Fezejet

1 3 |           amit hetven év óta soha – sírt. Egy óráig meg volt törve
2 6 |           ott, azzal lenyomtatták a sírt, két turbános sírkövet állítva
3 7 |         csergő patak mellett, még a sírt sem tudja senki, melyben
4 7 |          engedte magát ütni, és nem sírt, s nem szólt, és nem védte
5 9 | kiérdemlettek voltak. Thomár nem is sírt, nem könyörgött, bármennyire
6 9 |           egymás keblére borult, és sírt keservesen.~– Szegény gyermekek,
7 10|           fogunk megpihenni…~Dirhám sírt, mint a gyermek. A basa
8 17|          Amott egyetlen gyászoló nő sírt a fejetlen hulla fölött,
9 17|           közepére pedig egy széles sírt hányatott fel, abba temeté