1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3962
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
2501 11 | utódai, hanem bujdosni fog a világban, idegen népek szolgája,
2502 11 | szolgája, miként bujdosott a világban Dzsem, akit századok
2503 11 | elűztek!~Milyen szomorú a szultán élete!~Mit ér, ha
2504 11 | szultán élete!~Mit ér, ha a föld paradicsomai nyitva
2505 11 | lenni, ha nem lehet ember? A szultán sohasem ismeri testvéreit;
2506 11 | elzárják az utóbb szülötteket a héttoronyba, az elsőszülött
2507 11 | nem találkozhatik, hanemha a trón lépcsőjén, midőn a
2508 11 | a trón lépcsőjén, midőn a lázadó janicsárok kihoznak
2509 11 | janicsárok kihoznak egyet a börtönből, hogy őt zárják
2510 11 | helyette, s amazt emeljék a trónra. A szultánnak nem
2511 11 | amazt emeljék a trónra. A szultánnak nem lehet neje,
2512 11 | amennyit akar, s köztük csak az a különbség, amit némely nő
2513 11 | némely nő szépsége vagy a vakeset, mely gyermekkel
2514 11 | sem tartatik jobbnak, mint a másik, s egynek sem hivatása,
2515 11 | aggodalma, ha bánata van a padisahnak, senki sincs
2516 11 | azt mondaná nekik, hogy a világ négy részéből hatalmas
2517 11 | titkos örömmel gondol arra a boldog órára, midőn megzördül
2518 11 | boldog órára, midőn megzördül a kéz a háremajtón, mely annak
2519 11 | órára, midőn megzördül a kéz a háremajtón, mely annak zárjait
2520 11 | zárjait feltöri, s visszaadja a szép napvilágos szabadságot.~
2521 11 | Szolgaalázat, nem egyéb, mely a nagy úr előtt térdel; félelem,
2522 11 | azon szorongó indulat, mely a hatalmasokkal tudatja, hogy
2523 11 | hogy ők is csak emberek: a félelem?~Egyetlen öröme
2524 11 | ezt nagyanyja nevelte, a még akkor alig negyvenéves
2525 11 | élet támadt Törökországban.~A szultána valideh úgy akarta
2526 11 | szívébe, s gyakran elhallgatá a szultán kisfia bölcs beszédeit,
2527 11 | párt minden szavára figyelt a szultánnak, s jobban kellett
2528 11 | Begtas-szerzetes mutatóujjától, mint a legjobb görög hős fegyveres
2529 11 | bennfoglaltatik, képesek lettek volna a jancsárokat a szeráj ellen
2530 11 | lettek volna a jancsárokat a szeráj ellen lázítani, s
2531 11 | volt Szidi Ahmet emléke, ki a főulemák egyike, a Szófia-mecset
2532 11 | emléke, ki a főulemák egyike, a Szófia-mecset imámja volt,
2533 11 | Szófia-mecset imámja volt, s midőn a közelebbi években Katalin
2534 11 | nyertek az ozmánoktól mind a harcmezőn, mind a szerződések
2535 11 | ozmánoktól mind a harcmezőn, mind a szerződések terén, e szerencsétlen
2536 11 | szerencsétlen imám azt tanácsolá a dívánban, hogy a keresztyének
2537 11 | tanácsolá a dívánban, hogy a keresztyének fortélyainak
2538 11 | végett tanulmányozni kellene a török diplomatáknak a –
2539 11 | kellene a török diplomatáknak a – Bibliát; akként okoskodván,
2540 11 | okoskodván, hogy valamint a mozlemin bölcsek mind a
2541 11 | a mozlemin bölcsek mind a hadviselésre, mind a státusbölcsészetre
2542 11 | mind a hadviselésre, mind a státusbölcsészetre az alkoránból
2543 11 | tudományaikat, hasonlóul a keresztyének a Bibliából
2544 11 | hasonlóul a keresztyének a Bibliából tanulják azt,
2545 11 | azt, s ennek ismeretével a keresztyének minden tudománya
2546 11 | tanácsért keserűen meglakolt a jóakaratú ulema, mert száműzetett
2547 11 | egy követ is megmozdítani a régi ozmán alkotmányból.~
2548 12 | A megáldott leány~Midőn Szmirnából
2549 12 | Midőn Szmirnából elindult a derék Argyrocantharides
2550 12 | fogta elő, mely elverte a seleuciai partokig, ott
2551 12 | szürkületkor világosulni kezde a táj, akkor tűnt fel a kereskedő
2552 12 | kezde a táj, akkor tűnt fel a kereskedő előtt a kellemetlen
2553 12 | tűnt fel a kereskedő előtt a kellemetlen állapot, melybe
2554 12 | igen szépen voltak kétfelől a hajó mellényére festve.
