Fezejet

  1 14|        nagyravágyást, becsérzetet.~Aki Sidonia grófné márványkedélyének
  2 14|             adóssággal legyen ellátva. Sidonia grófnő pedig azon szerencsés
  3 14|              tízéves volt akkor, midőn Sidonia grófnő szép szemei lebilincselének.~
  4 14|              emiatt észrevételt tettem Sidonia grófné előtt, ő azt a magyarázatot
  5 14|     következett egy séta a parkban. Én Sidonia grófnéval hátul; előttünk
  6 14|         fiacskám. Ez nem megennivaló!”~Sidonia grófnő különösen el volt
  7 14|          bizalmas közléssel leptem meg Sidonia grófnőt, miszerint az én
  8 14|               a „leányunk” iránt.~Erre Sidonia grófné nagyot sóhajtva mondá: –
  9 14|              alapja volt megrendülve a Sidonia grófnő házánál szerzett
 10 14|        kétséget sem hagyott fenn, hogy Sidonia Lyonelnek őrült szenvedélyét
 11 14|                fenntartására van gond.~Sidonia grófnő gyakran a legőszintébben
 12 14|               mi van benne? (Így szólt Sidonia.) Vér szerint csakugyan
 13 15|            Ugyanez irányban fáradozott Sidonia grófnő Lyonel megszelídítésében.
 14 15|              világ szemeiért” kibékült Sidonia grófnéval. De még ez sem
 15 16|           előre. Lyonel nagykorúságáig Sidonia grófnő marad a teljhatalmú
 16 16|               kétszázezer frankot hágy Sidonia grófnőnek, százhatvanezeret
 17 16|                fenevadnak a ketrecébe! Sidonia grófnőre nem volt semmi
 18 16|                a kitüntetés érte, hogy Sidonia grófnő az ő karján vezetteté
 19 16|                megtartva. Az asztalfőn Sidonia grófnő, jobbról mellette
 20 16|           érinteni; mely udvariasságot Sidonia grófnő azzal viszonzott,
 21 16|              elő az asztaltársaságnál.~Sidonia grófnőnek az arca még az
 22 16|        elmésségre többen nevettek, míg Sidonia grófnő kínai sárgateknőc
 23 16|              volt erre az allegóriára.~Sidonia grófnőnek nagyon tetszett.
 24 16| nagylelkűségnek.~A vendégsereg sietett Sidonia grófnőhöz, poharát az övéhez
 25 16|            hang is volt közötte. Talán Sidonia grófnőé?)~– Nem élhetek
 26 16|               is eltiltani az arcának: Sidonia, Médea és Bertalan; a többi
 27 16|             nagyobb szüksége nem volt!~Sidonia grófnő asztalt bontatott,
 28 16|                ez többeket odavonzott. Sidonia grófnő háborítatlan vonulhatott
 29 16|            fogorvos!~Akkor aztán leült Sidonia grófnő egy kínai oldaltkaros
 30 16|              veszedelmes erősségükből.~Sidonia grófnőnek egy verejtékcsepp
 31 16|                emberiségnek szolgálni?~Sidonia grófnő nem bírta eltitkolni
 32 16|          játékának szólt ez az ováció: Sidonia grófnő felriadt rá.~– Nem
 33 16|               d’honneur elvesztésével.~Sidonia grófnő megkönnyebbülten
 34 16|          lépést tett a teremajtó felé. Sidonia grófnő utánalebbent, s megragadta
 35 16|               beszélgetnek, mert amint Sidonia grófnő Lándoryval együtt
 36 16|      beszélgetést.~Lándory búcsút vett Sidonia grófnőtől, a kalapját a
 37 16|            felkavarodik. Alfréd odafut Sidonia grófnőhöz, azzal is abbahagyatja
 38 16|               kinek integet a marquis. Sidonia grófnőnek. – Csak azért
 39 16|         megírhatja a leveleit.~Ezt már Sidonia grófnő is hallhatta, s gyors
 40 17|                         Raoul Ripaille~Sidonia grófnő meghítta Lándoryt
 41 17|           Lándory belépett a budoárba, Sidonia eléje sietett, s kezet szorított
 42 17|                Ez az idegen úr – monda Sidonia grófnő – közbenjárt amellett,
 43 17|              megkegyelmezésről – szólt Sidonia.~– Az biztosítva van. De
 44 17|           Mondjon el mindent – biztatá Sidonia grófnő.~– Tudnak a grófnők
 45 17|           nincsenek idegeim – veté oda Sidonia. Bertalan körültekintgetett.
