Fezejet

 1 2 |        Ali el szokta őt halmozni. Milyen nagyon szeretné ő e jótékony
 2 2 | elijesztgeté, hogy azon szellemek milyen kegyetlenek az idegenhez,
 3 2 |         kegyelmes asszonyom.~– De milyen halovány.~– Szépséged árnyéka
 4 3 |      eredeti hetvenhét lyánkához, milyen kedves volna a viszontlátás!~
 5 6 |          török boszorkányokról.~– Milyen babonás vagy te, derék musir! –
 6 6 |                Szegény gyermekek, milyen csendesen alszanak.~Így
 7 9 |    Leonidász Argyrocantharides. – Milyen kár volna nekik itt elveszni
 8 9 |       gyöngy majd Milieva fejére, milyen szépen fog lebegni termetén
 9 9 |          leányod, Milieva! Úgy-e, milyen szép lesz az?~A két gyermek
10 10|     szulióta vágta le az ő fejét.~Milyen különös a sors.~Omer Vrione
11 10|     mindig eszébe juthatott, hogy milyen keveset ért ő akkor, midőn
12 11|           századok előtt elűztek!~Milyen szomorú a szultán élete!~
13 13|          körülvezesse a teremben. Milyen szép két gyermek együtt.
14 13|        szultán arra gondolt, hogy milyen szép lesz, ha majd az a
15 14|        szuliótákhoz, hogy lássák, milyen könnyen elárulná őket Ali.~
16 16|            a boldog múlt időkben.~Milyen szép volna még élni.~– Óh,
17 16|     kegyelmet a szultántól, lásd, milyen szép az élet.~Ali csak e
18 16|          lágyítsa meg szívét. Óh, milyen jól láttak szívébe.~– Kursid