Fezejet

  1 3 |          rabnak szemrehányólag:~– Hát önnek harmadszor is ide kellett
  2 4 |            Narrenabendről.~– Tehát mi önnek a keresetmódja?~– Verseket
  3 4 |               van az urna fenekén. Ez önnek szól.~– Eszerint nincs mit
  4 4 |             ellophatná? Mire volna az önnek jó?~– Arra, hogy kegyednek
  5 4 |            Nekem is van albumom, mint önnek; csakhogy abba mind az van
  6 5 |                Hát most én mondom meg önnek, hogy ki az a signore Monterosso.
  7 5 |          Egész határozottan mondhatom önnek, hogy ahol magyar hazafinak,
  8 5 |         emigránsnak a neve fordul elő önnek az okirataiban, az mind
  9 5 |               imposztorral lett volna önnek dolga! Azonban a gubancot
 10 5 |             alaposságáról, megmutatom önnek a jegyzeteimet. S a nálam
 11 5 |             az én terhemre esik. – Én önnek hálával tartozom, uram,
 12 5 |       értékpapírokkal együtt elküldte önnek.~– De ez nem igaz. Ha elküldte
 13 7 |     Különvonatot rendelek.~– Kár lesz önnek magát fárasztania és költségbe
 14 7 | Következményei el nem fordíthatók. De önnek azért nincs oka pirulni
 15 7 |             vennők azt az összeget?~– Önnek igazán kapóra jön ez a kérdés.
 16 7 |               nem fogom oda rajzolni. Önnek a nevét mondtam ki. A jeles
 17 7 |         mutassam meg azt a polizze-ot önnek, s hagyjam itten. Íme, átadom.~
 18 7 |             oda vezet.~– Én megtiltom önnek ezt a gondolatot! – szólt
 19 7 |      gondolatot is a halálra. Hát van önnek hatalma énelőttem becsukni
 20 7 |           állva! Csak egy szót mondok önnek. „Még most” egyetlen „bűn”
 21 7 |               Még most az a tett, ami önnek az atyját egy más életbe
 22 7 |             jutni a zokogástól.~– Hát önnek „is” van hite emberi becsületességben? –
 23 7 |               nem köszönné meg senki. Önnek tanulni azoktól a nagy mesterektől,
 24 7 |         térjünk át a dolog prózájára. Önnek természetesen pénze nincs?~–
 25 7 |            kezembe kerülve, azt, mint önnek magántulajdonát, a saját
 26 7 |          teszek.~– Eszerint lesz most önnek háromszázhuszonnyolc forintja.
 27 7 |          egyedül utazáshoz hozzá kell önnek szokni. Önt nem fogja megsérteni
 28 7 |             számítás szerint alig fog önnek tovább tartani, mint az
 29 7 |           esztendő végeig. Addig kell önnek valamit szerezni.~– Képzeletem
 30 7 |             valami jámbor poétát, aki önnek szöveget ír hozzá, s aztán
 31 8 |             szerződést adott át, amit önnek alá kell írni: ha elfogadja.~–
 32 8 |       hangulatot.~– Hát most elmondom önnek, hogy miért nem ajánlom
 33 8 |           emleget. És mind valamennyi önnek az adressét kéri tőlem.~–
 34 8 |     bizonyosan (azt aláhúzva) megírta önnek tartózkodása helyét: tessék
 35 8 |           amit jónak látok. Én vagyok önnek a zsarnoka.~– De szabad
 36 8 |                Majd én diktálni fogom önnek.~– Akkor át kell mennünk
 37 8 |          szükséges. Most már nem kell önnek a megélhetés miatt aggódnia.
 38 8 |         halkan:~– És még valamit kell önnek átadnom, Godiva kisasszony.
