedék, és a papíron jártában olyan hangot
1502 8    |                       Kacagtak mindnyájan; ez a szellem szereti a tréfát,
1503 8    |              mindnyájan; ez a szellem szereti a tréfát, s most bosszút akar
1504 8    |                      most bosszút akar állani a szultánán a kínzó kérdésekért.~
1505 8    |                       akar állani a szultánán a kínzó kérdésekért.~Ekkor
1506 8    |                   függönyös játékszínen, mely a háremlakókat nagyon mulattatá.
1507 8    |             háremlakókat nagyon mulattatá. De a kegyencnő fejéből nem ment
1508 8    |              kegyencnő fejéből nem ment ki az a nyolcas szám, s amint a
1509 8    |                       a nyolcas szám, s amint a szobákban levő órák ismét
1510 8    |                     négyet ütöttek, előveteté a tollat, s arcán hitlen gúnyt
1511 8    |                       hány óráig élek én még!~A toll leírta a számot: „7”.~
1512 8    |                    élek én még!~A toll leírta a számot: „7”.~Itt már borzongani
1513 8    |                       már borzongani kezdének a körülállók. Mahmud szellemtréfának
1514 8    |                     egyedül lopta félre magát a kegyencnő, s asztalára helyezve
1515 8    |                       kérdést ismétlé előtte.~A toll e számot írta: „6”.~
1516 8    |                     órában eggyel kevesebbet. A szultán észrevette kegyencnője
1517 8    |                      alvószobájába menni, ott a szultána két órai édes álmot
1518 8    |                     két órai édes álmot aludt a szultán keblén, akkor a
1519 8    |                       a szultán keblén, akkor a szultán felkelt, átment
1520 8    |                  dívántanácsot kelle tartani.~A kegyencnő felébredvén legelőször
1521 8    |                     Sietett rögtön felkeresni a tollat; s remegve kért tőle
1522 8    |                       kért tőle választ.~Most a toll már csak „4”-et írt.~
1523 8    |                     toll már csak „4”-et írt.~A szultán maga elé hívatta
1524 8    |                      már akkor is tudta, hogy a vizek kívüle urat nem ismernek,
1525 8    |                     annyira hozzászoktaták őt a barbár tartományok fejedelmeihez,
1526 8    |                     naplójába írhasson rólok.~A dívánba hívatás semmivel
1527 8    |          elefántvadászatra hívták volna, vagy a sakker-kvakkerek titkos
1528 8    |                kalapját, s lekísértetve magát a tiszteletére küldött izoglánok
1529 8    |                      küldött izoglánok által, a pompás mennyezetes hatevezős
1530 8    |                  kájikig hagyá magát vitetni.~A szökőkutak kapuján bevezeték,
1531 8    |              tárcájába futólagosan lerajzolja a körüle fekvő tárgyakat.~
1532 8    |                       rövid kardját, minthogy a szultán elé fegyverrel menni
1533 8    |                       kaftánt. Észre se vette a jegyezgetés közben, csak
1534 8    |                  talpig zöldbe van öltözve, s a tolmács baljára állva bevezeté
1535 8    |                tolmács baljára állva bevezeté a hét vezérek termébe, hol
1536 8    |                      hét vezérek termébe, hol a szultán vezéreivel félkörben
1537 8    |                     szép illedelmesen üdvözlé a padisaht, ahogy tán György
1538 8    |                    Károlyt.~– Hajolj le egész a földig – egész a földig,
1539 8    |                     le egész a földig – egész a földig, uram – suttogá fülébe
1540 8    |                 földig, uram – suttogá fülébe a tolmács.~– Goddam. Azt nem
1541 8    |                       egyenruhában nem szokás a földre feküdni.~– Azért
1542 8    |                 feküdni.~– Azért adtuk föléje a kaftánt – súgá féltréfásan
1543 8    |                    kaftánt – súgá féltréfásan a tolmács. – Ez itt szokás.~–
1544 8    |                       után nyúlna, hajolt meg a földig, de kárpótlásul azután
1545 8    |                       kiegyenesedék, hogy, ha a palota rászakadt volna,
1546 8    |                        sem hajtotta volna meg a fejét.~A szultán pár rövid
1547 8    |                   hajtotta volna meg a fejét.~A szultán pár rövid szót monda
1548 8    |                  szultán pár rövid szót monda a tengerésznek, melyből a
1549 8    |                       a tengerésznek, melyből a tolmács egy cifra üdvmondatot
1550 8    |                        bebizonyítandó, hogy ő a szultán kimondhatatlan érzelmeinek
1551 8    |                     is magyarázója. – Elmondá a tengerésznek, hogy ő egy
1552 8    |                        ezért megérdemli, hogy a felséges úr köntösének szárnyai
1553 8    |                   felét kérné, bizonyosan azt a felét kapná, mely a föld
1554 8    |                       azt a felét kapná, mely a föld alatt van. Murrisson
1555 8    |                  kérte, hogy mutassa meg neki a szultán kedvenc hölgyét.~
1556 8    |                      szultán kedvenc hölgyét.~A tolmács, ezt hallván, elsápadt –
1557 8    |                  elsápadt – még sápadtabb lőn a szultán, arcának izmain
1558 8    |                  arcának izmain meglátszottak a rángások, melyek a rögtöni
1559 8    |              meglátszottak a rángások, melyek a rögtöni visszás érzelmekre
1560 8    |                    halálos sérelemmel tekinte a tengerészre, széles melle
1561 8    |                        hogy nem viszonozhatja a szemöldökjátékot, az övé
1562 8    |                  nagyon magasra voltak rakva.~A tolmács azonban nagyon sokat
1563 8    |                    gyaur, nemzeted rózsafája, a tengereken futó vízi pók,
1564 8    |                     ne kérj ily esztelenséget a nagyúrtól – nézzed haragos
1565 8    |                   kell kincs, sem rabnő, csak a kegyencnőt kívánom látni.~
1566 8    |                     végig szép férfias arcán.~A vezérek erre felugráltak,
1567 8    |                   miszerint nem mást kívánnak a szultántól, minthogy legott
1568 8    |                  minthogy legott fojtassa meg a vakmerő hitetlent.~A tolmács
1569 8    |                      meg a vakmerő hitetlent.~A tolmács kétségbeesve veté
1570 8    |                       kétségbeesve veté magát a tengerész lábaihoz.~– Óh,
1571 8    |                       lábaidnál én, igazhivő, a te lábaidnál, borivó gyaur,
1572 8    |                     engemet szavamnál, melyet a szultán adott általam neked?
