Fezejet

   1 2 |                Ebben csak az a nevezetes, hogy mindez a budai királyi várpalota
   2 2 |                  azzal köszöntöttük őket, hogy „Szervusz, pajtás”, s ma
   3 2 |             Szervusz, pajtás”, s ma már: „Hogy állok a gráciádban, kegyelmes
   4 2 |                  az arc keleties típusát, hogy a hosszú, sötét pilláktól
   5 2 |                 összébb húzta a mentéjét, hogy tágabb helyet engedjen a
   6 2 |                    s rábíztam a Lászlóra, hogy vigye el magával a kedvenc
   7 2 |                maradt. Nem annyira azért, hogy a porkolábnak legyen kivel
   8 2 |             mondom neked, kegyelmes uram, hogy jobban tetted volna, ha
   9 2 |                    Én fogadok veled arra, hogy te három nap alatt szabadon
  10 2 |                  katonát fogsz kiküldeni, hogy fogja el neked megint a
  11 2 |            Tapasztalt ember, mikor látja, hogy egy társaságban az ő rovására
  12 2 |              akarnak mulatni – azt teszi, hogy felkerekedik, s átengedi
  13 2 |                 tartóztatta vissza magát, hogy a szeme közé ne nevessen
  14 2 |            képviselőtársunkat arra kérte, hogy ha meghal, adja neki a koponyáját;
  15 2 |          fiziognómiáit. Majd meglátjátok, hogy egyszer egy nagy könyvet
  16 2 |                     Azt mondtad az imént, hogy „Ne félj, tigris, nem foglak
  17 2 |                  Hát én azt mondom neked, hogy fogass el rögtön.~– Mi jóért?~–
  18 2 |                 Nem az. Elfogta a postát, hogy elvegyen tőle olyan iratokat,
  19 2 |                  rablónak vallotta magát; hogy szövetségeseit, akik a merénylettel
  20 2 |               magam. Az az ember eltűrte, hogy tizenöt évre elítéljék mint
  21 2 |               évre elítéljék mint rablót, hogy meggyalázzák a nevét örökre.
  22 2 |                percben jelenték fel neki, hogy ő volt – annak a kardnak
  23 2 |                  király!”.~Akik értették, hogy mi történt, nagyot gondolkoztak
  24 2 |            jövendőben és a gondolatokban.~Hogy a fogadásának az első részében
  25 2 |               volt; de annál rosszabb az, hogy a népdalok hőse, Rózsa Sándor,
  26 2 |              elhagyá. Első dolga az volt, hogy valamennyi hajdani cimboráját
  27 2 |                   Alföldnek. Kétségtelen, hogy sok rablókaland lett az
  28 2 |                   egy ismerős fuvarosnak, hogy vegyen a számára egy lovat
  29 2 |               jeles hadművelet. Az pedig, hogy egész gulyákat elhajtottak
  30 2 |                  számába ment.~Valószínű, hogy a rablókalandokat nem is
  31 2 |                fontos bombát kovácsoltak, hogy el ne futhasson. És ő azzal
  32 2 |                  azt az alibit hozta fel, hogy ő egy vándor lovartársaság
  33 2 |                   vonta.~Ekkor a vádlott, hogy állítását bebizonyítsa,
  34 2 |                  vallató bíró előtt állt, hogy a levegőbe emelje. (A kezei
  35 2 |                   Olyanformán gyökeresen, hogy ugyanazt a fát a gyökereivel
