1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4200
Fezejet
501 6 | kezébe kerülnék is, még az sem ijesztene vissza. Mi
502 6 | ijesztene vissza. Mi ez az én rossz szürke fejem? Mit
503 6 | szürke fejem? Mit érnek ezek az én ostoba csontjaim, ha
504 6 | csontjaim, ha én ezeknek az árán megválthatom az én
505 6 | ezeknek az árán megválthatom az én drága jó kisasszonyomnak
506 6 | Nem, nem fogadhatom el ezt az áldozatot! Nem mehetek az
507 6 | az áldozatot! Nem mehetek az Isten elé azzal a teherrel
508 6 | Hogy én mit teszek ezután? Az az én gondom. Egy óra múlva
509 6 | én mit teszek ezután? Az az én gondom. Egy óra múlva
510 6 | vagyok. Istennek ajánlom!~Az ajtóban még egyszer megállt
511 6 | s úgy becsapta maga után az ajtót, hogy arra minden
512 7 | elmúlt.~Lándory felugrott az ágyból. Bosszús volt magára.~–
513 7 | elaludni?~– Esős idő van, s az ablaktáblák be voltak téve.~–
514 7 | Péter majd bejön, s kinyitja az ablaktáblákat.~Stauner maga
515 7 | nagy cseppekben kopogott az ablaküvegeken.~– Csak húzza
516 7 | azokért bejönni; mert a Péter az éjjel megölte a gazdáját,
517 7 | módszer volt, valakinek az álmot kiverni a szeméből.~–
518 7 | mondanák: „Látod? Téged az meglep; engemet nem”.~–
519 7 | nem”.~– De hát bizonyos az? – kérdezé Lándory, öltönydarabjait
520 7 | Hogy a bankár halva fekszik az ágyában, arról meggyőződhetik
521 7 | szemeivel. Kopogást hallok az előszobában; bizonyosan
522 7 | hálószobájába.~Ott feküdt az ágyon a halott, az egyik
523 7 | feküdt az ágyon a halott, az egyik megmerevült karját
524 7 | ráismerni a tegnapi arcra.~Az ágya előtti tigrisbőrön
525 7 | foltot hagyott a szőrmén.~Az orvos megállapította, hogy
526 7 | miként lett végrehajtva. – Az inas szobájában megtalálták
527 7 | bélyegzett üveg ki volt véve, s az asztalon eldobva, egy kifacsart
528 7 | egyszerű chiffonière, annak az ajtaja erőszakosan volt
529 7 | hogy abban szokott állni az öreg hivatalnok útiköntöse,
530 7 | valami küldetésben. Ezek az öltönydarabok mind hiányzottak.
531 7 | rátaláltak a szekrény alá dugva az inas-livrée-re, mit Péter
532 7 | t, ahogy máskor. Odakinn az utcán rögtön kifeszítette
533 7 | utcán rögtön kifeszítette az esernyőjét, az öregúr szavajárásával
534 7 | kifeszítette az esernyőjét, az öregúr szavajárásával mormogva „
535 7 | koszrogó léptekkel, ahogy az öregúr szokott.~Ekkor Lándoryt
536 7 | vált el öntől Traumhold úr az éjjel megejtett vizsgálat
537 7 | Ellenkezőleg. Jól tudhatta, hogy az ő ügyét a haláleset csak
538 7 | becsülete hozzá volt kötve az életéhez.~(Most az egyszer
539 7 | kötve az életéhez.~(Most az egyszer ő is tévedet!)~Most
540 7 | elő a tapasztalatait.~– Én az éjjel vacsora után, amint
541 7 | húztam le, s úgy dőltem le az ágyba. Nem telt el bele
542 7 | cipő nélkül odalopóztam az étterem ajtajáig. Hallgatóztam.
543 7 | Oda nem mehettem, mert az ebédlő ajtaja be volt zárva.
544 7 | volt zárva. A bankárnak és az inasának a szavaira ismertem.
545 7 | s arra léptek közeledtek az ajtó felé. Én visszavonultam
546 7 | Mennyi időköz lehetett az ajtónyílás hangja és a hördülés
547 7 | feszült, válságos helyzetben az időszámítás csalhat. Azt
548 7 | észleltem ettől fogva, mert az órámat odatettem magam elé.
549 7 | Háromnegyed négyre hallottam, hogy az előszoba ajtajában csendesen
550 7 | Beletelt húsz perc, hogy ezt az ajtót felnyitották. Addig
551 7 | felnyitották. Addig várt az ember. Kitaláltam az okát.
552 7 | várt az ember. Kitaláltam az okát. A távolból hallatszott
553 7 | nyitása és a kapué. Akkor az ablakhoz siettem megnézni,
554 7 | megy ki. Nem láttam meg az alakját, mert már az esernyőt
555 7 | meg az alakját, mert már az esernyőt kifeszítve lépett
556 7 | esernyőt kifeszítve lépett ki az utcára. Csámpás léptekkel
557 7 | kezében egy bőröndöt vitt. Az utcának mind a két szegletén
558 7 | felállítva egy detektívem, azzal az utasítással, hogy aki csak
559 7 | utasítással, hogy aki csak az éjjel a Traumhold-palotából
560 7 | küldjön ide a palotába. Az omnibusz kétszer állt meg
561 7 | omnibusz kétszer állt meg az utcában. Hét órakor az emberemtől
562 7 | meg az utcában. Hét órakor az emberemtől megkaptam az
563 7 | az emberemtől megkaptam az első tudósítást, a kísért
564 7 | felnyitását. – Rögtön jelt adtam az ablakból a második detektívnek,
565 7 | el akarja magát fogatni”.~Az elfogott inast is a nagy
566 7 | titkolnivalója nem volt.~Az ítéletkimondás azután már
567 7 | Lándory azalatt, míg a bíróság az óriási vizsgálati adathalmazzal
568 7 | azokat a kalauzokat, akik az ál-Monterossót a Vág vidékét
569 7 | pihent meg? Hol rajzolt az albumába? Hol tartott falatozást?