1573 8    |                     szégyenled magad, lábadat a fejedelmek urának nyakára
1574 8    |                      mást akármit!~Hasztalan. A tengerész arcán egy szöglet
1575 8    |                   Újra hidegvérrel ismétlé:~– A kegyencnőt kívánom látni.~
1576 8    |                     kegyencnőt kívánom látni.~A vezérek dühödt ordítással
1577 8    |                       Murrisson elégnek tartá a fenyegető roham előtt szétveni
1578 8    |                   roham előtt szétveni mellén a ráadott kaftánt, s előtüntetni
1579 8    |                     rettegett egyenruháját, s a reá aggatott érdemjeleket,
1580 8    |                      diadalok dicső emlékeit.~A szultán lelépett trónjáról,
1581 8    |                       trónjáról, kezével inte a vezéreknek, néhány szót
1582 8    |                vezéreknek, néhány szót súgott a kizlár aga fülébe, mire
1583 8    |                        E súgott szó végigment a vezérek sorain, mire valamennyien
1584 8    |             valamennyien meghajták magukat, s a terem három ajtaján háromfelé
1585 8    |                     széles görbe pallos.~Csak a szultán maradt ott, és a
1586 8    |                      a szultán maradt ott, és a tengerész.~Az órák a szeráj
1587 8    |                       és a tengerész.~Az órák a szeráj termeiben háromnegyedet
1588 8    |             háromnegyedet tizenegyre ütöttek. A kegyencnőnek a dervis tolla
1589 8    |                       ütöttek. A kegyencnőnek a dervis tolla azon kérdésre,
1590 8    |                        Azon percben lépett be a kizlár aga. A kegyencnő
1591 8    |                       lépett be a kizlár aga. A kegyencnő reszketve ment
1592 8    |                     mint az eltévedt bárányka a szemközt jövő farkas elé.
1593 8    |                     szemközt jövő farkas elé. A kizlár aga mélyen meghajtá
1594 8    |                      mélyen meghajtá magát, s a háta mögött álló szerájfelügyelőnőt
1595 8    |                       előre inté.~– Végezte-e a namazát előtti mosódást
1596 8    |                       namazát előtti mosódást a szultána?~– Igen, uram.~–
1597 8    |                       aranyszövetű kaftánját!~A kegyencnő némán engedett
1598 8    |                     magával mindent történni. A felügyelőnő, arcára vonván
1599 8    |                    felügyelőnő, arcára vonván a lengeteg apró arany csillagokkal
1600 8    |                 elvezeté őt azon ajtóig, mely a porcelánterembe nyílt. Ott
1601 8    |                       nyílt. Ott elbocsátá őt a kizlár aga, mutatva, hogy
1602 8    |                  őrszemek álltak az ajtóknál, a legutolsó, melyen beléptek,
1603 8    |                szőnyeggel volt fedve. Ez volt a kupolyterem ajtaja, hol
1604 8    |                       kupolyterem ajtaja, hol a szultán a tengerészt elfogadta.~
1605 8    |             kupolyterem ajtaja, hol a szultán a tengerészt elfogadta.~A
1606 8    |                       a tengerészt elfogadta.~A kegyencnő nem láthatta a
1607 8    |                      A kegyencnő nem láthatta a tengerészt a trón magas
1608 8    |                     nem láthatta a tengerészt a trón magas emelvényes szárnyai
1609 8    |               emelvényes szárnyai miatt, csak a szultánt látta ott ülni
1610 8    |                       szultánt látta ott ülni a dívánon. Odasietett hozzá,
1611 8    |                      fátyolát sűrűbbre vonva, a szultánhoz akart menekülni.~
1612 8    |                     ekkor megfogá egy kezével a hölgy remegő kezét, s a
1613 8    |                       a hölgy remegő kezét, s a másikkal levevé az idegen
1614 8    |                   legkedvesebb hölgye arcáról a fátyolt.~A hölgy felsikoltott,
1615 8    |                     hölgye arcáról a fátyolt.~A hölgy felsikoltott, mintha
1616 8    |            kígyócsípés érte volna arcát. Majd a szultán térdeihez omlott,
1617 8    |                  irgalomért esdekelve tekinte a nagyúr arcára. A minden
1618 8    |                      tekinte a nagyúr arcára. A minden kalifák kalifájának
1619 8    |                  magát, s tolmács nem létében a jól ismert török üdvözlettel
1620 8    |               köszönté őt:~– Szalám aláküm. – A hölgy szokatlan bájai csak
1621 8    |                      annyi hatást gyakoroltak a tengerészre, mint honának
1622 8    |                 valamely udvari bemutatáskor.~A hölgy kínosan vonaglott
1623 8    |                       hölgy kínosan vonaglott a szultán lábainál, ki, megelégelvén
1624 8    |               betakarta őt fátyolával, s inte a kizlár agának. Az felemelé
1625 8    |                    kizlár agának. Az felemelé a hölgyet, s elvezeté a trón
1626 8    |                felemelé a hölgyet, s elvezeté a trón függönyei mögé. Ugyanekkor
1627 8    |                    függönyei mögé. Ugyanekkor a két eunuch őr is eltűnt
1628 8    |                       két eunuch őr is eltűnt a trón mellől.~A szultán hallgatott,
1629 8    |                      is eltűnt a trón mellől.~A szultán hallgatott, és eltakarta
1630 8    |                       percnyi mély csend után a tengerésznek úgy tetszék,
1631 8    |                  hosszú-hosszú sóhajt hallana a függönyök mögül. A szultán
1632 8    |                    hallana a függönyök mögül. A szultán minden tagja összerándult.