 46 17|            Bertalan körültekintgetett. Sidonia elérté a nyugtalankodást.~
 47 17|              olajfa hasábok pattogtak; Sidonia végignyúlt egy sezlonon;
 48 17|                már hónapok óta – szólt Sidonia grófnő összeborzadva. (Hiába
 49 17|                minő víz! – sóhajta föl Sidonia.~– Élelmiszerekkel is elláthatták
 50 17|              Acheroni terv! – sziszegé Sidonia grófnő.~– Sőt anti-infernális –
 51 17|               nem zúzták a koponyáját.~Sidonia grófnő a selyemvánkosba
 52 17|       ráismernék! – kiálta fel élénken Sidonia grófnő.~– Ön? Grófnő! S
 53 17|               én is ott leszek – mondá Sidonia grófnő.~– Nem akarom lebeszélni
 54 17|            megint visszaült a helyére.~Sidonia grófnő hálateljesen nyújtá
 55 17|              azzal a szóval nyitott be Sidonia grófnő szobájába: „hagyjuk
 56 17|                értek rá visszahordani.~Sidonia grófnő úgy engedelmeskedett,
 57 17|             Bertalan hajtott, mellette Sidonia az első ülésben, a háttal
 58 17|            Lándory lesegíté a kocsiból Sidonia grófnőt; rábízva kocsit,
 59 17|           szolgált és extra bordóival. Sidonia belekóstolt; de csak azért,
 60 17|           olyan, mint ez a lapin-ragu.~Sidonia grófnő most már bánta nagyon,
 61 17|             ezeké volt a népszerűség.)~Sidonia grófnőt közrefogták, s aztán
 62 17|            mind a három ott fütyült el Sidonia grófnő feje fölött. Legalább
 63 17|               meg a szakálla égett le.~Sidonia grófnő rémledezve fordult
 64 17|               Az ott a Raoul Ripaille!~Sidonia grófnő nem bírta ezt hitébe
 65 17|             ölelte át annak a térdeit.~Sidonia grófnő közel volt az elájuláshoz
 66 17|              kiáltá fel megbotránkozva Sidonia grófnő.~– No, hát nem látja
 67 17|          grófnő miről beszél a fiával.~Sidonia grófnő fejbólintással jelzé,
 68 17|        megkapja a további rendeleteit.~Sidonia grófnő nem volt kíváncsi
 69 18|               megtöltő néptömeg között Sidonia grófnő és kísérője számára,
 70 18|             elé megérkezett, már akkor Sidonia grófnőnek nem volt annyi
 71 18|               kipárnázott ajtaja nyílt Sidonia grófnő hálószobájába.~Egy
 72 18|              remek festésű spanyolfal. Sidonia grófnő az ágyfülke félrehúzott
 73 18|               éjfél után megint eljön.~Sidonia grófnő, amint Lándory a
 74 18|           odatette a grófnő homlokára.~Sidonia arra lehunyta szemeit, az
 75 18|          behívatta őt magához Médea. – Sidonia grófnő mellett ott maradt
 76 18|      törvényszék megállapítá Lis Blanc Sidonia grófnő gondnokságát mostohafia,
 77 18|               azután rögtön aláírhatja Sidonia grófnő a Traumhold-per megszüntetésére
 78 18|              tökéletes antitézise vagy Sidonia grófnőnek.~– Gondolod? Kitalálom
 79 18|            leginkább megbántottak, úgy Sidonia grófnőnek meg az a balvégzete,
 80 18|            Elvégezted már? Te itt most Sidonia grófnőről beszélsz! Hahaha!~–
 81 18|         kettőnk között lett elvégezve: Sidonia és énközöttem. Csak a kész
 82 18|        kisasszony természetesen átadta Sidonia grófnőnek, Sidonia pedig
 83 18|              átadta Sidonia grófnőnek, Sidonia pedig felolvasta azt Médea
 84 18|          foglalt.~– Maradj itt – mondá Sidonia a leányának, aki távozni
 85 18|             megtagadja a menedékjogot.~Sidonia bámulva nézett rá.~– Hát
 86 18|               kimondani – szólt halkan Sidonia –, mert annak a kedélyállapota
 87 18|         kedélyállapota azt nem engedi. Sidonia grófnő előtt a nemes jellem,
 88 18|       eclypsisben voltak.~A belépésnél Sidonia grófnő szokott előkelő gráciával
 89 18|                 szenv nélküli szépség.~Sidonia grófnő odalépett Bertalanhoz;
 90 18|                 hogy mi beszél abban. (Sidonia legkevésbé.)~De ha Lándory
 91 18|           órára volt Lándory hivatalos Sidonia grófnőhöz; sietett pontosan
 92 18|              tudjuk meghálálni – mondá Sidonia.~– Amit tettem, puszta kötelesség
 93 18|             holtig boldoggá fog tenni.~Sidonia a leányra nézett. Médea
 94 18|        észrevehető csókkal érinté azt.~Sidonia nyugodt hangon folytatá
 95 18|            celebritásokhoz: „Lis Blanc Sidonia grófnő örömmel tudatja,
 96 18|                feldíszített lépcsőkön.~Sidonia grófnő a lépcsőházig kijött
 97 18|     válogatottak. Az utolsó tószt után Sidonia grófnő asztalt bontott:
 98 18|              ahol Lándory várt reájuk.~Sidonia grófnő szürke kasmír útiöltönyt
 99 18|                 Kezeiken svéd kesztyű.~Sidonia grófnő egy cassette-et hozott
100 18|          gazdag embereknél!~A kelengye~Sidonia grófnő el volt készülve
101 18|           cselédség az előszobákban. – Sidonia nyugodtan játszott a kezében
102 18|           Ellenben arra is készen volt Sidonia, hogy Lándory nagyot nevet
103 18|         karjába akasztá; és ment vele.~Sidonia meg volt dermedve a bámulattól.