570 7 | táskát hordott magával?~Az az ember nagyon óvatos volt.
571 7 | táskát hordott magával?~Az az ember nagyon óvatos volt.
572 7 | sohasem hagyott el. Éjszakára az ajtaját egy sajátszerű furfangos
573 7 | zárral reteszelte el, aminőt az orosz utazók hordanak magukkal,
574 7 | valaki kincseket rejtett el, az egész vármegye népe mind
575 7 | lefolyásáról, mely most már az adminisztratív közegek intézkedése
576 7 | midőn Budapestre visszatért. Az újabban érkezett hivatalos
577 7 | talányban keresse ennek az indokát?~Godiva nagyon jól
578 7 | nagyon jól tudhatja, hogy az egész szerencsétlenségnek,
579 7 | Lándory megjelenése volt az okozója. Mért választja
580 7 | bizonyosnak hitte, hogy az fog eljönni őhozzá.~A magyarországi
581 7 | magyarországi törvények szerint az árvagyámságot mindenki tartozik
582 7 | tartozik elfogadni, akit az árva gyámjául kíván. Ez
583 7 | Lándory rögtön válaszolt az árvatörvényszéknek, hogy
584 7 | csengetésre maga ment ki az ajtót kinyitni. Egyszer
585 7 | Egyszer azután csakugyan az állt előtte, akire várt.
586 7 | leány ezt a fátyolt felveté az arcáról.~Mennyire el volt
587 7 | változva! Ugyanaz a kép, ami az első találkozásnál, csakhogy
588 7 | átvilágítva.~El volt róla lopva az örök nevetés. Mintha csak
589 7 | Ugyan miért jött?~Talán azt az ígéretet beváltani, hogy
590 7 | ígéretet beváltani, hogy az elrabolt nevetési kincset
591 7 | Uram! Gazember volt-e az én apám?~Lándory visszadöbbent
592 7 | legjobban tudja, gazember volt-e az én apám?~– Nem!~Lándory
593 7 | alig hallhatóan. Lándorynak az ajkán volt már a vigasz, „
594 7 | Elhallgatott vele.~– Beszéljünk az ön dolgáról – mondá, leülve
595 7 | karszékbe Godivával szemben.~– Az, hogy az atyám meghalt –
596 7 | Godivával szemben.~– Az, hogy az atyám meghalt – rebegé a
597 7 | nézve. De még rettenetesebb az a gondolat, hogy az öreg,
598 7 | rettenetesebb az a gondolat, hogy az öreg, hűséges cselédje ölte
599 7 | hűséges cselédje ölte meg. Az az ember, aki nem szolga,
600 7 | hűséges cselédje ölte meg. Az az ember, aki nem szolga, de
601 7 | mintaképe, olyan, mint azok az ezeregyéjszakai mesebeli
602 7 | arra vannak teremtve, hogy az uraiknak szolgáljanak, s
603 7 | mindig csak jót tegyenek, az az ember, aki engem úgy
604 7 | mindig csak jót tegyenek, az az ember, aki engem úgy szeretett –
605 7 | kutya, hogy ez megölhesse az ő jóltevőjét! Miért? Hogy
606 7 | Ez a gondolat megőrjít. Az öreg Péter tett engem árvaleánnyá!~–
607 7 | árvaleánnyá!~– Beszéljünk az ön dolgáról, Godiva kisasszony!
608 7 | hallottam már életemben.~– Az enyimet nem fogja ön hallani.
609 7 | tárgyra, amin kezdtem. Ha az apám nem volt bűnös, nem
610 7 | cinkostárs, miért kellene az a meggyalázó eljárás?~–
611 7 | Még egy kérdést! Fedezi-e az atyámnak a vagyona azt a
612 7 | vagyona azt a kárt, amit az ő jóhiszeműsége okozott?~–
613 7 | nincs.~– S nem lehetne ezt az ügyet befejezni – például
614 7 | észjárását.~– Hol vennők azt az összeget?~– Önnek igazán
615 7 | akkor felocsúdott, s hallám az ajtón át, mikor a cselédnek
616 7 | mikor a cselédnek kiadta az utasítást: „Ne eresszétek
617 7 | egész a kriptaajtóig. Azt az egy „birtokunkat”, ahol
618 7 | harmadik hely is. Elhagyott az egész világ. – De nem jól
619 7 | emberem mégis maradt: – az ön tilinkósa, Stauner úr.
