Fezejet

 1 1 |      kapuján.”~Az idegen nem is sokat zörgetett rajta, hanem berúgta
 2 2 |   galambok is elvesztek.~Nagyon sokat könnyezett Ali, midőn Eminahnak
 3 2 |     visszaadna nekik. Én nagyon sokat tartok rád.~– No, hát tudd
 4 6 | szulióták: mi ismerjük egymást. Sokat vétettem ellenetek, de ti
 5 6 | Parancsolj vélem.~– Te minekünk sokat ártottál, mi is ártottunk
 6 6 | ártottál, mi is ártottunk neked sokat; tegyünk úgy, mintha most
 7 8 |        A tolmács azonban nagyon sokat tudott beszélni e hallgatásból.~–
 8 9 |     volt, hanem magában gondolt sokat. Amíg a kalmár beszélt előtte,
 9 10|         Ah, a görögök már ekkor sokat tanultak Alitól.~Jaj volt
10 10|       fagyni érzé szívében. Ah, sokat kell még neki tanulni a
11 10|     könnyeden, s nem nézi, hogy sokat önt-e rá, vagy keveset?~
12 12|       minek ettél az este olyan sokat? – szólt reá Leonidász.~
13 12|     Seleucia kapujáig.~A kalmár sokat szeretett volna megtudni
14 15|     előtt. A legutóbbi napokban sokat kérezkedett Caretto, hogy
15 16|      mint a többi. Ő megemészte sokat, most őt emészti meg a hatalmasb
16 16|         Teveled Kursid basa nem sokat törődik; kincseid pedig
17 18|         fekete ruhákban járnak, sokat tudnak, amit ti nem tudtok,