104 18|               Az ajtó bezárult utánuk.~Sidonia első dühében nem akarta
105 18|             ugyanazt az ablakból, amit Sidonia. Az még jobban el volt rémülve.~–
106 18|             megvehető. Eredj dolgodra.~Sidonia és Hermione elbutulva néztek
107 18|          elmondta a hallatlan eseményt Sidonia grófnőnek: az csakugyan
108 18|        keserűség várt a napok folyamán Sidonia grófnőre. Valami homályos
109 18|        királynő: megérkeztek Lis Blanc Sidonia grófnő, Lis Blanc Lyonel
110 18|                Bécsből lefelé jövővel.~Sidonia grófnő azon jött Hermione
111 18|                  Botrány! – kiálta fel Sidonia. – Az én leányom egy eretnek
112 18|            Adieu! Csöngetnek!~Hermione~Sidonia grófnő azért csak lejött
113 18|         mutatta magát. Elkísérte ugyan Sidonia grófnőt a lóversenytérig,
114 18|              Au contraire.~– Hát talán Sidonia grófnő iránt érez mélyebb
115 18|           teremtve, hogy megcsalassék. Sidonia grófnőt meg másfelől én
116 18|                tetszik az én szerepem.~Sidonia grófnő visszajött a hintóhoz.~
117 18|                előtt. Ki kell mentenem Sidonia grófnőt. A kelengye odavitele
118 18|               belőle.~Hermione megírta Sidonia grófnőnek, hogy Lándoryban
119 18|                a normális életmódhoz.”~Sidonia grófnő nem küldött üdvözletet
120 18|                Hermione arról tudósítá Sidonia grófnét, hogy Médea maga
121 18|             létrehozni.~Például az már Sidonia grófnőnek a fantáziája volt,
122 18|             teszi az a körülmény, hogy Sidonia grófné sokáig lakott ezen
123 18|       holnapután kezdődő vadászatokon. Sidonia grófnő is itt van. Üdvözöllek.”~
124 18|   bocsánatkérés volna a helyén, úgy az Sidonia tartozása volna. – Hanem
125 18|           királynál ugyanakkor, amikor Sidonia grófnő ősapja még tulipánhagymákat
126 18|           vendégeimmel együtt!” S erre Sidonia grófnő összepakolja a bőröndjét,
127 18|            eset semmi esetre sem, hogy Sidonia a ti meghívástokra idejöjjön.
