Fezejet

  1 1 |            jön e tájra ember; minek is jönne, mit keresne itt?
  2 1 |             ilyenkor, más esetekben is megszólal a barlang. Történt,
  3 1 |         szenvedők, megesett szívűek is, és a láthatlan dzsin szíveikben
  4 1 |             e tanácsokat akárki más is adhatta volna, de tán ha
  5 1 |             hozzá gyakran jóslatért is, és ilyenkor az ismeretlen
  6 1 |           és jövendők sötétségeiben is tud látni.~Több mint ötven
  7 1 |     szeretett, azoknak megmondá azt is, hogy vétkeikért megérdemlik
  8 1 |       dereglyébe, ki után paripáját is lebocsáták az emelődaru (
  9 1 |              de lelke és teste most is oly erős, mint midőn még
 10 1 |            forró szél után még most is tikkadtan lankászták le
 11 1 |          állat, hogy azt egy fecske is szégyenlette volna magáénak
 12 1 |             magáénak elismerni, nem is említve a hódokat, melyeknek
 13 1 |             kapuján.”~Az idegen nem is sokat zörgetett rajta, hanem
 14 1 |         kegyes szertartást. Először is megmosta kezeit, harmincháromszor
 15 1 |  mennyországba viszen”, a bal lábát is megöblíté, és fohászkodék: „
 16 1 |           fejéből a vörös fezt, s ő is hasonlóul megmosódott.~Azután
 17 1 |           tulajdonságait, az idegen is utána mondá azokat áhítatosan,
 18 1 |             tudtok, hanem akkor azt is tudod, hogy engemet még
 19 1 |       erszényben, annyi fejem volna is vállamon, melyeket levág.~–
 20 1 |        melyeket levág.~– Arra nincs is szükségem. Te künn maradsz,
 21 1 |           miknek sűrű lombja nappal is éjszakai árnyékot vet, és
 22 1 |   kopárabbak volnának; pedig nappal is oly elhagyatott e táj, mint
 23 2 |           egész erdő vált már. Most is ragyognak még a havas Őta
 24 2 |            reájok tűzi fényét, most is van még villáma a bércnek,
 25 2 |            arany félholdjai a tóban is, az égen is ragyognak, a
 26 2 |      félholdjai a tóban is, az égen is ragyognak, a fehér tetőtlen
 27 2 |            tekintő jól láthatja azt is, hogy a bástya hosszában
 28 2 |         szült, mert hiszen, a hölgy is virág, letépni, gyönyörködni
 29 2 |           hogy szavát, aki nem érti is, érezze; szőke hajával úgy
 30 2 |        pelyhe, arca rózsái még most is elevenek, ajkai, ha mosolyognak,
 31 2 |           nem tudja azt, hogy ifjak is vannak a világon, ő apján
 32 2 |        hiszi, hogy a többi férfinak is mind olyan szép fehér szakálla,
 33 2 |          hogy az útban levő hangyát is meg ne tapodják; – hiszen
 34 2 |       előnyei nem engedték őt közel is jutni hozzá. Ekkor odaizent
 35 2 |        Tepelentinek. Ez mindjárt be is vonatta ostromágyúit, mikkel
 36 2 |             levágták, és a galambok is elvesztek.~Nagyon sokat
 37 2 |     akasztva viseli.~Nehányszor meg is kérdezé már Alitól, hogy
 38 2 |        karpereceket és nyakláncokat is készíthetnek abból, s nem
 39 2 |            több fáradságukba.~Bárki is kíváncsi volna, ily titkokat
 40 2 |           már Alinak, hogy vigye őt is magával, midőn a vörös toronyba
 41 2 |          aranyat akartál átadni, el is vettem. De hol a többi?