  36 2 |           népszerűség ellen véteni azzal, hogy a törvényen kívül álló embereket
  37 2 |                éppen azt énekelte a nóta, hogy majd jön Türr és Garibaldi,
  38 2 |         odaültették, aki vállalkozott rá, hogy fizetést és megvetést junctim
  39 2 |                üldözöttje, aki tudta jól, hogy őtet a saját pandúrja is
  40 2 |             kitérni, tudhatta nagyon jól, hogy ha Amerika felé szökik,
  41 2 |          gyümölcsét; csak arra vigyázzon, hogy valami politikai gyanúba
  42 2 |         hozzászokott ahhoz a gondolathoz, hogy már most hát ezentúl nem
  43 2 |                  akiket tömlöcbe csuknak. Hogy Rózsa Sándor nem a nemzeti
  44 2 |                   rablásokat követett el, hogy a köznép maga elszörnyedt
  45 2 |            megfogtad, de el nem fogtad.~– Hogy érted ezt?~– Úgy, hogy…
  46 2 |                    Hogy érted ezt?~– Úgy, hogy… Láttál már rókát vadászni
  47 2 |                annyi hamis nyomra vezeti, hogy azok csupa ártatlan embereket
  48 2 |            agaraid.~– Magam is úgy tudom, hogy ehhez a „run”-hoz egy nagyon
  49 2 |                 kellene felruházva lenni, hogy minden bírósági és közigazgatási
  50 2 |           pillanatban, amikor azt mondád, hogy összetévesztettem a rablót
  51 2 |              gondolatot kelté föl bennem, hogy ez lehet a kulcsa az egész
  52 2 |              amivel küszködünk. Bizonyos, hogy az egész nép összezavarja
  53 2 |                  bír azzal a tehetséggel, hogy az egyik füvet a másiktól
  54 2 |                 rendkívüli megbízatást.~– Hogy te nyernél vele, kegyelmes
  55 2 |                  uram, azt kétségbevonom, hogy én nyernék vele, annak az
  56 2 |               tudom, de ha te azt hiszed, hogy az ország nyer vele, akkor
  57 3 |                  amelyen lángész kellett, hogy keresztülvilágítson.~Ez
  58 3 |                   tett gyilkost odavitte, hogy az éjnek éjszakáján bírája
  59 3 |                   egyik sem tudott arról, hogy ki van még ott. Mind valamennyi
  60 3 |              viselt. Amelyikről kiderült, hogy ártatlan, elmehetett az
  61 3 |               alatt; senki sem tudta meg, hogy gyanúra el volt fogva.~A
  62 3 |       kombinációkból tervezett furfangja, hogy fel bírta szarvazni a hetvenkedés
  63 3 |                   a „magyar” kalandorban, hogy az utoljára dicsekedésből
  64 3 |                rám, akkor meg azt hittem, hogy az atyaisten előtt állok;
  65 3 |                   aztán mikor azt mondta, hogy „No, hát igyunk egyet, Sándor,
  66 3 |                   Aztán mikor azt mondta, hogy „Nem szégyenled magad, Sándor,
  67 3 |             magamat perzekútorhadnagynak, hogy ezután én üldözöm a zsiványt.
  68 3 |                kinyílásra bírni. Rávenni, hogy a régi szeretőjét elárulja.
  69 3 |                    aminek a vége az volt, hogy a betyár halva maradt.~Csak
  70 3 |             Lándorynak a szája megnyílik, hogy a saját viselt dolgairól
  71 3 |               volt rá egész Magyarország, hogy nekünk ilyen emberünk van.