620 7 | volt olyan gondoskodó, hogy az én számomra nyitva hagyatott
621 7 | magántulajdonomat képezi; annak az értékesítéséből tudtam kifizetni
622 7 | amiről azt mondá, hogy ez az atyám pénzszekrényében találtatva,
623 7 | Ott a képeik. A majmot? Az elefántot? Vagy a tigrist? –
624 7 | itten. Íme, átadom.~Godiva az oldalán függő kis bőrtárcából
625 7 | között van választásom. Az egyik: sztornírozni az egész
626 7 | Az egyik: sztornírozni az egész biztosítást. Stauner
627 7 | Ami ezután következik, az a magamé. – Én tehát választhatok
628 7 | választhatok két dolog között. – Az egyik: felvenni a váltságdíj
629 7 | majd gondoskodik másról – az, aki a mezők (és a boulevard-ok)
630 7 | karjait összefonva nézett le az ülve beszélő leányra. Talán
631 7 | biztosítási kötvény szerint az egész kétszázezer ezüstforintnyi
632 7 | hamarább meghalok. S ebben az esetben az összeg az én
633 7 | meghalok. S ebben az esetben az összeg az én természetes
634 7 | ebben az esetben az összeg az én természetes örökösömre
635 7 | természetes örökösömre száll át. Az én természetes örökösöm
636 7 | én természetes örökösöm az atyám csődtömege. – Fedezi
637 7 | csődtömege. – Fedezi ez az összeg azt a követelést,
638 7 | összeg azt a követelést, ami az atyám becsületét eltakarja?~
639 7 | szavainak forró lehelete annak az arcát égeté.~– Mire gondol
640 7 | biztosítási kötvényből, hogy az egész összeg elvész, ha
641 7 | Hát akkor minek volt az a kérdés?~– Hm. – Különös
642 7 | Hm. – Különös dolog! – Az én koromban levő leányoknál
643 7 | leányoknál olyan könnyen megy az. Nem kell azért a negyedik
644 7 | bűn” vádja sem terheli az ön atyjának a lelkét odafenn,
645 7 | atyjának a lelkét odafenn, az ő örök bírája előtt.~– Tudom.~–
646 7 | becsületes úton gyűlt, s az is árvák és özvegyek örökét
647 7 | akarja letörülni a homályt az apja nevéről, amit még eddig
648 7 | megigéző szemeibe.~– Még most az a tett, ami önnek az atyját
649 7 | most az a tett, ami önnek az atyját egy más életbe vezette
650 7 | hogy Traumhold bankárt az inasa gyilkolta meg.~A leány
651 7 | Sírni megtanította már ez az ember.~Nagy nehezen tudott
652 7 | a végtelen szeretet volt az oka, hogy ez a rémtett megtörtént.~–
653 7 | Hát ön azt hiszi, hogy az az ember, aki önmagát e
654 7 | Hát ön azt hiszi, hogy az az ember, aki önmagát e rémtettel
655 7 | nem kérdeznek ki. És ebben az erőszakolt komolyságban
656 7 | könnyeken keresztül megjelent – az első mosoly!~– Parancsoljon
657 7 | nagy jólétet, bosszantja az örök hízelkedés. Vágyik
658 7 | mért nem sírsz hát? Hát az most mind előtte áll. Hajdani
659 7 | aki a falról eltávolítja. Az ön tehetsége önálló, független
660 7 | független démoni tulajdon: az emberi indulatok, szenvedélyek,
661 7 | szomorú hangzása fog lenni. Az albumában ezzel a névvel
662 7 | Ott vannak jó barátaim az akadémiai tanárok között.
663 7 | fejbólintás azoknál már az elismerés netovábbja. sohasem
664 7 | fogja ön találni a lengyelt az orosszal, a franciát a némettel,
665 7 | okat is fog ön rajzolni. Ez az első hallásra összeborzongatja,
666 7 | rajzolni, annak ismerni kell az embert. Ezt itthon nők nem
667 7 | vaskályhán megsütöttek, de aztán az az aranyos jókedv hozzá!
668 7 | megsütöttek, de aztán az az aranyos jókedv hozzá! Belsazar
669 7 | mosolyforma ismét derengett az arcán.~– No, erre legtöbb
670 7 | pár sikerült rajz kerül ki az ön keze alól, annak a számára
671 7 | Nos, hát elfogadja ön az én tervemet?~Godiva sietett
672 7 | természetesen pénze nincs?~– Amit az öltönyeim eladásából bevettem,
673 7 | egy évszám „1848”.~– Ez az én születésem éve. A perselyt
674 7 | otthagyja, azt is ottrekeszti az osztrák rendőrség. Így azonban
675 7 | osztrák rendőrség. Így azonban az én kezembe kerülve, azt,
676 7 | mondott perselykét.~– Igen. Ez az. Jól ismerem – mondá Godiva.~–
677 7 | könnycsepp hullott a szeméből az aranyakra.~Utolsó vagyona
678 7 | aranyakra.~Utolsó vagyona volt az! Megannyi emlék. Vigasság
679 7 | keressen valamit.~– A koronának az ára most tizenhat és fél
680 7 | Itt váltsa ön be; mert az szokatlan pénzfaj: Münchenben
681 7 | Huszonnyolcba fog kerülni az utazás Münchenig. Az egyedül
682 7 | kerülni az utazás Münchenig. Az egyedül utazáshoz hozzá
683 7 | még háromszáz forintja.~– Az nekem igen soká fog tartani.~–
684 7 | modelleket is kell fizetnie. Az a háromszáz forint a legfeszesebb
685 7 | önnek tovább tartani, mint az esztendő végeig. Addig kell
686 7 | kisgyermekeket rajzolni?~– Az kedvenc mulatságom.~– No,
687 7 | fel Lándory arcára, hogy az könnyen kiolvashatta e tekintetből
688 7 | gondolatát.~„Te magad fogsz lenni az a poéta, te magad fogsz
689 7 | poéta, te magad fogsz lenni az a kiadó!”~– Jól van. Megrajzolom.~–
690 7 | szót mondott Bertalannak az elválás pillanatában, két
691 7 | kezét.~– Védelmezze ön meg az apám becsületét!~
692 8 | öröm, kedves meglepetés éri az embert az életben; de azzal
693 8 | meglepetés éri az embert az életben; de azzal az áldott
694 8 | embert az életben; de azzal az áldott izgalommal egy sem
695 8 | hosszú utat tennie hazulról az atelier-ig. Festői célból
696 8 | pokrócokkal kellett betakarni, s az ablak rámáját ruggyanta
697 8 | lehet pihenni a munka után. Az ember csak akkor tudja meg,
698 8 | legolcsóbb kocsmából hordatta az ételt; este csak teázott.