 42 2 |        megkímélhettél volna engemet is, magadat is.~Azzal inte
 43 2 |           volna engemet is, magadat is.~Azzal inte az eunuchoknak,
 44 2 |      kezemen? Majd mindjárt arcomon is fogod látni. Öt perc múlva
 45 2 |      gondolhatott magában?~A holtat is félrevitték; most újra inte
 46 2 |        látta, hogy másforma férfiak is vannak, nemcsak olyanok,
 47 2 |              s bármennyire kerestük is, nem találtuk meg azt többé.~
 48 2 |           rajta.~– Látod! könnyezik is.~– Örömkönnyek azok.~Eminah
 49 2 |         csodálatos, a vércsepp most is ott van, midőn fölébredék.
 50 2 |       egyetlenegy álmát, pedig most is áldozata levágott fejével
 51 2 |          farkasok, hiúzok közé, ott is jobb lesz nekem, mint Ali
 52 2 |       elpirult e szóra, még hazudni is iszonyú volt rá nézve e
 53 2 |            vette észre, maga Eminah is csak akkor látta meg, midőn
 54 2 |           hullák némelyike még most is ott úszkál a hab között;
 55 2 |         őelőtte. Ő, kit még álmában is kikerült a kísértet, ki
 56 2 |             ki a félelemmel még nem is álmodott, kit az álmok angyala
 57 2 |            basa! – hallá harmadszor is szólni a főt.~Nyögve, kínlódva,
 58 3 |            sejtelme sem volt egynek is a bennlakók közül; az öles
 59 3 |         serlegekben villog; a húrik is eltakarhatják fehér kebleiket,
 60 3 |              s ki azt rögtön tervbe is vevé testvéreivel.~Mindhárman
 61 3 |          soha el nem hagyja, és nem is adná azt sem mindkettőjök
 62 3 |    különcködjék.~Így aztán Veli bej is ráállt az atyafiságos osztályra,
 63 3 |         mennyországot. Evégett neki is dívánt tétetett hármójuk
 64 3 |          szerettél, a paradicsomban is elég módod van benne, ám
 65 3 |         általa volt szeretve, és az is ott vész el a többi között.~
 66 4 |    kegyetlenségeket elkövetett. Nem is csinált egész nap egyebet,
 67 4 |          fiacskája bosszúságára.~Be is alkonyodott már, a népség
 68 4 |        vitték őket. Maga Gaskho bej is elment. Sokáig nem bírt
 69 4 |      emellett azt a sérelmes pontot is találta ez esetben, hogy
 70 4 |          vallomása hitelére még azt is kivallá, hogy kívülök még
 71 4 |            közt volt maga a szultán is.~– Ali nekem éles kardom –
 72 4 |            e paloták reám szakadnak is, és az ország fele meghal
 73 4 |            és az ország fele meghal is miatta; ha pedig Ali azt
 74 4 |             megtudá, s egyúttal azt is tudtul adá, miszerint Delvinóban
 75 5 |         igazat mondott.~És még több is beteljesült abból.~Néhány
 76 5 |           Veli –, harcolni fogok én is. Nem teérted, nem is magamért,
 77 5 |             én is. Nem teérted, nem is magamért, nem is az életért,
 78 5 |       teérted, nem is magamért, nem is az életért, nem is azért,
 79 5 |              nem is az életért, nem is azért, ami a halálon túl
 80 5 |           és küldeni fog még többet is.~Ez jeladás volt Ali görög
 81 5 |   szabadítnia.~Nemcsak fia, még más is van ott. Ama kegyetlen gyilkolás
 82 5 |             Xelianthe volt. A hölgy is szerette Velit, s tudtára
 83 6 |         tudnak ők harcolni. Ha most is melletted emelnék a kardot,
 84 6 |         őrzik, még ha röpülni tudna is, nem menekülhetne tőlük.~
 85 6 |           hátra, hogy meghaljon.~Ez is bekövetkezik nemsokára.
