Fezejet

  1 14|             legyen ellátva. Sidonia grófnő pedig azon szerencsés nők
  2 14|           volt akkor, midőn Sidonia grófnő szép szemei lebilincselének.~
  3 14|           nem megennivaló!”~Sidonia grófnő különösen el volt ragadtatva
  4 14|          volt megrendülve a Sidonia grófnő házánál szerzett tapasztalatok
  5 14|     fenntartására van gond.~Sidonia grófnő gyakran a legőszintébben
  6 15|         felvilágosításaiból, hogy a grófnő felolvasó hölgye átköltözött
  7 15|         irányban fáradozott Sidonia grófnő Lyonel megszelídítésében.
  8 15|          tudósítá Lyonelt Lis Blanc grófnő a Szaharában. „Most már
  9 16|            megtudta, hogy Lis Blanc grófnő is ugyanoda van szállásolva
 10 16|        önnek mi véleménye van, De a grófnő? – szólítá meg az ifjabbat. –
 11 16|      viszonozhatom – mondá a fiatal grófnő –, miután az egész a bátyámé.~–
 12 16|       Lyonel nagykorúságáig Sidonia grófnő marad a teljhatalmú gyám,
 13 16|             be lesz táblázva. Médea grófnő megkapja az apai birtokát
 14 16|           közül az egyik utoléri. A grófnő diadalát lehűti a rettegés,
 15 16|        ajtón keresztül hallottam) a grófnő és a marquis, amint a beiktatás
 16 16|        perpatvar támadt közöttük. A grófnő szemére lobbantotta a marquis-nak,
 17 16|             fogom tenni!” – mondá a grófnő. – „Akkor jó lesz önnek
 18 16|            azon veszekedett az öreg grófnő a marquis-val, hogy az eredeti
 19 16|         vezetnivalója, mint az ifjú grófnő. Az meg csak ődöngött, a
 20 16|       szemet láttad volna, amit Dea grófnő mutatott erre a látványra!
 21 16|          azt a grófnővel. Úgyhogy a grófnő egész felkészülten jött
 22 16|          azon az alapon, hogy Médea grófnő atyai részről a magyarokkal
 23 16|           ahol a birtoka fekszik. A grófnő még emlékezett vissza a
 24 16|             változott azóta, hogy a grófnő utoljára látta. Most egy
 25 16|          száraz válasz, miszerint a grófnő nemigen reméli, hogy akár
 26 16|       kitüntetés érte, hogy Sidonia grófnő az ő karján vezetteté magát
 27 16|     megtartva. Az asztalfőn Sidonia grófnő, jobbról mellette Lándory,
 28 16|      Boisgoberry úr, amellett Médea grófnő, azon túl a colonel, Lándory
 29 16|          mely udvariasságot Sidonia grófnő azzal viszonzott, hogy ott
 30 16|           úgyhogy Alfréd most már a grófnő és Lándory közé jutott.~
 31 16|        többen nevettek, míg Sidonia grófnő kínai sárgateknőc legyezőjével
 32 16|          aztán Alfréd látta, hogy a grófnő eléggé meg van kínozva,
 33 16|       marquis ördögi kedvtelését, a grófnő kárhozati kínját, és azt
 34 16|          szüksége nem volt!~Sidonia grófnő asztalt bontatott, a mokkát
 35 16|        többeket odavonzott. Sidonia grófnő háborítatlan vonulhatott
 36 16|           Akkor aztán leült Sidonia grófnő egy kínai oldaltkaros székbe,
 37 16|            adta neki vissza?~– Nem, grófnő, én tudom, hogy a kormányférfiak
