1-atvet | atvor-bucsu | bunte-egybe | egyeb-elter | eltes-fejed | fejeh-fonj | fonni-halan | halas-horgo | hosi-kafta | kajik-kigyu | kihaj-kulon | kulse-lopor | lopta-megra | megre-naplo | napna-okat | okoka-ragaz | ragyo-szaki | szala-szult | szunn-tor | tored-valto | valts-von | vona-zuzta
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
2506 17 | egyenesen odalépett Tepelenti fejéhez.~Ott megállt, és jobb kezét
2507 18 | katonától fel a szultán felkent fejéig mindenki, aki részt vett
2508 13 | hosszú fekete pantallókkal, fejeiken vörös fez; a szultán vaskos
2509 18 | az éjjel, e szép mosolygó fejek mind le lesznek onnan vágva,
2510 3 | karokkal és omlatag fürtű fejekkel van ellepve a víz, azután
2511 13 | nem lehetett látni egyebet fejeknél.~És a szultán arra gondolt,
2512 12 | lefelé fordítva, Thomár fejelágyára tartá; mind a hatan hallgatóztak
2513 1 | van ez erszényben, annyi fejem volna is vállamon, melyeket
2514 1 | irgalmaddal, s ne nyomd az én fejembe a bűnöknek tüzes koszorúját,
2515 12 | mégpedig lábamnál fogva, a fejemmel lefelé.~Ezzel kiküldé a
2516 15 | utána az őrök, pisztolyaikat fejének szegezve – vagy keresztüllövünk.~
2517 6 | várkapujával, az összelőtt híd fejénél állt egy erős kőépület,
2518 10 | bástyákról hányták le őket fejetlenül.~Ali basa pedig nevetett
2519 6 | turbános sírkövet állítva fejétől, lábától.~Bizonyára eltemették
2520 6 | tőlük.~A hadjárat be van fejezve, a győztes Gaskho bej beiktatja
2521 6 | elé, s megparancsolá, hogy fejezzék le őket, kihirdetvén, hogy
2522 17 | fejeit.~A dervis a négy fejjel és a kilenc erszénnyel elhagyta
2523 6 | szeme láttára, s a szokott fejlevágó óriást odaállíták hátuk
2524 9 | ilyenkor már egészen ki vannak fejlődve, s szépségük virágában állnak.
2525 9 | terült.~Ötven darab hófehér fejőstehén ballagott csendesen Kasi
2526 17 | omarita levette kezét a fejről, a szemek ismét lecsukódtak;
2527 14 | az erős vártól és az ősz fejtől legyenek megfosztva!~Egy
2528 17 | turbános sírkő volt lábtul és fejtül felállítva; a középsőre,
2529 18 | fejeit; Mahmud kettétöré fejük fölött a kardot, s a porba
2530 11 | különböző a többiekétől; fejükön magas, előregörbülő kuka,
2531 8 | kényszerítelek megszámlálni a Fekete-tenger cseppjeit, ami innen Szukumkaléig
2532 11 | összegyűjteni s fárasztani magát a Fekete-tengertől az Adriai-tengerig, holott
2533 1 | üregek mintha éjszaka még feketébbek, s a sziklák, omladékok
2534 2 | mellette őrt.~A topidzsik, a feketék, a bejrám ünnep éjszakáján,
2535 6 | tömeg látszott, itt-ott feketén a lobbanás lángjától, összetört
2536 9 | hattyú, vagy jobb szereted a feketét? olyan is van nekem; hogy
2537 2 | nyögve, hebegve vergődött fekhelyén, és nem bírt fölébredni;
2538 8 | Hitetlen eb! Látod, mint fekszem lábaidnál én, igazhivő,
2539 5 | megmutatá nekik a térképen, hol fekszenek tartományaik, s ha azokat
2540 3 | egy vékony bambusznádat fektetett keresztül. Akkor felírta
2541 3 | Minden este rézlapokra fektetik száraz, elaszott tetemeit,
2542 12 | kiválasztotta, hogy hová feküdjék, miszerint a feje volt lefelé,
2543 13 | mellé. A jancsárok halommal feküdtek már a kapuk előtt, miket
2544 6 | elég is volt.~Háromezeren feküsznek halva az ostromlók közül,
2545 6 | kellett neki kimúlni, ágyában fekve, háborítatlanul, mint ahogy
2546 3 | szobor mellett áll, a Mekka fekvését mutató fekete tábla helyén
2547 9 | mintha alunnék; Milieva fel-felemelé fejét ágyából, apját nézve,
2548 6 | gyermekeid elárulnak, váraidat feladják kardcsapás nélkül, szövetségeseid
2549 12 | midőn mindazt elfogadták, felajánlá magát, hogy elvezeti őket
2550 12 | engemet álmomban Szalonikiben felakasztottak, mégpedig lábamnál fogva,
2551 9 | tizenkét vékony kecskeszíjat felakasztván egy horgas szegre, nagy
2552 6 | volt az, kit szerelmednek feláldozni vágytál, mert ez volt az,
2553 16 | mennyit ember ajándékozhat. Feláldozta érte büszkeségét, hogy ne
2554 6 | újra a várost, s hadait felállítá a piacon, és nem üldözé
2555 9 | ha e tetőkre négy ágyút felállítanának, néhány száz ember hadseregek
2556 18 | ki, három nevet adtak a felállítandó hadtesteknek: Az első volt
2557 15 | ostromlók golyózápora közepett felállíttatá.~Midőn készen állt a löveg,
2558 18 | védelmére állandó hadsereg fog felállíttatni.~Hogy azonban az elátkozott
2559 9 | folytatott, melyet hirtelen félbeszakíta, amint a cserkeszt meglátta.~–
2560 13 | kalapok s bokréták díszíték a felbodorított pompás hajfürtöket; fedetlen
2561 5 | magát elleneinek.~Serege felbomolva futott vissza ezután Janinába,
2562 10 | tűnt szemökbe, midőn azt felbonták!~A bosszú vérszomjas dühével
2563 17 | Bounaparte) küldött, ezt ma felbontjuk a te tiszteletedre. Hisz
2564 4 | a basa ellenei titokban felbőszíték Gaskho bejt, hogy egyenesen
2565 6 | merész beszéde még jobban felbőszítette; mind a tizenkettőt kivitette
2566 9 | kölyök! – kiálta a cserkesz, felbőszítve fia ellenállásától, s kirántva
2567 12 | hullám néha száz öl magasra felcsap oldalukon. Ide szép volna
2568 6 | mely a csillagokig látszik felcsapni, egész kerekes álgyúk látszanak
2569 3 | hajtók.~A három bej arca felderült, amint hölgyeiket látták
2570 6 | látott, kereketlen álgyúkat s feldűlt szekereket hagyva mindenütt
2571 15 | a kioszkok, s eltemetve, feldúlva a pompás kertek.~De Ali
2572 12 | ivott, mely nem engedé, hogy felébredjenek; a férfiak egész a túlsó
2573 8 | kelle tartani.~A kegyencnő felébredvén legelőször is az órákra
2574 9 | kiálta közbe Thomár –, ne feledd ki, hogy magad is odarohantál,
2575 10 | szultán seregén ejtettek, feledségbe temeték fiai jó szolgálatát,
2576 3 | volna a viszontlátás!~Ezt feledte ki a próféta a maga paradicsomából,
2577 8 | meg újra, ha még el nem feledted, hány óráig élek én még!~
2578 8 | szellem, ki vagy?~A toll újra felegyenesedék, és e nevet írta Mahmud
2579 8 | elállott szavuk: az írónád félegyenesre volt fölemelkedve, ahogy
2580 6 | egyszer jövend idő, midőn feleiteknek kincsre és fegyverre lesz
2581 9 | egy-egy darabot ott is felejtett, s egymagában hosszú beszédet
2582 8 | gondolt reá, és egészen el is felejtkezett róla.~Egyszer azonban, midőn
2583 6 | vőlegényemet megöletted, s te felejtsd el, hogy megöltük fiadat.