 86 6 |           szégyenében. Talán mérget is vett. Holnap a három órai
 87 6 |            védni fogják halála után is a várat, de a legénység
 88 6 |           vannak temetve, még akkor is félnek tőlük.~Késő estig
 89 6 |         lenézett franciának.~Ez nem is sokáig időzött ott, hanem
 90 6 |     temetőjét lelte az náluk nélkül is. Hiába köszörülték ellene
 91 6 |             elől a pokolba. Óh, oda is utána mennék, ha lehetne,
 92 6 |        vezér győzelmét.~Hiszen elég is volt.~Háromezeren feküsznek
 93 6 |         halad vára felé, mintha nem is törődnék az utána rohanókkal,
 94 6 |        enyim, és ami alatta van, az is az enyim, és te azt nem
 95 6 |          boltozatait, hogy lőporral is meg lehessen tölteni.~Saját
 96 6 |           tekintetétől az ősz férfi is összeroskad; a gyermek feje
 97 6 |       Tepelenti! – szólt harmadszor is a hölgy – e kardokat te
 98 6 |             szívéből az utolsó kard is, és ő felelt: „Tepelenti
 99 6 |             alatt? Tán e tűzaknákat is fel akarta vettetni?~Bizonyára
100 6 |         minekünk sokat ártottál, mi is ártottunk neked sokat; tegyünk
101 6 |            e várban, hanem te magad is az vagy, körülzárva ellenségeid
102 6 |     csatatért.~A foglyok még többet is vallottak.~Hogy Kleon és
103 6 |         levő szulióták egy lövéssel is jelt adtak volna.~Azt is
104 6 |            is jelt adtak volna.~Azt is állíták az elfogottak, hogy
105 6 |           okát.~Gaskho bej különben is dühös volt már. Az ifjak
106 6 |           maga az óriási Gaskho bej is. A hadsereg oly tökéletesen
107 7 |     hozzájok még az adószedő szpáhi is csak egy században egyszer
108 7 |           völgyben; ezt a nevet nem is ismeri ott senki, csak a
109 7 |         vagy nagyanyjától hallott ő is, egy tébolyodott asszonyról,
110 7 |           nővel kezde társalogni, ő is oly háborodott lett, mint
111 7 |           tizenhatnál; de már ekkor is vad, szilaj fiú volt, s
112 7 |    gondolatokkal, miknek hatása meg is látszott Alin, mert apródonkint
113 7 |            zecchinót, azonfelül meg is vendégelé.~Ali kard nélkül
114 7 |         amíg a fiú egyszer őt magát is meggyilkolta, s éppen annyit
115 7 |          már igen nagy úr volt, fel is keresé a kis völgyi falut,
116 7 |           ki tudja, hová, talán meg is halt azóta.~
117 8 |             a rajtok levő ruházatot is megtarták maguknak, s nem
118 8 |          őket Mahmudnak még ruhával is ellátni.~Volt a megszabadítottak
119 8 |          gondolt reá, és egészen el is felejtkezett róla.~Egyszer
120 8 |       magában egyre.~A szultán maga is csodálkozni kezdett e tüneményen.