2555 12 | dűlve, s azt az oldalt, mely a hullám felé volt fordulva,
2556 12 | összetöréssel fenyegette a tajtékzó vízroham, olykor-olykor
2557 12 | olykor-olykor keresztülcsapva a födélzeten, melyről minden
2558 12 | szépen le volt már tördelve; a hajó deszkái kezdtek szétmenni
2559 12 | hullámtaszításnál; s ha szomorú volt a hajó sorsa a zátonyon, még
2560 12 | szomorú volt a hajó sorsa a zátonyon, még szomorúbbá
2561 12 | leszabadul, mert előtte a seleuciai partok szirtei
2562 12 | falát oly dühvel korbácsolja a fellázadt tenger, hogy a
2563 12 | a fellázadt tenger, hogy a megtörő hullám néha száz
2564 12 | volna valami hajóval jutni.~A jámbor kereskedő nagyon
2565 12 | sajnálta sorsát, sajnálta azt a szép hajót, mely a világ
2566 12 | sajnálta azt a szép hajót, mely a világ minden színeivel szép
2567 12 | volt festve, sajnálta azt a sok szép kecskebőrt, melyből
2568 12 | sem engedett volna kivetni a tengerbe könnyebbülés végett;
2569 12 | szépen kezdődő év elején a tengerbe levén kénytelen
2570 12 | életénél jobban sajnált, az a két cserkesz gyermek volt,
2571 12 | két cserkesz gyermek volt, a drága szép fiú és leány,
2572 12 | saját bőrét is odaadná.~A két gyermeket éppen nagy
2573 12 | legénységgel megrakva elindíta a part felé, hogy kötelet
2574 12 | szeme láttára zúzta össze a habtorlat a meredek sziklafalon,
2575 12 | zúzta össze a habtorlat a meredek sziklafalon, s a
2576 12 | a meredek sziklafalon, s a kalmárnak nem maradt hátra
2577 12 | egyéb, mint elveszni ott a zátonyon.~Egyik hullám a
2578 12 | a zátonyon.~Egyik hullám a másik után süllyeszté mélyebbre
2579 12 | után süllyeszté mélyebbre a roncsot; akik még rajta
2580 12 | magával.~Cselekedte mind a kettőt Leonidász: imádkozott
2581 12 | egyik sem válik hasznára.~A két gyermek pedig egymást
2582 12 | s gyönyörködni látszék a felséges zivatarban. Semmi
2583 12 | sem látszott arcaikon; ez a bömbölő szél, ezek a tajtékot
2584 12 | ez a bömbölő szél, ezek a tajtékot túró hullámok nekik
2585 12 | mulatságot látszottak nyújtani, a fehér és fekete vészmadarak,
2586 12 | fekete vészmadarak, ráülve a tornyosuló habra, ott úszkáltak
2587 12 | tornyosuló habra, ott úszkáltak a veszendő hajó körül, vígan
2588 12 | vígan csapkodva szárnyaikkal a vizet. Ejh, be jó dolguk
2589 12 | vizet. Ejh, be jó dolguk van a sirályoknak!~A két gyermek
2590 12 | dolguk van a sirályoknak!~A két gyermek régóta összebeszélt
2591 12 | összebeszélt már, hogy amint a hajó elmerül, ők a vízbe
2592 12 | amint a hajó elmerül, ők a vízbe fogják magukat vetni,
2593 12 | magukat vetni, és kiúsznak a partra. Hisz az nekik gyönyörűség
2594 12 | nekik gyönyörűség lesz.~A kalmár kétségbeesve rohant
2595 12 | arany! Irgalmas mennyország!~A gyermekek azt hivék, hogy
2596 12 | gyermekek azt hivék, hogy a kalmár félelmében megtébolyodott,
2597 12 | sem hagyunk el! Mihelyt a hajó elmerül, kiúszunk innen
2598 12 | elmerül, kiúszunk innen a partig; tudunk mindketten
2599 12 | velünk együtt megmenekülsz.~A kalmár összecsókolá a két
2600 12 | megmenekülsz.~A kalmár összecsókolá a két kedves gyermeket, megölelgetve
2601 12 | gyöngéden; egy óra múlva a szép hajó utolsó deszkája
2602 12 | utolsó deszkája is elvált a többitől, a szétbomlott
2603 12 | deszkája is elvált a többitől, a szétbomlott gerendákon erre-arra
2604 12 | kapaszkodva hányódott-vetődött a hajótörést szenvedett nép,
2605 12 | nagyobb részét eltemette a hab, vagy odaverte a kemény
2606 12 | eltemette a hab, vagy odaverte a kemény sziklákhoz, vagy
2607 12 | sziklákhoz, vagy behajtotta a sík tengerbe; csak hárman
2608 12 | hárman menekültek meg élve: a két gyermek és a kalmár.~
2609 12 | meg élve: a két gyermek és a kalmár.~Leonidász öveikbe
2610 12 | kapaszkodva engedé magát vontatni a vizek között; legelső volt
2611 12 | legelső volt Thomár, ki a tajtékzó hab által magasra
2612 12 | kiemelve, megpillantá azt a sziklát, melyen egy utána
2613 12 | zúzni, s azzal, ellesve a helyes pillanatot, hirtelen
2614 12 | pillanatot, hirtelen megragadá a szikla tövében hosszan lelógó
2615 12 | erőszakosan felhúzta oda. A hab keresztülhömpölygött
2616 12 | mély víz alá temetve őket, a következő pillanatban visszaomlott
2617 12 | pillanatban visszaomlott a hullám, s ők a sziklaparton
2618 12 | visszaomlott a hullám, s ők a sziklaparton voltak.~A kalmár
2619 12 | ők a sziklaparton voltak.~A kalmár nem volt sem élő,
2620 12 | sem halott, úgy kellett őt a gyermekeknek a földön tovahurcolni,
2621 12 | kellett őt a gyermekeknek a földön tovahurcolni, nehogy
2622 12 | újra visszatérő hab ismét a tengerbe sodorja őket; csak
2623 12 | percben elborítá ugyan őket a víz, mely toronymagasságban
2624 12 | irigykedve nézkedtek fel a hojszákra, melyek estefelé
2625 12 | estefelé hosszú sorban ültek el a sziklák párkányain, hová
2626 12 | Alkonyatra azonban elcsöndesült a vész, a tenger lelohadt,
2627 12 | azonban elcsöndesült a vész, a tenger lelohadt, elsimult,
2628 12 | lelohadt, elsimult, s az a hely, hová a hajótöröttek
2629 12 | elsimult, s az a hely, hová a hajótöröttek menekülének,
2630 12 | három ölnyire emelkedék ki a tenger színe felett.~Ekkor
2631 12 | tekinthetének csak széjjel; a part tört gerendákkal és
2632 12 | elzúzott hullákkal volt fedve, a szép hajóból és gazdag terhéből
2633 12 | és gazdag terhéből csak a halottakat és a romokat
2634 12 | terhéből csak a halottakat és a romokat okádta ki a tenger.~
2635 12 | halottakat és a romokat okádta ki a tenger.~De a kalmár nem
2636 12 | romokat okádta ki a tenger.~De a kalmár nem volt kétségbeesve.