2584 3 | méltó perpatvar! A perlekedő felek egyike sem tudta, hogy melyiknek
2585 17 | tudnák?~E napra fényesen felékesíték a kioszkot, Tepelenti legdrágább
2586 13 | nemcsak tiszteletből, de félelemből is.~E pillanatban egy merész
2587 8 | lélegzettel várták, mit felelend a toll, és az jól figyelmezve,
2588 2 | ajándékozott a háremőrnek a jó feleletekért, s megengedé a szemérmes
2589 8 | kényszerítvén a bűvös tollat írni feleleteket mindenféle apró kérdésekre: „
2590 8 | s kényszeríté azt bohó feleletekre: hogy számlálja meg, hány
2591 2 | ha emlékezeted egy kissé felelevenítem.~Azzal inte az eunuchoknak,
2592 12 | a tengerparton veszhetés félelme, a szárazföldön könnyebben
2593 12 | azt hivék, hogy a kalmár félelmében megtébolyodott, s vigasztalták
2594 8 | míg a szultán, ki nem volt félelmek és babonák embere, azt hivé,
2595 6 | másnemű láng lobog. Sokkal félelmesebb amannak arca, sötét gondolatokkal
2596 8 | gyilkol meg?~Mindketten félelmesen, visszafojtott lélegzettel
2597 14 | várba. A görög vezérek nem feleltek izenetére. Más talált volna
2598 6 | gyermek kinyújták kezeiket felém, és hangzott a hölgy ajkáról
2599 6 | tekints fel reám”. S midőn felemelém arcomat, íme, hét éles kardot
2600 8 | én?~A toll erre ingadozva felemelkedék, és a papíron jártában olyan
2601 3 | tükrök háta mögött, vagy a felemelt padlat alól, mik kulcs nélkül,
2602 18 | Begsistaszig.~– A sárkány felemelte mind a tizenkét fejét, uram –
2603 6 | és kérjék tőle számon e félemlítő eljárása okát.~Gaskho bej
2604 9 | nyakát szemérmesen öleli át, félénken bújva el az idegen elől.~–
2605 6 | láttam a Parthenont újra felépülve.~– Thermophylaeknél álltam
2606 4 | alakot vált, míg az ablakig felér, s Gaskho bej oly elmélyedve
2607 8 | egy-egy ország jövedelmével felértek, drágakövekkel kirakott,
2608 4 | basa leánya, Tepelenti Ali felesége.~– És ki az, akinek vérét
2609 13 | felelt neki:~– A szultán nem felesel szolgáival.~Kara Makán arca
2610 1 | ordítása visszhangjával feleselve.~Különc utasok keresik fel
2611 2 | palástjok rejtekében, őrködnek felette, ha alszik, elhalmozzák
2612 12 | szállított volna Sztambulba, feleúton zivatar fogta elő, mely
2613 6 | visszavonult, megdöbbentő felfedezéseket kezde hallatni vallatói
2614 13 | közelebbről látták, s a csalást felfedezhették volna.~Ugyanazon héttornyú
2615 17 | vastag vérsugár szökellt felfelé.~Eminah kétségbeesetten
2616 2 | felső köntösét. Egyik eunuch felfogá hosszú szép fekete haját,
2617 9 | egyszerű eszével nem bírta felfogni az álokoskodást. Pedig világos,
2618 9 | valamely szomszéd bizonyosan felfogta a fiút, s menhelyet adott
2619 4 | ő meghajolni, és inkább felfordítja az egész országot, hogy
2620 18 | csoportítá össze, hol a felfordított üstök mellett ki voltak
2621 9 | hangosan pattogni, hogy a görög felfordult ijedtében a medvebőrön,
2622 18 | Sztambul fenékkel volt felfordulva, a szemét a felszínen úszott.
2623 18 | Kaszárnyáikat alapjaikból felforgaták, zászlóikat összetörték,
2624 9 | észrevette őt, s hirtelen felfutott egy fára, de a másik nem
2625 13 | elfoglalja.~– Alacsony rabszolga! Felfuvalkodottságodban nem tudod, mit beszélsz.