121 8 |    szellemnek jelenléte már magában is irtóztató, mennyivel inkább
122 8 |           álmodik, még kedvenc nője is odalépett, s Mahmud vállára
123 8 |         erős szellem, fogsz-e nekem is felelni?~A toll válaszolá:~–
124 8 |         lakik e tollban.~Pedig maga is reszketett a szultán.~Azon
125 8 |             s a kedvenc szultána el is felejté már a gonosz jóslatot,
126 8 |       maradt a víz színén, melyeket is a győztes angol kapitány,
127 8 |         öröme megtetszék a háremben is, mert éjszakára fényes lámpaünnepélyt
128 8 |     odaliszkok közt. A szultán maga is ittas volt az örömtől, a
129 8 |    kegyencnő felébredvén legelőször is az órákra nézett, s látta,
130 8 |           angol tengerész már akkor is tudta, hogy a vizek kívüle
131 8 |          kimondhatatlan érzelmeinek is magyarázója. – Elmondá a
132 8 |          Ugyanekkor a két eunuch őr is eltűnt a trón mellől.~A
133 8 |           elmondá kétszer-háromszor is a halottnak, azzal letevé
134 9 |         kőszáli kecskét irtják.~Nem is építették ők házaikat a
135 9 |          fiatal férfi, titokban meg is könnyezik távozását a legszebb
136 9 |      Egészen fából van összeróva az is, három szoba egymás hosszában,
137 9 |         viseletén meg nem látszanék is, az ajtó előtt összekötött
138 9 |             hozzá, az öszvérek most is meg vannak rakva egész köteg
139 9 |            ne járjon az esze; azért is jó az, hogy hozzászokik
140 9 |          tudja azt viselni. Engemet is mindig vert az apám, maig
141 9 |           mindig vert az apám, maig is áldom érte, hogy vert, mert
142 9 |           hogy magánál a padisahnál is, vagy legalább az ő vezéreinél,
143 9 |          Így van. – Mármost csak ne is add vissza e pénzeket, hanem
144 9 |        emberek, azokkal még alkudni is lehet leányaikra, sőt, foglalót
145 9 |           leányaikra, sőt, foglalót is vesznek fel nagyon kicsiny
146 9 |              hogy a kalapácsolástól is lehessen hallani. – Gyermekeid
147 9 |             nálad, s ő már felpénzt is adott rá nekik, hogy gyermekeidet
148 9 |            dolog még a lába nyomába is lépni; fertelmes, rút ember,
149 9 |             igaztalan görög, és azt is befalazták a templomba.
150 9 |            jól tudhatod. De még más is vagyok, amit te nem is gyanítasz.
151 9 |          más is vagyok, amit te nem is gyanítasz. Ohó! e kopott,
152 9 |           lakik valaki, akit te nem is sejtesz. Ohó, én tudom csak,
153 9 |       embereket ellenségeidnek. Nem is jól mondtad, hogy mi járom
154 9 |          meg senki, de ha úgy volna is, nem szorulnánk leányaink
155 9 |             az erzerumi kalmároknak is. És többet nekem ilyet elő
156 9 |             csúnya állat még holtan is megkaphatja sovány lábszárait.~–
157 9 |       kiálték én neki. De iszen nem is fél ő a fenevadtól, kirántá
158 9 |            ne feledd ki, hogy magad is odarohantál, s míg én késemet
159 9 |          bújt előlünk. Thomár kését is elvitte magával a fejébe
160 9 |           azt ketten; ugyan kellett is sietnünk, mert a vén medve
161 9 |        elverjen benneteket.~Ami meg is történt.~Kasi mollah elszörnyedve
162 9 |    kiérdemlettek voltak. Thomár nem is sírt, nem könyörgött, bármennyire
163 9 |    könyörgött, bármennyire meg volt is lepetve általuk, csak összeszorítá
164 9 |        kénytelen volt a leány ellen is felemelni az atyai intő
165 9 |             keblén.~A cserkesz maga is megsajnálta szegényt, de
166 9 |   megbocsátott a fiúnak, hiszen nem is haragudott rá soha. Csak