  72 3 |               érinteni bárkinek a vállát, hogy az rögtön fogolynak érezze
  73 3 |               ember kénytelen megvallani, hogy „Igenis, loptam, gyilkoltam!” –
  74 3 |                 nem is emlékszik rá maga, hogy hol és mikor? De majd eszébe
  75 4 |              sokkal jobban tud pozírozni, hogy a talmit nagyon nehéz megkülönböztetni
  76 4 |            Péternek. Meg tudta válogatni, hogy kiket, minő ajánlattal jelentsen
  77 4 |           jelentsen be. Azt hiszik sokan, hogy inasnak lenni olyan könnyű. „
  78 4 |                  mi is el fogjuk ismerni, hogy teljes joga volt ehhez a
  79 4 |             lényét, arcvonásait, szemeit, hogy azoknak mindig nevetni kellett;
  80 4 |                 volt biztosítva az ellen, hogy a legszomorúbb jelenet alatt
  81 4 |                  megörökítette az embert, hogy mindenki ráismert, és mindenki
  82 4 |                 figyelmezteté a háziurat, hogy új vendég érkezett.~Arra
  83 4 |                   kiment a tekézőterembe, hogy az érkezőt fogadja.~Rövidvártatva
  84 4 |                meg, akinek jegyén az áll, hogy „tilinkóművész”, nekem sehogy
  85 4 |                 dolga az volt, szétnézni, hogy hány kijárás van az előszobából?~
  86 4 |              vendégének.~– Nagyon örülök, hogy szerencsém van önt személyesen
  87 4 |                  előttem.~– Mégis kérném, hogy ezt az én levelemet kegyeskednék
  88 4 |             mellett sem óvhatá meg magát, hogy ajkainak vonaglása valamit
  89 4 |           utasítja a bécsi rendőrfőnököt, hogy a magyar kormány kívánatához
  90 4 |                 fordulva.~– Kérni fogjuk, hogy az üzleti könyveit mutassa
  91 4 |          lakásomon vannak. Kívánják önök, hogy rögtön odamenjünk?~– Nem.
  92 4 |                  eredménye is. Kérem önt, hogy vezessen be mindkettőnket
  93 4 |         látogatónak is meg kellett tudni, hogy melyik szőnyeg a „Kaába”,
  94 4 |               estimáját szokta végezni, s hogy az a nagy fekete vászon
  95 4 |                     Vigyázzon hát magára, hogy a vizespalackhoz ne találjon
  96 4 |               szokott írni?~– Azt hiszem, hogy az vagyok – mondá Lándory. –
  97 4 |                    De szívesem megteszem, hogy egész nap az ujjaimon számlálom
  98 4 |                  ön, most kényszeríteném, hogy üljön le közénk „takart
  99 4 |                 semmi. Ön azt ejtette ki, hogy szabadulni szeretne attól
 100 4 |                 akarom önt kényszeríteni, hogy találjon benne mulatságot.~–
 101 4 |                 Még most senki sem tudja, hogy mi a vétke? Ahányan vannak,
 102 4 |                eltakarva a másik kezével, hogy bele ne lássanak: egyszer-egyszer
 103 4 |               felelt az alacsony termetű. Hogy nevettek rajta!~Godiva kisasszony
 104 4 |                ezredesről mindenki tudta, hogy azt a bűnt csak passzív
 105 4 |             esküdött (egy sem volt neki), hogy soha ötös kamatnál többre
 106 4 |                ember volt, aki azt hitte, hogy akit vádolnak, annak rögtön
 107 4 |                 művész fizetett, s örült, hogy ilyen olcsón szabadult ki
 108 4 |                 színész.~Ennek az jutott, hogy „parasztfogás” (Bauernfängerei).~–
 109 4 |            királynak, majd meg molnárnak, hogy a szegény parasztoktól elszedje
 110 4 |             Vádlott a súgóra hivatkozott, hogy az veszi őt rá mindezen
 111 4 |                  azt a bűnt szerezte meg, hogy kis gyermekeket csalogat
 112 4 |                 jóltevője.~– Nem tagadom, hogy azt szoktam tenni. Minden
 113 4 |            Körülbelül százra.~– Ígéri ön, hogy felhágy e gonosz üzletével?~–
 114 4 |               Kérem, én azzal vádoltatom, hogy kuruzsolok.~Lett rá nagy