2637 12 | Letérdelteté maga mellé a két gyermeket, maga kettőjük
2638 12 | őket háladatosan az éghez a csodás megszabadulásért,
2639 12 | vigasztalás.~Igazat is mondott a derék kalmár, mert csak
2640 12 | eljuthasson Sztambulba, azért a két gyermekért kap annyit,
2641 12 | kétszer többet, mint amennyit a tengerben hagyott.~De az
2642 12 | hagyott.~De az volt most a nehezebb kérdés: hogyan
2643 12 | hajtják ennyire bárkáikat, s a menekvőkre vízbefúlás helyett
2644 12 | helyzetben egyszerre úgy tetszett a menekülteknek, mintha nem
2645 12 | férfias mély beszédet.~A két gyermek megörült, gondolván:
2646 12 | emberek vannak itt közel, de a kalmár megrettent, azt gondolva:
2647 12 | majd ő azalatt utánamegy a beszélő hangnak, és megtudja,
2648 12 | megtudja, kik laknak ott.~A bátor fiú egyik szikláról
2649 12 | bátor fiú egyik szikláról a másikra kapaszkodva, megkerülé
2650 12 | másikra kapaszkodva, megkerülé a kőszálat, mely mögé el voltak
2651 12 | eltakarva. Hihetőleg onnan jött a beszéd, de sem közelebb,
2652 12 | lényt, sem emberek nyomait a földön; a barlang elejét
2653 12 | emberek nyomait a földön; a barlang elejét buja zöld
2654 12 | zöld moha lepte, melyben a lépés nem hagy nyomot.~Thomár
2655 12 | nyomot.~Thomár bekiáltott a barlangba, s hogy onnan
2656 12 | egész annyira, mennyire a külvilágosság behatolt,
2657 12 | melyen jött, megkerülte a sziklát, elmondva a kalmárnak,
2658 12 | megkerülte a sziklát, elmondva a kalmárnak, hogy embereket
2659 12 | szállásnak elég jó lesz.~A hallott beszédet csalódásnak
2660 12 | egyenkint átsegíték egymást a sziklán, s a barlangba jutottak.~
2661 12 | átsegíték egymást a sziklán, s a barlangba jutottak.~Milieva
2662 12 | Thomár, itt két láda van a bokrok között. Valóban két
2663 12 | meg nem látta.~Bizonyosan a tenger veté azokat oda,
2664 12 | hasonlított azokhoz, minőkben a hajósok a kétszersültet
2665 12 | azokhoz, minőkben a hajósok a kétszersültet tartják, a
2666 12 | a kétszersültet tartják, a másiknak pedig külső alakja
2667 12 | pedig külső alakja elárulá a pecsétes borokat tartó edényt.~
2668 12 | nagy volt bámulatuk, midőn a fölnyitott ládában nemcsak
2669 12 | nemcsak hogy penészes nem volt a kétszersült, hanem egészen
2670 12 | most hozták volna azt oda; a másik ládában szinte egy
2671 12 | közé takarva álltak ott.~A menekülteknek nem volt sok
2672 12 | ki három napig hányatott a tengeren, s azalatt nem
2673 12 | azokból egyék és igyék?~A gyermekek elfeledék nyomban
2674 12 | gyermekek elfeledék nyomban a kiállott veszélyt, s az
2675 12 | fáradságtól elnyomva eldűltek a puha ágyon, amit a természet
2676 12 | eldűltek a puha ágyon, amit a természet mohából vetett
2677 12 | hová feküdjék, miszerint a feje volt lefelé, a lábai
2678 12 | miszerint a feje volt lefelé, a lábai pedig magasan. Így
2679 12 | Így aludtak szépen mind a hárman.~Ekkor újra hallatszottak
2680 12 | hallatszottak az emberhangok a barlang távolában, s nemsokára
2681 12 | távolában, s nemsokára előtűnt a sötét űrből hat ősz, halvány
2682 12 | Amelyik legelöl jött, volt a legvénebb, fehér szakálla
2683 12 | látszott bajuszától és szemei a fehér szemöldöktől.~Azon
2684 12 | voltak ezek, kiket fogadásuk a legirtózatosb nélkülözésre
2685 12 | nélkülözésre kötelezett, a napvilág megtagadására.
