Fezejet

1 7 |      meg. Az az ember, aki nem szolga, de hozzánk tartozó családtag
2 13|    állt fenn közöttük az úr és szolga közötti viszony, még most
3 18|    párbeszéd támadt az úr és a szolga között.~– Mondja csak, uram,
4 24|    erdőn? Hisz ő nem vadász.~A szolga leül a feszület talapzatára,
5 24|   szemei elől. Az elé szalad a szolga.~Most előbukkan, ami elé
6 24|      annak az orcáját.~Az úr a szolga arcát!~Akkor aztán a szolga
7 24|    szolga arcát!~Akkor aztán a szolga megfordul, s visszafut az
8 24| köntösében.~– Mi hír, Péter?~A szolga alig bír szót kiejteni.~–