699 8 | koldus leves”. Nagyon jó az!~Karácsony estére valami
700 8 | leánya, a kis Rieke, aki az ő rajzaihoz pozírozni szokott,
701 8 | karácsonyfát is csinált: az is eredeti gondolat volt.
702 8 | érdeklik a cukorangyalkák és az ezüstfonálon csüggő datolyák.
703 8 | Viaszgyertyácskák helyett az egyetlen petróleumlámpa
704 8 | vet arra világosságot, de az is festői ötlettel – hótakarta
705 8 | látott. Elkezdve a másodikon (az elsőre nem emlékezett),
706 8 | jóságos anyai arc szorítá az övét magához. Még most is
707 8 | is emlékezik arra, hogy az ő arca hideg volt, az anyjáé
708 8 | hogy az ő arca hideg volt, az anyjáé pedig forró.~És a
709 8 | arany remontoir óra is volt az egyik ágon, amelyiknek a
710 8 | volt felírva. Hogy sírt az örömtől az öreg fickó, mikor
711 8 | felírva. Hogy sírt az örömtől az öreg fickó, mikor azt átadták
712 8 | terjengett. Aztán szétnyílt az étterem szárnyajtaja:~„Madame
713 8 | kályhához, kinyitva annak az ajtaját, s a parázsnál elkezdte
714 8 | A házmester bebocsátotta az idegen urat.~Godiva majd
715 8 | felszökve térdeiről, s aztán az első gondja az volt, hogy
716 8 | s aztán az első gondja az volt, hogy egy félig kész
717 8 | vonatot. Itt tudtam meg, hogy az este kilenckor érkezők csak
718 8 | aztán a karácsony!~– No, az nagyon szép öntől, hogy
719 8 | Godiva, lesegítve Bertalanról az úti felöltőjét. – Üljön
720 8 | volt két szék a szobában. Az egyik a művész, a másik
721 8 | elfogadja.~– Ha elfogadom-e?~– Az első kiadásért ád ötszáz
722 8 | szemeivel olvashatá Godiva, hogy az egy valóságos komoly egyezség,
723 8 | szokott kalamárisuk lenni.~– Az önhöz írott leveleimből
724 8 | hálókamrámban áll.~– Hát halasszuk az írást a vacsora utánra.
725 8 | poharáról a túlömlő habot.~– Az első kiadásnak a tiszteletdíját
726 8 | most azt gondolja, hogy az egész kiadói szerződés csak
727 8 | csak egy kegyes mese, s az az ötszáz forint tisztességes
728 8 | csak egy kegyes mese, s az az ötszáz forint tisztességes
729 8 | tárcáját, s kivette belőle az ötszáz forintot.~– A szerződésben
730 8 | mondá Lándory, s ekkor meg az oldalzsebéből húzott ki
731 8 | oldalzsebéből húzott ki valamit. Az egy szépen bekötött füzet
732 8 | hogy a teafőzőt a kezéből az ablak hídjára dobta, s ezáltal
733 8 | hídjára dobta, s ezáltal az égő spiritusz elől a keblére
734 8 | zavarban volt, és elpirulva: az a mysteriosus kis könyv
735 8 | olifant papíron; a képek az Angerer-féle cinkográfiával,
736 8 | elégedve.~Tehát mégis igaz. Ez az ember nem csal. Még jótettképpen
737 8 | fődolog.~Nem bírta elrejteni az örömét. Mi a hadvezérek
738 8 | troféumok láttára ehhez az elégtételhez képest?~– Hát
739 8 | azután végig kellett lapozni az egész munkácskát, s egyenkint
740 8 | azonban nem válaszolhattam az ön meghatalmazása nélkül.
741 8 | Bertalan ismét leolvasta az arcáról azt a gyanakvó sejtelmet.~–
742 8 | okom nem volna továbbra is az „ehrlicher Makler” szerepét
743 8 | mint a képeskönyv?~– Ez az úr jól mondja.~Godiva tehát
744 8 | falatozás közben beszélt, az ismét csak fokozta a derült
745 8 | hogy miért nem ajánlom én az egyenes összeköttetést a
746 8 | könyvet megkapta tőlem, az ajánlatával. Mondta, hogy
747 8 | vállalatot tudna. Ő ismeri az ön „albumait”. Ha azokból
748 8 | számítanak. Egyébként is az albumok nincsenek az én
749 8 | is az albumok nincsenek az én kezem közt. Ez azonban
750 8 | ennyibe. A bécsi lapok, melyek az ön „Kis emberei”-ről mind
751 8 | oldalról a nagy „tintamarre”. – Az ön hajdani tisztelői holtra
752 8 | És mind valamennyi önnek az adressét kéri tőlem.~– Felelt
753 8 | levelet, amelynek a címén az ön keze írását megismerték.