2686 12 | Allah dicsőségére, és soha a nappal nem látta őket a
2687 12 | a nappal nem látta őket a föld felett.~Már jól elhaladt
2688 12 | jól elhaladt az éj, midőn a hat omarita kijött az alvókhoz,
2689 12 | hallgatva álltak körül, a hatodik, azzal a hosszú
2690 12 | körül, a hatodik, azzal a hosszú rezgő ősz szakállal,
2691 12 | ősz szakállal, lehajolt a gyermekekhez, és megnézve
2692 12 | fejelágyára tartá; mind a hatan hallgatóztak figyelmesen.
2693 12 | erre megszólalt álmában a fiú, érthető erős hangon
2694 12 | Karddal! Ágyúval! Fegyverrel!~A férfiak fejeiket csóválták,
2695 12 | mutatva, hogy helybenhagyják a mondást.~Erre a másik gyermekhez
2696 12 | helybenhagyják a mondást.~Erre a másik gyermekhez hajlott
2697 12 | másik gyermekhez hajlott a vén, s öt ujját nehányszor
2698 12 | nehányszor végighúzá annak arcán; a lányka keble szemlátomást
2699 12 | alvók közöl, bevitték őket a barlang mélyébe.~E barlang
2700 12 | melynek túlsó kijárása a seleuciai völgyben végződik,
2701 12 | végződik, fél mérföldnyire a tengertől, egy terméketlen,
2702 12 | szövétnek nélkül jártak-keltek a sötét üregben, mint a vak,
2703 12 | jártak-keltek a sötét üregben, mint a vak, ki nem téved el az
2704 12 | tekervényein, bár azokat nem látja. A három alvó bűvös italt ivott,
2705 12 | engedé, hogy felébredjenek; a férfiak egész a túlsó nyílásig
2706 12 | felébredjenek; a férfiak egész a túlsó nyílásig vivék őket
2707 12 | vállaikon, s ott letevék ismét a mohára, azon helyen, ahová
2708 12 | mohára, azon helyen, ahová a napvilág be szokott járni.~
2709 12 | volt már, midőn legelébb a két gyermek felébredt. Egyszerre
2710 12 | megcsókolni.~Felráncigálták azután a kalmárt is, s kitörülve
2711 12 | szikráztak bele szemei. – A szultán mellett állottam,
2712 12 | lázongó sokaság ordított, a szultán halvány volt, és
2713 12 | volna mellemet, nehéz, mint a hegy; míg egyszerre kiszabadult
2714 12 | egyszerre kiszabadult ajkaimon a szó, és kiálték: „karddal,
2715 12 | fegyverrel!” És azután a padisah saját kardját köté
2716 12 | Milieva mondá el álmát.~– A bor zavart meg engem is.
2717 12 | Térdre előttem! Én vagyok a szultán fia!” És elcsendesedtek
2718 12 | És elcsendesedtek mind.~A kalmár kacagott a megfulladásig
2719 12 | mind.~A kalmár kacagott a megfulladásig ez álom felett.
2720 12 | valaki először hál, azon a helyen látott álmai beteljesülnek.~–
2721 12 | szépen megköszönném – mondta a kalmár –, engemet álmomban
2722 12 | mégpedig lábamnál fogva, a fejemmel lefelé.~Ezzel kiküldé
2723 12 | fejemmel lefelé.~Ezzel kiküldé a kalmár a fiút a barlangból:~–
2724 12 | Ezzel kiküldé a kalmár a fiút a barlangból:~– Nézd
2725 12 | kiküldé a kalmár a fiút a barlangból:~– Nézd meg,
2726 12 | gyermekem: elcsendesült-e már a tenger, s nem közelít-e
2727 12 | Thomár szót fogadott, kiment a barlangból, s bámulva kiáltá
2728 12 | hajó volna itten, de még a tenger is eltűnt, csak a
2729 12 | a tenger is eltűnt, csak a feneke maradt itt.~Valóban,
2730 12 | Leonidász tréfának vette a fiú szavait, és nem mulatott
2731 12 | csodálkozással kiáltva:~– A tenger elfutott előlünk!~
2732 12 | elfutott előlünk!~Már ekkor a kalmár is felkelt helyéből,
2733 12 | felkelt helyéből, kilépett a barlangból, s alig akart
2734 12 | akart hinni szemeinek, midőn a sivatag kősziklás vidéket
2735 12 | maga előtt, melyet még csak a harmatcsepp sem látott,
2736 12 | harmatcsepp sem látott, nemhogy a tenger!~– Csodák számára
2737 12 | az isten! – sóhajta fel a kereskedő. Látni való volt,
2738 12 | lefeküdtek.~– Bizonyosan a Kaf hegyi tündérek hoztak
2739 12 | nem tündérek lettek volna, a gyémántokat bizonyosan megkeresték
2740 12 | ottan.~Most csak az volt még a megtudandó: van-e, és merre
2741 12 | van-e, és merre van kijárás a sivatagból? A legnagyobb
2742 12 | van kijárás a sivatagból? A legnagyobb aggodalom elenyészett,
2743 12 | legnagyobb aggodalom elenyészett, a tengerparton veszhetés félelme,
2744 12 | tengerparton veszhetés félelme, a szárazföldön könnyebben
2745 12 | egyszerre lábnyomokat találtak a homokban, e nyomok egész
2746 12 | homokban, e nyomok egész a völgytorkolatig elvezeték
2747 12 | már zöldebb kezdett lenni a vidék. A nagy cochenilla
2748 12 | zöldebb kezdett lenni a vidék. A nagy cochenilla kaktuszok
2749 12 | kaktuszok erdőként lepték el a sziklákat, s az aszú gyöpön
2750 12 | látszott legelészni.~Nemsokára a pásztorra is ráakadtak.~
2751 12 | menekvők, akik az éjjel itt a dzsin barlangjában aludtatok?~–
2752 12 | Gonosz lélek lehetett az.~A gyermekek bátran merték
2753 12 | gyermekek bátran merték a kérdést igenleni, s kérték
2754 12 | kérdést igenleni, s kérték a pásztort, hogy igazítsa
2755 12 | felé.~– Csak menjetek itt a völgyszorosban egyenesen.
