Fezejet
1 1 | negyven lépésnyire, ahol már a külvilág alig dereng,
2 1 | látni.~Több mint ötven éve már, tehát egy emberemlékezet
3 1 | izmos agg férfi, túl lehet már a hetvenen és közel a nyolcvan
4 1 | visszatoluló hab. A harmadiknál már partot ért. A népség csodákról
5 1 | sziklatorlatok közé.~A hold fent volt már az égen, mire az üregek
6 1 | kiálta vissza a hang:~– Már megtörtént az.~– Ah, álom
7 2 | kergeté, egész erdő vált már. Most is ragyognak még a
8 2 | török hatalmasok leányait, már születése napján eljegyezve
9 2 | tehetett, éjjel azonban, mikor már mindenki aludt, hosszú sodronyoknál
10 2 | egyik fényével jóllakott, már a másikat elfelejté, s ha
11 2 | Nehányszor meg is kérdezé már Alitól, hogy mi lakik a
12 2 | dolognak találta, hogy ha már egyszer ama különös szellemek
13 2 | szereznek!~Többször könyörge már Alinak, hogy vigye őt is
14 2 | táncoljanak és énekeljenek.~Már közel volt a hajnal, s még
15 2 | kérj tőlük szövétneket. Már jól kifőztem magamban a
16 2 | egyszer ide lemerültek? Már mindegy. Inkább a mély üregben
17 2 | Íme, a te fejednek sincsen már sem keze, sem lába – folytatá
18 3 | újra a megdicsőülés. Így már érne valamit Mahommed paradicsoma;
19 3 | bejt hívták fel bírónak, ki már akkor aludt, mellettök ülvén
20 3 | ellenségeim. Vén vagyok már nekik, s hallatlan dolog,
21 3 | ablakra, szép tagjaikat már a hullám kezdte nyalni.~
22 4 | sem ügyel, hogy háza előtt már harmadszor megy keresztül
23 4 | bosszúságára.~Be is alkonyodott már, a népség tisztulni kezd
24 4 | eszökbe jutott volna a futás, már akkor Gaskho bej kívül volt
25 4 | elégtételt.~A jámbor óriás, már hetek óta saját nevét hallva
26 5 | Janinát? Hiszen előre tudott már mindent. Saját neje, saját
27 5 | érkezett a város alá, s már messziről láthatá, hogy
28 5 | de lángok között álla az már; Veli bej fájdalmában ordítva
29 5 | elárulák, két fia elpártolt már, még hátra van a harmadik.
30 6 | mely sok vészbe beleszólt már. Akárhányszor állt már úgy
31 6 | beleszólt már. Akárhányszor állt már úgy Ali, hogy nem volt egyebe
32 6 | valamennyi kapun tódul a városba már, de a piac elzárja az egyik
33 6 | midőn a város egyik felét már bírja, a másik felét nem
34 6 | ellen vitte a lángot, ki már saját magát kezdé kiszorítva
35 6 | egész az utolsó pontig. Ez már az utolsó, és mégsem győztetek
36 6 | befalaztatá azt magára. Már most nincs többé a váron
37 6 | magasra nőtt pártfőnök, ki már kétségbe kezdé hozni, hogy
38 6 | várába bezáratott. Most már csak az van hátra, hogy
39 6 | hogy mennyiszer megtörtént már, miszerint a fegyvert valaki
40 6 | bej különben is dühös volt már. Az ifjak merész beszéde
41 6 | Mondám, hogy sokszor volt Ali már úgy, hogy nem volt egyebe
42 7 | feleségének háza nem áll már többé a csergő patak mellett,
43 7 | igen szelíd férfi vala, már akkor több, mint huszonhat
44 7 | alig több tizenhatnál; de már ekkor is vad, szilaj fiú
45 7 | polcra! Hányszor nem volt már egyebe annál az egy kardnál
46 7 | boldogabb?~Egyszer, midőn már igen nagy úr volt, fel is
47 7 | rejtőztek. Híre sem volt már akkor Behramnak; elbujdosott,
48 8 | letették, s az odaliszk már bánni kezdé, hogy kíváncsisága
49 8 | egy szellemnek jelenléte már magában is irtóztató, mennyivel
50 8 | kedvenc szultána el is felejté már a gonosz jóslatot, mit számára
51 8 | leírta a számot: „7”.~Itt már borzongani kezdének a körülállók.