 38 16|   communard-ok dolga?~– Nem biz az, grófnő; causalis nexus van a kettő
 39 16|         Causalis nexus? – mormogá a grófnő. – De jó, hogy nem tudok
 40 16|             hogy mi az!)~– Akarja a grófnő, hogy beszéljek a communard-ok
 41 16|     érdekelhet ez engem?~– Akarja a grófnő, hogy beszéljek Raoul Ripaille-ról?~
 42 16|     beszéljek Raoul Ripaille-ról?~A grófnő bámulva nézett a télikert
 43 16|       erőltetve, Lándorytól.~– Az a grófnő mostohafiának az álneve.~–
 44 16|          Vége volt a tettetésnek. A grófnő ijedten dobta el a szájából
 45 16|            Bertalan széket húzott a grófnő mellé, s a szivart a szája
 46 16|         gróffal. Lehetetlen, hogy a grófnő szalonjában is meg ne fordult
 47 16|       második alakjának genezise.~A grófnő mohó sietséggel kérdezé:~–
 48 16|            hát hol van?~– Olvasta a grófnő Hugo Victor regényét: a „
 49 16|          Igen. Ott van.~– Lyonel!~A grófnő nem tudta magának megparancsolni,
 50 16|          Ripaille volt az ötödik.~A grófnő azt hitte, hogy a chartreuse
 51 16|     emberiségnek szolgálni?~Sidonia grófnő nem bírta eltitkolni a könnycseppet
 52 16|      Rettenetes álom ez! – rebegé a grófnő. A csodálatos émail sem
 53 16|         szólt ez az ováció: Sidonia grófnő felriadt rá.~– Nem nekünk
 54 16|               Nem nekünk tapsoltak, grófnő! – nyugtatá meg Lándory.
 55 16|      honneur elvesztésével.~Sidonia grófnő megkönnyebbülten lélegzett
 56 16|             teremajtó felé. Sidonia grófnő utánalebbent, s megragadta
 57 16|             és az egész családom.~– Grófnő! A hála mindig egy neme
 58 16|    beszélgetnek, mert amint Sidonia grófnő Lándoryval együtt előjött
 59 16|            tartá, s egyenesen Médea grófnő felé ment, hogy attól is
 60 16|           leveleit.~Ezt már Sidonia grófnő is hallhatta, s gyors előrelépéséből
 61 16|           férfi arcából, hogy még a grófnő meghívására sem fog itt
 62 16|        kezében tartani.~– Köszönöm, grófnő, itt maradok.~Ekkor aztán
 63 17|              Raoul Ripaille~Sidonia grófnő meghítta Lándoryt teára.
 64 17|             után kezdődik.~A teát a grófnő budoárjában szolgálták fel.
 65 17|           idegen úr – monda Sidonia grófnő – közbenjárt amellett, akit
 66 17|           mindent – biztatá Sidonia grófnő.~– Tudnak a grófnők uralkodni
 67 17| meglátogatásra.~– Csalódott volna a grófnő. Nincs ott semmi látnivaló,
 68 17|         hónapok óta – szólt Sidonia grófnő összeborzadva. (Hiába mondta,
 69 17|              Már meg volt kísértve, grófnő. Mindannyiszor egy petárda-felrobbantás
 70 17|            terv! – sziszegé Sidonia grófnő.~– Sőt anti-infernális –
 71 17|        zúzták a koponyáját.~Sidonia grófnő a selyemvánkosba takarta
 72 17|          kiálta fel élénken Sidonia grófnő.~– Ön? Grófnő! S gondolja
 73 17|       élénken Sidonia grófnő.~– Ön? Grófnő! S gondolja ön, hogy az
 74 17|             Hát én elhiszem, hogy a grófnő képes ilyen erős elhatározásra.