2756 12 | vezetni. Szálem alek.~S azzal a kalmár nagy bámulatára otthagyá
2757 12 | bámulatára otthagyá őket a pásztor. Leonidász nem várt
2758 12 | Vártalak benneteket – szólt a dervis, amint megérkeztek
2759 12 | szenvedtetek, s az éjjel a dzsinnél háltatok?~Egyik
2760 12 | dzsinnél háltatok?~Egyik csoda a másikat érte velük.~A dervis
2761 12 | csoda a másikat érte velük.~A dervis ételt és italt hozott
2762 12 | egész Seleucia kapujáig.~A kalmár sokat szeretett volna
2763 12 | megmenekülésük felől, de a szerzetes minden kérdésére
2764 12 | Seleuciát megpillantók, a kalmár megköszöné a dervis
2765 12 | megpillantók, a kalmár megköszöné a dervis szolgálatát.~– Nem
2766 12 | maradtam, mint az egy ujjam. A tengerbe veszett mindenem.~
2767 12 | mondásokkal nem fizetni meg a dervist.~Az még a köszönetet
2768 12 | fizetni meg a dervist.~Az még a köszönetet sem fogadta el.~–
2769 12 | mindenik gyermeknek.~Míg a város kapujához értek, a
2770 12 | a város kapujához értek, a két gyermek elöl ment, s
2771 12 | halkan suttogott, mikor aztán a népes utcákra jutottak,
2772 12 | mondá:~– Mindened odaveszett a tengerben, ki segít meg
2773 12 | Engedd meg, hogy mi majd a piacon és a nagy urak házai
2774 12 | hogy mi majd a piacon és a nagy urak házai előtt énekeljünk,
2775 12 | amennyivel odábbmehetünk ismét.~A kalmár mélyen elérzékenyült
2776 12 | gyermeteg ajánlatra, s engedé a gyermekeket énekelni a piacon
2777 12 | engedé a gyermekeket énekelni a piacon s a basa pitvarában,
2778 12 | gyermekeket énekelni a piacon s a basa pitvarában, ekként
2779 12 | várossal odább juthattak. A gyémántokat nem kellett
2780 12 | gyémántokat nem kellett elővennie, a jó gyermekek táplálták nevelő
2781 12 | magukat, hogy énekeljenek a piacokon, nehogy ő legyen
2782 12 | Mihelyt új hajója érkezett a kalmárnak, rögtön elvivé
2783 12 | az úton.~Ott elvivé őket a kizlár agához, ki megvizsgálva
2784 12 | ügyességük felől, megvevé őket a kalmár által szabott áron,
2785 12 | kalmár által szabott áron, a fiút a szultán mulattató
2786 12 | által szabott áron, a fiút a szultán mulattató apródjának,
2787 12 | szultán mulattató apródjának, a leányt a szeráji hárem számára.~
2788 12 | mulattató apródjának, a leányt a szeráji hárem számára.~Hanem
2789 12 | annyit meg kell mondanunk a derék kalmár becsületére,
2790 12 | őket, zokogott keservesen. A derék, becsületes ember!…~
2791 13 | Táncvigalom a szerájban~A valideh szultána
2792 13 | Táncvigalom a szerájban~A valideh szultána születésnapja
2793 13 | születésnapja volt.~Mahmud anyja, a szultána, francia nő volt,
2794 13 | felküldék őt Párizsba, ott a kegyes nénék zárdájában
2795 13 | koráig, akkor visszahívta őt a család a szép déli szigetre
2796 13 | visszahívta őt a család a szép déli szigetre Afrika
2797 13 | túlsó oldalán. Útközben a hajót zivatar roncsolta
2798 13 | meg az utasokat, azt pedig a sík tengeren berber kalóz
2799 13 | berber kalóz fogta el, s a szép francia leánykát eladták
2800 13 | francia leánykát eladták a szultánnak.~A többit aztán
2801 13 | leánykát eladták a szultánnak.~A többit aztán tudjátok.~Elle
2802 13 | Apácából lett szultána…~Azok a szegény virágok, kiket a
2803 13 | a szegény virágok, kiket a világ minden részeiből vásárra
2804 13 | részeiből vásárra hordtak össze a nagyúri hárem számára, s
2805 13 | mint valamennyi hölgyeit.~A valideh születésnapjára
2806 13 | nagy meglepetés várta őt. A szultán titokban intézett
2807 13 | Európai táncvigalmat rendezett a szerájban.1~~~~~~Bécsből szabókat
2808 13 | eunuchjaival betaníttatá a legújabb farsangról ismeretes