1633 8    |             összerándult. És azután elkezdtek a szeráj órái ütni, és ütötték
1634 8    |                  szeráj órái ütni, és ütötték a tizenegy órát.~Ekkor felállt
1635 8    |                  tizenegy órát.~Ekkor felállt a szultán helyéből, s felsóhajtva
1636 8    |               határozta így. – Azzal leszállt a dívánról, s tiszta olasz
1637 8    |                      meglepetve azáltal, hogy a szultánt, ki különben csak
1638 8    |                   talált egyhirtelen szavakat a kérdésre.~– Most jer, lásd
1639 8    |                   lásd őt még egyszer – szólt a nagyúr, s azzal odainté
1640 8    |                       nagyúr, s azzal odainté a függönyhöz.~Murrisson visszadöbbent.
1641 8    |                  vékony veres vonal látszott. A selyemzsinór helye!~– Ah,
1642 8    |                    fel, magáról megfeledkezve a tengerész.~A szultán hidegen
1643 8    |                    megfeledkezve a tengerész.~A szultán hidegen viszonza:~–
1644 8    |                     kell halnia. – Azzal inte a tengerésznek, hogy el van
1645 8    |                bocsátva. Murrisson sietett ki a teremből, rögtön felszedeté
1646 8    |           Aranyszarvból, mindenütt üldöztetve a szép szultána emlékétől,
1647 8    |                            Lásd, lásd – mondá a szultán, ölébe véve a meggyilkolt
1648 8    |                   mondá a szultán, ölébe véve a meggyilkolt hideg tetemét –,
1649 8    |                      tetemét –, valót mondott a dzsin: Mahmud szeretett
1650 8    |                  elmondá kétszer-háromszor is a halottnak, azzal letevé
1651 8    |                       halottnak, azzal letevé a trón lépcsőjére, megszaggatá
1652 8    |                 sóhajtja: Mármost következzék a többi!~És azután elkövetkezék
1653 8    |                        És azután elkövetkezék a többi. – Jött keletről,
1654 8    |                 nyugotról, északról és délről a veszély; nagy, országforgató
1655 8    |                     új ellenséget Mahmudra, s a „szent sereg” kiáltása a
1656 8    |                      a „szent sereg” kiáltása a Duna partjairól Athene falain
1657 8    |                    visszhangzott. Sztambulban a féktelen janicsárhad készíte
1658 8    |                    vereség hírére vérfördőket a sztambuli görögök közt.
1659 8    |                      minden veszély, keletről a perzsa sah ütött be az omladozó
1660 8    |                     birodalomba, s elfoglalta a kincses Bagdadot.~És Mahmudnak
1661 8    |                    pálcáját, s elvonult volna a csendes Arábia boldog pálmafái
1662 8    |                   aláásott lőporos verem volt a trón, mely körül őrült emberek
1663 8    |                      tetejéről órákig elnézte a csillagok futását, elhallgatta
1664 8    |                        Perában és Galatában – a janicsár urak töltik ott
1665 8    |                       kedvöket. És érezte azt a kegyetlen, hideg, metsző
1666 8    |                  elkezde északról fújni, hogy a szeráj termeiben fázódva
1667 8    |                      ölték magokra takaróikat a gyönge keblű odaliszkok.
1668 8    |                      volt kedve szemébe nézni a jövőnek, melyből egyetlen
1669 8(2) |                                               A szultánok kincstára.~
1670 9    |                                               A cserkesz és családja~Kasi
1671 9    |                    helységében, hol még ekkor a moszkónak csak távolról
1672 9    |                       azután hosszan kinyúlva a többi bércek közül, végre
1673 9    |                      mély örvényt ásva alatta a kivájt sziklák között. E
1674 9    |                    végig, hosszan, keskenyen.~A kinyúló sorok tetején egy
1675 9    |                tetejébe, s e sziklatalajzatra a legcsodálatosabb természetjátékkal
1676 9    |                      ellen megvédhetné magát; a ponk hátulján pedig, hova
1677 9    |                     ponk hátulján pedig, hova a vízeséstől közelíteni nem
1678 9    |              nyugodtan ellegelészhetne évekig a védsereget tápláló juh-
1679 9    |                 eszébe Himrit megtámadni, ezt a kis cserkesz falut, alig
1680 9    |                       ágyúkkal és hadsereggel a legjámborabb emberek ellen,
1681 9    |             készítenek, s vitézségüket csupán a nyájaikat pusztító medvék
1682 9    |                    messzelövő puskáikkal csak a kőszáli kecskét irtják.~
1683 9    |                      is építették ők házaikat a természet csodája vár tetejébe,
1684 9    |                    vár tetejébe, hanem szépen a sziklák alá, rendesen összerótt
1685 9    |                    nemhogy ágyúkkal kergetnék a jövevényt, sőt elfogják
1686 9    |              megvendéglik, marasztalják, s ha a jövevény szép fiatal férfi,
1687 9    |                    meg is könnyezik távozását a legszebb szemek, mik valaha
1688 9    |                    azok közől, kiket Himriben a bűbájos szép cserkesz leánykák
1689 9    |                       semmiben sem különbözik a többi lakosokétól. Egészen
1690 9    |                    diófa.~Kasi mollah kinn ül a szobrokon nyugvó eresz alatt,
1691 9    |                       két oldalról befutottak a nagy kardos bab indái, s
1692 9    |                   azokból korbácsot.~Mellette a földre terítve van egy medvebőr.