2626 9 | soha. Csak az apai érzelem felgerjedése készteté őt megfenyíteni
2627 18 | hívására az ulemák mind felgyülekeztek a szerájba, s ott egyhangúlag
2628 10 | mert eleget éltél!”, és ő felgyújtá hazáját, megingatá trónján
2629 4 | tölték bosszújokat, hogy felgyújták a várost, s leégettek egy
2630 16 | gyújtod fel tornyodat, majd felgyújtatja ő. Azért, amint neked tetszik,
2631 18 | nejeivel, gyermekeivel együtt felgyújtott palotájában veszték el.~
2632 7 | meggyilkolta, házát kirablá, s felgyújtotta, s azontúl lett belőle olyan
2633 12 | mivel engeszteljük meg e felháborodott tengert? Én sokáig nem bírtam
2634 18 | hogy tartsa kengyelét, míg felhág. Aztán letört egy ágat turbánja
2635 6 | kincstárába, megmutogatá nekik a felhalmozott aranyat, ezüstöt, a vert
2636 14 | pincéjében ezer hordó lőpor volt felhalmozva; a hordók egyikéből hosszú
2637 9 | sietni látszott, tiltúl felhányta málháit az öszvérekre, egy-egy
2638 13 | mint kell a divat előnyeit felhasználni. Hajfürtjei à la Valière
2639 11 | a vízen, tűzben-lángban felhatoltak a bástyákra, s a legelső
2640 3 | feltartva azt a levegőbe, felhevült arccal kiálta:~– Íme, idd
2641 6 | tagjaik megmerevedtek, amint a felhítt kísértet ugyanazon szürke
2642 17 | kilovagolva a középre, s felhíva vitézi párbajra az ellen
2643 18 | intézte a dülbendár aga a felhívást hozzájuk, mindháromszor
2644 13 | tetőpontját éri, midőn a szultán felhívja, hogy táncoljon vele egy –
2645 10 | veszélyes játék, melyre fiaimat felhívom, és nem látható annak vége.
2646 2 | tündérekről, kik tűzben, vízben, felhőben megjelennek Ali előtt, hogy
2647 2 | omladozni fejére nagy fekete felhőivel, és rettegett a haláltól.
2648 3 | a vészre, mely jóslatok felhőjében közelgett reá, s szíve megkeményült
2649 6 | felszálla ismét az égbe, a felhők bezáródtak utána, és én
2650 2 | miknek hegyes végén arany félholdak vannak, egy toronynak, mely
2651 2 | magas; a minaretek arany félholdjai a tóban is, az égen is ragyognak,
2652 4 | összefutott, mind a két bérgyilkos félholtan hevert a földön, mert ahol
2653 2 | voltak helyezve, miknek a félhomályban mind oly megfoghatatlan
2654 3 | amilyenen ételt szoktak felhordani, rá egy üres üvegpoharat
2655 6 | azon kis gömbölyű fehér felhőre, csak a középen fekvő halott
2656 3 | pisztolyát, nagy csendesen felhúzá annak sárkányát.~– Igyál,
2657 15 | ellent sem mondott.~Caretto felhúzatott egy ágyút a Lithanizza felőli
2658 12 | mindhármukat erőszakosan felhúzta oda. A hab keresztülhömpölygött
2659 15 | elhallgatott az ágyútelep.~Ali basa felindulva rohant oda, rákiáltva Carettóra:~–
2660 1 | utat, ott sok rejtélyes feliratra találhatna, melyek a falakra
2661 3 | fektetett keresztül. Akkor felírta a fatáblára a török alfabet
2662 9 | vállain, egy szisszenés, egy feljajdulás nélkül.~De Milieva sikoltva
2663 6 | Lithanizzán foglalt helyet.~A feljövő nap iszonyú látványt mutatott.
2664 2 | másik, mert szerette.~– Ne féljünk – mondák egymásnak, s egy
2665 9 | mikor senki észre sem veszi, felkapják a ló hátára, s elvágtatnak
2666 10 | Egyet intett, a hóhérok felkapták Zaidot a légbe, s egy perc
2667 14 | Janina elvesz, az egész görög felkelés elveszti költségeinek kútforrását.
2668 16 | éjfél rémeit, látta őket felkelni a sírból véresen, halványan,
2669 14 | Janinát védte, azalatt a görög felkelők Arta várát ostromolták,
2670 5 | egy leány vezetése alatt felkeltek a szulióták, s leölték Ali
2671 18 | katonától fel a szultán felkent fejéig mindenki, aki részt
2672 13 | nem gyalázom meg a próféta felkentjét szavaimmal. De kérlek tégedet,
2673 3 | velök, melynek egyetlen nagy félkerek ablakán át az acherúzi tóra
2674 18 | éljen a szultán!”, s azzal felkerekedtek, felvonultak mindenestül
2675 6 | felől, s még azon éjjel felkeresik Gaskho bejt.~Tepelenti Ali
2676 8 | hét óra. Sietett rögtön felkeresni a tollat; s remegve kért
2677 9 | férfit mutatja, s fölemeli félkézzel a maga után hurcolt vadat
2678 3 | hajtá fejét. A két testvér felkölté őt, hogy tegyen közöttük
2679 2 | Tepelenti Ali szunnyadt mély, felkölthetlen álmot; a két rém között
2680 2 | albán hadőrség tanyáz, míg a félkörrel átellenben egy hosszú pavillon
2681 1 | ott feküdni, s csendesen felköté kardját.~– Te vagy amaz
2682 10 | lefegyverzett várőrségre, s felkoncolák azt az utolsó emberig, nem
2683 8 | Sztambulba, s ott azokat felküldé a dívánba.~A szultán öröme
2684 13 | szigetén éltek, ifjú korában felküldék őt Párizsba, ott a kegyes
2685 10 | admirálhajót, hogy a jancsárokat fellázasztják a szultán ellen, a görögöket
2686 12 | csak alig enyhített néhány fellegbujkáló csillag világa, halkan suttogá
2687 10 | elbocsátásra adta fel a fellegvárat; Demeter maga írta alá a
2688 10 | keresztül, mintha a bégek fellelkesülnének azon harcok hallatára, miket
2689 8 | szerzetből, ki e történet után felmene a szultánhoz, s monda neki:~–
2690 3 | fiak jobb szerettek volna felmenni a tetőre, s ott a szabad
2691 9 | behorpadt, s a szemöldökei felmentek a homlok közepére. A fejét
2692 10 | vesződni, kigyógyíttatta, felnevelte, minden jóval ellátta; Dirhám
2693 10 | törökök éltét biztosítá.~Kleon felnevetett rá. Alitól tanulta e rút,
2694 11 | szultánnak, s jobban kellett félnie egy Begtas-szerzetes mutatóujjától,
2695 9 | tőlök. Mi lesz belőlök, ha felnőnek? Jól van, no. Tudom, hogy
2696 17 | ülök, te vérengző eb, ki felnyaltad rokonaid vérét, de azt mégsem
2697 9 | öszvéreket hátrahagyták, kész felnyergelt paripák vártak reájok a
2698 2 | lánccsörgés hallatszott, újra felnyíltak a csapóajtók, s belépett
2699 4 | megtaláltnak hivé a kulcsot, mely felnyitja a gyilkolási merénylet rejtélyét.