754 8 | volt nevetés, olyan volt az, mint mikor nyáron a hófehér
755 8 | malícia, jóleső keserűség volt az arcán. Az is elmúlt rögtön.
756 8 | keserűség volt az arcán. Az is elmúlt rögtön. Valami
757 8 | Lándory azt is olvasta az arcból.~(– Ez mind szép,
758 8 | szép, ez mind jó, de hát az, amit elválásunkkor, utolsó
759 8 | Utoljára Godiva felállt az asztaltól, az útibőröndjéhez
760 8 | Godiva felállt az asztaltól, az útibőröndjéhez ment: (az
761 8 | az útibőröndjéhez ment: (az volt a szekrény) kikeresett
762 8 | csapni maga után azokat az ajtókat, amik odavezetnek,
763 8 | mit beszéltek neki azok az angyalkák?)~– Most azonban
764 8 | kezdeni.~– Nem is olyan könnyű az, mint verseket írni. Majd
765 8 | kis kamrába; ott vannak az írószereim.~Azzal gyertyát
766 8 | hálószobába.~Akkora volt az csak éppen, hogy egy nyoszolya
767 8 | kis asztal, azon voltak az írószerek és egy kitárt
768 8 | kitárt könyv. Aki írni akart az asztalon, annak az ágyat
769 8 | akart az asztalon, annak az ágyat kellett pamlagul használni.~
770 8 | bedugni.~– Micsoda könyv volt az? – kérdé Bertalan. – Az
771 8 | az? – kérdé Bertalan. – Az én olvasmányom. Egy regény.~–
772 8 | Hát előttem akar hazudni? Az egy nyelvtan volt.~– Ejnye,
773 8 | nyelvtan. Oroszul tanulok.~– Az sem igaz. Az egy magyar
774 8 | tanulok.~– Az sem igaz. Az egy magyar nyelvtan. Godiva
775 8 | Van egy áldott jó nővérem; az igen szívesen fogja önt
776 8 | mit írjak?~Godiva leült az ágy szélére.~Bertalan lediktálta
777 8 | szépen a jó tanácsot; de az mind hideg szó és hideg
778 8 | hideg arc volt.~Visszatértek az atelier-be.~Bertalan megnézte
779 8 | atelier-be.~Bertalan megnézte az óráját. Fél tizenkettőre
780 8 | átellenben éppen a torony. Annak az órájáról mindig meghallom:
781 8 | mindig meghallom: mennyi az idő.~Így beszélnek a művészek,
782 8 | beszélnek a művészek, akinek az órája – német szón van.
783 8 | kezdett.~– Mit csinálna ön még az indóházban? – szólt Godiva. –
784 8 | aztán megkondult a harang az átelleni toronyban.~Itt
785 8 | átelleni toronyban.~Itt az éjféli misének a készülője!~–
786 8 | készülője!~– No, most már itt az ideje, hogy a vasúthoz visszatérjek –
787 8 | Godiva kisasszony. Itt van az atyjának az ügyében hozott
788 8 | kisasszony. Itt van az atyjának az ügyében hozott ítélete a
789 8 | szerint Traumhold bankár az ellene emelt bűnvádi kereset
790 8 | odarohant Lándoryhoz, megfogta az egyik kezével a szakállát,
791 8 | püfölni.~– Mit csináltál az én jó kisasszonyomnak! Te „
792 8 | nevetett. Megennivaló volt az a kis poronty, aki a maga
793 8 | Riekét, s elkezdett vele az asztal körül cepperlpolkát
794 8 | Oda akarom tenni ezt az ítéletet, egy immortelle-koszorúba
795 8 | immortelle-koszorúba kötve, az apám sírjára.~– Már én megtettem
796 8 | kezet csókolni nem lehet! – Az annak kevés!~– Már most
797 8 | ön is tegyen meg valamit az én kedvemért, Godiva – szólt
798 8 | No, de jó, hogy van Isten az égben, és van háziúr az
799 8 | az égben, és van háziúr az emeleten. Reggel korán megkapta
800 8 | felmondást a háziúrtól. Az erényes férfiú nem tűrheti,
801 8 | éjszaka „orgiákat” rendez az atelier-jében.~
802 9 | tevékeny üzleti szellem; az uralkodók között egyetértés.
803 9 | fekete pontok” sem látszanak az ég alján. S az általános
804 9 | látszanak az ég alján. S az általános boldogságban fürdött
805 9 | fürdött Magyarország is. Adott az Isten bő termést és külföldi
806 9 | összeesküvő, sem futóbetyár az országban, ha volt: elhallgatott.~
807 9 | gazdaságát vezetni. Korán reggel az aratóknál, egész nap a cséplőgépnél,
808 9 | akaró hosszú napon, mikor az elkésett vonatra várt Lándory
809 9 | elkésett vonatra várt Lándory az állomáson, az érkeztét ígérő
810 9 | várt Lándory az állomáson, az érkeztét ígérő gabonaüzér
811 9 | maradok sokáig. Nagyon sokáig. Az egész iskolai szünidő alatt:
812 9 | alatt: egész a szüretig.~– Az nagyon jó lesz.~– Megtanulok
813 9 | nagyon jó lesz.~– Megtanulok az ön nénje mellett gazdasszonykodni.~–
814 9 | nyelvtanhoz. Ő meg németül tanul az ön kedvéért.~– Hát az ön
815 9 | tanul az ön kedvéért.~– Hát az ön nővére nem tud németül?