 75 17|          előre megmondhatom, hogy a grófnő sem fog ráismerni a mostohafiára
 76 17|       arcaikra pokolkővel. – Nem! A grófnő, aki nem ilyen alakban szerette
 77 17|       Mondjuk ötezret!~– Higgye el, grófnő, hogy kettő is elég. Nem
 78 17|          ott leszek – mondá Sidonia grófnő.~– Nem akarom lebeszélni
 79 17|           az anyja fülébe.~– Kérem, grófnő. Önnek meg kell szóról szóra
 80 17|        visszaült a helyére.~Sidonia grófnő hálateljesen nyújtá a kezét
 81 17|           szóval nyitott be Sidonia grófnő szobájába: „hagyjuk az ebédet
 82 17|             hagyjuk az ebédet most, grófnő; a »guinguette«-ben majd
 83 17|             Talán jégeső is lesz. A grófnő sárhoz öltözzék, mert a
 84 17|           rá visszahordani.~Sidonia grófnő úgy engedelmeskedett, mint
 85 17|             szél kicsavarta volna a grófnő kezéből az esernyőt, ha
 86 17|          szorítottak annyi helyet a grófnő számára, hogy leülhetett.
 87 17|            ez a lapin-ragu.~Sidonia grófnő most már bánta nagyon, hogy
 88 17|            nem állhatta ki tovább a grófnő.~– Gyerünk ki inkább az
 89 17|            szögletház volt Du Barry grófnő lakása, ahonnan a guillotine
 90 17|             csertől van? – mondta a grófnő.~A terem padlata lábnyi
 91 17|             tornaiskolákban.~– Nem, grófnő, a csernek kellemes szaga
 92 17|    lármájukat. Nem soká fog várni a grófnő.~– Óh, bizonyára Raoul Ripaille
 93 17|            Rippaille-t? – kérdezé a grófnő.~– Óh, igen sokszor láttam
 94 17|      Bizonyosan rá fogok ismerni.~A grófnő halkan súgá az őrnagynak.~–
 95 17|            Azon ne csodálkozzék ön, grófnő. A nagy veszteségek után,
 96 17|   rombolásuk irtózatos.~– Látja ön, grófnő – folytatá a gyermekkatona –,
 97 17| megakadályozza az elpukkanásukat.~A grófnő tagjai mégiscsak végtül
 98 17|     Ripaille-t meg ne öljék?~– Van, grófnő. A legnagyobb kímélettel
 99 17|        három ott fütyült el Sidonia grófnő feje fölött. Legalább az
100 17|          szakálla égett le.~Sidonia grófnő rémledezve fordult a fiatal
101 17|             Raoul Ripaille!~Sidonia grófnő nem bírta ezt hitébe fogadni.~
102 17|            annak a térdeit.~Sidonia grófnő közel volt az elájuláshoz
103 17|          fel megbotránkozva Sidonia grófnő.~– No, hát nem látja ön,
104 17|            a csók helye a számon.~A grófnő a könnyekig el volt keseredve.~–
105 17|      szigorúan ügyelni arra, hogy a grófnő miről beszél a fiával.~Sidonia
106 17|            beszél a fiával.~Sidonia grófnő fejbólintással jelzé, hogy
107 17|        további rendeleteit.~Sidonia grófnő nem volt kíváncsi megtudni,
108 18|             néptömeg között Sidonia grófnő és kísérője számára, egész
109 18|       fedezet mellett tovaosonni. A grófnő kívánatára ezt is felvették
110 18|           közülük éppen belépett. A grófnő komornyikja.~– Kéreti monsieur
111 18|        Kéreti monsieur Lándoryt Dea grófnő, szíveskedjék hozzá felfáradni.~
112 18|            a delíriumát.~– Jól van, grófnő. Kérem, kegyeskedjék a grófnő
113 18|       grófnő. Kérem, kegyeskedjék a grófnő szobájába vezetni.~Médea,
114 18|    kipárnázott ajtaja nyílt Sidonia grófnő hálószobájába.~Egy leernyőzött
115 18|         festésű spanyolfal. Sidonia grófnő az ágyfülke félrehúzott
116 18|         orvos, az óráját nézve.~Dea grófnő bemutatta a két urat egymásnak.~–
117 18|             professzor úr. Azokat a grófnő mind élő szemmel látta,
118 18|     mégiscsak írt valami receptet a grófnő számára. Azt Hermione vette
119 18|          után megint eljön.~Sidonia grófnő, amint Lándory a szobába
120 18|             s a tenyerét odatette a grófnő homlokára.~Sidonia arra
121 18|             semmi csodaerő! Hanem a grófnő elaludt, mert ki van fáradva,
122 18|         volna. Amiket az orvos és a grófnő környezői, mint delíriumban
123 18|      burkolózva. Lidy Carcasse. S a grófnő nagy háladatosságot fog
124 18|      Carcasse?~– Azt ne tudakolja a grófnő. Hanem adasson rá inget,
125 18|               Annak a betege most a grófnő. Majd reggelig kialussza.