2700 17 | mintha a levágott fő lassan felnyitná szemeit, s a hideg, kőmerev,
2701 2 | csak erőszakkal lehessen felnyitni.~Visszafordult, végigment
2702 2 | fekvő helyéből, és amint felnyitó szemeit – íme, a levágott
2703 13 | vevé kezébe, de amint azt felnyitotta, arca elsötétült, s egyszerre
2704 12 | mellényére festve. Az egész jármű féloldalra volt már dűlve, s azt az
2705 13 | Valière vannak bodorítva, féloldalt eső választékkal, mi egy
2706 1 | kísérve eltűnt.~Alig haladt félórányira az olaj- és fügefákkal beültetett
2707 10 | helyett más fejet.~Kleon felpattant helyéről.~– E fő nem volna
2708 17 | Előhozták a palackokat, felpattantak a kiszabadult dugók; Mehemed
2709 16 | egyszer a márványra, s ismét felpattanva második szökéssel az átelleni
2710 9 | vásároltak nálad, s ő már felpénzt is adott rá nekik, hogy
2711 2 | forrón, keservesen, és azzal felragadva a szövétneket, Eminahval
2712 18 | és vánkosokat látott ott felrakva.~– Ha Mahmud elveszett –
2713 12 | megölelni, megcsókolni.~Felráncigálták azután a kalmárt is, s kitörülve
2714 15 | helyreigazítá a szeméről félrecsúszott köteléket, s hideg tréfával
2715 13 | fekszik.~De Mahmud felállt, félrehárítá őket a vélt herceg mellől,
2716 13 | ajkakkal álltak körüle, félrehúzódva mellőle, nemcsak tiszteletből,
2717 6 | boldogulnak szellemeikkel, félreszólítá Gaskho bejt, s fülébe súgá:~–
2718 2 | gondolhatott magában?~A holtat is félrevitték; most újra inte Ali szolgáinak,
2719 5 | rohant oda, s katonáival félrevonatva az égett gerendákat és üszköket,
2720 15 | vaktában a bástyákról, hogy felriadjanak.~Többen helyesnek találák
2721 6 | maga után kérdezősködik. A felriadt katonák rémülettől megőrülve
2722 13 | megdöbbenés, mely e szavakra felriasztá.~– Fiam? Abdul Medzsid?
2723 13 | nyugtatva jobbját, büszkén, felségesen tekinte szét az elnémult
2724 8 | ráfüggeszté. Összeborzadt, s félsikollyal ejté ki e szót:~– Gyaur! –
2725 8 | tollhoz értek, hirtelen felsikolta a hölgy, s azt mondá, hogy
2726 6 | Janinából.~A két testvér felsóhajtott, mindeniknek egy gondolatja
2727 13 | megírott levelet vont elő.~– Felszabadítalak e munka alól, felséges úr –
2728 14 | sereg Arta alól, Janinát felszabadítani. Ali megtudta azt előre.
2729 14 | várta Janina tornyából a felszabadítására siető segédseregeket; a
2730 6 | amint mondád.” – Ezzel felszálla ismét az égbe, a felhők
2731 8 | sietett ki a teremből, rögtön felszedeté horgonyait, s éjjel kivitorlázott
2732 10 | kezeiknél fogva faékekkel felszegezve, s félig megnyúzva és félig
2733 2 | A khadun-kiet-kuda csak félszemmel alszik, vigyázz reá, ha
2734 2 | tóval, melybe ömlik, egy félszigetet képez, itt a földszoroson
2735 3 | nagy dereglyét látnak a tó felszínén evezni, melyen háremhölgyeik
2736 17 | mondani – ordíta Tepelenti felszökve helyéből, és sebesen kirántá
2737 3 | azt mondá, miszerint ti felszólítátok őt, hogy mondja meg, melyik
2738 16 | Ali basához, melyben az felszólítja Tepelentit, hogy adja fel
2739 3 | szulióta kapitánikhoz, s felszólítod őket, hogy hadaikkal gyülekezzenek
2740 18 | őket az ostrom megkezdésére felszólítsák.~A janicsárok küldöttje
2741 5 | városokra, az elöljárókhoz, felszólítva mindazokat, hogy akinek
2742 10 | véres kardjával, s azután felszúrva azt kardja hegyére, felemelé
2743 2 | megölté.~Eminah odahajolt reá, feltakará az alvó keblét, mely nyugodtan
2744 6 | ilyen munkát végzett Ali feltámadása éjszakáján. Ideje, hogy
2745 6 | tudtokra elleneinek, hogy feltámadott! Föld alá ment, s most a
2746 18 | vallás feje, a padisah ellen feltámadtak?~A főmufti áhítattal felelt:~–
2747 17 | alszeraszkierre rohant.~Mehemed feltartá kardjával a csapást, s a
2748 13 | tenéked tetszik.~Mahmud feltárta az iratokat egymás után,
2749 3 | hangzott a teremben, s a feltartott kristálybillikom milliom
2750 17 | mint egy bűvös paizst, s feltartsa fejéről a hóhér bárdját.~
2751 3 | kristályserleget az üres hely elől, és feltartva azt a levegőbe, felhevült
2752 12 | rohantak dühöngve, és én nem féltem tőlük! midőn közel értek
2753 9 | derék kalmárról olyasmit feltenni, hogy ő becses tüdőjét minden
2754 2 | kívánatáról.~De amit egy asszony feltesz magában, hogy meg kell lenni,
2755 2 | megtanítsák aranyat csinálni. Úgy féltette tőlük Alit: ha egyszer össze
2756 8 | nem érté a választ, s újra feltevé a kérdést, most ezt írá
2757 10 | szultán elé víve, amint azokat feltörék, elszörnyedve olvasák a
2758 11 | háremajtón, mely annak zárjait feltöri, s visszaadja a szép napvilágos
2759 2 | Üres volt az, a vérfoltok feltörölve, semmi sem emlékeztetett