 39 9 |           kíváncsiskodék Godiva –, ha önnek a nénje csak annyit tud
 40 9 |              kimenni.~– Jól van. Lesz önnek egy kis atelier-je, ahol
 41 9 |      kivételes lény, Godiva; – ezt én önnek a legelső találkozásunk
 42 9 |              kíváncsisággal.~– Az nem önnek való mese. Nem mondtam el
 43 9 |              gyászszertartás meglesz. Önnek a kastélya meg fog telni
 44 9 |                 Ami pedig önt illeti, önnek van címe az én házamnál:
 45 9 |               Ezt én elvégzem: leszek önnek titkára – egy napig; csak
 46 9 |              az eszmejárását is tudom önnek követni. Ön azt gondolja:
 47 9 |              Lássa ön, hogy kitalálom önnek a gondolatját – monda diadalmasan
 48 9 |          beszélgetésünk alatt mondtam önnek. „Minden embernek a szívében
 49 11|               temető. Képzelje ön, ha önnek éjjel-nappal egyik sírdombról
 50 11|               kúrát, amin én átestem, önnek fel nem ajánlhatom, mert
 51 11|             aki igazán szeret?)~– No, önnek akkor most pokolbeli nagy
 52 11|            bennük. Én azt tanácsolnám önnek, hogy hátulról kezdje az
 53 12|              kiszabadulási tervekkel. Önnek lesz alkalma még ez órában
 54 12|              ugyan nagyon jól ismerem önnek a személyes bátorságát a
 55 12|               Úgy van.~– Ez nem igaz. Önnek nem lehetett azt az embert
 56 12|            azt az embert megölni, aki önnek gyermekkorától fogva jóltevője
 57 12|             fogva jóltevője volt, aki önnek apját, anyját tartotta holtukig.
 58 12|         csábít.~– Én pedig azt mondom önnek, hogy ön nem keverte a mérget
 59 12|         legelső állomáson elfogják, s önnek a gyilkossági és rablási
 60 12|               vállára téve a kezét. – Önnek az egész elvállalt bűne
 61 12|               vagyok. Ha zsivány kell önnek, akivel kísérletet akar
 62 12|      börtönajtón kilépünk, azt mondom önnek: „Kalthahn Péter! Erre van
 63 12|         választani, melyik égalj lesz önnek jobb”. Hanem ön arra fog
 64 12|              bizonyítványt is mutatok önnek. Olvassa el ezt a legutolsó
 65 12|               Hát még valamit mutatok önnek, Péter. Itt van a jegyzékkönyvecském,
 66 13|            Megígértem.~– Akkor mondok önnek valamit. Monterosso nemcsak
 67 13|             azt, uram, megbocsátották önnek a gazemberek, hogy őket
 68 13|              a hírlapokba kerülni? Ha önnek a kezében lesz a kincs: (
 69 13|            kerubfő.~– Hát mit mondtam önnek Hahn úr? – kiálta fel Lándory
 70 14|       jegyezve, hogy tűzbe dobandó.~– Önnek szól az az írás?~– Nem nekem.
 71 14|      olvasatlanul, én holnap el fogom önnek mondani az egész naplónak
 72 14|             Még valami mást is mondok önnek – folytatá Péter. – Ön nem
 73 14|         civilizált világot áthálózza. Önnek valódi kötelessége minden
 74 14|               Hisz csak nem veheti el önnek a leányát? Azért, hogy vér
 75 14|         Madame! Én ezennel kijelentem önnek, hogy ha ön az én Lyonel
 76 16|                re a kastélyban.~– Hát önnek mi véleménye van, De a grófnő? –
 77 16|          szekrény tartalmát. Ki adott önnek erre jogot?~– Tetszik tudni:
 78 16|              grófnő. – „Akkor jó lesz önnek sietni a vásárral, mert
 79 16|               a miniszter megmutatta „önnek” az ítéletet?~– Sőt kegyes
 80 16|            minden tagját.~– Említette önnek a miniszter Raoul Ripaille
 81 16|           megragadta a kezét.~– Uram. Önnek nehéz valamit mondani. Olyan
 82 16|             Olyan nagy a hála, amivel önnek tartozunk: én és az egész
 83 16|               az. Még egy szót mondok önnek. Ha L’Aisne Alfréd megtudja
 84 16|             az ön közbenjárásának: az önnek halálos ellensége lesz.~–
 85 16|          félmilliót nem hagyományozta önnek, és így az ügyvédje nem
