Fezejet
1 2 | eszük van, nem tapostatják le a sarkantyúkat a büfében,
2 2 | moszkvai törvényszék írhatná le; – ha az is tudná egészen.~
3 2 | összeesküvések rubrikája egyszerre le lett törülve a tábláról.
4 4 | kényszeríteném, hogy üljön le közénk „takart verseket”
5 4 | csempészet” bűnét olvasta le a saját fejére. Ez olyan
6 4 | kihúzott cédulát, azt olvasta le róla:~„Bosszúállás szerelemféltésből.”~
7 4 | teleszáj pátosszal olvasá le róla: „Betöréssel párosult
8 5 | pecséteket sem szaggatták le az ajtókról és ablakokról:
9 5 | bástyának, s úgy csúszva le rajta. Rendkívüli ereje
10 5 | Én csak azt jegyezhetem le, hogy a „vádlott nevet”.
11 6 | spanyolviaszké is.~És aztán még le kellett ülni vacsorálni –
12 6 | találok oda. Vetkőztess le; – azt hiszem, utoljára.
13 6 | hordanak; akik a kesztyűt le nem húzzák a kezükről a
14 6 | fogom magamat védeni.~– Hát le engedi magát mészároltatni?~–
15 6 | társulatnál nagy összeget tett le avégre, hogy ha a lánya
16 7 | pecsétek a comptoir-ajtóról le voltak szaggatva; a Wertheim-szekrények
17 7 | csak a cipőimet húztam le, s úgy dőltem le az ágyba.
18 7 | húztam le, s úgy dőltem le az ágyba. Nem telt el bele
19 7 | felismerendő utazót tartóztassák le.~– Sietek a vasúthoz! –
20 7 | mellett, nem foglalhatták le. Még van ott egy harmadik
21 7 | karjait összefonva nézett le az ülve beszélő leányra.
22 7 | hogy arra gondoljon. Üljön le, és hallgassa csendesen,
23 7 | hátra a fejét, és nem ült le.~– Hát jól van. Maradjon
24 7 | Beszéljünk nyugodtan. Üljön le szépen.~– Nem. Nem. Jól
25 7 | művésznő élő szobrokat rajzolna le? A vén István-torony is
26 7 | ott legkevesebbet vonnak le belőle. A perselyt tartsa
27 8 | beborítva, mintha hó nyomná le, s azokról üveggyöngyökből
28 8 | úti felöltőjét. – Üljön le ide a karszékbe.~Még azonkívül
29 9 | tegnap óta nem találnak! Le ne üssétek! – kiáltá a dorongos
30 9 | rendeletet, hogy vigyék le a hintóhoz a kisasszony
31 10| azok mind odatelepednek le a szomszéd szakaszba; bőröndjeikkel,
32 10| igaz magyar módra törte le, felkeresve őt a pusztai
33 11| s amint visszavonul, már le van törülve a fövenybe írt
34 12| többet vasrostély mögött élt le. Most már megszabadult.~
35 12| békó lesz is a két kezén, le fogja önt szúrni. Erre ön
36 13| boltozatnak a nyílása. Abba vitte le Monterosso a szekrényt,
37 13| amekkoráiiak a rendőri körözvényben le volt írva a Lis Blanc szekrény;
38 13| asztal minden drága étke. Le nem tudta fojtogatni a torkán,
39 14| szekéren maradt, az most már le nem mer onnan szállni, amíg
40 14| az utcára néző ablak jól le van-e függönyözve, azután
41 14| vagyonközösségről. „La proprieté c’est le vol!” Darwin-féle családfámról,
42 15| melyben a végbement esküvő le volt írva és rajzban megörökítve.
