Fezejet

1 1 |         dörmögé a jövevény –, menj vissza sírodba, és aludjál,
2 1 |        hogy ismernéd a jövőt? Menj odúdba vissza, és nyugodjál
3 2 | őhozzá fogunk menekülni.~– Te menj oda. Én Sztambulba bujdosom
4 13|     fülébe súgva halkan:~– Ne menj ki. Mi megvédünk, ha itt
5 16| Eminah ott csüggött keblén.~– Menj vissza uradhoz – monda a
6 16|  ahogy idáig folytatá.~– Most menj – szólt felsóhajtva a nőhez –,