126 18|  kerékvágásba hozzak. Tudni fogja a grófnő, hogy megholt nem atyjának
127 18|          nálunk.~– Még egy kérdést, grófnő. Elbeszélt a grófnő ön előtt
128 18|        kérdést, grófnő. Elbeszélt a grófnő ön előtt mindent, ami a
129 18| földbirtokot vásárolni Erdélyben, a grófnő atyai jószága mellett, s
130 18|           mondá Deának:~– Majd ha a grófnő egészen magához tér, szíveskedjék
131 18|        gyógyszerrel.~– Isten önnel, grófnő. Jó éjszakát.~– Jól teszi
132 18|             most már Párizsban lakó grófnő névaláírását az ottani közjegyzővel
133 18|         leány fel lett öltöztetve a grófnő szobaleányának a ruháiba,
134 18|            magához Médea. – Sidonia grófnő mellett ott maradt Hermione
135 18|           megcsípjen. No, nem igaz, grófnő?~– Nem tudom. Én sohasem
136 18|        kérdést ne intézzen hozzám a grófnő; mert arra, hogy őt el nem
137 18|         magát és ellenségeit.~Médea grófnő a kezeit dörzsölte fáztában.~
138 18|            No, hát nem volt igazam, grófnő?~– Igaza volt.~– Én előre
139 18|       közönyösen állt ott Lis Blanc grófnő mellett, midőn én szégyenemben,
140 18|       megállapítá Lis Blanc Sidonia grófnő gondnokságát mostohafia,
141 18|           rögtön aláírhatja Sidonia grófnő a Traumhold-per megszüntetésére
142 18|            akinek akarom. Lis Blanc grófnő elég fösvény volt (az angolok »
143 18|            ne bánja.”~Ez volt Médea grófnő szerelmi vallomása. – A
144 18|         tudunk semmit. Mezőhegyessy grófnő meg én – szólt Bertalan.~–
145 18|             nélkül.~– Rossz időben, grófnő. A köztársasági kormány
146 18|          családi kincsek eladására, grófnő?~– Teljhatalmat ád férjem
147 18|             egy ilyen nagy erdővel, grófnő, amiben nem terem más, mint
148 18|             azt nem engedi. Sidonia grófnő előtt a nemes jellem, a
149 18|          mesét mondani. Lehet Médea grófnő előtt valami Scilla kisasszonyról
150 18|          Bízza reám mind a kettőt a grófnő. És most hadd mondjam el
151 18|        voltak.~A belépésnél Sidonia grófnő szokott előkelő gráciával
152 18|             kezét Lándorynak; Médea grófnő egy csoport öreg úrral beszélt
153 18|            nélküli szépség.~Sidonia grófnő odalépett Bertalanhoz; s
154 18|      legmélyebb háláját kifejezni a grófnő iránt, hogy az ő kedvéért
155 18|         valaki van. Talán Lis Blanc grófnő? Az akarja a családjának
156 18|             puszta kötelesség volt, grófnő, amit mindenki irányában
157 18|      jogcímem nincs hozzá. Én Médea grófnő kezét kérem öntől.~Bertalan
158 18|            Bertalan állva beszélt a grófnő előtt, kezében tartva a
159 18|        kezében tartva a kalapját.~A grófnő inte neki, hogy üljön le
160 18|            szívét és lelkét. Ha Dea grófnő előtt ez értékkel bír, elfogadásával
161 18|  kezdődhetik a nászút.~– Nagyon jó, grófnő.~– És most beszéljünk a
162 18|       számára biztosítani. Amit ön, grófnő, a vagyoni ügyben határoz,
163 18| celebritásokhoz: „Lis Blanc Sidonia grófnő örömmel tudatja, hogy leánya,
164 18|          leánya, Mezőhegyessy Médea grófnő, Bernátfalvai és Csikvacsarcsi
165 18|     feldíszített lépcsőkön.~Sidonia grófnő a lépcsőházig kijött eléjük.