43 15| felfedezések iratát tenném le a hivatalos helyen. Ha holtakat
44 15| éppen most fegyverezték le Canrobert és Garibaldi átmenekült
45 16| hozott corpus delictit tegye le a prefectura asztalára.~
46 16| inte Péternek, hogy tegye le a szekrényt a rácsos asztalra.~
47 16| a hagyományozó nem tett le a skrupulusairól. Jónak
48 16| nyeregben ülhetek, nem maradok le róla.~– Akkor szerezz ma
49 16| történik, ami a prefektúránál le van téve, jutalmul az elrabolt
50 16| otthona, s sejtve azt, hogy az le fog hullani a fáról: mindenik
51 16| egyszerre sorszámra gyalulja le a fejeiket! – kegyetlenkedék
52 16| ezúttal csak mondjon le ön arról, hogy a hernyókra
53 16| nyakáig ért. Én nyírattam le a szegedi börtönben.~– Emlékezem
54 16| egy felhőszakadás zúdul le Párizsra, akkor annak a
55 16| felszólítani, hogy üljön le velem egy parti sakkra.~–
56 17| van egy mély kút fúrva, le egész a sziklák alatti agyagrétegig.~
57 17| keresztül-kasul szurkálva, le nem teríték. – Hasonló esetet
58 17| életveszély nélkül fegyverezzék le. – De az a nehéz kérdés,
59 17| tabouret-ról, s olyan zugba ült le, ahová nem világít a kandalló
60 17| embernek dolgot adott, amíg le tudták a földre teperni
61 17| haja meg a szakálla égett le.~Sidonia grófnő rémledezve
62 17| szerteszét. A fél bajusza le van pörkölve, öltözete bő
63 17| kalikó blúz, mely a vállain le van hasogatva, s a veres
64 17| elhajítja maga elé. Az egyiket le a földre, a másikat fel
65 17| némbernek: egy perc alatt le volt tépve róla minden öltöny;
66 17| visszahelyeztettünk örökünkbe.~– Le a birtokkal! Le minden úrral!
67 17| örökünkbe.~– Le a birtokkal! Le minden úrral! Bőrét a tímárnak,
68 18| teljes holdvilág sütött le a nagy világvárosra. S erre
69 18| nem volt annyi ereje, hogy le tudjon szállani az ülésből;
70 18| megholt nem atyjának a vagyona le van foglalva a Lis Blanc
71 18| hogy tintával ne öntsd le porzó helyett az írást.
72 18| Mindennel, madame, egész le a fénymázas skatulyáig.~–
73 18| hoz magával, s az egyiket le a kövezetre, másikat a boltozatra
74 18| hanem némber! Tépjétek le róla az egyenruhát!” És
75 18| Köszönöm. No, hát ülj le, és gyújts rá.~– Ebéd előtt
76 18| vagyok prűd.~– No, hát ülj le ide mellém, s kínálj meg
77 18| és csipkeárusoknál folyt le.~Egyébiránt egészen összeillő
78 18| majd lehúzza.~Hát hiszen le is húzta, s engedte a leggyönyörűbb
79 18| hidegen, elpirulatlanul nézett le rám azokkal a gazellaszemeivel;
80 18| fejembe megy, melegem van. Le kellett vetnem a kabátomat. –
81 18| bájaira. Kértem, hogy vesse le ő is azt a fránya nagy hímzett
82 18| öntudatlanul, egyszer csak le találtam rántani azt a kis
83 18| képzelmével írtam volna le egy Poppaea nászéjét, vagy
84 18| Fekete-piros rózsa a gomblyukba. „Le deuil de l’Alsace.” – Így
85 18| önmagát izgatja.~– Monsieur le prince de Shamyl – mondá
86 18| entrechats? C’est pour battre le chat!~– Irgalom, kegyelem!
87 18| mert mikor játszom, korán le kell feküdnöm, s éjszakára
88 18| nekem, amiért a szememet le kellett volna sütnöm.~–
89 18| Máskor nem nyelhetett itt le senki egy piskótát sem ennél
90 18| hajtincseket, s a válláról le hagyta csúszni a lángvörös
91 18| ablakon: akkor aztán „ki le a pincébe! ki fel a kéménybe!”,
92 18| hajnalban sem. A szép leány le nem szakadt a nyakamból.