167 9 |       készülni kezd az útra, s maga is felkelt, és kimene hozzá.~
168 9 |     öszvérekre, egy-egy darabot ott is felejtett, s egymagában
169 9 |         mondok. Okos ember ennyiből is eleget ért. No de ti nem
170 9 |            ki azután még a távolból is kiáltozott rá vissza mindenfélét
171 9 |           jött, hogy még a botjával is hadonászott, csak az volt
172 9 |            hangosan, hogy azt a fiú is meghallhassa:~– Édes gyermekem,
173 9 |            ugyan, hogy az ő számára is sósvízben áztat Kasi mollah
174 9 |          embernek; utoljára még azt is mondá, hogy anyátok hűtelen
175 9 |        elmegyek, de úgy, hogy téged is magammal viszlek.~– Hová? –
176 9 |         egyebet, mint hogy Milievát is engedd velem jönni, s ne
177 9 |       munkát; én dolgozom őhelyette is.~A kalmár egészen elérzékenyült
178 9 |           szereted a feketét? olyan is van nekem; hogy fogsz rajta
179 9 |            elhatol Himri gunyhóihoz is, akkor fog veled Thomár
180 9 |        elvette, ami szomorúság volt is még szívökben, azután ismét
181 9 |             túl volt a hídon, s azt is láthatták, mint száll le
182 9 |             nevét. És Himri faluban is sokszor hangzott már e név,
183 9 |          mellékcímezettel, s Thomár is hallott eleget Himri faluról
184 10|           elmenetelt kértek, az meg is lőn nekik ígérve.~Amint
185 10|           nevetést.~– Hiszen te nem is bántod őket, mi öljük meg,
186 10|         fegyvert viselni, s most ez is ellene fordult.~A szultán
187 10|        győztes előtt, és azután nem is emelte azt fel többé, mert
188 10| Legkedvesebb unokám volt. Képe most is szívembe van vésve.~Azzal
189 10|             mennyire szeret engem ő is – szólt Ali, könnybe lábadó
190 10|            s egy órával ezelőtt meg is alkuvánk egymással százezer
191 10|        használtak a szultánnak; meg is bánták elégszer ez elhamarkodott
192 10|           Ali győzelmeiről hozzájuk is eljutott, s midőn a szükség
193 10|            utoljára a szép rabnőket is, nem várhatva másunnan segélyt,
194 10|         tündérek és csodák még most is itthon vannak.~Mikor már
195 10|         Tepelenti az utolsó szolgát is jól ismeré várában, nemcsak
196 10|             név szerint, de még azt is tudta: kiben mi lakik?~Ezen
197 10|            jól sejtett; Dirhám most is emlékezett a két fiúra,
198 10|            el; mert ha lehető volna is, hogy apát eladjanak saját
199 10|        legénység megszökött. Ingyen is ajánlkozni fognak; ha készen
200 10|             s amellett a görögöknek is szállítmányosa. Az üres
201 10|    meggyőződésben elmondá nekik azt is, hogy Ali ötmillió piasztert
202 10|             küldhetett volna többet is – mondá Szolimán –, úgyis
203 10|           nem jut az prédára, ha ti is egyesültök vele.~– Úgy! –
204 10|   ilyenformán még a basák háremeibe is lehet küldeni titkos izeneteket –
205 10|   haszontalanságot, ami kell.~Pénzt is elfelejtettek neki adni,
206 10|             kezdé Szolimán.~– Nekem is – mondá a másik.~– Eszemben
207 10|             előtte, eltávozott, nem is kért semmi jutalmat.~A szultánt
208 10|             fel van fedezve. Muhtár is érzé, hogy itt van azon
209 10|           mely a világ túlsó részén is rátalál, mely a sírból is
210 10|           is rátalál, mely a sírból is kinyúl utána, érzé fejére
211 10|         kell halnia, és testvérének is.~A reisz effendi elé vitték
212 10|           elérkezett a hír Janinába is, hogy Szolimán és Muhtár
213 11|             még pólyázott csecsemőt is hozott ölében. Azzal ugyan