2760 10 | megfőzvén, az írott betűk mind a feltörött tojás belső fehér hártyáján
2761 8 | föléje a kaftánt – súgá féltréfásan a tolmács. – Ez itt szokás.~–
2762 6 | rajah harcosokat, s azok féltükben mindenütt összetartó csoportokba
2763 6 | az én kezem által.~Kleon feltűnőleg hasonlít testvéréhez, s
2764 10 | Alleluja, alleluja!~És azután feltűzték a két vezér fejét a két
2765 16 | tőle a fátyolt hirtelen, s feltűzve azt egy kopja hegyére, kidugta
2766 4 | kizlár agának, hogy vegye felügyelése alá a nőt, s vigye a szerájba
2767 4 | nézve a szeráji izoglánok felügyelője, különben igen kegyes és
2768 8 | magával mindent történni. A felügyelőnő, arcára vonván a lengeteg
2769 10 | kilopózhatnám Janina várából, felülhetnék e hajóra, elvitorlázhatnék
2770 9 | reájok a kunyhó előtt, azokra felültek, és amíg az öszvéreket egyik
2771 8 | férfias arcán.~A vezérek erre felugráltak, s zavart kiáltásaikból
2772 6 | ember, kit negyedóránkint felváltson más, és soha ama sírkövet
2773 10 | kedvéért egy-egy keresztfával felváltva, melyen kínhalállal kimúlt
2774 16 | reszkető nőt maga előtt, ki oly félve és mégis oly szótlanul nézett
2775 10 | parancsaim azok. A horgonyt felveszitek, s kedvező széllel elindultok
2776 3 | hullámvölgyeletben, másikban ismét felvetődik; vajon melyik lehet az?
2777 13 | elnémult lázadokón, s azután felvevé a kardot, s visszaadá azt
2778 17 | visszatérve a kioszkhoz, Ali felvezeté az alszeraszkiert belső
2779 3 | Lizza csókja édes bor, mely felvidít.~– Legyen Lizza csókja édes
2780 1 | tisztító erőt adott, s hitünket felvilágosította”, azután jobb markával háromszor
2781 18 | s azzal felkerekedtek, felvonultak mindenestül a szeráj elé,
2782 13 | izenetet, míg az izoglánok felzúgtak e szóra. A kizlár aga vállat
2783 8 | alatt mind a három hajója fenékbe lövetett, s ismeretes zászlóin
2784 12 | tenger is eltűnt, csak a feneke maradt itt.~Valóban, az
2785 3 | rejtett csapokat, mik azoknak fenekébe voltak fúrva, s magok kiugrálva
2786 1 | bedőlt sír, melynek zöldje a fenekére hullott.~Minden, ami a búskomolyságot
2787 6 | maga rendezé el, a sírja fenekéről a föld alatti utakon át
2788 18 | után kezdte újra.~Sztambul fenékkel volt felfordulva, a szemét
2789 14 | maguk közt: „hagyjuk az öreg fenevadat vermében reszketni, hadd
2790 9 | De iszen nem is fél ő a fenevadtól, kirántá kését öve mellől,
2791 18 | lett vége a századok óta fennállt katonai rendnek, melyet
2792 14 | kiszolgáltatni.~E szellemi fennsőbbség biztosítá Kursid harcait.
2793 11 | nevet a késő századok is fenntarták.~A fiatal csemetéket, kik
2794 2 | kalmár –, egyedül hitelem fenntartása végett írtam azokat teli
2795 13 | öltözetben kigúnyolá. A fejedelmi fenség megbénítá a dühöt, de csak
2796 1 | sziklatorlatok közé.~A hold fent volt már az égen, mire az
2797 13 | ama világ nem a tűzijáték fénye, hanem az égő üszköké.~Fel,
2798 2 | eljöve hozzád, hogy orcád fényében élhessen, s mosolygásodtól
2799 8 | Inteni téged.~– Veszély fenyeget talán engem? – kérdé a szultán.~
2800 11 | meggyőződés.~A jancsárok fenyegetései kényszeríték Mahmudot Ali
2801 16 | teljesíti-e Kursid rettentő fenyegetését?~E pillanatban egy dördülés
2802 6 | mozlimek között; az ozmanlik fenyegetni kezdék a rajah harcosokat,
2803 12 | minden percben összetöréssel fenyegette a tajtékzó vízroham, olykor-olykor
2804 6 | a világ, s a napvilágnál fényesebb láng között, mely a csillagokig
2805 17 | használni ne tudnák?~E napra fényesen felékesíték a kioszkot,
2806 9 | kezeivel átölelte a cserkesz fenyítő jobbját, és oly édesen könyörgött.~–
2807 15 | alá a bástyákon, buzdítva, fenyítve a pattantyúsokat, kezében
2808 16 | Körüle kincsei halmaza fénylik. A garmadába töltött arany
2809 9 | sebesen közeledett feléje: fénylő dárdák hegyei villogtak
2810 6 | alábocsátkozik a sáncokról, s egy fenyődarabon kiúsznak az acherúzi tó
2811 7 | tudnak egyébről, mint ami fenyőfáikon innen történik; hozzájok
2812 17 | szemeit, s a hideg, kőmerev, fénytelen csillagokkal az érkezőre
2813 10 | gyarapodjanak, mint illik tisztes férfiakhoz, élvén hosszú esztendőkig; –
2814 11 | közülök megküzdeni más felnőtt férfiakkal, s serdült korában egy-egy
2815 13 | mulatság sötétebb része, a férfialakok hiányzottak belőle.~Ez árnyéklatot
2816 9 | Thomár”, szóltam én, „ha én férfigyermek volnék, utána mennék azon
2817 13 | mely őt átalakította, hanem férfilélek is!~A jancsárok meg voltak
2818 13 | férfiszerepet, s nemcsak férfiöltöny az, mely őt átalakította,
2819 2 | alkímiának.~Most a másik férfira került a sor. Ez egy büszke,
