Fezejet

 1 1 |             Tudod, hogy itt nincs reggel, sem estve – felelt a hang –,
 2 6 |           martalékul vegye.~Korán reggel ott lebegett a szürke, holdatlan
 3 6 | tökéletesen meghalt. Másnap korán reggel különös dolgot meséltek
 4 8 |       jött álom az ő szemeikre, s reggel erővel elvevé kegyencétől
 5 9 |          Pedig ő sem bírt aludni.~Reggel felé elhallgatott mind a
 6 10|          Janina várában, s minden reggel százegyet lőttek a bástyákról,
 7 12|   napvilág be szokott járni.~Késő reggel volt már, midőn legelébb
 8 13|           hosszabb halálra ítélt.~Reggel volt már, a lázadás moraja
 9 13|    szerájt nem ostromolták többé.~Reggel belépett Kara Makán a szultánhoz.~
10 15|   szokatlanul jókedvű volt. Korán reggel felment a bástyákra, melyeket
11 16|        itt meghalni.~Másnap korán reggel trombitahang riasztá fel
12 18|      neveik mellett.~Másnap korán reggel bámulva olvasá a sztambuli
13 18|        hozzáfogtak a rabláshoz, s reggel felé nagy része szét volt