128 18|            azonban nem jöhet ide, amíg Sidonia grófnő itt lézeng. Erre
129 19|               jönnek mindnyájan. Hanem Sidonia grófnőnek Kolozsvárra kell
130 22|                Hogy a füstbe ment terv Sidonia grófnő tudtával lett koholva,
131 22|        képviselője igenis odafenn van.~Sidonia grófnő jól tudhatta itt
132 22|                  Dea grófnő? – kérdezé Sidonia.~– Madame még nem kelt föl.~
133 22|               Madame még nem kelt föl.~Sidonia vállat vont. Azért bemehet
134 22|              hogy mit ejt ki a száján, Sidonia.~Erre aztán Lidy Carcasse
135 22|              Hát a „férje” szobájában.~Sidonia ajkai egyszerre elkékültek
136 22|                is rögtön utána mentek.~Sidonia lihegett a dühtől.~– Hát
137 22|              itten az éjjel? – kérdezé Sidonia, visszaparancsolva Lidyt
138 22|              belőle – vágott a szavába Sidonia. – Azt látom, hogy ön jó
139 22|           maradok egy óráig se tovább.~Sidonia aztán magával vitte a szegény
140 22|                Lidytől tudta meg, hogy Sidonia grófnő itt járt. Nem akarta
141 22|               szőtt-font cselszövényét Sidonia grófnőnek; megtoldva azt
142 22|            neki szóló levelet. Ezt meg Sidonia grófnő írta.~Ő átnyújtá
143 24|            látogatás után ismét eljött Sidonia grófnő Dorogmándra a leányához.~
144 24|        belépett Lándory.~Nem üdvözölte Sidonia grófnőt. – A feleségéhez
145 24|                nem tudott mit mondani. Sidonia grófnő hamarább megtalálta
146 24|             kastélyból, vagy Lis Blanc Sidonia grófnó? Rajtad függ az elhatározás.~–
147 25|            kiálta fel diadalmas arccal Sidonia. – Így szeret! Elhágy! S
148 25|                Médea nem egyezett bele Sidonia kívánságába. Ellene mondott
149 25|            között.~Ebéd után azt mondá Sidonia leányának.~– Öltözzél hát
150 25|             felvette a fekete ruháját.~Sidonia hintaja be volt fogva: a
151 25|                el azt a kocsit – mondá Sidonia a kocsisának. A gróf nő,
152 25|             társzekérnek, amikor aztán Sidonia hintaja határozott hátrányban
153 25|           szakállú, prémbekecses alak.~Sidonia kíváncsi volt megtudni tőle
154 25|           maradt az agancsos teremben.~Sidonia grófnőnek három szobán kellett
155 25|            spanyolfal volt felállítva.~Sidonia grófnő éles hallását nem
156 25|                   Igenis, egy szép nő.~Sidonia grófnő egy lépést tett a
157 25|               kisasszony! – kiálta fel Sidonia, s ökölre szorítva emelé
158 25|          keresztbókot (knixet) csinált Sidonia grófnőnek, egy senki más,
159 25|              komikummal határos dühvel Sidonia.~– Azt hitte, hogy te itt
160 25|                 Erre összeszedte magát Sidonia grófnő, s előkelő megvetéssel
161 26|              nagyon jól fog esni, mert Sidonia mama azt vette a fejébe,
162 26|               neki itt, ezen a helyen. Sidonia maman jelenlétében. Lehetővé
163 26|                hogy fogadtassék vissza Sidonia mama hajdani kegyeibe. Esedezik,
164 26|       gomblyukába egy margerita tűzve: Sidonia kedvenc virága, és mögötte
165 26|               itten engemet? – kérdezé Sidonia grófnő, aki a puskalövéseket
166 26|            jogcímmel terád ruházom át.~Sidonia meg volt hatva a fiúi kegyeletnek
167 26|            fiskális, mint tanúk; végre Sidonia grófnő. Ütöttek rá tömérdek
168 26|            letéve, az eredetit átadták Sidonia grófnőnek, akinek az arca
169 26|             maradának, akkor azt mondá Sidonia Lyonelnek.~Ez mind igen
170 26|               befejező üdvözlet hozzá.~Sidonia grófnő egészen el volt érzékenyülve
171 26|             mennyit írjak ide, maman?”~Sidonia meghőkölt.~– Elég lesz ötezer
172 26|             legtitkosabb terveiket is!~Sidonia grófnő a dühtől és ijedtségtől
173 27|            egymásnak a világon létüket Sidonia, Médea és Bertalan.~Pedig
174 27|                volna vissza a levelét.~Sidonia grófnőnek volt különben
175 27|               soha meg nem bocsátható. Sidonia rögtön elcsapta a kocsisát,
176 27|              kastély udvarára, melyből Sidonia grófnőt látta leszállni.~
177 27|                csak találok menedéket.~Sidonia egy üdvözlő szó nélkül hagyta
178 27|              akadt leveleknek felbontá Sidonia, s elkezdte a tartalmát
179 27|              én beszélek róla. Szegény Sidonia grófnőnek a birtokát Lyonel
180 27|        kifizetett összeget úgy adja át Sidonia grófnőnek, mint a „katolikus
181 27|            lett az fogadva, s most már Sidonia nyugton lehet; nem háborgatja
182 27|      összehozni. Fogadja köszönetemet.~Sidonia.”~– Te visszautasítottad