2809 13 | négyest; ugyanazon táncokat a hölgyek is elsajátíták;
2810 13 | hölgyek is elsajátíták; a hárembe jártas férfiak,
2811 13 | hárembe jártas férfiak, a kizlár aga, az anaktár bej,
2812 13 | trónörökös Abdul Medzsid, és maga a szultán is barna színű európai
2813 13 | öltönyöket kaptak, úgyhogy midőn a szultána belépett az ünnepélyesen
2814 13 | világított porcelánterembe, a bámulattól leigézve állt
2815 13 | minőket még mint gyermek a Louvre-ban látott; a száz
2816 13 | gyermek a Louvre-ban látott; a száz meg száz fiatal odaliszk
2817 13 | alá s fel, büszkélkedve a legutóbbi évek tarka divatjában,
2818 13 | kesztyűiben s selyem harisnyáiban; a turbánok helyett tollas
2819 13 | kalapok s bokréták díszíték a felbodorított pompás hajfürtöket;
2820 13 | mulatott ez új világban a háremek népe, s az egészet
2821 13 | csak az tevé különbözővé a mi táncvigalmainktól, hogy
2822 13 | táncvigalmainktól, hogy a mulatság sötétebb része,
2823 13 | mulatság sötétebb része, a férfialakok hiányzottak
2824 13 | csak négyen képviselték: a szultán, a trónörökös, a
2825 13 | képviselték: a szultán, a trónörökös, a kizlár aga
2826 13 | a szultán, a trónörökös, a kizlár aga és a bej. Ezek
2827 13 | trónörökös, a kizlár aga és a bej. Ezek közül kettő még
2828 13 | közül kettő még nem férfi, a másik kettő pedig már nem
2829 13 | kettő pedig már nem az. Mind a négyen magyaros feszes dolmányokba
2830 13 | pantallókkal, fejeiken vörös fez; a szultán vaskos termetével
2831 13 | termetét különösen emeli a feszes öltözet, haja kétfelé
2832 13 | szétnyílt dolmánya alatt látszik a gavalléros fehér mellény;
2833 13 | gavalléros fehér mellény; a kizlár aga ellenben igen
2834 13 | mulatságosan viseli magát a szokatlan öltözetben: mindig
2835 13 | restellné, hogy nem érnek a földig.~A valideh szultána
2836 13 | hogy nem érnek a földig.~A valideh szultána kellemesen
2837 13 | Szerelmét sok nőnek osztá a szultán, de tisztelete egyedül
2838 13 | örvendve, hízelgve fogják körül a jó szultánát. Sohasem volt
2839 13 | tartósságáról.~Mindenik iparkodik a validehnak megtetszeni új
2840 13 | kit csak nemrég hoztak a szerájba, s máris első lett
2841 13 | első lett az elsők között: a szép cserkesz leány. Ez
2842 13 | szép cserkesz leány. Ez a lengő lépés, ez a galambszerű
2843 13 | leány. Ez a lengő lépés, ez a galambszerű hajlítása a
2844 13 | a galambszerű hajlítása a nyaknak, ez a csáb a vállak,
2845 13 | hajlítása a nyaknak, ez a csáb a vállak, a kebel ingerlő
2846 13 | hajlítása a nyaknak, ez a csáb a vállak, a kebel ingerlő
2847 13 | nyaknak, ez a csáb a vállak, a kebel ingerlő lejtésével,
2848 13 | ahol jól tudják, mint kell a divat előnyeit felhasználni.
2849 13 | ingerlőbb.~Mégis igaza volt a görög kalmárnak, a föld
2850 13 | volt a görög kalmárnak, a föld semmi foltja sem méltó
2851 13 | hogy Milieva rajta járjon.~A valideh megcsókolja az odaliszk
2852 13 | homlokát, s maga vezeti őt a szultán elé, ki most nem
2853 13 | karjára öltve körülvezesse a teremben. Milyen szép két
2854 13 | még alig tizenkét éves, a leány talán tizennégy; ha
2855 13 | tudná megmondani, melyik a fiú, melyik a leány?~Majd
2856 13 | megmondani, melyik a fiú, melyik a leány?~Majd a rejtett zenekar
2857 13 | fiú, melyik a leány?~Majd a rejtett zenekar megpendíti
2858 13 | megpendíti hangszereit; a validehre új meglepetés
2859 13 | validehre új meglepetés vár. A régen hallott zeneműveket
2860 13 | bámulata tetőpontját éri, midőn a szultán felhívja, hogy táncoljon
2861 13 | az anyaszultána, fiával, a szultánnal? valamennyi nevető
2862 13 | Hol van még egy pár? Igen. A herceg és Milieva lesz az.