2820 13 | szíve is van eljátszani a férfiszerepet, s nemcsak férfiöltöny az,
2821 16 | majd annak is megjön a maga férge.~Minden beteljesült, amit
2822 9 | zivataros, villámhulló fergeteg támadt, a szél zúgott a
2823 9 | Thomár egyedül van odakinn a fergetegben: oly sötét van.~– Jó éjszaka
2824 17 | között, az orgyilok nem férhet hozzá. Méregkehelyben? Eminah
2825 18 | ez időben az ekskendzsik ferikje, a legbátrabb dalia mind
2826 2 | vannak a világon, ő apján és férjén kívül nem látott soha férfit,
2827 7 | senki sem látott, s kit ő férjének nevezett.~Ez őrült nőnek
2828 16 | Eminah, könyörgő szép szemeit férjére emelve.~Ali némán inte fejével
2829 5 | indultak ki. Egy nagyúri fermán a száműzött Pehliván Baba
2830 5 | nyakába akasztva viselvén a fermánt, s fegyverre szólítá a jobbágyokat
2831 13 | mocskos azáltal, hogy a fertőbe süt, tehát nézlek; de azt
2832 6 | romokra a vérrel és üszökkel fertőzött égből.~Ali basa így adja
2833 8 | figyelmezve, nehogy hiányos betűt fessen, írá a pergamenre:~– Mahmud.~
2834 8 | hölgyek ajkaikat szokták festeni, belemártá a toll hegyét,
2835 6 | mehetnek ki vele abból a fészekből? Meg nem adhatják magukat,
2836 9 | bántsd.~A fiú le akarta őt feszíteni kebléről, s, fogait összeszorítva
2837 10 | Tepelenti Ali körülvett fészkében, Janina várában? Megnyugodott-e
2838 13 | megvivé a hárembe a hírt, s feszült hallgatással várták ostromlók
2839 13 | pantallókkal, fejeiken vörös fez; a szultán vaskos termetével
2840 9 | néha mozsárnagyságú piros fezével, s mind összeégette a körmeit
2841 18 | azt az előtte térdelő ifjú fezjéhez szúrta.~– Te vezesd az ekskendzsiket.
2842 1 | kiemelé fejéből a vörös fezt, s ő is hasonlóul megmosódott.~
2843 8 | két fekete lépett be vörös fezzel, fehér ruhában, kezeiben
2844 4 | ilyenkor ravaszul mosolyog fiacskája bosszúságára.~Be is alkonyodott
2845 6 | felejtsd el, hogy megöltük fiadat. Jusson eszedbe pedig az,
2846 9 | magad számára, ezt a másikat fiadnak, emezt pedig leányodnak.
2847 1 | ifjabb voltál nem született fiadnál, holnap vénebb leendsz megholt
2848 5 | mint ahogy egy apa harcol fiáért. Kimentem őt, ha lehet.
2849 17 | Ali basa fejét és három fiáét, Szolimán, Veli és Muhtár
2850 18 | tudják mit cselekesznek, fiaikat elküldik messze földekre,
2851 10 | érzéseket szégyenleni; te fiaimra gondolsz, hát én hogy ne
2852 9 | leányaink s legvitézebb fiaink a földön?~– De mennyivel
2853 9 | lehetett a fiú, egy évvel fiatalabbnak látszott a leány, annyira
2854 17 | azt meg?~Midőn Szolimán fiává fogadta Ibrahimot, megesküdött
2855 1 | fegyverzett timarióta szállt be. A fickók mindegyike ott viselte érdemrendjeit
2856 10 | ellene gyűjti hadait, s míg a figyelem feléje fordul, mi addig
2857 13 | öleli keblére fiát e gyöngéd figyelemért, s az hódolattal csókolja
2858 10 | elámulva rajta, hogy Ali basa figyelme így kiterjed minden csekélységre.~–
2859 9 | az előny.~A görög azonban figyelmes szemmel látszott tanulmányozni
2860 4 | Csak néha árul el ravasz figyelmet Gaskho bej arca, mintha
2861 10 | vonja félre a török hajóhad figyelmét, s akkor evezzenek ki a
2862 13 | Mi ez ismét?~A szultán figyelmez. Mi zaj van a szerájon kívül?
2863 8 | felelend a toll, és az jól figyelmezve, nehogy hiányos betűt fessen,
2864 15 | azonban úgy tett, mintha nem figyelne rá többet, parancsot adott,
2865 6 | nézte a basa temetését. Egy figyelőtorony (obszervatórium) állt a
2866 2 | az egyszerre vert pénz és filigrános ékszer alakban állt elő;
2867 15 | őt Ali Janinából el egy fillér nélkül; de az lehetetlen
2868 4 | könyvet akarna írni a pipafüst filozófiájáról, s eközben arra sem ügyel,
2869 11 | örömjel volt, de ha csak finnyásan nyúltak hozzá, ekkor futott
2870 9 | hamvassággal, oly bársonyszerű finom, mintha soha napon nem járnának,
2871 7 | mártogatta kezeit.~Ezen fiúból lett Janina basája, Tepelenti
2872 10 | könnyezett, hogy fizetett azért a fiúért, ki legkedvesebb unokája
2873 10 | Archipelagus felé.~A jó fiúk kacagtak magukban, kacagtak
2874 11 | hadakozniok.~Senki sem ismerte a fiúkat; mind ifjak voltak még,
2875 9 | Te gyöngye vagy minden fiúknak, kár, hogy nem Számószban
2876 10 | most is emlékezett a két fiúra, mint ahogy emlékezik a
2877 13 | szerájt. Amennyit kívántok, fizesse a főkhaznadár. E harmadik
2878 1 | dzsin elhordta azt onnan, s fizetésül egy-egy ezüst pénzt hagyott
2879 10 | könyörgött, hogy könnyezett, hogy fizetett azért a fiúért, ki legkedvesebb
2880 13 | pusztulásunknak. A gyaurok fejedelmei fizetik őket, hogy hazájokat elpusztítsák.
