Fezejet

 1 1 | mondásokat pedig éppen nem lassú hangon, magában dörmögve mondá
 2 1 |     nekem – szólt reszketéstelen hangon az agg. – Ismered-e sorsomat?~–
 3 2 |        székre ült le, és csendes hangon parancsolgatott.~Most mindjárt
 4 2 |     könyvek, uram – szólt siránk hangon a kalmár –, egyedül hitelem
 5 4 |     kérek halált – szólt szilárd hangon a nő. – Ali Tepelenti fejére,
 6 6 |      ördögűző szavakat rikácsoló hangon. Bizonyára, ha ördög van
 7 6 |         a basa érzékeny reszkető hangon –, ne nézzetek egymás szemébe,
 8 6 |          édes, kimondhatlan édes hangon e szózat: „Tepelenti Ali,
 9 6 |    szólalt hozzám, oly fájdalmas hangon, mely a szívet járta bennem
10 9 |          szól a fiú erős, tiszta hangon, s megszólalva, észrevehető
11 9 |      kezdé a lányka csengő ezüst hangon –, Thomár sípot faragott,
12 10| megtörtént, erős, reszketéstelen hangon kiáltá alá a bástyáról:~–
13 10|      földről, s nyájas, érzékeny hangon szólt hozzá:~– Kelj fel,
14 10|       mondá a dervis nehéz, mély hangon, mely minden ércét elveszté
15 12|      álmában a fiú, érthető erős hangon mondva:~– Karddal! Ágyúval!
16 12|    szemközt jött reájok, s durva hangon megszólítá őket.~– Ti vagytok
17 13|       elé, s bátor, remegéstelen hangon válaszolt kérdésére:~– Karddal,
18 13|        tompa, megvetéssel terhes hangon felelt neki:~– A szultán
19 16|       monda a hölgy elhatározott hangon.~A basa bámulva tekinte
20 18|     lázadók? – kérdé erős átható hangon a sejk-ul-izlamtól – kik