816 9 | franciául?~– Nem tud biz az semmi más nyelven, csak
817 9 | nyelven, csak magyarul.~– Hát az hogy lehet? Ön hét nyelven
818 9 | nyelven beszél.~– Mert én az egész világot beutaztam.~–
819 9 | beutaztam.~– És a nővére?~– Az meg nem volt soha a falunk
820 9 | Aztán – folytatá Lándory – az meg a legkedvesebb mulatság,
821 9 | valami félreeső szobában.~Az óhajtás igen természetes
822 9 | Traumhold bankár leánya” nem az a cím, amit emlegetni szabad
823 9 | ruhánál. Mind a kettő fekete. Az egyik hétköznapi, a másik
824 9 | a másik ünneplő. De ezen az utóbbin is van egy terra
825 9 | vendégek vannak.~S ehhez az ismételt mondáshoz olyan
826 9 | futott át Lándory arcán.~Az út bekanyarult a jegenyesorral
827 9 | szilárd, ősi építmény volt az, vastag falakkal, kicsiny
828 9 | lépcső verandáján várta már az érkező kocsit Sarolta néni. (
829 9 | Godivát, már tudta, hogy ki az. Eléje futott, átölelte,
830 9 | átölelte, megcsókolta: az viszont őt; aztán Godiva
831 9 | Soha, senki.~– Hogy lehet az?~– Mint ahogy a hóhér házába
832 9 | felejti el, hogy évekig voltam az az ember, akinek az a kivételes
833 9 | el, hogy évekig voltam az az ember, akinek az a kivételes
834 9 | voltam az az ember, akinek az a kivételes hatalom volt
835 9 | küszöbét kerülni?~– Ön nem oka az én atyám halálának! – vágott
836 9 | magam előtt megjelenni, mint az öné. Árva leányokat, fiatal
837 9 | mondja: „Te nem vagy oka az én balsorsomnak: Nézd! Idehoztam
838 9 | Mindazok között, akiket az én rettenetes kezem megölt,
839 9 | Traumhold arca egyedül az, aki megdöbbent, mikor felidézem.~–
840 9 | Godiva, aki azt hitte, hogy az csak trópusi hasonlat.~–
841 9 | Meghalt.~– Hogy történt az? – kérdé Godiva természetes
842 9 | természetes kíváncsisággal.~– Az nem önnek való mese. Nem
843 9 | kegyetlenebb módja is van az emberölésnek. Van egy régi
844 9 | magában.~– Ki a csalhatatlan az emberek között? – fakadt
845 9 | tusára kelt a gyilkosokkal, az apját védelmezve, s beleharapott
846 9 | védelmezve, s beleharapott az egyiknek a karjába. Másnap
847 9 | A leány felismerte benne az éjszakai gyilkost. A karján
848 9 | néhány nap előtt előáll az igazi gyilkos, akit a lelkiismerete
849 9 | hagyott nyugodni, s bevallja az egész gyilkosságot, minden
850 9 | gyilkosságot, minden részleteivel. Az elítélt teljesen ártatlan
851 9 | Akik hasztalan kiáltottak az Istenre és a magas egekre!
852 9 | Istenre és a magas egekre! Én, az ember, hidegvérrel vertem
853 9 | hogy éjszaka felugorjam az ágyamból: egy rablóbandát
854 9 | ember összejön egymással, az egyik feldicséri a másiknak
855 9 | egyik feldicséri a másiknak az érdemét, a másik cserébe
856 9 | érdemét, a másik cserébe az egyikét. Senki sem mond
857 9 | asszony, sem a jó barát, sem az instans, sem a protektor.
858 9 | önmagát elpusztítaná. Ez az olaj a „hazudás”. Ha az
859 9 | az olaj a „hazudás”. Ha az emberek a hazudáshoz nem
860 9 | soha el nem csendesülne. Az áldott hazugság a béke életföltétele.
861 9 | megfosztva. Úgy megszoktam az emberek szavai mögött az
862 9 | az emberek szavai mögött az eltakart gondolatot olvasni,
863 9 | hogy nem tudom élvezni az emberi társaságot. A találgatás
864 9 | Hja! Azt nem számítom az emberi lények közé. Az egy
865 9 | számítom az emberi lények közé. Az egy angyal! Hanem azért
866 9 | egy angyal! Hanem azért az is megcsal, az is mindig
867 9 | Hanem azért az is megcsal, az is mindig hazudik.~– Mit
868 9 | meg Bertalan szemében.~– Az Isten őrizzen meg attól
869 9 | soha. Csak azt kell mondani az átutazónak, hogy az ott
870 9 | mondani az átutazónak, hogy az ott Lándory kastélya! A
871 9 | senkinek.~– Egy ilyen hely az én eszményem – suttogá Godiva;
872 9 | hisz Bertalan úgyis olvas az arcokban, jobb kimondani
873 9 | emlékezteti Godivát a „múltra”.) Az előtt volt felterítve az
874 9 | Az előtt volt felterítve az asztal, kalotaszegi szövöttessel.
