Fezejet

 1 1 |     sujtoló szorítást, hogy a vér serkedezett ujjai hegyéből.~
 2 2 |    keresztül égeti testemet e vér, hát még akinek lelkére
 3 2 |    közt, és annyi átok, annyi vér, ami agg fejére szállt,
 4 6 |     albánok! akiben még harci vér van, a hét kapunak ágyúkat
 5 6 | albánok kardcsapásai alatt, a vér patakban foly Janina utcáin,
 6 9 | arcaikat kezeivel érinti, s a vér arcába tódult, mintha látná
 7 9 |     vad fején Thomár botja, a vér ellepte annak homlokát,
 8 10|      hegyéről csepegett alá a vér.~– Én vagyok az – mondá
 9 13|       az igaztalanul kiontott vér rendítette-e azt meg? Azért
10 13|    Gyalázatos martalócok. Nem vér, hanem pénz kell tinektek,
11 17|       de harcolni soha, s ami vér rád ragadt, az megkötözött