 115 4 |               kell önt megtanítanom arra, hogy miként védje magát?~– Ezt
 116 4 |                  ember a szájához kapott, hogy a nevetését elfojtsa. Godiva
 117 4 |                 értelmében?~Jó szerencse, hogy a főpap nagy szellemnyugalommal
 118 4 |                 volt az ellene emelt vád, hogy párbajban megölte az ellenfelét.~
 119 4 |                  a kicsiny, vézna alakra, hogy az ember nagyot nevessen
 120 4 |               azonban meg akarta mutatni, hogy milyen fábul van faragva
 121 4 |      vakmerőséggel fordult a bíró felé.~– Hogy hítták az ellenfelemet,
 122 4 |              tanúskodni fognak mellettem, hogy nem öltem meg őket.~– No,
 123 4 |         kisasszony.~– S mikor történt az, hogy a Müller-család részletes
 124 4 |           bizonyítvánnyal fogom igazolni, hogy én azon a napon Temesváron
 125 4 |                aki kész volt bizonyítani, hogy ők segédkeztek annál a párbajnál,
 126 4 |            bankigazgató bizonyságot tett, hogy az első tanú nem kártyás,
 127 4 |                 És hát ha bebizonyul rám, hogy párbajban embert öltem,
 128 4 |             társaságban, akik azt hitték, hogy zavarban van, s súgták neki: „
 129 4 |              magát. Talán hízelgett neki, hogy ezt a híres-nevezetes inkvizítort
 130 4 |               gyermekkoromban úgy híttak, hogy a „kacagó Gili” – „die Lachtaube”. –
 131 4 |                volna az önnek jó?~– Arra, hogy kegyednek apródonkint visszaadogassam.~–
 132 4 |                Crispinnél a bőrlopást az, hogy a szegények számára cipőt
 133 4 |                Péter azzal a jelentéssel, hogy az ozsonna fel van terítve
 134 4 |           előjogai.)~– Önről azt mondják, hogy az embereknek a gondolatjaiban
 135 4 |               kellett azzal foglalkoznom, hogy olyan embereknek a titkait
 136 4 |                   aki szemrehányást tesz, hogy miért látogatjuk meg olyan
 137 4 |     borravalónkkal a markában azt mondja, hogy legyen holnap is szerencséje
 138 4 |                 Ki. Ön azt gondolja most, hogy ejnye, mennyire csalatkozom
 139 4 |            hasonlít hozzám. Gondolhattam, hogy kegyed is észrevette azt.~–
 140 4 |                   Ön megtiltja azt nekem, hogy én az ön arcát lerajzoljam?~–
 141 4 |                arról előre megmondhatjuk, hogy az előre látott körülmények
 142 4 |                  balsors, és kíváncsi rá, hogy milyen lehet az. Szeretne
 143 4 |                 szándékozom azzá lenni.~– Hogy lehet azt ilyen kategorice
 144 4 |                  tőlem, ha azt képzelném, hogy én vagyok az a századik.~–
 145 4 |           társaságot azzal a jelentéssel, hogy a hintó be van fogva. Akik
 146 4 |              menni, azoknak itt az ideje, hogy a vasúthoz induljanak.~A
 147 4 |            bocsánatot kért a vendégeitől, hogy kénytelen őket elhagyni.
 148 4 |              Lássa ön: nekem úgy tetszik, hogy ön már eddig is elrabolta
 149 4 |        búcsúkézszorításnál.~– Azt hiszem, hogy igen.~– Meg fog bennünket
 150 5 |                   adott a komornyikjának, hogy a két vele jött úr számára
 151 5 |           Péternek meg lett az is mondva, hogy senkit se bocsásson be.
 152 5 |         szíveskednék ön nekem megmondani, hogy ki az a Monterosso úr, akinek
 153 5 |                  vagyunk.~– Akkor kérném, hogy Stauner úr hagyna bennünket
 154 5 |              Traumhold egészen hitte azt, hogy ő még ma együtt fog tekézni
 155 5 |               vagyok.~– Azt értem alatta, hogy azon hazafiak közé tartozott,
 156 5 |         eszközökhöz is hozzányúlni azért, hogy hazájuk alkotmányát visszavívják.~–
 157 5 |                 most én mondom meg önnek, hogy ki az a signore Monterosso.