2863 13 | Milieva lesz az. Átellenben a felséges párral foglalnak
2864 13 | párral foglalnak ők helyet, s a lassú andalgó zenénél nagy
2865 13 | méltósággal lejtik együtt a courtoisie melankolikus
2866 13 | bókolva egymás előtt, mint a legjobb hajporos lovagok
2867 13 | láttak még ily jelenetet a szerájban.~A szultána maga
2868 13 | ily jelenetet a szerájban.~A szultána maga is elbámult
2869 13 | Gabrièle oly hírhedett volt. A jó Mahmud annyira is Milieván
2870 13 | Milieván felejté szemeit, hogy a tánc vége felé egészen elfeledkezék
2871 13 | felé egészen elfeledkezék a maga lépéseiről, s minden
2872 13 | csókolni – nem is neki, hanem a validehnek, aki táncpárja
2873 13 | validehnek, aki táncpárja volt.~A menüett végeztével keringőt
2874 13 | kapaszkodva, s úgy lejtve a szép háromlépéses táncot,
2875 13 | háromlépéses táncot, mert a kétlépéses fordulót csak
2876 13 | kétlépéses fordulót csak a később haladó kor találta
2877 13 | haladó kor találta fel. A zenénél hangosabb a vidám
2878 13 | fel. A zenénél hangosabb a vidám zaj, mely a táncolók
2879 13 | hangosabb a vidám zaj, mely a táncolók közt támadt; itt-ott
2880 13 | itt-ott egy pár elbotlott a hosszú tapadó ruhákban,
2881 13 | körülök, másik megunta már a táncot, vagy belefáradt,
2882 13 | által hurcoltatott tovább; a vén kizlár aga és a bej
2883 13 | tovább; a vén kizlár aga és a bej középett álltak, ügyelve,
2884 13 | valami botrány ne történjék. A dévaj odaliszksereg egyszerre
2885 13 | keringeni; belesodorták a vágtató rohamba, hogy a
2886 13 | a vágtató rohamba, hogy a két jó úr lélegzetét veszté
2887 13 | lélegzetét veszté bele.~A szultán és a valideh, a
2888 13 | veszté bele.~A szultán és a valideh, a herceggel és
2889 13 | A szultán és a valideh, a herceggel és Milievával
2890 13 | herceggel és Milievával a terem emeltebb részén ülve
2891 13 | jelenetet, mentül jobban szóltak a sípok, mentül jobban ütötték
2892 13 | sípok, mentül jobban ütötték a dobot, annál sebesebben
2893 13 | sebesebben ragadták az odaliszkok a két prédára esett urat –
2894 13 | két prédára esett urat – a réztányérok csengtek!~Hah!
2895 13 | dobolnának, s szólnának a trombiták, s vigadnának
2896 13 | csak képzelődés. Hozzátok a poharakat! ne azokat a szörbetes
2897 13 | Hozzátok a poharakat! ne azokat a szörbetes csészéket, ma
2898 13 | szörbetes csészéket, ma a valideh születésnapja van;
2899 13 | hozzatok bort és poharakat.~A szultán különösen kedvelte
2900 13 | szultán különösen kedvelte a tokajit és a champagne-i
2901 13 | különösen kedvelte a tokajit és a champagne-i pezsgőt, e két
2902 13(1)| tényt hozzák fel Mahmudról a történészek.~
2903 13 | Meg kellett ízlelniök a bort az odaliszkoknak is,
2904 13 | azután még vígabban ment a tánc, eszeveszettebb lett
2905 13 | tánc, eszeveszettebb lett a víg dal és zene.~Mi ez ismét?~
2906 13 | dal és zene.~Mi ez ismét?~A szultán figyelmez. Mi zaj
2907 13 | szultán figyelmez. Mi zaj van a szerájon kívül? Mi világít
2908 13 | szerájon kívül? Mi világít be a tetőről a gömbölyű ablakokon?~
2909 13 | Mi világít be a tetőről a gömbölyű ablakokon?~E dobbanások
2910 13 | ablakokon?~E dobbanások nem a kettős dob döngései, e kiáltás
2911 13 | döngései, e kiáltás nem a vigadók lármája, e csöngés
2912 13 | vigadók lármája, e csöngés nem a réztányérok verése, hanem
2913 13 | ostromi zaj, s ama világ nem a tűzijáték fénye, hanem az
2914 13 | az ottománról, el azzal a pohárral, ki azzal a karddal,
2915 13 | azzal a pohárral, ki azzal a karddal, nem vigalom éjszakája
2916 13 | vigalom éjszakája ez, hanem a halálé! Kapuid előtt a lázadás!~
2917 13 | hanem a halálé! Kapuid előtt a lázadás!~A szerájt ostromolják!~
2918 13 | Kapuid előtt a lázadás!~A szerájt ostromolják!~Tizenkétezer
2919 13 | ostromolják!~Tizenkétezer jancsár a sztambuli csőcselékkel egyesülve
2920 13 | csőcselékkel egyesülve rohanta meg a kapukat, éppen midőn a zene
2921 13 | meg a kapukat, éppen midőn a zene legvígabban hangzott
2922 13 | zene legvígabban hangzott a kivilágított termekben.~–
2923 13 | ezt? – kiálta Kara Makán, a janicsárok leghírhedtebb
2924 13 | saját kezével akasztá fel a sztambuli metropolitát palotája
2925 13 | az ország. Tudjátok-e, mi a legújabb hír ez éjjel? Gaskho
2926 13 | éjjel? Gaskho bejt elfogták a szulióták, és semmivé tették
2927 13 | tették janinai seregünket; a kapudán hajóhadát egy asszony
2928 13 | Kermandzsahánt haddal lepte meg a sah. Végenyészet közelg
2929 13 | közelg reánk, és az árulás a szerájban lakik. Íme, halljátok!
2930 13 | kiket mészárszékre küldtek? A bőszült tömeg névtelen ordítása
2931 13 | névtelen ordítása felelt a lázító kérdésére.~– Ha az
2932 13 | foltot e helynél.~– Tüzet a szerájra! – ordítá erre
2933 13 | ordítá erre egy, utána a többi.~– És ha valamennyi
2934 13 | megmenekültetek, akkor vagytok a leggonoszabb ellenség körmei
2935 13 | ellenség körmei között.~– Halál a vezérekre! Halál a palotaurakra! –
2936 13 | Halál a vezérekre! Halál a palotaurakra! – dörgé a
2937 13 | a palotaurakra! – dörgé a nép, s egy hang felkiálta
2938 13 | Kara Makán mellett:~– Halál a szultánra!~Kara Makán odafordult
2939 13 | odafordult hozzá, és megfeddé.~– A szultánt ne bántsd. A szultán
2940 13 | A szultánt ne bántsd. A szultán élete szent. Ő és
2941 13 | azon trónon üljön, melyet a hős Mahomed utódai számára
2942 13 | emelt, de ő az utolsó, azért a szultán feje szent. De halál
2943 13 | szultán feje szent. De halál a reisz effendi fejére, halál
2944 13 | reisz effendi fejére, halál a kizlár agára és a kapudánra.
