Fezejet

 1 2 | palotájába, ki nagy lakomát adott Veli bej és Szolimán tiszteletére,
 2 3 |           bej rögtön kezet adott, Veli bej elébb nevetett rajta,
 3 3 |        két láng olvadna egymásba.~Veli mind mosolygott e dolgokra,
 4 3 |           különcködjék.~Így aztán Veli bej is ráállt az atyafiságos
 5 3 |        ítélje az elsőséget. Végre Veli bejt hívták fel bírónak,
 6 3 |          elé.~– Óh, atyám – szólt Veli, ki legvénebb és legokosabb
 7 3 |        hullám kezdte nyalni.~Csak Veli bej állt mozdulatlanul.
 8 3 |   haldoklók segélykiáltását. Csak Veli bej nézett némán, keserűen
 9 3 |  bosszújokat fogják tölteni!~Csak Veli bej maradt még ott az ablaknál,
10 5 |      összehívatá fiait, kik közül Veli volt Lepanto ura, Szolimán
11 5 |        viselni fegyvereiket; csak Veli bej hallgatott szomorúan.~–
12 5 |           hogy az legyek – felelt Veli –, harcolni fogok én is.
13 5 |         szókkal elfordult apjától Veli, s halk léptekkel eltávozott.~
14 5 |           a durazzói kikötőben, s Veli bej, haragszik bár atyjára,
15 5 |           s tudtára adá, hogy él. Veli bej elszállítá őt Lepantóba,
16 5 |        lángok között álla az már; Veli bej fájdalmában ordítva
17 5 |           az üszöghalom közepett. Veli ordítva rohant oda, s katonáival
18 5 |         hírül vivén apjának, hogy Veli bej, győzelem után, önkényt
19 17|         és három fiáét, Szolimán, Veli és Muhtár bégekét, és adok