Fezejet

 1 2 |         hogy bocsánatot kérjen tőle. S midőn elbeszélte neki,
 2 2 |      elkárhozni. Hogy irtózott tőle mind a két hölgy; az egyik,
 3 2 |  tartott, és kik elszabadultak tőle.~Azon percben, hogy a két
 4 3 |    rendezett, valóban tanulhat tőle.~Mahommed csak azt gondolta
 5 3 |    ekkor Muhtár –, mit kérdünk tőle ítéletet, midőn itt ül közöttünk
 6 3 |    szembe megy rá, s azt kérdi tőle: hol késel oly sokáig? Előhivatá
 7 3 |      óta, s jóslatokat szokott tőle kérdeni.~Tepelenti tanácsot
 8 4 |      valaki azt kérdezte volna tőle, hogy mit látott? bizonyára
 9 4 |       eget, sem földet nem lát tőle.~De a két albán bérenc jól
10 5 |     vagy-e az én fiam? – kérdé tőle a vén hadastyán.~– Allah
11 5 | szultánnak.~Mindenki elpártolt tőle, városai megnyiták kapuikat
12 6 |     szulióták között; nem félt tőle, hogy egy pillanatban ellene
13 6 |       el a vezérhez, és kérjék tőle számon e félemlítő eljárása
14 7 |       meglátta Alit, azt kérdé tőle: „Mit akarsz, fiam?” Ali
15 7 |      őt vele. Az örmény elvevé tőle a kardot, s adott neki érte
16 8 |        s végre kacagva kérdezé tőle, mondja meg neki: hány óráig
17 8 |   szívében borzalommal kérdezé tőle:~– No most, mondd meg újra,
18 8 |       a tollat; s remegve kért tőle választ.~Most a toll már
19 9 |    hogy jó-e az ostor? – kérdi tőle a kalmár.~– Majd ha a gyermekek
20 9 |   sejkre, s kétkedőleg kérdezé tőle:~– De ok nélkül csak nem
21 9 |       medvebocsnak, s elvenném tőle a szegény kis gidát.” „S
22 11|  készül, megfogá kezét, elvevé tőle a gyermeket, palástjával
23 11|   herceg nagyon ragaszkodék, s tőle nyeré mindazon vágyakat
24 12|    pásztor. Leonidász nem várt tőle egyebet, mint hogy ki fogja
25 13|    felállt helyéből, elfordult tőle, s tompa, megvetéssel terhes
26 13|   kérésünk helytelen, elállunk tőle; ha meg nem győzhetsz, teljesítsd
27 13|        nyugtatva.~Beszélhetett tőle azután a janicsár akármit.
28 16|   Miért jöttél hozzám? – kérdi tőle susogva, vagy tán nem is
29 16|     kezébe.~Tepelenti elragadá tőle a fátyolt hirtelen, s feltűzve
30 17|     kapaszkodva, nem maradt el tőle soha. Ilyenkor ellágyulás,
31 17|   keresztyén lovag menekült, s tőle oltalmat esdett, a mór megígérte
32 17|        neki, hogy én megveszem tőle a fejet, Ali basa fejét