1693 9    |               szironyos és prémes bőrökkel, s a kalmár áldomást iszik a
1694 9    |                       a kalmár áldomást iszik a cserkesz által lótejből
1695 9    |                  füstjével iparkodik elverni.~A cserkesz ráadásul készíti
1696 9    |                  ráadásul készíti számára azt a hosszú öszvérhajtó ostort,
1697 9    |                  körmönfont kígyóbőr formára, a végébe pedig szép fehér
1698 9    |                   nagyokat pattant vele, hogy a kalmár alig győzi a szemeit
1699 9    |                      hogy a kalmár alig győzi a szemeit őrizni előle.~–
1700 9    |                       hagyja már abba gazdája a pattogtatást.~– Hogy jó
1701 9    |                      fogom megpróbálni – szól a cserkesz anélkül, hogy tojásdad
1702 9    |                   jó-e az ostor? – kérdi tőle a kalmár.~– Majd ha a gyermekek
1703 9    |                      tőle a kalmár.~– Majd ha a gyermekek hazajönnek.~–
1704 9    |                       gyermekek hazajönnek.~– A te gyermekeid?~– Igen, azok.
1705 9    |                     gyermekeid?~– Igen, azok. A más gyermekeire mi gondom?~–
1706 9    |                      ostort?~– Hát kin máson? A gyermeket ostorozni kell,
1707 9    |                       jó az, hogy hozzászokik a kisebb fájdalom által a
1708 9    |                       a kisebb fájdalom által a nagyobbhoz, s mikor aztán
1709 9    |                   mert jó ember lett belőlem; a gyermek mind tele van rossz
1710 9    |                   korbáccsal kihajtja belőle.~A görög hosszú olajszínű arcán
1711 9    |                     csalfa szénfekete szemeit a sejkre, s kétkedőleg kérdezé
1712 9    |                       Óh, van arra ok mindig. A gyermek mindig tesz valami
1713 9    |                 cselekszik, mint aki sajnálja a gyomot kitépni kertjéből.~–
1714 9    |              kertjéből.~– Kasi mollah – szólt a görög, orrlyukain hosszú
1715 9    |                    gyermekek, mert nem értesz a nevelésükhöz, és az egész
1716 9    |                  cserkeszföldön senki sem ért a gyermekneveléshez.~– Mért
1717 9    |                leányaink s legvitézebb fiaink a földön?~– De mennyivel szebbek
1718 9    |                     ha ott neveltetnének, hol a fehérkeblű Briseis és Achilles
1719 9    |                   utódai élnek. Óh, Hellász!…~A görög egzaltációba kezdett
1720 9    |                       folytatá azután –, hogy a gyermekek isten ajándékai,
1721 9    |              gyermekek isten ajándékai, s aki a gyermeket veri, mintha az
1722 9    |                       mert az ő kezei fedezik a kisdedek testét. Te csak
1723 9    |                      sőt, lehet, hogy magánál a padisahnál is, vagy legalább
1724 9    |                 legalább az ő vezéreinél, kik a cserkeszeknek mindnyájan
1725 9    |                      azon hős Leonidasnak, ki a Thermopylaeknél elesett
1726 9    |                      nem hiszed, nézd meg ezt a régi pénzt, meg ezt a másikat,
1727 9    |                     ezt a régi pénzt, meg ezt a másikat, meg az egész marékkal,
1728 9    |            Sztambulnak neveznek, és építették a Szent Zsófia-templomot,
1729 9    |                   Zsófia-templomot, ahol most a dervisek imádkoznak, s aztán
1730 9    |                       s aztán nézd meg azokat a képeket, amik azon pénzekre
1731 9    |                      hanem add ide inkább azt a két gyermeket nekem.~A cserkesz,
1732 9    |                    azt a két gyermeket nekem.~A cserkesz, ki azon szín alatt
1733 9    |                    vette át az erszényt, hogy a pénzen levő képeket hasonlítgassa
1734 9    |                    levő képeket hasonlítgassa a kalmár arcához, ez ajánlatra
1735 9    |                     ajánlatra újra torkonköté a zacskót, s visszatette azt
1736 9    |                    zacskót, s visszatette azt a kalmár ölébe.~– Köszönöm –
1737 9    |                     árulok, de nem emberbőrt.~A kalmár arcán a meglepetés
1738 9    |                     emberbőrt.~A kalmár arcán a meglepetés vonaglásai látszottak
1739 9    |                  lenni érte. Alább, délszakon a georgiaiak sokkal szelídebb
1740 9    |                  kapni két-három éves korában a gyermeket, akiért azután
1741 9    |               ugyanannyi ezer piasztert adnak a méltóságos basák. Innen
1742 9    |                  Innen építi Leonidász azokat a palotákat Szmirnában.~–
1743 9    |                      szól kissé magához térve a kalmár. – Bebizonyítom,
1744 9    |                       mert hiszen nem adod el a gyermekeket; másodszor:
1745 9    |               medvebőrt viselő cserkesz eljön a leányodért, s kéri, hogy
1746 9    |               hatalmas bégek, vagy talán maga a szultán számára, s te ezeket
1747 9    |                       ezeket mind kicsinyled?~A sejk arcán bosszús ingerültség
1748 9    |                mutatkozni. Azt jól tudá, hogy a kalmár most neki szofizmát
1749 9    |                 leányt tizenkét tehénen, vagy a ruméliai helytartó bég ezer
1750 9    |                    bég ezer aranyon? De mégis a medvebőrös részén van az
1751 9    |               medvebőrös részén van az előny.~A görög azonban figyelmes
1752 9    |                szemmel látszott tanulmányozni a cserkesz arcvonalait, s
1753 9    |                    hatását leste azokon, mint a kísérlettevő orvos, ki gyógyszereit
1754 9    |                       kereskedést űznek vele. A csalárd örmények! Megveszik
1755 9    |                   csalárd örmények! Megveszik a gyermekeket potom árért,
1756 9    |                    nyolc-kilenc éves korukban a basáknak, hogy húsz évnél
1757 9    |              becsületes ember vagyok, ki csak a szeretet munkáit végzi,
1758 9    |                  szívességet, előttem szentek a barátság kötelékei. Castor
1759 9    |                   példákat szolgáltatnak elém a barátság hatalmas ereje
1760 9    |                  mindenütt áldottak, csakhogy a lábaimat nem csókolták.