166 18|           utolsó tószt után Sidonia grófnő asztalt bontott: a nagy
167 18|        Lándory várt reájuk.~Sidonia grófnő szürke kasmír útiöltönyt
168 18|      Kezeiken svéd kesztyű.~Sidonia grófnő egy cassette-et hozott a
169 18|      embereknél!~A kelengye~Sidonia grófnő el volt készülve a következményekre.
170 18|             egyre nem volt készen a grófnő, ami valóban bekövetkezett.~
171 18|        ablaka le volt eresztve, s a grófnő láthatta Médea kitekintő
172 18|        valahol, azt hozta magával a grófnő elé.~– Hát ti miért nem
173 18|         jelenlétét. Egyenesen Médea grófnő elé libegett.~– A grófnő
174 18|            grófnő elé libegett.~– A grófnő a grófnőnek jó reggelt kívántat
175 18|              Már volt szerencsém. A grófnő nekem kezet csókolt a templomban,
176 18|     családjában láthatta a példát a grófnő. Hát a mostohatestvére,
177 18|       megérkeztek Lis Blanc Sidonia grófnő, Lis Blanc Lyonel gróf,
178 18|             volt feltűnő. Lis Blanc grófnő nagy szenvedéllyel vett
179 18|             lefelé jövővel.~Sidonia grófnő azon jött Hermione kisasszony
180 18|            Hát te honnan? – kérdé a grófnő.~– Pestről. Nem futtatok.
181 18|        Csöngetnek!~Hermione~Sidonia grófnő azért csak lejött a budapesti
182 18|             volt már engazsírozva a grófnő.~Hanem Alfrédnak minden
183 18|         grófnőt a lóversenytérig, a grófnő saját ekvipázsán, melyet
184 18|      contraire.~– Hát talán Sidonia grófnő iránt érez mélyebb vonzalmat?~–
185 18|             az én szerepem.~Sidonia grófnő visszajött a hintóhoz.~Már
186 18|          amibe ez került. Lis Blanc grófnő kívánsága volt, hogy ön
187 18|     megtudta a boldog változást Dea grófnő egészségében.~– Lyoneltől?~–
188 18|             Ön érteni fogja, hogy a grófnő maga nem jöhetett ide.~–
189 18|         Tehát neked bűntársad van a grófnő közelében? Péter!~– Hát
190 18|           hogy fel vagyok bérelve a grófnő által, hogy az ön körében
191 18|            Carcasse-t nem néz Médea grófnő riválisának. Legfeljebb
192 18|       normális életmódhoz.”~Sidonia grófnő nem küldött üdvözletet a
193 18|           hogy miért választották a grófnő egyetlen leánya számára
194 18|          birtokig, melyet Lis Blanc grófnő vásárolt Lyonel számára.
