Fezejet

 1 4 | szemfényvesztéseiket, s a nagyságos janicsárok ide járnak ki egymással
 2 4 |   kiosztának néhány erszény pénzt a janicsárok között, s ráuszíták őket
 3 11|            az ország belsején; de a janicsárok bűvszerű hatalma annyira
 4 11|             úgy rohantak az őrjöngő janicsárok élén Bujukdere és Péra és
 5 11|            birodalmat, de melynek a janicsárok kezdetét sem érheték meg…~…
 6 11|           lépcsőjén, midőn a lázadó janicsárok kihoznak egyet a börtönből,
 7 13|                kiálta Kara Makán, a janicsárok leghírhedtebb szónoka, ki
 8 13|            szultán kardját, s míg a janicsárok tömkelegében az elragadott
 9 13|           elfáradt, elcsendesült; a janicsárok összesúgtak, végre a mély
10 13|             Lehet, hogy a vérszomjú janicsárok az első düh pillanatában
11 13|      rohantak azon percben feléje a janicsárok; csak egy kéznek kell megkezdeni,
12 18|       nagyon kevesen voltak jelen a janicsárok vezetői közül, de a jelenlevők
13 18|       tudósítás Sztambulból: hogy a janicsárok fenyegető tömegekben kezdenek
14 18|       legelöl a kapuszi aga neve. A janicsárok fővezére maga áruló, saját
15 18|      vízhordók, a csónakosok mind a janicsárok mellé álltak, s roppant
16 18|            volt zárva palotájába.~A janicsárok arról gondolkoztak, hogy
17 18|        megkezdésére felszólítsák.~A janicsárok küldöttje rövid, dühös szónoklattal
18 18|   lassankint a nagyvezér seregei: a janicsárok torlaszai előtt megjelent
19 18|            effendit! Ezt kívánják a janicsárok ortái és a velök egyesült
20 18|   kétségbeesett harchoz készültek a janicsárok. Késő volt már: a pokolbeli