1761 9    |                szegény kecskepásztor fia, kit a piszokból vettem ki, most
1762 9    |                     piszokból vettem ki, most a szaloniki basa első pipatöltője.
1763 9    |                  klasszikus időszakban… hajh! A könny kiesik szememből e
1764 9    |               szememből e szóra. Óh, Hellász!~A cserkesz engedte jó barátját
1765 9    |                       sötét lombos szemöldeit a lehető legmélyebben lehúzta
1766 9    |                 azután vett egy kalapácsot, s a készített ostor nyelét körülkopogtatta
1767 9    |      Argyrocantharides egy hanggal magasabban a szót, hogy a kalapácsolástól
1768 9    |                       magasabban a szót, hogy a kalapácsolástól is lehessen
1769 9    |                 tulajdon gyermekeim volnának, a könny kiesik szememből,
1770 9    |                     akinek félelmes dolog még a lába nyomába is lépni; fertelmes,
1771 9    |                    fogod őket hajigálni innen a mélységbe? Nem olyan bolondok
1772 9    |                    észre sem veszi, felkapják a ló hátára, s elvágtatnak
1773 9    |                     Csak ne fordulj el tőlem.~A cserkesz nem tudott felelni,
1774 9    |                      nem tudott felelni, nála a szó drága dolog volt, hanem
1775 9    |                   magában gondolt sokat. Amíg a kalmár beszélt előtte, ő
1776 9    |                  cifra öltözetekben szolgálva a mosolygó kényurat, ki gyenge
1777 9    |                   arcaikat kezeivel érinti, s a vér arcába tódult, mintha
1778 9    |                     Ah, e gondolatnál elkezde a kezében levő ostorral oly
1779 9    |                       hangosan pattogni, hogy a görög felfordult ijedtében
1780 9    |                    görög felfordult ijedtében a medvebőrön, s füleit markába
1781 9    |                       ember vagyok, vagy sem?~A cserkesz a fejét sem biccentette
1782 9    |                  vagyok, vagy sem?~A cserkesz a fejét sem biccentette rá.~–
1783 9    |                   görög, és azt is befalazták a templomba. Én tiszta lelkű
1784 9    |                    hírét sem hallottad. Ebben a tenyeremben tartom Hellászt,
1785 9    |            tenyeremben tartom Hellászt, ebben a másikban Ozmaniát, az egész
1786 9    |                    cselekszem én mindezt? Oh, a ti szent árnyaitokért Miltiades,
1787 9    |                      Lysippus és Demosthenes! A ti árnyaitokért, óh, Solon,
1788 9    |                       fogom bizonyítani mind. A te emléked, Athéne, lelkesít
1789 9    |                  befolyást szerezzek ügyednek a magasok, úgy mint az alacsonyak
1790 9    |                    Itt lelkesülten ugrott fel a kalmár, s tenyerét a cserkesz
1791 9    |                      fel a kalmár, s tenyerét a cserkesz felé nyújtá:~–
1792 9    |                    lassankint vezéreik szívét a legerősebb tűz, a cserkesz
1793 9    |                      szívét a legerősebb tűz, a cserkesz és hellén hajadonok
1794 9    |                     által, és fogjuk meg őket a virágos hálóban.~Kasi mollah
1795 9    |                       Kasi mollah nem csapott a lelkesült kalmár tenyerébe,
1796 9    |                       de úgy látom, hogy kezd a fejedbe menni, különben
1797 9    |                       badar dolgokat, hogy te a szabadság ösztönéből akarsz
1798 9    |                    nyögünk, mert az nem igaz; a cserkeszt. nem hódította
1799 9    |                       harcoljanak helyettünk. A gyermekekről pedig többet
1800 9    |                       nagyon meghosszabbodott a kalmár arca. Bújában oly
1801 9    |                       oly erővel kezdte színi a csibukot, hogy a képe kétfelől
1802 9    |                 kezdte színi a csibukot, hogy a képe kétfelől behorpadt,
1803 9    |                    képe kétfelől behorpadt, s a szemöldökei felmentek a
1804 9    |                       a szemöldökei felmentek a homlok közepére. A fejét
1805 9    |                  felmentek a homlok közepére. A fejét rázogatta néha mozsárnagyságú
1806 9    |                   fezével, s mind összeégette a körmeit pipája tüzét nyomogatván,
1807 9    |                       vagy. – Majd meglátjuk.~A nap hanyatlóba jött már,
1808 9    |                    nap hanyatlóba jött már, s a hegyek közől hazatérő juhnyájak
1809 9    |                juhnyájak kolomphangja kezdett a sík mezőn hangzani, mely
1810 9    |                    hangzani, mely Himri előtt a sziklatetőn terült.~Ötven
1811 9    |                      felé; egyenkint lépve be a sövénykapun; az utolsó nyomában
1812 9    |                     az utolsó nyomában jöttek a sejk gyermekei, kik a nyájat
1813 9    |                  jöttek a sejk gyermekei, kik a nyájat őrzeni voltak az
1814 9    |                Mintegy tizenkét éves lehetett a fiú, egy évvel fiatalabbnak
1815 9    |                   évvel fiatalabbnak látszott a leány, annyira hasonlítottak