 158 5 |               cselekedtem: én azt hittem, hogy egy magas, nagy eszmének
 159 5 |                  orosz lapokat Milánóban. Hogy a titokban közvetített összegek
 160 5 |             határozottan mondhatom önnek, hogy ahol magyar hazafinak, emigránsnak
 161 5 |                 hamisítás. S kétségtelen, hogy a lengyelekkel is így van.
 162 5 |                  jobban összekuszálja az, hogy ami nagyobbszerű rablás
 163 5 |           válnának előtte.~– Hozzátettem, hogy becsületes ember.~– Lehet
 164 5 |              kettő együtt?~– Kétségtelen, hogy tudtán kívül volt az egyik.
 165 5 |               tudtán kívül volt az egyik. Hogy meggyőzzem önt felállított
 166 5 |           vendégének:~– Azt ne higgye ön, hogy megbolondultam. – Nem. –
 167 5 |             eljátszottak, olyan sikerült, hogy nevetnem kell rajta. Egy „
 168 5 |               velem hivatalosan tudatják, hogy a nálam letett, s általam
 169 5 |                  ön, ugyebár, a lapokban, hogy Párizstól nem messze, egy
 170 5 |                   sem tartotta lehetőnek, hogy legyenek, akik lóháton,
 171 5 |        összeköttetéseinél fogva megtudta, hogy egy bánsági földesúr éppen
 172 5 |                  ábrázatját, s kivallani, hogy ki volt, és miket tett.~–
 173 5 |         vallomásai.~– Ez eddig úgy volna. Hogy ezt a rejtélyes vezetőjét
 174 5 |               csak angolul. Hanem azután, hogy sikerült a Budapesten, álnév
 175 5 |               Értem a célját. Azt akarja, hogy mentül hamarébb el legyen
 176 5 |                  egészen nyíltan elmondá, hogy ez több százezer frank értékű
 177 5 |               volt.~– Megengedi ön, uram, hogy utánanézzek a letétszekrényemben,
 178 5 |                Kolaczinnak. Jó szerencse, hogy ma ünnep van, délután a
 179 5 |             összeget elveszni látja, mint hogy azt az egy iratot nem találja
 180 5 |                   annyira megengesztelni, hogy egy codicillusban visszavonja
 181 5 |           neveiket, azzal a bizonysággal, hogy ez őnekik mint végrendeletet
 182 5 |               levél is el lett orozva. De hogy valóban létezett, és ott
 183 5 |                 toll alá az öreg grófnak, hogy hagyományát miféle kikötésekkel
 184 5 |             olvasta ki a bankár szeméből, hogy az egy kis csendes ásítási
 185 5 |               hallgatok.~– Képzelheti ön, hogy egy ilyen iratnak a megtalálása
 186 5 |              Blanc grófnénak és a fiának. Hogy a családi gyémántokat is
 187 5 |                  az irat?~– Ő azt mondja, hogy a többi értékpapírokkal
 188 5 |             gyémántokra pedig azt mondta, hogy azokat a táskával együtt
 189 5 |               Ellenben a fejére olvastam, hogy „Ön ezen s ezen a napon
 190 5 |               nagyon valószínű.~– Persze, hogy valószínű, csakhogy a saját
 191 5 |                 rögtön a fejére olvastam, hogy mit gondol ő ebben a pillanatban, „
 192 5 |         pillanatban, „Ön azt hiszi, ugye, hogy csak legyen egyszer elítélve
 193 5 |                  csak azt jegyezhetem le, hogy a „vádlott nevet”. Ekkor
 194 5 |                    fenyegettem az embert, hogy sötét magányzárkába fogom
 195 5 |                  Most már tudja ön, uram, hogy mi aktuális vonatkozása
 196 5 |                 fognak azzal megelégedni, hogy ön a feltartóztatott értékpapírokat
 197 5 |                 Szegény ember! Azt hiszi, hogy még ő ide vacsora után visszajön!).~
 198 6 |                  nehogy azok azt higgyék, hogy megmérgezi őket valaki.