214 11|          ára; a vásáron az embernek is csak a nagyja kelendő. Számtalan
215 11|             a nevet a késő századok is fenntarták.~A fiatal csemetéket,
216 11|              sem anyát, aki ismerte is, elfeledte, mire felnőtt;
217 11|      alakult. De még századok múlva is, ha büszkeséggel akart szólani
218 11|     hatalmuk nőttével elbízottságuk is nőtt, nem a szultánok, nem
219 11|        itt-ott egy-egy vágyó sóhajt is hallana; ki feledni nem
220 11|    forduljon hát, midőn az ő szívét is körülfogja azon szorongó
221 11|      hatalmasokkal tudatja, hogy ők is csak emberek: a félelem?~
222 11|            jutna bár csak egy követ is megmozdítani a régi ozmán
223 12|          valamennyi; sajnálta magát is, ilyen szépen kezdődő év
224 12|         pedig Leonidász saját bőrét is odaadná.~A két gyermeket
225 12|           szép hajó utolsó deszkája is elvált a többitől, a szétbomlott
226 12|     biztosítva látták életüket; itt is minden percben elborítá
227 12|            elég vigasztalás.~Igazat is mondott a derék kalmár,
228 12|          kerüli minden hajós, nincs is mit keresnie e helyen, még
229 12|     Felráncigálták azután a kalmárt is, s kitörülve szemeikből
230 12|            szólt Thomár, s még most is szikráztak bele szemei. –
231 12|              A bor zavart meg engem is. Előttem is lázadó tömegek
232 12|        zavart meg engem is. Előttem is lázadó tömegek jelentek
233 12|        volna itten, de még a tenger is eltűnt, csak a feneke maradt
234 12|           szét jobban.~Erre Milieva is kiszaladt Thomár után, s
235 12|         előlünk!~Már ekkor a kalmár is felkelt helyéből, kilépett
236 12|   legelészni.~Nemsokára a pásztorra is ráakadtak.~Leonidász inkább
237 13|        ugyanazon táncokat a hölgyek is elsajátíták; a hárembe jártas
238 13|          Medzsid, és maga a szultán is barna színű európai öltönyöket
239 13|             Sohasem volt ő egyikhez is szigorú, sőt védője, pártfogója
240 13|          szerájban.~A szultána maga is elbámult azon hódító ügyességen,
241 13|           volt. A jó Mahmud annyira is Milieván felejté szemeit,
242 13|             és kezet csókolni – nem is neki, hanem a validehnek,
243 13|        odaliszksereg egyszerre őket is körülfogta, belekapaszkodtak
244 13|         vidám zivatarba?~Mintha ott is dobolnának, s szólnának
245 13|             a bort az odaliszkoknak is, s azután még vígabban ment
246 13|           rajtunk. Ne sírjanak-e ők is, ne vérezzenek-e úgy el,
247 13|             családjából, megöld azt is, még a csecsszopót is, hogy
248 13|           azt is, még a csecsszopót is, hogy az se maradjon, aki
249 13|         tiszteletből, de félelemből is.~E pillanatban egy merész
250 13|         tudja, hová lett? Talán meg is ölték azóta.~A jancsárok
251 13|          szerájon belül vagytok; ti is jó harcosok vagytok, mi
252 13|             jó harcosok vagytok, mi is azok vagyunk, s bolondság
253 13|            Te védd a szerájt tovább is.~Azzal magához ölelé az
254 13|          düh pillanatában rögtön le is gyilkolják őt.~A herceg
255 13|        cserét? Az odaliszknak szíve is van eljátszani a férfiszerepet,
256 13|      átalakította, hanem férfilélek is!~A jancsárok meg voltak
257 13|        helyére hurcolták a szultánt is. Azon nyolcszögű teremben,
258 13|        Azért a mozlem nép támadását is Allah szerzé, és Allah tudja
259 13|          szóla:~– Uram! Az oroszlán is királya a pusztáknak; –
260 13|      szeraszkier kineveztetése. Nem is olvasom tovább. Helybenhagyatik.
