Fezejet

 1 3 |            mindkettő halálfélelemmel nézett fel a zárt ablakra, szép
 2 3 |       segélykiáltását. Csak Veli bej nézett némán, keserűen az utálatos
 3 8 |              legelőször is az órákra nézett, s látta, hogy már hét óra.
 4 9 |             felelt semmit. A fiú nem nézett őreá vissza, és ő nem a
 5 10|           két testvér egymás szemébe nézett, mintha egyszerre egy gondolatjok
 6 11|         rizskásás juhhússal, remegve nézett szét a szultán, mint fogják
 7 13| ellenállhatatlan hódító tekintetével nézett végig a tömegen, büszkén,
 8 13|         mutatva rá, merészen szemébe nézett a vad harcosnak. A marcona
 9 13|             és ő a földön ült, s nem nézett fel a földről.~– Felséges
10 13|             volna a szót, egykedvűen nézett maga elé, s arcán semmi
11 13|          szemeit a beszélőre, sokáig nézett arcára sötéten, balul, mint
12 13|              zúgó hangok közé. Ő nem nézett oda.~– Íme – szólt Kara
13 15|       szeméről, s oly halálos dühvel nézett reájok, mint a megsebzett
14 16|              a négy ablakán ellenség nézett be hozzá.~Ott ül ama nyolcszegletű
15 16|         emlékezett azokra. Nyugodtan nézett végig élte folyamán, miből
16 16|         félve és mégis oly szótlanul nézett reá, s kiesett kezéből a