 199 6 |              comptoirjába. Eszébe jutott, hogy a depó vasajtaját nyitva
 200 6 |                 Annyira el volt csábulva, hogy nem talált rá a hálószobájára.
 201 6 |                állja az útját.~Azt hitte, hogy rögtön szélhűdés fogja érni.
 202 6 |                 akart rohanni az ajtóhoz, hogy letépje róla azt a pecsétes
 203 6 |                   minek akkor ez az élet? Hogy tehették ezt?~– Joguk volt
 204 6 |                Lassúdott kongása elárulá, hogy súlylánca a végét járja
 205 6 |            melengeté.~– Óh, édes jó uram! Hogy ezt kellett megérnem!~A
 206 6 |            figyelmeztettél számtalanszor, hogy ne higgyek az olyan embereknek,
 207 6 |            veszedelemben. Azzal vádolnak, hogy egy rablótársaságnak az
 208 6 |              vagyok. Holnap már meglehet, hogy elfognak.~– Uram!~– Nagyon
 209 6 |             Nagyon valószínű. Igaz ugyan, hogy egynehány nap múlva az első
 210 6 |                   fogják azt elfelejteni, hogy az ajtómon tolvajok ügynökei
 211 6 |                  ügynökei jártak ki s be, hogy a nevemet lopott kincsek
 212 6 |                  írtam.~– Abban a hitben, hogy azok politikai emisszáriusok
 213 6 |                Nálam van. Megparancsolta, hogy sohase adjam ki a kezemből,
 214 6 |                   ember azt jósolta neki, hogy el fogja rabolni a nevetést
 215 6 |                  gondol ön?~– Hát hiszed, hogy én bevárom azt az órát,
 216 6 |            taszítja.~– Hogyan?~– Hát úgy, hogy elveszíti az életbiztosítását
 217 6 |                  összeget tett le avégre, hogy ha a lánya a huszonnégy
 218 6 |                   Én még házsártoskodtam, hogy minek ez a fölösleges gondoskodás,
 219 6 |                  mindig fenyegetnek vele, hogy egyszer egy rögtöni szívszélhűdés
 220 6 |                 Most már én mondom, uram, hogy beszéljünk csendesebben.
 221 6 |               adni annak?~– Hát mit? Azt, hogy megtudtam, hogy a gazdám
 222 6 |                 mit? Azt, hogy megtudtam, hogy a gazdám lopott pénzeket
 223 6 |                   mi különbséget tesz az, hogy ezt a maradékát a napok
 224 6 |              azzal a teherrel a lelkemen, hogy én követtem el a bűnt, s
 225 6 |                 Én a szekrényt itthagyom. Hogy én mit teszek ezután? Az
 226 6 |              visszajövök ide, s megnézem, hogy vagyunk? Ha ön jól van,
 227 6 |              becsapta maga után az ajtót, hogy arra minden alvó fölébredhetett
 228 7 |                    Bosszús volt magára.~– Hogy tudtam ennyi ideig elaludni?~–
 229 7 |                   hallottam ütni. Vártam, hogy Péter majd bejön, s kinyitja
 230 7 |              hirtelen felszedve magára.~– Hogy a bankár halva fekszik az
 231 7 |                  Az orvos megállapította, hogy ciánkáli-mérgezés esete
 232 7 |             vizsgálat azt is kiderítette, hogy a bűntett miként lett végrehajtva. –
 233 7 |          felhívott kapusné azt bizonyítá, hogy abban szokott állni az öreg
 234 7 |               öreg hivatalnok útiköntöse, hogy kéznél legyen, mikor hirtelen
 235 7 |              viselt.~A kapusné azt mondá, hogy ő reggel, hajnal előtt,
 236 7 |              fogantyús bőrönd. Azt hitte, hogy a könyvvezető. A jó reggel
 237 7 |               Ellenkezőleg. Jól tudhatta, hogy az ő ügyét a haláleset csak
 238 7 |                 Nem telt el bele fél óra, hogy valamelyik távolabb eső
 239 7 |                 minden neszre. Hallottam, hogy újra nyílik egy belső ajtó,
 240 7 |                pontossággal megmondhatom, hogy mikor mit észleltem ettől
 241 7 |             Háromnegyed négyre hallottam, hogy az előszoba ajtajában csendesen
 242 7 |                  van. Beletelt húsz perc, hogy ezt az ajtót felnyitották.