52 8 | órákra nézett, s látta, hogy már hét óra. Sietett rögtön
53 8 | tőle választ.~Most a toll már csak „4”-et írt.~A szultán
54 8 | Murrissont.~Az angol tengerész már akkor is tudta, hogy a vizek
55 9 | mond végre, csakhogy hagyja már abba gazdája a pattogtatást.~–
56 9 | kell. Megtanulhattad volna már tíz esztendő óta, amióta
57 9 | bizonyosan más kalmárnak ígérted már. Nono, te hamis ember. Derbendi
58 9 | gyermekeket potom árért, s eladják már nyolc-kilenc éves korukban
59 9 | eddig csak tréfáltam, de már most komolyan beszélek –
60 9 | Topál basának tudtára esett már, miszerint teneked két szép
61 9 | valamit vásároltak nálad, s ő már felpénzt is adott rá nekik,
62 9 | gondolataival tovább ment. Ő már látta gyermekeit az utált
63 9 | az öszvéreimet! Hiszen jó már az ostorod, elhiszem, csak
64 9 | meglátjuk.~A nap hanyatlóba jött már, s a hegyek közől hazatérő
65 9 | A nap régen lenyugodott már, zivataros, villámhulló
66 9 | mondá neki, hogy ne menjen. Már akkor megbocsátott a fiúnak,
67 9 | és a többiekről, de azt már a cserkesz nem hallotta.
68 9 | erdőben, s ott azután, mikor már egyedül volt, elkezdé fennhangon
69 9 | volt egyedül, megtalálta már testvérét, s előreráncigálta,
70 9 | tanúja volt megveretésének.~Már ekkor Milieva rávette, hogy
71 9 | neked pedig bizonyosan lesz már szakáll és bajusz arcodon,
72 9 | járásnyira nem találni.~Már szinte elérték a hidat,
73 9 | bej. – Egyik gyermekemet már visszanyertem!~De mint döbbent
74 9 | társai odaértek, a görög már túl volt a hídon, s azt
75 9 | cserkesz leányok ilyenkor már egészen ki vannak fejlődve,
76 9 | újra meg kelle őt látni, már akkor ő Dervent aga volt,
77 9 | faluban is sokszor hangzott már e név, eleget hallá azt
78 9 | mollah nevéről, mert apját már akkor nevezték „mursid”-
79 10| várában? Megnyugodott-e már azon végzetben, hogy el
80 10| tanáccsal.~Három hadsereget tett már semmivé, mik ellene kiküldve
81 10| jól el voltak azok téve már mind; mikor kénytelen volt
82 10| Khioszba.~Ah, a görögök már ekkor sokat tanultak Alitól.~
83 10| ott megállt utcai harcra. Már ekkor lobogója nem fehér
84 10| Megismeré: Kleon volt az. Már egyszer álltak szemközt,
85 10| is itthon vannak.~Mikor már éppen az utolsó szolgáló
86 10| elmondatják veled, amit már egyszer hallottak, akkor
87 10| midőn életeért remeg, midőn már nem cserélne vele fejet
88 10| előtte jobban, mint amennyire már azt az idők terhe meggörbeszté.~–
89 10| mely minden ércét elveszté már –, nagy veszély közelg ellened,
90 11| napjaik, a tizenkét éves ifjú már képes volt közülök megküzdeni
91 11| hadjárat elé került, akkorra már hadzsi Begtas számtalan
92 11| számtalanszor eltépte a már kész diadalt; hatalmuk nőttével
93 11| hatalma annyira bele volt már a nép lelkébe szőve, oltva,
94 11| hímes szirmai lehullottak már róluk, csak a tövisek maradtak
95 11| simogatá, elgondolá magában: ez már nem fog trónon ülni, ez
96 11| nem fog trónon ülni, ez már nem lesz uralkodó, amiként
97 12| egész jármű féloldalra volt már dűlve, s azt az oldalt,
98 12| és vitorla szépen le volt már tördelve; a hajó deszkái