875 9 | mulatságát találta abban, hogy az egyik fától a másikig vándorló
876 9 | igyekezve rögtön kettő-három az égből hullott zsákmányt!~–
877 9 | kérdezé Godiva elbámulva.~– Az vagyok én ott, az a bogár –
878 9 | elbámulva.~– Az vagyok én ott, az a bogár – monda Bertalan,
879 9 | szeszélyes cikornyáit.~– Az a hernyó, melyet a futrinka
880 9 | a kérge alá, onnan körül az egész kéreg alatt, utoljára
881 9 | egész kéreg alatt, utoljára az élőfa beléig: mire az elszárad.
882 9 | utoljára az élőfa beléig: mire az elszárad. Ez a szárnyas
883 9 | azt elnézni, hogy les rá. Az ártó hernyót elárulja az
884 9 | Az ártó hernyót elárulja az a veres fa-ízék, amit a
885 9 | szájkapcsával, s elővonszolja az odújából; akkor aztán hanyatt
886 9 | a futrinkát nem zavarta az ő jelenlétűk a maga hivatásában.
887 9 | hivatásában. Féljenek a lepkék az emberektől!~A porond árnyékban
888 9 | és ingujjban nemigen volt az etikettnek megfelelő jelenség.~
889 9 | jelenség.~Megzavarta ezt az idillt valami nagy riadal.
890 9 | tartani.~Nemsokára megtudták az okát.~Egy nagy eb futott
891 9 | akarták oda vonni magukkal.~– Az Istenért! A veszett eb elől
892 9 | kiálta Godiva.~– De hátha nem az? – mondá Bertalan.~– Ön
893 9 | tartani afölött, hogy dühös-e az az eb, amit kergetnek vagy
894 9 | afölött, hogy dühös-e az az eb, amit kergetnek vagy
895 9 | amit kergetnek vagy nem az?~– De igen. Ha idáig jön,
896 9 | pedig rám támad, egyet ütök az orrára a botommal, s vége
897 9 | botommal, s vége van.~Ezalatt az üldözött állat olyan közel
898 9 | Lándory ráismert.~– Hisz ez az én Káró kutyám, akit tegnap
899 9 | kiáltá a dorongos emberekre.~Az üldözött eb aláhunyt fejjel,
900 9 | hátratoppant; de ahelyett, hogy az eléje vetett tárgyat marcangolta
901 9 | füttyöt vetve a kutyának. Az még közelebb csúszott hozzá.~–
902 9 | közelebb csúszott hozzá.~– Az égre! Bertalan! Hozzá ne
903 9 | óvatosan a háta mögé kerülve az állatnak, jobb kezében a
904 9 | bőrénél fogva felemelve az állatot a levegőbe, a szeme
905 9 | szeme közé nézett neki.~S az állat olyan könyörögve tudott
906 9 | vastag botot keresztbe tette az állat szájába, hogy a torkába
907 9 | onnan kihúzni. Csakhogy az embernek nincsen harmadik
908 9 | embernek nincsen harmadik keze. Az egyikkel fognia kellett
909 9 | fognia kellett Lándorynak az állat nyakát, a másikkal
910 9 | ezt a botot tartsa addig az állat szájában, amíg én
911 9 | két kézzel, mint a zablát az állat szájában. Akkor aztán
912 9 | veszedelmétől.~Akkor aztán odadobta az ebet egy hatalmas lökéssel
913 9 | lökéssel a patakba. Mire az a négy lábát szétvetve,
914 9 | látjátok, hogy nem veszett ez az eb!~A Káró aztán, hogy kiitta
915 9 | akinek veszett nevét kiáltják az emberek!”~Godivának feltűnt
916 9 | emberek!”~Godivának feltűnt az, hogy olyan sok apró gyermek
917 9 | Mellette állt Bertalan, mikor az apró gárda katonás felvonulásban
918 9 | neve keresztül van húzva az emberi társadalom nagy indexkönyvében;
919 9 | levegő, amit beszívnak, az mind az államé: a nagy gondviselésé.~
920 9 | amit beszívnak, az mind az államé: a nagy gondviselésé.~
921 9 | akinek gyermeke is „volt?”~Az meg a senkié.~Ezeket a „
922 9 | maga körül Bertalan. Mire az apáik ismét előkerülnek
923 9 | rendezett számukra.~Ő volt az apjuk.~Azontúl, mikor egy
924 9 | napok rövidülni kezdtek, az esték élvezetei szaporodtak.
925 9 | Szintén ekként találkozott az ízlésük a költészet világában
926 9 | tudták a zongorán. Majd az egyik, majd a másik ült
927 9 | Mégis milyen kedves tudott az lenni ennél az elmesélő
928 9 | kedves tudott az lenni ennél az elmesélő költeménynél, mely
929 9 | átváltozott Bertalannak az arca; mintha nem is az az
930 9 | Bertalannak az arca; mintha nem is az az ember volna, aki hideg
931 9 | az arca; mintha nem is az az ember volna, aki hideg apátiájával
932 9 | kevesebbet festett. Amíg az ember mint dilettáns foglalkozik
933 9 | Godiva példálózni kezdett már az elutazásáról, de Sarolta
934 9 | de Sarolta mindig bevágta az útját; a szüretet még itt
935 9 | lebeszélni. Október közepe előtt az akadémiai rajztanárok nem
936 9 | marasztalni.~Egyszer aztán az történt, hogy Sarolta megszűnt
937 9 | lett.~Éjjel történt. Éppen az örvendve várt szüret előtti
938 9 | éjszakáján.~Godiva hálószobájának az ajtaja átellenben volt Saroltáéval.