 243 7 |                ablakhoz siettem megnézni, hogy ki megy ki. Nem láttam meg
 244 7 |         detektívem, azzal az utasítással, hogy aki csak az éjjel a Traumhold-palotából
 245 7 |      személyleírásával. Azt is megtudtam, hogy Bukarestig váltott első
 246 7 |             budapesti rendőrállomásokhoz, hogy a személyleírás szerint
 247 7 |               várromok oly terjedelmesek, hogy azoknak a rejtett zegét-zugát
 248 7 |             kellett vigyáznia Lándorynak, hogy kutatásainak célját ki ne
 249 7 |                   mert ha híre futamodik, hogy ide valaki kincseket rejtett
 250 7 |             kincskeresni. S még meglehet, hogy rátalálnak.~Ez idő alatt
 251 7 |                gyámhivatal értesíti róla, hogy a meghalt Traumhold bankár
 252 7 |               Godiva nagyon jól tudhatja, hogy az egész szerencsétlenségnek,
 253 7 |                  a kezedbe; ha idejöttél, hogy lassú halállal megölj, nézd
 254 7 |                  sejtelme lehetett arról, hogy ez így fog következni. Hiszen
 255 7 |                  fogjuk egymást – és úgy, hogy nem én jövök el önhöz”.~
 256 7 |                  Tehát bizonyosnak hitte, hogy az fog eljönni őhozzá.~A
 257 7 |          válaszolt az árvatörvényszéknek, hogy elfogadja a gyámságot.~Másnap
 258 7 |                 nap nem ment ki a házból, hogy hiába ne járassa. Minden
 259 7 |                azt az ígéretet beváltani, hogy az elrabolt nevetési kincset
 260 7 |                  Godivával szemben.~– Az, hogy az atyám meghalt – rebegé
 261 7 |              rettenetesebb az a gondolat, hogy az öreg, hűséges cselédje
 262 7 |                csak arra vannak teremtve, hogy az uraiknak szolgáljanak,
 263 7 |                     de mint egy jó kutya, hogy ez megölhesse az ő jóltevőjét!
 264 7 |                   az ő jóltevőjét! Miért? Hogy a pénzét elrabolja? Minek?
 265 7 |                  okozott?~– Én úgy tudom, hogy bőven fedezi, sőt meghaladja.~–
 266 7 |                    volt olyan gondoskodó, hogy az én számomra nyitva hagyatott
 267 7 |               adott át, amiről azt mondá, hogy ez az atyám pénzszekrényében
 268 7 |       életbiztosítási bárcát. Azt mondta, hogy azt jól megőrizzem mert
 269 7 |           sorsomat biztosítja. Tanácsolá, hogy legjobb lesz, ha rögtön
 270 7 |                     Ekkor jutott eszembe, hogy hiszen van egy ismerősöm,
 271 7 |               nekem azt előre megjósolta, hogy én őt nem fogom oda rajzolni.