99 12| gyermek régóta összebeszélt már, hogy amint a hajó elmerül,
100 12| látta őket a föld felett.~Már jól elhaladt az éj, midőn
101 12| járni.~Késő reggel volt már, midőn legelébb a két gyermek
102 12| gyermekem: elcsendesült-e már a tenger, s nem közelít-e
103 12| tenger elfutott előlünk!~Már ekkor a kalmár is felkelt
104 12| völgytorkolatig elvezeték őket. Ott már zöldebb kezdett lenni a
105 13| férfi, a másik kettő pedig már nem az. Mind a négyen magyaros
106 13| hullottak körülök, másik megunta már a táncot, vagy belefáradt,
107 13| A következő pillanatban már kinyúlt egy kéz a lázadók
108 13| jancsárok halommal feküdtek már a kapuk előtt, miket úgy
109 13| pajzst tartva maga előtt, már a harmadik golyót érzé a
110 13| egy halálsóhaj hangzott el már Omár utódainak ajkáról,
111 13| halálra ítélt.~Reggel volt már, a lázadás moraja ott künn
112 13| téve az iratokat. – Íme, már készen vannak. Csak alá
113 13| elveszté Mahmud szultánnak már huszonkét gyermekét, kik
114 14| el lesz foglalva, majd ha már a végső leheletet nyögi
115 14| utolsó bástyákat. Pedig már nem volt több embere négyszázharminc
116 14| akkor győzetett le, midőn már utolsó töltényét is kilőtte.~
117 15| Caretto~Csak annyi helye volt már Alinak, amennyin fejét lehajthatá,
118 15| szigetén Kursid hatalmában volt már. A vén vezér mégsem adta
119 15| márványteremek mind halomba voltak már döntve, szétszaggatva hevertek
120 15| le vízzel – kiálta Ali, s már ekkor leugrott lováról.~
121 15| oldalon ütél arcul, ahol már kilőtték a szememet, mert
122 15| Caretto a kötél végére jutott már, s két kézzel fogózkodott
123 15| célozni. Végre fenn volt már a parton, még egyszer visszafordult,
124 15| Caretto megszökött.~– Most már vége mindennek! – kiálta
125 15| a vörös toronyba.~Tehát már csak a vörös torony volt
126 16| előszobában állnak őrt e hívei, s már régóta suttognak egymás
127 16| hogy kegyelmet kérjen.~Már most egyedül volt Ali; ajtók,
128 16| borzad tőlök. Látta őket már máskor is. Aludt szemközt
129 16| volna el.~Máskor is látta már Ali az éjfél rémeit, látta
130 16| magát. Kétszer kezébe vette már az égő fáklyát, csak egy
131 16| bevégezni irtóztató munkáját. Már az óra üt, már elmúlt az
132 16| munkáját. Már az óra üt, már elmúlt az idő, Ali elszorulni
133 17| dzsin, és a többi jóslat már mind beteljesült, csak ez
134 17| azt mondani, hogy az a fej már el van ígérve, oldalán jó
135 17| magához tért e szavakra. Most már jól látta a kelepcét, mely
136 17| holtteste Janinában volt már eltemetve, és feje ugyanazon
137 18| dolgokkal többé; tele van már a paradicsom, ott is kancsal
138 18| tanácskozmányiban.~Régen rebesgeték már, hogy valami nagyszerű terv
139 18| annyi koronázott fő esett már áldozatul.~Az első nap a
140 18| kezdenek csoportosulni, s már elkezdték a gyújtogatást,
141 18| kaszárnya hatalmukban volt már, maguk a Dardanellák tornyai
142 18| Rossz jel a lázadásra, ha az már védelemre szorul.~Dübörgő
143 18| a janicsárok. Késő volt már: a pokolbeli Ibrahim tüzes
144 18| ozman fegyvereknek.~Most már neveiket sem szabad kimondani
|