 86 16|          barátocskám. Majd én segítek önnek purizálni! Purizálni! Kártyaasztal
 87 16|      másolatban rendelkezésére álland önnek.~– Fölöttébb lekötelezve
 88 16|          voltam itt az úr. Az egészen önnek való hely. Ott megírhatja
 89 17|                S gondolja ön, hogy az önnek való concert philharmonique
 90 17|              fülébe.~– Kérem, grófnő. Önnek meg kell szóról szóra mondani,
 91 17|          kifejezni. Nézze ön: itt van önnek az anyja.~S azzal karon
 92 18|                falusiasan! Érte fogok önnek menni kocsival; várjon rám
 93 18|    találmányom a műszó. Megmagyarázom önnek a dolgot. Van egy hatalmas
 94 18|            többé az ifjú úrra. Tessék önnek addig azalatt megtekinteni
 95 18|            állt a kapu alatt.~– Éppen önnek a házából jövök – mondá
 96 18|           hatalmas protektora, akivel önnek lehetetlen szembeszállani:
 97 18|             állt vele bátran szóba.~– Önnek a neve „Lidy Carcasse”.~
 98 18|          Mondja ön meg, mi dolga volt önnek Raoul Ripaille-jal? Beszélhet
 99 18|          Diantre! Hát annyi apja volt önnek?~– Őt! Cinque! Fünfe! (Még
100 18|               a szenzál-díjat, amiért önnek egy ötödrész papát idehoztam.~–
101 18|               a gondolatolvasás súgta önnek.~– Hát lehet énnekem most
102 18|      felébresztené.~– De ha megmondom önnek a régi szeretőjének és az
103 18|              kopott emberke azt mondá önnek, hogy „jól játszott”.~–
104 18|                  Sohasem tudtam, hogy önnek az apját Terpsychorénak,
105 18|              kérni.~– Hát ha lehettem önnek egyszer egy negyedrész apja,
106 18|              Nagyon is igazi volt ön. Önnek a szíve a Léthe vizébe van
107 18|            íratni. Őszintén megvallom önnek a szándékomat. Én ezt az
108 18|            azon kezdé, amiért jött.~– Önnek egy becses munkája van,
109 18|              olvasmány is. Én ajánlok önnek szerzői díjul ötszázezer
110 18|         hárommillió frank. S aztán ez önnek egypár esztendei munkát
111 18|            egészen becsületére válik. önnek. Hanem én most még egy szószólót
112 18|                akinek arcképe ott van önnek az íróasztalán: Traumhold
113 18|             Ezt a homályt kötelessége önnek eloszlatni. Ezt követeli
114 18|              ha csakugyan úgy tetszik önnek, beleszúrhatja azt a klauzulát
115 18|           Lándory búcsút vegyen.~– Mi önnek olyan sokkal tartozunk,
116 18|          Talán három nap is elég lesz önnek, hogy az ügyeit rendezze
117 18|               azt az ajánlatot teszem önnek, hogy e kétséges jövedelmű
118 18|                szólt hozzá Lándory. – Önnek van vőlegénye?~– Igen, monsieur!~–
119 18|              fölösleges. Ő az egyiket önnek ajándékozza. Ön becsületes
120 18|             Ez nagyon derék. Én tehát önnek tartozom az életemmel és
121 18|               vagyok.~– Hát megmondom önnek. Én addig járok-kelek az
122 18|              ugyanazt a három kérdést önnek, amire kegyed tőlem választ
123 18|                 Veheti is. Mert ha az önnek a célja, amit előttem elmondott,
124 18|               hogy Deát meglátogatta. Önnek a jelenléte őrá nézve valóságos
125 18|      monterossói furfang. Elmondhatom önnek. Ha az ember egy levelet
126 22|               a grófnőt haza.~– Adott önnek valami utasítást?~– Mára
127 25|      szerepemben akar föllépni. Pedig önnek van szép szerepköre, madame.
128 25|               más férfihoz beszéljen. Önnek van egy kedves kis gyermeke.
129 25|          tiltja meg? Senki. Én nem! – Önnek éppen annyi joga van Páris
130 25|          Scilla. – Hát ki engedte meg önnek, hogy a kötőlékből kivegye
131 26|        legújabban megtudtam önről, az önnek az alakját egyszerre a láthatáron
132 26|            hogy Lis Blanc Lyonel gróf önnek adósa maradt: én, hogy az