2881 12 | s szép mondásokkal nem fizetni meg a dervist.~Az még a
2882 4 | kedélyére nézve valami a flegmatikus és melankolikus között,
2883 8 | s a szultán valamennyi flottáival tudott dacolni, Candia előtt
2884 10 | sietni, hogy tűzhajóikkal a flották közepébe vágtatnak, s levegőbe
2885 10 | lesz nehéz, miután a török flottáról minden görög legénység megszökött.
2886 12 | olykor-olykor keresztülcsapva a födélzeten, melyről minden árboc és
2887 13 | öltözőszobájába, báli öltönyét fölcserélve uralkodói öltözetével, s
2888 10 | másokat pedig csak ledugdos a földbe, betakarja nagy könnyeden,
2889 10 | fogja tépni azon hagymákat a földből, s az ő fejét ülteti helyölebe.~
2890 1 | oroszlánt megeszi a féreg. Földdé válik minden. Allah hatalmas,
2891 6 | érte. Én sarcot vetettem földeitekre, s ti tartományaimat vettétek
2892 18 | fiaikat elküldik messze földekre, a gyaurok tartományaiba,
2893 2 | látjuk emelkedni az istenek földét: Hellász hegyeit, a sugáros
2894 9 | csókolták. Egy georgiai földmíves leánya, kit apja rám bízott,
2895 1 | Valóban az nevem.~– Nem földönfutó voltál-e tegnap? S nem por
2896 3 | egy rejtett folyosón mind földszint, mind az emeleten, s e folyosóról
2897 2 | félszigetet képez, itt a földszoroson áll Ali basa megerősített
2898 2 | vércsepp most is ott van, midőn fölébredék. Nézd meg, valóban vércsepp-e
2899 6 | tudják: lesz-e még ez álomból fölébredés? Ali nem költé fel a szendergőket.
2900 2 | vergődött fekhelyén, és nem bírt fölébredni; egy világ bűneinek terhe
2901 10 | kiálta föl Tepelenti, s fölegyenesedve, kirántá kardját. – Azért,
2902 8 | földre feküdni.~– Azért adtuk föléje a kaftánt – súgá féltréfásan
2903 6 | önfeledten hajolt le hozzá, és fölemelé.~Mégiscsak nő volt, és megszánta
2904 6 | amidőn reszkető kezeimet fölemelém hozzájok, a mennyei nő és
2905 9 | mely a férfit mutatja, s fölemeli félkézzel a maga után hurcolt
2906 8 | tiszta lapra, mire az ismét fölemelkedék, s világosan, tisztán, érthető
2907 8 | írónád félegyenesre volt fölemelkedve, ahogy szokás azt a kézben
2908 6 | Esküszöm, hogy újra fölépítendem azokat”, felelék én, kezemet
2909 10 | elviszed azt Edrenéig, ott fölkeresed fiaimat, és ruháik szegélyét
2910 16 | magához térni; ellenségei fölkeresték azt az egyetlen nőt, akit
2911 13 | voltak lepetve e merész föllépés által.~A gyönyörű fönséges
2912 2 | az elmúlt éj borzalmaira.~Fölnyiták a csapóajtót, melyen a hullákat
2913 12 | volnának!~Egyszerre hozzáfogtak fölnyitásukhoz, s mily nagy volt bámulatuk,
2914 12 | volt bámulatuk, midőn a fölnyitott ládában nemcsak hogy penészes
2915 1 | ezek aztán, hol az építész fölösleges rést hagyott, azt szépen
2916 13 | meg, míg hatalmatok van fölöttem, mert ha énnekem lesz rajtatok
2917 2 | hegyes égerfa cölöpök, s fölöttük két öles víz. A bástyák
2918 9 | meg annak kedves arcán.~– Fölséges két gyermek! – kiálta föl
2919 6 | hetvenkilenc éves Ali még föltámadhat sírjából, s leemeli halott
2920 16 | rémképeket, kik a sírból föltámadnak, hogy üldözőjüket meglátogassák,
2921 14 | kívánta, hogy adja neki föltételeit írásban, s midőn Tepelenti
2922 6 | angyalainak helyök legyen őt fölültetni, midőn eljönnek tetteiről
2923 8 | veszedelmes léghajójába. Fölvéve karmazsinpiros öltönyét,
2924 10 | szavaidat nyitott ajakkal, fönndobogó szívvel hallgatandják, és
2925 2 | széttekintünk a tájon, klasszikus fönségben látjuk emelkedni az istenek
2926 13 | föllépés által.~A gyönyörű fönséges alak ellenállhatatlan hódító
2927 2 | alkonyórákban bűbájos alakok fördenek, s megőrülhet, amíg őket
2928 11 | keresztyének fegyverei által. Főerejük jobbára lovasságból állott,
2929 9 | járnának, pedig még csak föveget sem viselnek. A fiú arcán
2930 9 | Dervent aga volt, a szultán főfőhivatalnokainak egyike, s az igazhivők tisztelettel
2931 9 | hadd beszéljen. Thomár el foga mondani, hogy ő tud hírt
2932 1 | készpénzzel fizet, és semmit sem fogad el ingyen.~Azoknak, akik
2933 10 | megcsókolá a basa köntösét, s fogadá, hogy híven teljesíteni
2934 6 | látmányt.~– Arcra borulva fogadám a fényes tünemény szavait,
2935 6 | karddal kezemben, melyekre hét fogadás volt írva. – Ezen tüneményt
2936 6 | felelék én, kezemet szent fogadásra emelve. S íme, e szóra egy
2937 12 | szerzetesek voltak ezek, kiket fogadásuk a legirtózatosb nélkülözésre
2938 9 | s olcsóbban add a bőrét. Fogadd e csókot magad számára,
2939 9 | minden munkádat végezned; fogadj fel engem hajcsárnak, én
2940 11 | félelem, nem szeretet, mely őt fogadja. Kihez forduljon hát, midőn
2941 10 | hogy beszédedet hidegen fogadják, s nem lelkesülnek föl reá,
2942 9 | a szomszéd faluban majd fogadok én hajcsárt eleget; megosztom
2943 6 | esküvém, s a szent hölgynek fogadtam, hogy szabadon bocsátlak
2944 11 | védett elöl. Az idegen ifjúk fogaik közé szorítva széles kardjaikat,
2945 9 | őt feszíteni kebléről, s, fogait összeszorítva a fájdalom
2946 9 | fogvicsorítva rohant Thomárnak, s fogaival és körmeivel megkapta Thomár
2947 2 | az a tigris, mely szebb fogakat mutathasson az övéinél.