1816 9    |                Hasonló hosszú fekete haj mind a kettőnél, mely csodálatos
1817 9    |                    csak föveget sem viselnek. A fiú arcán annyi leányi gyöngédség,
1818 9    |                    annyi leányi gyöngédség, s a leányén annyi erő és kifejezés
1819 9    |                 lehetne őket téveszteni, s ha a leányt a cserkesz szüzek
1820 9    |                     téveszteni, s ha a leányt a cserkesz szüzek annyira
1821 9    |                    így összeölelkezve jönnek. A lyánka hófehér karját bátyja
1822 9    |               bátorságot szíva annak arcáról, a fiú átölelve húga nyúlánk
1823 9    |               elveszni e világ zugában!~De mi a patvar az, amit a fiú bal
1824 9    |                       De mi a patvar az, amit a fiú bal kezével hurcol,
1825 9    |                      Miféle ocsmány állat ez?~A fiú diadalmas mosollyal
1826 9    |                   diadalmas mosollyal áll meg a kalmár előtt, míg testvére
1827 9    |                    idegen elől.~– Nem ismered a medvebocsot – szól a fiú
1828 9    |                  ismered a medvebocsot – szól a fiú erős, tiszta hangon,
1829 9    |                       kezd lenni ajkai fölött a könnyű sötét pelyhezet árnyéka,
1830 9    |                       pelyhezet árnyéka, mely a férfit mutatja, s fölemeli
1831 9    |                 mutatja, s fölemeli félkézzel a maga után hurcolt vadat
1832 9    |                       ki adta? – szól büszkén a fiú, s azzal int testvérének,
1833 9    |                cserkesz mogorván tekinte mind a két gyermekre. Egyik sem
1834 9    |                       erdőben voltunk – kezdé a lányka csengő ezüst hangon –,
1835 9    |                    anyjával együtt hozzánk, s a kis gödölye odabújt hozzám,
1836 9    |                     tova; ez bizonyosan annak a kecskének a fia volt, mely
1837 9    |                  bizonyosan annak a kecskének a fia volt, mely csakhogy
1838 9    |                 medvebocsnak, s elvenném tőle a szegény kis gidát.” „S azt
1839 9    |                    felragadta botját, s utána a két medvebocsnak. Az egyik
1840 9    |               hirtelen felfutott egy fára, de a másik nem akarta engedni
1841 9    |                      másik nem akarta engedni a prédát, hanem szembefordult
1842 9    |                    volna azt, hogy csattogott a vad fején Thomár botja,
1843 9    |                       vad fején Thomár botja, a vér ellepte annak homlokát,
1844 9    |               homlokát, s egyszerre elereszté a fehér gödölyét, s az sírva,
1845 9    |                 mekegve futott el anyja után.~A gyermek kis kezeibe tapsolt
1846 9    |                 simogatá fejét.~– De ám ekkor a medvebocs fogvicsorítva
1847 9    |                       megkapta Thomár kezében a botot. „Thomár! ne hagyd
1848 9    |                   neki. De iszen nem is fél ő a fenevadtól, kirántá kését
1849 9    |                   kirántá kését öve mellől, s a nekirohanó vad fejébe vágta
1850 9    |                        megragadtad két kézzel a medvebocs füleit, s elrántottad
1851 9    |                    arccal tekinte gyermekére, a kalmár pedig egyre csóválta
1852 9    |                       szörnyűlködve kapkodott a légbe.~– Óh, botor… óh,
1853 9    |                       Ez nem volt ám még elég a medvének – folytatá Milieva,
1854 9    |                      kését is elvitte magával a fejébe szúrva. Pedig azt
1855 9    |                      fejébe szúrva. Pedig azt a kést Hasszán bégtől kapta,
1856 9    |                   tett hát Thomár? Utána bújt a medvének, be a szűk odúba,
1857 9    |                     Utána bújt a medvének, be a szűk odúba, s odabenn torkonragadva
1858 9    |                      megfojtá, és kihurcolta.~A két férfinak a hideg izzadság
1859 9    |                    kihurcolta.~A két férfinak a hideg izzadság csorgott
1860 9    |                          Akkor aztán megfogta a medvebocs lábát, s minthogy
1861 9    |                     kellett is sietnünk, mert a vén medve utánunk jött a
1862 9    |                      a vén medve utánunk jött a vérnyomon, s egész a csordáig
1863 9    |                     jött a vérnyomon, s egész a csordáig kergetett, ott
1864 9    |                 kergetett, ott lövöldözték le a pásztorok, de a fiát mi
1865 9    |                lövöldözték le a pásztorok, de a fiát mi hoztuk el.~A kalmár
1866 9    |                       de a fiát mi hoztuk el.~A kalmár elszörnyedve kiálta
1867 9    |                összekarmolta volna arcaitokat a fenevad, örökre elcsúfultatok
1868 9    |                 elbeszélésre elállta. Bebújni a medve barlangjába! Mind
1869 9    |                       medve barlangjába! Mind a kettőt széttéphette volna
1870 9    |                     kettőt széttéphette volna a vén fenevad, ha ott kapja.
