Fezejet

 1 2 |              elő.~Amint az ifjú és a leány meglátták egymást, a könny
 2 2 |            vőlegényed élve marad”.~A leány felelt: „Átok reád!”~És
 3 2 |             khadun-kiet-kuda, hisz e leány reszket, ha nem fognád,
 4 2 |         neved? – kérdé a leánytól.~A leány tagadólag inte fejével,
 5 2 |       előttem, végre egy ifjú és egy leány maradtak csak a teremben,
 6 2 |        megmutatá a görög leánynak.~A leány sírva omolt lábaihoz, és
 7 2 |              leánynak. – Hozd ide.~A leány felszökött a késért, s visszatért
 8 2 |          mindketten, hisz te hidriot1leány vagy. A Lithanizza alá érve,
 9 2 |        Akarod tenni, amit mondtam?~A leány keble magasan dobogott,
10 2 |              széles a világ.~A görög leány megszorítá a delnő kezét.~–
11 2 |           hinni, ő vár reád.~A görög leány arca mélyen elpirult e szóra,
12 2 |           Egy óra múlva visszatért a leány. Csendesen jött, senki sem
13 2 |             akkor látta meg, midőn a leány, a levágott fő elé érve,
14 2 |             adna.~Eminah megragadá a leány kezét, és sietteté.~Az letörlé
15 3 |          karjaival. A kékszemű albán leány és az epedő zsidó hölgy,
16 5 |          fegyvereseket gyűjtött, egy leány vezetése alatt felkeltek
17 5 |             adva neki, hogy ezt azon leány küldi, akinek mátkáját szeme
18 6 |             testvér vezeti őket, egy leány és egy férfi, a férfi neve
19 6 |         férfi, a férfi neve Kleon, a leány neve Artemisz. Valahányszor
20 6 |             ütnének szívedbe, mert a leány volt az, kit szerelmednek
21 6 |            pisla mécs lobogásánál. A leány elfeledé pikkelypáncélát
22 6 | Thermophylaeknél álltam én – szólt a leány –, s ezerenkint hullott
23 6 |    vasajtaját.~– Légy erős – szólt a leány, megszorítva testvére kezét,
24 6 |           zokogva hullatá könnyeit a leány lábaira, hogy az önfeledten
25 6 |        támadt.~– Tepelenti – szólt a leány.~– Parancsolj vélem.~– Te
26 9 |              fiatalabbnak látszott a leány, annyira hasonlítottak egymáshoz,
27 9 |               Meg ne üsd Milievát.~A leány pedig erőszakosan átölelte
28 9 |        mollah tehát kénytelen volt a leány ellen is felemelni az atyai
29 9 |          korbácsot, rávágott azzal a leány vállára.~Milieva megszűnt
30 9 |             mint vonaglik a kíntól a leány gyönge teste keblén.~A cserkesz
31 9 |              Atyám – szólt zokogva a leány –, Thomár elmegy örökre
32 9 |              aludt sem az apa, sem a leány.~– Hallod, apám – szólt
33 9 |           gyere csak ide közelebb.~A leány nem volt egyedül, megtalálta
34 9 |      benneteket, gyere ide csak, kis leány, no, ne félj tőlem semmit,
35 9 |             visszahozni? – kérdezé a leány szomorúan.~– Majd egyszer.
36 9 |         szemeiből…~– Óh! – sóhajta a leány, elérzékenyülve.~– Nem,
37 9 |        hozták a szerájba Milievát. A leány volt ekkor mintegy tizennégy
38 12|                          A megáldott leány~Midőn Szmirnából elindult
39 12|            volt, a drága szép fiú és leány, Thomár és Milieva, akik
40 12|           tetszett, mintha akkor nem leány lettem volna, hanem fiú.
41 13|              között: a szép cserkesz leány. Ez a lengő lépés, ez a
42 13|            még alig tizenkét éves, a leány talán tizennégy; ha öltönyeik
43 13|               melyik a fiú, melyik a leány?~Majd a rejtett zenekar