195 18|       kezdődő vadászatokon. Sidonia grófnő is itt van. Üdvözöllek.”~
196 18|          ugyanakkor, amikor Sidonia grófnő ősapja még tulipánhagymákat
197 18|             együtt!” S erre Sidonia grófnő összepakolja a bőröndjét,
198 18|             jöhet ide, amíg Sidonia grófnő itt lézeng. Erre való nekem
199 19|           És az asszonyság?~– Médea grófnő? Tudtával történik minden.~–
200 19|          hallott.~– És mindez Médea grófnő tudtával történik! – mondá
201 19|           vívhatott.~– Ott leszek a grófnő ajtaja előtt. Te ügyelj
202 22|            füstbe ment terv Sidonia grófnő tudtával lett koholva, bizonyos.
203 22|            hanem amellett Lis Blanc grófnő is teljesen be volt avatva
204 22|            ez vérre ment.~Lis Blanc grófnő az estély előtt egy nappal
205 22|    tagadhatta meg magától Lis Blanc grófnő. A fájáról akarta azt szedni;
206 22|             az embert valaha.~– Dea grófnő? – Ez volt a rövid kérdése
207 22|         igenis odafenn van.~Sidonia grófnő jól tudhatta itt a járást,
208 22|       szoktak kezet csókolni.~– Dea grófnő? – kérdezé Sidonia.~– Madame
209 22|            hálószobában nincs Médea grófnő.~– Az úr szobájában van –
210 22|    pirotechnikus! Meneküljön innen, grófnő! Még önt is megmérgezik! –
211 22|             tudta meg, hogy Sidonia grófnő itt járt. Nem akarta madame-ot
212 22|            levelet. Ezt meg Sidonia grófnő írta.~Ő átnyújtá azt a férjének,
213 22|      bérkocsival küldé őt Lis Blanc grófnő lakásáig, maga másfelé ment.
214 24|           után ismét eljött Sidonia grófnő Dorogmándra a leányához.~
215 24|         tudott mit mondani. Sidonia grófnő hamarább megtalálta a szavát.~–
216 24|             teljesen kiérdemeljem a grófnő becsületét, ismétlem a kérdést:
217 25|    hátrányban maradt. Ekkor végre a grófnő, nehogy ők nyeljék folyvást
218 25|           tudott más nyelven.~A két grófnő bement a kastélyba; azonban
219 25|             be neki, hogy Lis Blanc grófnő van itt a leányával.~Az
220 25|            volt felállítva.~Sidonia grófnő éles hallását nem kerülte
221 25|        Igenis, egy szép nő.~Sidonia grófnő egy lépést tett a spanyolfal
222 25|         versenyt. Kezdjünk hozzá. A grófnő elég szép arra, hogy győztes
223 25|       impertinens nyájaskodással.~– Grófnő. Én ugyan végtelenül büszke
224 25|           összeszedte magát Sidonia grófnő, s előkelő megvetéssel nézett
225 25|              Én „azon is” Lis Blanc grófnő maradok. (Erre kitört a
226 26|             A magas lelkű Lis Blanc grófnő meghozatta a papád végrendeletének
227 26|             mond.”~      ~Lis Blanc grófnő nemsokára egy tökéletes
228 26|          engemet? – kérdezé Sidonia grófnő, aki a puskalövéseket különösen
229 26|           mint tanúk; végre Sidonia grófnő. Ütöttek rá tömérdek pecsétet.
230 26|             üdvözlet hozzá.~Sidonia grófnő egészen el volt érzékenyülve
231 26|       átadta Sidoniának.~Eszerint a grófnő teljes elégtételt kapott
232 26|  legtitkosabb terveiket is!~Sidonia grófnő a dühtől és ijedtségtől
233 27|          grófnőt látta leszállni.~A grófnő tíz évet látszott vénülni
234 27|        paripa a kisbéri ménesből. A grófnő annyit vesztett a fogadásokon,
235 27|    eljárásáról. De L’Aisne Alfréd a grófnő beruházásaival szemben azzal
236 27|             eladására nem is volt a grófnő felhatalmazva. Ami a végrendeletben
237 27|           más ügyvédet választana a grófnő.~Kezdett vele a világ körben