1871 9    |                    könnytelen szemekkel tűrte a kemény szíjkorbács csapásait
1872 9    |                   szeméből; kezeivel átölelte a cserkesz fenyítő jobbját,
1873 9    |                 kértem.~Kasi mollah eltaszítá a gyermeket magától, mire
1874 9    |                    meg, de Thomárt ne bántsd.~A fiú le akarta őt feszíteni
1875 9    |                       s, fogait összeszorítva a fájdalom miatt, mondá:~–
1876 9    |                    volt. Meg ne üsd Milievát.~A leány pedig erőszakosan
1877 9    |                   mollah tehát kénytelen volt a leány ellen is felemelni
1878 9    |                     az atyai intő eszközt. De a fiú most megragadta a korbácsot
1879 9    |                      De a fiú most megragadta a korbácsot s szikrázó szemekkel
1880 9    |                     ne üsd, mert úgy elmegyek a házadtól, hogy sohasem látsz
1881 9    |                        rongy kölyök! – kiálta a cserkesz, felbőszítve fia
1882 9    |                       kirántva erővel kezéből a visszatartóztatott korbácsot,
1883 9    |                     korbácsot, rávágott azzal a leány vállára.~Milieva megszűnt
1884 9    |                   Thomár érezé, mint vonaglik a kíntól a leány gyönge teste
1885 9    |                        mint vonaglik a kíntól a leány gyönge teste keblén.~
1886 9    |                    leány gyönge teste keblén.~A cserkesz maga is megsajnálta
1887 9    |                  túlhajtott, abból, miszerint a korbácsot összehajtogatá
1888 9    |                       körül.~Thomár odahajolt a leányka vállára, s ahol
1889 9    |                       leányka vállára, s ahol a fájdalmas ütést kapta őmiatta,
1890 9    |               gyöngéden, és azután megcsókolá a leányka arcát, és az a csók
1891 9    |             megcsókolá a leányka arcát, és az a csók búcsúcsók volt.~Nem
1892 9    |                      volt.~Nem szólt senkihez a háznál, csak vevé pásztorbotját
1893 9    |                         Atyám – szólt zokogva a leány –, Thomár elmegy örökre
1894 9    |                   Thomár elmegy örökre innen.~A vén cserkesz nem felelt
1895 9    |                   cserkesz nem felelt semmit. A fiú nem nézett őreá vissza,
1896 9    |                  nézett őreá vissza, és ő nem a fiú után, pedig mind a kettőnek
1897 9    |                    nem a fiú után, pedig mind a kettőnek majd megszakadt
1898 9    |                      kettőnek majd megszakadt a szíve egymásért.~Majd visszajön,
1899 9    |                     Visszahozza az éhség, meg a bánat.~De a fiú nem jött
1900 9    |                     az éhség, meg a bánat.~De a fiú nem jött késő éjszakáig
1901 9    |                      jött késő éjszakáig sem. A nap régen lenyugodott már,
1902 9    |                  villámhulló fergeteg támadt, a szél zúgott a távol erdők
1903 9    |                fergeteg támadt, a szél zúgott a távol erdők fái között,
1904 9    |                       távol erdők fái között, a farkasok ordítottak a bérc
1905 9    |                 között, a farkasok ordítottak a bérc alatt.~– Atyám, hadd
1906 9    |                    vissza én Thomárt – esdett a leányka, szomorúan nézve
1907 9    |                 szomorúan nézve ki az ablakon a fekete éjszakába.~– Jöjjön
1908 9    |                  Jöjjön vissza ő maga – szólt a cserkesz, s nem bocsátá
1909 9    |                leányát.~– Hallod, hogy szakad a zápor, a vadak hogy üvöltenek?
1910 9    |                  Hallod, hogy szakad a zápor, a vadak hogy üvöltenek? Thomár
1911 9    |                    Thomár egyedül van odakinn a fergetegben: oly sötét van.~–
1912 9    |                      elhagyta atyját – felelt a sejk, gondolva magában,
1913 9    |                  szomszéd bizonyosan felfogta a fiút, s menhelyet adott
1914 9    |                       Éjféltájra lecsillapult a zivatar, csendes, holdvilágos
1915 9    |                csendes, holdvilágos idő lett; a távol ligetek közül halk
1916 9    |                 furulyaszó hangjai tévedeztek a faluig. Nem aludt sem az
1917 9    |                     Nem aludt sem az apa, sem a leány.~– Hallod, apám –
1918 9    |                      hanem csalogány – felelt a cserkesz kemény szívvel. –
1919 9    |                 Reggel felé elhallgatott mind a vihar, mind a dal; a vén
1920 9    |               elhallgatott mind a vihar, mind a dal; a vén cserkesz úgy
1921 9    |                     mind a vihar, mind a dal; a vén cserkesz úgy tett, mintha
1922 9    |                 ruháit, s lábujjhegyen kiment a házból. Az apa nem mondá
1923 9    |                        Már akkor megbocsátott a fiúnak, hiszen nem is haragudott
1924 9    |                 öszvérek csengettyűiről, hogy a görög, ki a padláson hált,
1925 9    |              csengettyűiről, hogy a görög, ki a padláson hált, készülni
1926 9    |                     felkelt, és kimene hozzá.~A kalmár nagyon sietni látszott,
1927 9    |                  hirtelen félbeszakíta, amint a cserkeszt meglátta.~– Éppen
1928 9    |                      még; ugyan szép nap lett a nagy zivatar után. Szálem
1929 9    |              szövetségünk létre nem jöhetett. A hellén és cserkesz, mindkettő
1930 9    |                        No de ti nem vágyódtok a dicsőség után; tinektek
1931 9    |                  visszajövök, s olcsóbban add a bőrét. Fogadd e csókot magad
1932 9    |                     csókot magad számára, ezt a másikat fiadnak, emezt pedig
1933 9    |                      áldjon meg, Kasi mollah.~A sejk úgy érezte keblét,
1934 9    |                      mikor végtére eltávozott a vendég, ki azután még a
1935 9    |                       a vendég, ki azután még a távolból is kiáltozott rá