939 9 | ajtónyitás verte fel Godivát az álmából.~Az előszobájában
940 9 | fel Godivát az álmából.~Az előszobájában alvó szobaleányt
941 9 | alvó szobaleányt felkölté (az nem ébredt fel a zörgésre),
942 9 | akar fölébredni többé.~S az a nagy, hatalmas férfi ott
943 9 | hatalmas férfi ott térdelt az ágya előtt, és sírt.~Hevesen
944 9 | maradt a halottal, addig az időközig, amíg a bátor szívű
945 9 | megdicsőült arcot. Egy mártírnak az arcát; aki egész életén
946 9 | végtül végig járta azokat az utakat, amiken annyiszor
947 9 | barangoltak együtt párosával; ő és az a másik leány.~Ma már halott.~
948 9 | akkor a kerek világon, aki az ő testvérét szeresse? Elmondá,
949 9 | nem volt egyéb öröme, mint az, hogy az „öccsét” becézze.
950 9 | egyéb öröme, mint az, hogy az „öccsét” becézze. Elkezdve
951 9 | becézze. Elkezdve attól az időtől, amikor az még járni
952 9 | attól az időtől, amikor az még járni tanult, és gagyogni
953 9 | volt; egész addig, amikor az már mint hírhedett nagy
954 9 | mint aminő „coqueluche”-t az ő korában a középen kétfelé
955 9 | egész élet, amely letelt az örömök ismerete nélkül.~
956 9 | elővette a dalolási vágy, az mondták neki: ne énekelj,
957 9 | nézz rá, mert meghalsz”.~Ha az ember a hajnal előtti égre
958 9 | kerékcsillagaival fölfelé áll az égen; s a Plejádok a zeniten
959 9 | kétféle arculatja van-e még az égnek is?” – kérdé magában
960 9 | hogy milyen különböző az éjfél utáni csillagos ég
961 9 | éjfél utáni csillagos ég az estelitől? Annak a csillagaiban
962 9 | Godiva nem tudhatá, hisz az ő nagy gyászesetén nem volt
963 9 | önt illeti, önnek van címe az én házamnál: gyámleányom.
964 9 | azt kérdezte: mire lesz az a szép hímzés? Mire készül
965 9 | többször kérdezte, hol van hát az a csónak? Itt van: az ő
966 9 | hát az a csónak? Itt van: az ő ruhatárában. Az a csónak,
967 9 | Itt van: az ő ruhatárában. Az a csónak, amin a túlvilágra
968 9 | Akkor aztán visszatérek az én kis modelljeimhez a festőműhelyembe.~–
969 9 | modelljeimhez a festőműhelyembe.~– Az ég áldja meg önt érte!~A
970 9 | csillagok sápadozni kezdtek; az udvar megelevenült, a szüretelők
971 9 | megcsendült a lélekharang. Amíg az szólt, elhallgatott a leányok
972 9 | kastélyba.~Aztán lefolyt az a két keserves, hosszú nap:
973 9 | Olyan nagyon hasonlított az írása Saroltáéhoz, hogy
974 9 | egy és ugyanazon ürügyet az elmaradásra ketten nem használtak
975 9 | csak ketten ültek egyedül az asztalnál, Godiva és Bertalan,
976 9 | számára készített. Jó volt az mind a „senki” fiainak.~
977 9 | vállaikon egész a sírboltig, az árva gyermekek énekelték
978 9 | a néptanító búcsúztatót. Az már újabbkori engedmény
979 9 | meggyújtatlan vitték.~Gyalog haladt az egész gyászmenet a sírboltig.
980 9 | gyászmenet a sírboltig. Elöl az éneklő gyermekek, azután
981 9 | puszta domb a tagosztályban az ő birtokába jutott. A sírbolt
982 9 | Eleven fenyősövény veszi az egész dombocskát körül.
983 9 | betűkkel: „Quies vera.”~Az anya halálakor ültették
984 9 | megannyi kínai lampionok: ezek az ős építőmester, a darázs
985 9 | sem néptelen. Nagy abban az élet. A belső boltozatról
986 9 | szagától ösztönözve), s azoknak az egyesült döngése, amint
987 9 | koporsóra borulva, melyet ott, az ajtó előtt a Szent Mihály
988 9 | szederindákat félre kellett hárítani az ajtó elől, azután meg a
989 9 | méhek döngését, amíg a föld az Isten planétája marad. A
990 9 | marad. A méh előbb élt, mint az ember. S tovább fog élni,
991 9 | S tovább fog élni, mint az ember.~ ~– Én még ma
992 9 | elutazom – mondá Godiva, mikor az utolsó sopánkodó falusi
993 9 | a kisasszony úti málháit az útravaló elemózsiás kosarkával
994 9 | kapálták a kavicsot odalenn az udvaron: Godiva, fátyolos
995 9 | Dehogynem szóltak! Beszéd volt az, hosszú, érthető beszéd,
996 9 | egymaga mind a négy. Hol az a természettudós, aki azt
997 9 | Ha ön úgy tudna olvasni az én gondolataimban, mint
998 9 | gondolataimban, mint én az önéiben.~– Tudok – susogá
999 9 | el, maradj itt örökre!”~Az volt.~– És ön azt gondolja
1000 9 | Valóban igaz.~– Még az eszmejárását is tudom önnek
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4200 |