Fezejet

 1 1 |        szájába és imádkozék: „Óh, uram, óh, Allah, ízleltesd meg
 2 1 |            s ekképp buzgólkodék: „Uram, szagoltasd meg velem a
 3 1 |          beszélt: „Tisztítsd meg, uram, az én orcámat, amiképp
 4 1 |     végigcsorgatva, fohászkodék: „Uram, add az utolsó ítélet napján
 5 1 |          ilyen beszédet tartani: „Uram, végy környül engemet, midőn
 6 1 |       áhítattal mondván: „Engedd, uram, hogy az én füleim mindenkor
 7 1 |           mondván ez alkalommal: „Uram, szabadíts meg engemet azon
 8 1 |           megmosván, kiálta: „Óh, uram, ne engedd, hogy az én lábaim
 9 1 |         és fohászkodék: „Vedd el, uram, az én adósságaimat, s hallgasd
10 1 |      Janinában?1~– Szolgálatodra, uram.~Ekkor jobbjával hadzsárját,
11 1 |      ismerős vagy vele?~– Ismerem uram, de hozzá nem járok, mert
12 2 |           szólt hozzá szelíden.~– Uram – szólt ez kétségbeesett
13 2 |             Hamisak azon könyvek, uram – szólt siránk hangon a
14 4 |  hallatlan!”~– Hallatlan eset ez, uram – szólt a kapu kiajához
15 4 |     próféta nevében.~– Nem pénzt, uram, hanem vért! vért! – kiálta
16 8 |           s monda neki:~– Szegény uram, te. Legszomorúbb úr minden
17 8 |          földig – egész a földig, uram – suttogá fülébe a tolmács.~–
18 8 |      mosódást a szultána?~– Igen, uram.~– Övezz dereka körül három
19 10|           Elvesztém jegyzékeiket, uram, s a sok név között elfeledtem.~–
20 10|            Üttesd le bár fejemet, uram, de én azt mondom, hogy
21 10|       Mintha a föld alá temetnéd, uram.~– A durazzói kikötőben
22 10|       kivitelére.~– Ki legyen az, uram?~– Te magad fogsz az lenni.
23 10|      prédájára jut.~– Megbocsáss, uram – szólt Dirhám –, de nem
24 10|     megmérgezve?~– Hová gondolsz, uram? Egész utamban ujjamon viseltem
25 13|          vonás meg nem mozdult.~– Uram, megjelentem előtted, hogy
26 13|       Minden zivatar Allahtól jő, uram, és ok nélkül nem történik
27 13| szavaimmal. De kérlek tégedet, én uram, ígérd meg Allahra nekem
28 13|         tört mondatokban szóla:~– Uram! Az oroszlán is királya
29 15|         mondá:~– Ugyan jól tevéd, uram, hogy azon oldalon ütél
30 16|            megszólítá Alit.~– Óh, uram, végy erőt büszke szíveden!
31 16|         és semmid e földön. Az én uram, a szeraszkier Kursid basa,
32 18|  felemelte mind a tizenkét fejét, uram – mondá a szultán előtt –,