Fezejet

 1 2 |      hozzájuk, csak mosolygott. Végre az idősebbnek nyájasan megveregeté
 2 2 |     forró olajat, a víztöltést, végre az utolsó kínszert vették
 3 2 |       vonult azután el előttem, végre egy ifjú és egy leány maradtak
 4 3 |         azért a fejét csóválta, végre kivallá, hogy háremét ő
 5 3 |  melyiknek ítélje az elsőséget. Végre Veli bejt hívták fel bírónak,
 6 3 |       együtt elkezdett forogni, végre oly sebesen forgott, hogy
 7 6 |       utolsó keserű cseppig, és végre?… Végre mégis a szeráj előtt
 8 6 |      keserű cseppig, és végre?… Végre mégis a szeráj előtt fogsz
 9 6 |       veresebb, veresebb lenni, végre egészen vérpiros, amint
10 6 |  Mintegy másfél órai lárma után végre sikerült az imámoknak elkergetni
11 6 |        engedte őket háborítani. Végre az ifjú kezén megcsördült
12 6 |     lábaimhoz hullott egy kard. Végre csak az utolsó volt még
13 7 |       sokáig erdei gyümölccsel; végre nagyon megéhezett, s elbúsultában
14 8 |     hány katonája a tengeren? s végre kacagva kérdezé tőle, mondja
15 9 |  kinyúlva a többi bércek közül, végre egy szakadékos ponk homorultán
16 9 |     Szép ostor, jó ostor – mond végre, csakhogy hagyja már abba
17 9 | lassankint beléhozza az öreget, végre aztán nyakába borultok,
18 11|     hordozák végig a városon, s végre bezárták a fatális héttoronyba,
19 12|      sziklahasadékhoz érve, ott végre biztosítva látták életüket;
20 13|         janicsárok összesúgtak, végre a mély csendességből Kara
21 13|      alig tekintve egybe-egybe.~Végre az utolsót vevé kezébe,
22 13|   hatalomra jutott durva harcos végre bőszült haraggal kiálta
23 15|       taszíták a nehéz lafetát; végre a mögötte álló két őrnek
24 15|       nem lehetett jól célozni. Végre fenn volt már a parton,
25 15|  ellenaknákkal vetteték föl, és végre meglelék a hídfőket összekötő
26 16|  suttognak egymás közt valamit.~Végre belépnek Alihoz.~Tepelenti
27 17|     ezüst tálcára.~Ott álla hát végre ezüst állványon a szeráj
28 17|  reszketett az egész birodalom.~Végre harmadnap estéjén, midőn