261 13|      megölni; ha meg nem gyilkolják is, a rettentő idegkór megöli,
262 13|            a szultán. – Akik védték is gyávák voltak. Hát nem volt
263 13|             benneteket, hogy még az is átkozott lesz, aki hasonló
264 14|              hogy egyszerre Janinát is ostromolá, s Artát is fel
265 14|       Janinát is ostromolá, s Artát is fel akarta szabadítni; így
266 14|    gyűlölték őt, mint jó barátjukat is –, akkor érte megyünk; kiszabadítjuk,
267 14|         vitéznél. Az ágyúkhoz ennyi is elég. És ha azoknak egy
268 14|           vörös torony védelmére az is elég; s ha a végső rettentő
269 14|           oda elég lesz Ali egyedül is.~Ide hordatta Ali minden
270 14|          midőn már utolsó töltényét is kilőtte.~Ali megérte, hogy
271 14|      emberét ezer lépésnyi távolból is; de Kursid sokszor sétált
272 15|             Carettónak menyasszonya is volt otthon Palermóban,
273 15|       akartak hozzá nőül adni, ha ő is gazdagságot szerez; azért
274 15|        túlfelől ütsz meg, a másikat is kiütöd, s akkor mivel irányoznám
275 15|            a másikat. Midőn a másik is szertepattant, akkor földhöz
276 15|              Ott volt maga Ali basa is; nem szólt, de ellent sem
277 15|          vigyáznak, gondolhatta azt is, hogy az ő szolgálatára
278 15|        hatalmának utolsó maradványa is elveszett; erősítvényei
279 16|      mellett.~Minek maradt ez a hat is? Ali nem mondta nekik, hogy
280 16|      egyetlenegy ellenséges harcost is megpillantok a vár udvarán
281 16|             zsarnoka, még bukásában is hatalmas, kinek senkije
282 16|        tőlök. Látta őket már máskor is. Aludt szemközt ezzel a
283 16|          alaktalan szavát, még most is emlékezett azokra. Nyugodtan
284 16|         hatalmasb ellen, majd annak is megjön a maga férge.~Minden
285 16|             árulta volna el.~Máskor is látta már Ali az éjfél rémeit,
286 16|        legutoljára a sors.~Még most is jó reá gondolnia. Ez arc,
287 16|             reá; azt hiszi, hogy ez is csak álomkép, csak egyike
288 16|        szólítja őt; a basa még most is azt hiszi, hogy e kéz melege,
289 16|          tőle susogva, vagy tán nem is kérdi, hanem csak úgy álmodja,
290 16|             jó, ha meg nem adod, az is jó; fél óráig még gondolkozhatol
291 17|          végtelenbe, talán még most is arra gondolt:~„Mikor fogok
292 17|      asszonyt, hogy a férfi helyett is tudjon félni, s megengedé
293 17|          kezdi, hogy őt még ellenei is tisztelik. És ki tudja:
294 17|             hátha az ellenek között is lehetnek jó barátok, hátha
295 17|       bizonysága az, miszerint most is él.~A két hős kezet szorított,
296 17|      egyetlen virágszálam te, Mózes is próféta volt, mint Mahomed?~–
297 17|              Mehemed azonban tovább is játszá ittas szerepét.~–
298 17|         Utálat reád! Még a győzelem is utálatos, mely ily nyomorult
299 17|        ismét lecsukódtak; talán nem is volt az egyéb, mint káprázat.~
300 18|           van már a paradicsom, ott is kancsal szemmel nézik az
301 18|         törökül egyúttal „vérontót” is.~Midőn a fetvát alá kellett
302 18|         övébe tekerve egy érclemezt is, amire arab betűkkel ez
303 18|             illeté a szultánt senki is, inkább a bámulat hangjai
304 18|        előtt még a bőszült népvihar is elcsendesült, s csak a végső
305 18|         maguk a Dardanellák tornyai is megnyiták a janicsárokkal
306 18|       ezúttal nem fognak egy lépést is engedni, hogy ma vagy a
307 18|             kapukon belől volt, ott is maradt; ott kelle nekik
308 18|    egynémely szemében rejtett könny is csilloghatott. Mégis vitéz