2945 13 | halál a kizlár agára és a kapudánra. Ők okai pusztulásunknak.
2946 13 | Ők okai pusztulásunknak. A gyaurok fejedelmei fizetik
2947 13 | családjából, megöld azt is, még a csecsszopót is, hogy az
2948 13 | maradjon, aki megemlegesse!~A nép bőszülten ordíta a szeráj
2949 13 | A nép bőszülten ordíta a szeráj kapui előtt, melyek
2950 13 | zárva, és láncokkal elkötve; a jancsárok megfútták a lázadási
2951 13 | elkötve; a jancsárok megfútták a lázadási tülköt, a dobok
2952 13 | megfútták a lázadási tülköt, a dobok recsegtek, és a szultán
2953 13 | tülköt, a dobok recsegtek, és a szultán odabenn szép lányka
2954 13 | fejét.~Hogy elhallgatott a zene, hogy elhalt a csók,
2955 13 | elhallgatott a zene, hogy elhalt a csók, a nevetés az ajkakon,
2956 13 | zene, hogy elhalt a csók, a nevetés az ajkakon, midőn
2957 13 | egy ágyúlövés rázta meg a szerájt. Egy vakmerő izoglán
2958 13 | szerájt. Egy vakmerő izoglán a vízikaput megrohanó népre
2959 13 | vízikaput megrohanó népre lőtt a kiszegzett ágyúval.~A szultán
2960 13 | lőtt a kiszegzett ágyúval.~A szultán megrettenve hagyta
2961 13 | hagyta el háremét, s sietett a középkapu fölé, hogy a néphez
2962 13 | sietett a középkapu fölé, hogy a néphez beszéljen.~Míg a
2963 13 | a néphez beszéljen.~Míg a folyosókon végighaladt,
2964 13 | hogy ne mutassa most magát a népnek.~Mahmud nem értette
2965 13 | Mahmud nem értette őket. A pillanat zavarában nem jutott
2966 13 | nem jutott eszébe, hogy a frank öltözet van rajta,
2967 13 | öltözet van rajta, melyet a nép most átkoz és gyűlöl.~
2968 13 | Midőn kilépett az erkélyre, a fáklyák és üszkök világánál
2969 13 | világánál megpillanták őt a jancsárok.~Egyszerre ujjal
2970 13 | ember. Egyszerre támadt a gúnyos, a dühös ordítás:~–
2971 13 | Egyszerre támadt a gúnyos, a dühös ordítás:~– Nézzétek,
2972 13 | ordítás:~– Nézzétek, ez itt a szultán! Látjátok a kalifák
2973 13 | itt a szultán! Látjátok a kalifák kalifáját! A mozleminek
2974 13 | Látjátok a kalifák kalifáját! A mozleminek padisahja a gyaurok
2975 13 | A mozleminek padisahja a gyaurok öltözetében! Ez
2976 13 | ellenségeinek szövetségese!~A szultán visszadöbbent a
2977 13 | A szultán visszadöbbent a viharzó népdüh elől, s mintegy
2978 13 | merész fiatal izoglán lépett a szultán elé, s bátor, remegéstelen
2979 13 | fegyverrel!~Ez Thomár.~A szultán végignézte a fiút,
2980 13 | Thomár.~A szultán végignézte a fiút, meglepetve annak merészsége
2981 13 | leszállt az udvarra.~Az ágyúk a kapuknak voltak szegezve,
2982 13 | kapuknak voltak szegezve, a topidzsik nyugtalanul álltak
2983 13 | parancsszóra várva.~Amint a szultán az udvarra lépett,
2984 13 | Thomárt. Úgy látszott, hogy ő a többiek lelkesítője.~A szultán
2985 13 | ő a többiek lelkesítője.~A szultán inte nekik, hogy
2986 13 | tegyék hüvelybe kardjaikat. A topidzsiknak megparancsolá,
2987 13 | megparancsolá, hogy oltsák ki a kanócokat. Azután meghagyá,
2988 13 | meghagyá, hogy nyissák meg a nép előtt a szeráj ajtaját.~
2989 13 | nyissák meg a nép előtt a szeráj ajtaját.~Mindenkit
2990 13 | magától. Egyedül állt ott a kapu alatt, szultáni öltözetében,
2991 13 | méltóságos tekintettel.~Amint a kapu kétfelé nyílt, s a
2992 13 | a kapu kétfelé nyílt, s a néptömeg fáklyákkal és villogó
2993 13 | percre megdöbbenve állt meg a szultán alakja előtt. Nem
2994 13 | idegen öltözetben kigúnyolá. A fejedelmi fenség megbénítá
2995 13 | fejedelmi fenség megbénítá a dühöt, de csak egy percig
2996 13 | csak egy percig tartott az. A következő pillanatban már
2997 13 | pillanatban már kinyúlt egy kéz a lázadók tömegéből, mely
2998 13 | lázadók tömegéből, mely a szultán vállán megragadá
2999 13 | szultán vállán megragadá a kaftánt.~Mahmud elsápadt
3000 13 | minden oldalról megragadták.~A szultán e pillanatban visszafordult,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3962 |