Fezejet
1 1 | bírta kezemet megszorítani – monda Ali. – És annak neve Behram
2 1 | unallah! (Isten veled!) – monda válasz helyett amaz.~– Ki
3 2 | minden kérdésére válaszoltak.~Monda az ifjúnak: „Mondj le menyasszonyodról,
4 2 | ifjú felelt: „Átok reád!”~Monda a leánynak: „Szeress engem,
5 2 | felelték: „átok reád”! Ali basa monda a leánynak: „szeress engem”;
6 2 | asztalon áll egy zománcos kés – monda a leánynak. – Hozd ide.~
7 2 | bennünket észrevehetni – monda Eminah, ékszereit lerakva,
8 3 | Igazságtalan vagy, Szolimán – monda Muhtár –, te csak szemed
9 3 | szép hölgyeitek vannak – monda fehér szakállát végigsimítva. –
10 3 | helyéből Ali basa, s mosolyogva monda fiainak:~– Bizonyára úgy
11 4 | Ali nekem éles kardom – monda Mahmud –, ha kardom valakit
12 4 | és nem ismertek engem – monda azoknak, kik ítéletet sürgettek
13 6 | Csodálatos dolog ez – monda a bej, s rögtön hívatá az
14 6 | vagy te, derék musir! – monda, vállára veregetve a lenézett
15 6 | mehettek hazátokba vissza – monda Ali.~Az ifjú mintegy villanyos
16 7 | világot, s számtalanszor monda olyan őrült dolgokat, hogy
17 8 | felmene a szultánhoz, s monda neki:~– Szegény uram, te.
18 8 | lefeküdt.~– Az én nevem az – monda a szultán –, hát te, láthatlan
19 8 | szeretni?~A szultán megütődve monda:~– A prófétára! hogy tudsz
20 8 | A szultán pár rövid szót monda a tengerésznek, melyből
21 8 | Murrisson vállat vonítva monda:~– Nekem nem kell kincs,
22 10| lesz a foglyok között – monda Tepelenti –, én meg fogom
23 12| tündérek hoztak ide bennünket – monda Milieva.~– Úgy van, tündérek
24 13| asszonyok voltatok mind – monda bosszúsan Thomár a kizlár
25 13| munka alól, felséges úr – monda Mahmudnak, eléje téve az
26 14| golyók.~– Hagyjátok el – monda Ali –, ezt az embert mi
27 16| elviselné.~„Egy, kettő!” monda a levágott fő, és a két
28 16| fogok én meghalni veled – monda a hölgy elhatározott hangon.~
29 16| Menj vissza uradhoz – monda a követnek –, és tudósítsd
30 18| zárjátok be a kapukat! – monda a szultán, s egyszerre parancs
|