2948 6 | alagúton keresztül, s önkényt fogatták el magukat.~Úgy kell lenni.
2949 16 | húsz perc van tíz óra után, fogjad ez órát, s tartsd meg azt
2950 5 | őérte-e vagy a szultánért?~El fogják-e feledni neki azok a bajnokok,
2951 9 | nyögtök, mely alatt mi; fogjunk kezet hódítóink ellen, olvasszuk
2952 8 | mondá, hogy holtig szeretni foglak, hogy ölnélek tehát meg
2953 11 | nevelni, hogy az egykor méltán foglalhasson helyet Európa többi uralkodói
2954 10 | tojásra akadnak őreid, azt foglalják el, és hozzák eléd, mert
2955 4 | vele. – Ami ideje e két foglalkozásból fennmaradt, azt pedig arra
2956 4 | s ha azután, végezve e foglalkozást, valaki azt kérdezte volna
2957 13 | Átellenben a felséges párral foglalnak ők helyet, s a lassú andalgó
2958 9 | is lehet leányaikra, sőt, foglalót is vesznek fel nagyon kicsiny
2959 14 | Majd ha Arta vára el lesz foglalva, majd ha már a végső leheletet
2960 14 | éjszakai rohamban a szulióták foglya lett, seregeit széthajtották
2961 10 | visszatértek Janina alá foglyaikkal és győzelmi jeleikkel. Tepelenti,
2962 13 | csak elemébe hozta magas foglyának ez ellenállása. E dühvel
2963 2 | e leány reszket, ha nem fognád, összerogyna.~– A nagy elfogódás
2964 1 | elrántja az, mintha gyermekek fognának szilaj bikát.~Most az ősz
2965 6 | többi áttért, vagy el hagyta fogni magát.~Az ősz oroszlán megcsóválja
2966 6 | és piláfot az ujjongató fogolytömegnek, s együtt hagyá őket saját
2967 15 | jutott már, s két kézzel fogózkodott rajta. Alatta még harminc
2968 12 | hasítani erős karral, te pedig fogózzál öveinkbe, s velünk együtt
2969 8 | Kérlek téged, erős szellem, fogsz-e nekem is felelni?~A toll
2970 6 | dobból.~Azok rögtön munkához fogtak; hoztak füstölőt és szent
2971 13 | fogyasztani. Mi nem azért fogtunk fegyvert, hogy benneteket
2972 10 | nyomorult szipahik, kik egykor fogvacogva ejtették ki neveiket, most
2973 9 | De ám ekkor a medvebocs fogvicsorítva rohant Thomárnak, s fogaival
2974 13 | igazhivőknek egymást kölcsönösen fogyasztani. Mi nem azért fogtunk fegyvert,
2975 9 | levő távolság szemlátomást fogyni kezdett; a kalmár korbáccsal
2976 5 | megtelt a hold, kétszer fogyott el az ő hatalma.~Az első
2977 11 | nem veték magukat alá a főhadvezérnek, s nem kértek zsoldot senkitől.~
2978 18 | megnyíltak a szeráj kapui, s a főhivatalnokok és az ulemák kíséretében
2979 8 | szultántól, minthogy legott fojtassa meg a vakmerő hitetlent.~
2980 3(2) | voltak, az acherúzi tóba fojtatá.~
2981 5 | fiai háremhölgyeit a tóba fojtotta, egy megmenekült a sok közül,
2982 13 | Amennyit kívántok, fizesse a főkhaznadár. E harmadik Janina elfoglalását
2983 2 | maga rendezé, miket kell fokozatosan alkalmazni; a hüvelykszorítókat,
2984 15 | hidegvérűsége még magasabbra fokozott.~– Mivel az ágyúk a gyors
2985 13 | kalmárnak, a föld semmi foltja sem méltó e helyen kívül
2986 2 | mérget vettem be; látod e kék foltokat kezemen? Majd mindjárt arcomon
2987 13 | nem találtok gonoszabb foltot e helynél.~– Tüzet a szerájra! –
2988 6 | kardcsapásai alatt, a vér patakban foly Janina utcáin, s Ali basa,
2989 16 | Nyugodtan nézett végig élte folyamán, miből annyi borzalmas emlék
2990 3 | angyaltól, hogy minő bor folyik a tubafa gyökereiből, lángolóbb,
2991 4 | gyehennavárából föld alatt folyó vizeken keresztül szöktem
2992 13 | néphez beszéljen.~Míg a folyosókon végighaladt, szolgái, hivatalnokai
2993 3 | földszint, mind az emeleten, s e folyosóról még csak sejtelme sem volt
2994 10 | téve – lakoma, zene és tánc folyott Janina várában, s minden
2995 3 | olvad a hó. Minden patak folyóvá van dagadva, madárnál egyéb
2996 4 | hozták az ügyet, s nagy viták folytak afelett, vajon minő eljárást
2997 15 | rákiáltva Carettóra:~– Miért nem folytatjátok a tüzelést?~– Mert nem lehet –
2998 10 | mint a gyermek. A basa folytató utasításait.~– Mindenekfelett
2999 18 | tömegeket, s a minarék tetejéről folytonosan szóltak a lázadási tülkök,
3000 18 | kapuszi agát, a nagyvezért, a főmuftit és Nedzsib effendit! Ezt
3001 2 | játszani, kibontani azt hosszú fonadékaiból, s hosszú selyemerdejét
3002 10 | cselszövény, melynek egyik fonala Janinában, másik a szigetekben,
3003 8 | hivé, hogy tán egy pók köté fonalát a toll túlsó szárához, s
3004 9 | acél, amit derekad körül fonhatsz, úgy hajlik. Mernék fogadni,
3005 7 | kiálta rá Khamkó asszony; fonj szöszt, és tanuld az orsót
|