Fezejet

 1 4 |         nekem éles kardom – monda Mahmud –, ha kardom valakit véletlenül
 2 4 |   húzzák-halasztják ezt a dolgot.~Mahmud szultán pedig bölcs férfi
 3 8 |                                   Mahmud tolla~Midőn II. Mahmud alatt
 4 8 |            Mahmud tolla~Midőn II. Mahmud alatt a mekkai zarándokkaravánt
 5 8 |          át a szultánnak, s midőn Mahmud kérdezé, mi módon tudta
 6 8 |        ott senki sem vette észre.~Mahmud elfogadá a dervis ajándékát,
 7 8 |           írónádat kérte magának.~Mahmud csodálkozva engedett odaliszkja
 8 8 |        betűkben leírá e szókat:~– Mahmud! Mahmud!~A szultán reszketni
 9 8 |         leírá e szókat:~– Mahmud! Mahmud!~A szultán reszketni érzé
10 8 |         újra e két szót írta le: „Mahmud, Mahmud!”, és azzal lefeküdt.~–
11 8 |        két szót írta le: „Mahmud, Mahmud!”, és azzal lefeküdt.~–
12 8 |   felegyenesedék, és e nevet írta Mahmud alá:~„Halil Patrona”.~Mahmud
13 8 |      Mahmud alá:~„Halil Patrona”.~Mahmud megrettent e névtől: egy
14 8 |      kedvenc nője is odalépett, s Mahmud vállára hajolva rebegé:~–
15 8 |        meg énnekem: fog-e engemet Mahmud halálomig szeretni?~A szultán
16 8 |       fessen, írá a pergamenre:~– Mahmud.~A kegyencnő ájultan rogyott
17 8 |           kegyencétől az írónádat Mahmud, s azt mondá neki, hogy
18 8 |     számlálja meg, hány szála van Mahmud szakállának? hány lova van
19 8 | borzongani kezdének a körülállók. Mahmud szellemtréfának tartá az
20 8 |         kegyencnőt kívánom látni.~Mahmud reszketett, de nem szólt.
21 8 |       szultánhoz akart menekülni.~Mahmud ekkor megfogá egy kezével
22 8 |            valót mondott a dzsin: Mahmud szeretett halálodig, és
23 8 |           szeretett halálodig, és Mahmud ölt meg.~E szavakat elmondá
24 8 |     Honnan jön ez, és mit jelent?~Mahmud tudta, honnan jön az, és
25 9 |       valóban beteljesült. Amidőn Mahmud oly csodálatos módon elveszté
26 9 |    hárembe lépése napjától kezdve Mahmud kegyenchölgye lőn.~Thomár
27 9 |       alakul.~Ez évben állítá fel Mahmud az eskendzsik hadosztályát,
28 10|           mutogatta varázslásait.~Mahmud elé érve, megállt előtte
29 11|       eltemetve meghalni. Második Mahmud atyja, Szelim pedig a lázadók
30 11|        kezdetét sem érheték meg…~…Mahmud a császári palota tetejéről
31 13|      szultána születésnapja volt.~Mahmud anyja, a szultána, francia
32 13|            azok biztosak lehettek Mahmud kegyének tartósságáról.~
33 13|          oly hírhedett volt. A jó Mahmud annyira is Milieván felejté
34 13|        hanem az égő üszköké.~Fel, Mahmud, az ottománról, el azzal
35 13|      mutassa most magát a népnek.~Mahmud nem értette őket. A pillanat
36 13|       gyaurok öltözetében! Ez itt Mahmud, ellenségeinek szövetségese!~
37 13|        utolsó csepp vérig védeni, Mahmud újra megismeré közöttük
38 13|       vállán megragadá a kaftánt.~Mahmud elsápadt e vakmerőségre,
39 13|          visszaültetünk trónodba.~Mahmud fölveté e szóra szemeit
40 13|        győzhetsz, teljesítsd azt.~Mahmud ajkai keserű gúnyra vonultak
41 13|            kérdé keserű mosollyal Mahmud – vagy kívánod a nép nevében,
42 13|            Ahogy tenéked tetszik.~Mahmud feltárta az iratokat egymás
43 13|           elveszti, mint elveszté Mahmud szultánnak már huszonkét
44 13|          fejét látod lábad előtt.~Mahmud reszketett, de nem felelt,
45 13|          ne alkudjál szolgáiddal!~Mahmud meglepetve pillanta fel
46 13|         odaliszk észrevette, hogy Mahmud vonásai ellágyulnak, hogy
47 13|            és ő halva fekszik.~De Mahmud felállt, félrehárítá őket
48 13|      meggátolja őt az írásban; de Mahmud szelíden megcsókolá homlokát,
49 13|          a megalázott padisahnak.~Mahmud végignézett az ujjongó tömegen,
50 17|       éjfélkor), akkor bocsátá el Mahmud a dervist. Mit beszéltek
51 17|           egyedül ő és a szultán. Mahmud megparancsolá, hogy adjanak
52 18|           volt a „nisandzsi” név.~Mahmud atyját e név miatt, mely
53 18|          a főpapok és tanácsadók; Mahmud egyik szobából a másikba
54 18|   kúpfödeles tornyai közül jönne.~Mahmud egész éjszaka imádkozott;
55 18|         beszélni. Eléje bocsáták.~Mahmud arcán egy pillanatnyi derű
56 18|         három ozman földön.~Midőn Mahmud elhagyá a szerájt, kiválasztott
57 18|         látott ott felrakva.~– Ha Mahmud elveszett – szólt a cserkesz
58 18|    hamvainkat fogják itt találni.~Mahmud megcsókolá a nő homlokát;
59 18|         és egyéb mulató helyeken.~Mahmud egy támadó csapattal sem
60 18|          vezérek fejeit kívánták.~Mahmud előde, Szelim, hasonló kívánságra
61 18|  kívánságra kiadá vezérei fejeit; Mahmud kettétöré fejük fölött a