1936 9    |                   mindenfélét Leonidászról és a többiekről, de azt már a
1937 9    |                      a többiekről, de azt már a cserkesz nem hallotta. Bement
1938 9    |                    elkezdé fennhangon dalolni a hetaeria szabadságdalát,
1939 9    |                   lelkesedésbe jött, hogy még a botjával is hadonászott,
1940 9    |                     hadonászott, csak az volt a szerencsétlensége, hogy
1941 9    |                    igaztalanság volna azonban a derék kalmárról olyasmit
1942 9    |                        valóban jól számított. A nagy egetverő dalt meg kellene
1943 9    |                  könyörgő hang üté meg füleit a sűrű szálfák közül.~– Kérem,
1944 9    |                      gyere csak ide közelebb.~A leány nem volt egyedül,
1945 9    |                    előreráncigálta, tuszkolta a fiút, ki duzzogva, lesütött
1946 9    |                       lesütött szemekkel jött a fák közől elé, mintha szégyenlené
1947 9    |                      mintha szégyenlené magát a görög előtt, ki tanúja volt
1948 9    |                    kérjen apjától bocsánatot. A fiú beleegyezett. Nem magáért,
1949 9    |                   tőlem semmit, valamit súgok a füledbe, hogy bátyád meg
1950 9    |                       hallja.~Azzal odahajolt a leánykához az öszvér hátáról,
1951 9    |                      olyan hangosan, hogy azt a fiú is meghallhassa:~– Édes
1952 9    |                  gyermekem, most haza ne vidd a bátyádat, apád dühös reátok,
1953 9    |                   hogy kutyákkal hajtatja fel a szökevény fiút, s ahol megkapja,
1954 9    |                      No, hát lőjön le – szólt a fiú dacosan, ki hallá az
1955 9    |                     hallá az egész suttogást.~A jószívű kalmár dorgálva
1956 9    |                       elbujdosnod innen erről a vidékről; Milieva pedig
1957 9    |                    Többet nem tudott mondani, a két gyermek egymás keblére
1958 9    |                       nincs nekik anyjok. Biz a véremmel váltanálak meg
1959 9    |                      de hiába beszéltem annak a vad dühös embernek; utoljára
1960 9    |                bennünket többet látni – szólt a fiú, átölelve testvérét. –
1961 9    |                     Hová? – kérdé megrettenve a testvér.~– Nagy a világ –
1962 9    |                 megrettenve a testvér.~– Nagy a világ – szólt a fiú. – A
1963 9    |                          Nagy a világ – szólt a fiú. – A hegytetőkről sokszor
1964 9    |                      a világ – szólt a fiú. – A hegytetőkről sokszor láttam,
1965 9    |                    fogtok enni, fiam? – kérdé a jámbor kereskedő.~A fiú
1966 9    |                     kérdé a jámbor kereskedő.~A fiú megakadni látszott e
1967 9    |                  visszanyeré bátorságát.~– Te a minap panaszkodtál, hogy
1968 9    |                     én dolgozom őhelyette is.~A kalmár egészen elérzékenyült
1969 9    |                     nem Számószban születtél, a hősök szigetén. Ne öszvérhajcsár
1970 9    |                     ti üljetek az öszvéreken, a szomszéd faluban majd fogadok
1971 9    |                     azzal összeölelgeté őket. A gyermekek meg voltak lepetve
1972 9    |                 háromemeletes épületek úsznak a víz színén; ott nekem nagy
1973 9    |                palotáim vannak, egynek-egynek a pitvarában elférne apátok
1974 9    |                    félj; repül az veled, mint a szél, szőre fehér, mint
1975 9    |                       szél, szőre fehér, mint a hattyú, vagy jobb szereted
1976 9    |                    hattyú, vagy jobb szereted a feketét? olyan is van nekem;
1977 9    |                        hogy fogsz rajta ülni! a kard csak úgy csattog oldaladon;
1978 9    |              oldaladon; hátha még kihúzod azt a kardot? fényes damaszkuszi
1979 9    |                  török ifjú közül te hozod el a gyöngykoszorút a dzsiridhajításban.
1980 9    |                     hozod el a gyöngykoszorút a dzsiridhajításban. Mint
1981 9    |                   szépen fog lebegni termetén a selyem köntös, arany virággal
1982 9    |                     virággal áttörve, oldalán a pálmaleveles sál, mikor
1983 9    |              atyánkhoz visszahozni? – kérdezé a leány szomorúan.~– Majd
1984 9    |                  hírneves férfi lesz; majd ha a fél világ fogja őt emlegetni,
1985 9    |                     két öszvér visz hátán, és a hintóban fényes, deli hölgyalak
1986 9    |                      az emberek kiállnak mind a kapukba, és kérdeni fogják:
1987 9    |                      úr és ez úri asszonyság? A vén Kasi mollah pedig ott
1988 9    |                    előttük magát, és elmondja a szálemet; te akkor leugrol
1989 9    |                   lovadról, Milievát kiemeled a hintóból, s odajárultok
1990 9    |                   nincsenek-e gyermekei? mire a könny ki fog esni szemeiből…~–
1991 9    |                    szemeiből…~– Óh! – sóhajta a leány, elérzékenyülve.~–
1992 9    |                 magatokat megismertetni vele; a nagy öröm egyszerre megártana
1993 9    |                    megártana neki, megüthetné a guta. Te, Milievácska, csak
1994 9    |                   elmondjátok neki: én vagyok a te fiad, Thomár, a te leányod,
1995 9    |                     vagyok a te fiad, Thomár, a te leányod, Milieva! Úgy-e,
1996 9    |                   Úgy-e, milyen szép lesz az?~A két gyermek feje egészen
1997 9    |                 elbódult e beszédektől. Egész a szomszéd faluig vígan követték
1998 9    |                szomszéd faluig vígan követték a kalmárt. Ott kissé megállapodott
1999 9    |                       letelepedtek falatozni; a kalmár egy kobakot vett
2000 9    |                   melyben édes erős bor volt, a két gyermek ivott belőle.