93 18| azt hiszi, hogy mindjárt le fog róla esni; pedig csak
94 18| keresztüllőtt kalapot hordta le a fejemről, a másik a dolmányomat
95 18| hozott be Lándoryhoz Péter: „Le Harpe, könyvkiadó.”~A régi,
96 18| grófnő inte neki, hogy üljön le a mellette levő karszékbe.
97 18| Reggelig mulattak.~Reggel pedig le sem fekhetett Péter, mert
98 18| Lándory nyugodtan tette le az asztalra a kezébe adott
99 18| nem akarta elhinni, hogy le van győzve. Megszorítá a
100 18| szobaleánynak. A kocsi ablaka le volt eresztve, s a grófnő
101 18| Péternek kiáltott.~– Hordasd le a málháinkat, és hozass
102 18| jelleméről, körülményeiről. Jól le volt írva.~Tudós, aki egy
103 18| mikor hazamegy, kefélje le magáról azt a lisztet, ami
104 18| pirospozsgás alak, aki előbb ugrik le a kocsiból, s aztán kezét
105 18| örökségéről nem mondott le.) Most már ideje lett volna,
106 18| kinyitásával a fészeknek le kellett hullani a falról.
107 18| kertészlábtóval, azt mondá neki: „tedd le; visszamehetsz!” – Aztán
108 18| elmondá neki, hogy ő most le fogja venni szép óvatosan
109 18| vékony sodronnyal, hogy le ne hullhasson, amíg a sár
110 18| a kocsiból nem szállhat le, a lába fáj. Isiász vagy
111 18| akadályozta a grófnőt, hogy ő maga le ne szálljon a gyepre. Kaucsuk-köpenye,
112 18| szépsége által.~– Fényképeztesd le a kicsikét, s aztán küldd
113 18| Bertalan karöltve kísérte le a sógorát az udvarra.~–
114 19| szerepeiket. Lándorynak le kell velük ülni tarokkozni.
115 19| aztán még egyet szakított le a fáról.~A másodikat már
116 19| adhasson neki; s nemes lelkével le fogja őt fegyverezni. Megszabadítja
117 19| felhívta a veszélyt, hát küzdje le azt egyedül.~ ~A délesti
118 20| titkos csigalépcsőn át ment le Hermione-hoz. Soká nem időzött
119 20| olyan napokon, amikor pihen, le lehet a fenekére menni.~
120 20| éjszak jéghegyei közé s le a vulkán fenekére. Ha meg
121 20| tapogatózva lehetett csak haladni le a földszinti folyosóig.
122 20| három istenasszony száll is le ide, s engem választ Párisának.~
123 20| fogjon be. A Lidy hozza le a köpenyemet a szobából.~
124 20| a szobából.~Azzal rohant le a lépcsőkön, ki a kertbe.
125 22| gyönyörűségről azonban nem mondott le, hogy rég előkészített tervének
126 23| Alfréd a háta mögött ült le, s odasúgott a fülébe. –
127 24| Médea a kolozsvári lapból. Le volt abban írva az egész
128 24| biztosítsam, kezedbe teszem le azt az ötszázezer frankot,
129 25| bénult kedéllyel rogyott le egy karszékbe.~Éppen egy
130 25| gyönyörűek. Büszkén leplezheti le bájait. Óh, azért a fátyolt
131 25| tompa hangon.~– Madame! Én le vagyok fegyverezve. Ön maradt
132 25| táncolnak együtt, vagy mi? Ül le szépen? S rakja vissza a
133 26| bocsánata jeléül jöjjön le még egyszer Albisorára.
134 27| felmetszeni, mert ugyancsak le volt kötözve és pecsételve.~
135 27| Péterrel; amíg csak a hó le nem esett.~Egy este, mikor
|