 272 7 |              jeles férfiú azt felelte rá, hogy ennél okosabb választást
 273 7 |              tehettem volna, s tanácsolá, hogy amint ön a kinevezést elfogadja,
 274 7 |                   nincs joga azt kívánni, hogy becsüljék. S ha ez a pénz
 275 7 |                 közel lépett Bertalanhoz, hogy szavainak forró lehelete
 276 7 |                   biztosítási kötvényből, hogy az egész összeg elvész,
 277 7 |                 megakadályozom önt abban, hogy arra gondoljon. Üljön le,
 278 7 |                  nem tudja. Ön azt hiszi, hogy egy biztosítótársaságot
 279 7 |                 ki akarja azt egészíteni, hogy egészen bűn legyen?~– Mit
 280 7 |             legyen?~– Mit mond ön?~– Azt, hogy én nem hiszem, hogy Traumhold
 281 7 |                  Azt, hogy én nem hiszem, hogy Traumhold bankárt az inasa
 282 7 |            végtelen szeretet volt az oka, hogy ez a rémtett megtörtént.~–
 283 7 |               szót még. Hát ön azt hiszi, hogy az az ember, aki önmagát
 284 7 |              annyi önkéntelen humor volt, hogy a leánynak a szemeiben,
 285 7 |                 egykor azt kívánta tőlem, hogy ismertessem meg a saját
 286 7 |               ismerősei meg is követelik, hogy a véletlen összetalálkozásnál
 287 7 |             azoknak a falanxát akarom én, hogy ön is szaporítsa, akik kövér
 288 7 |                Egész néposztály abból él, hogy aktot áll. – És aztán meg
 289 7 |            felszaporítják hát paprikával, hogy a vendégeknek a szája lángot
 290 7 |                kell nekik azt mondani rá, hogy „kérem” vagy „köszönöm”.
 291 7 |         aranykoronát.~– Milyen szerencse, hogy azt is elrabolta a Péter,
 292 7 |                   Lándory elfordult tőle, hogy a börzeárfolyam lajstromában
 293 7 |              áltassa magát. Azt elhiszem, hogy ön képes lesz a legszigorúbb
 294 7 |                nézett fel Lándory arcára, hogy az könnyen kiolvashatta
 295 8 |                  valami ürügyet keresett, hogy ne fogadja el a meghívást.~
 296 8 |                   meg, mikor megpróbálta, hogy milyen nagy luxussal jár
 297 8 |                    amit úgy hínak nálunk, hogy „koldus leves”. Nagyon jó
 298 8 |                datolyák. Egyre azt kérdi, hogy mikor lesz szabad azokat
 299 8 |                   most is emlékezik arra, hogy az ő arca hideg volt, az
 300 8 |                 Péter” neve volt felírva. Hogy sírt az örömtől az öreg
 301 8 |                   az első gondja az volt, hogy egy félig kész női aktképet,
 302 8 |                 fal felé fordítson. – Hát hogy kerül ön ide?~Azzal eléje
 303 8 |                  vonatot. Itt tudtam meg, hogy az este kilenckor érkezők
 304 8 |           Strasbourg felé. Azt gondoltam, hogy ezalatt felkeresem önt,
 305 8 |                 No, az nagyon szép öntől, hogy így megemlékezett rólam
 306 8 |                 nagy hiba a karácsonytól, hogy december 25-ikére esik.
 307 8 |                     Annak örülök. Sejtem, hogy önnél is rövidülnek a napok.~–
 308 8 |               szemeivel olvashatá Godiva, hogy az egy valóságos komoly
 309 8 |                  leveleimből tudhatja ön, hogy nekem van. Hanem a kis hálókamrámban
 310 8 |                  spirituszt.~– Vigyázzon, hogy meg ne gyújtsa magát a spiritusszal.
 311 8 |                   mintha nem venné észre, hogy a kis Rieke leszürcsöli
 312 8 |                     Ez most azt gondolja, hogy az egész kiadói szerződés
 313 8 |                 büszkén és gyanakodóan –, hogy a tiszteletdíjat a kiadó
 314 8 |                nagy volt a megzavarodása, hogy a teafőzőt a kezéből az
 315 8 |                   loccsant.~Jó szerencse, hogy Lándory észrevette a veszélyt,
 316 8 |                 panasza.~– Mondtam, ugye, hogy vigyázzon azzal a spiritusszal!~
 317 8 |                üthetett volna ki.”~– Kár, hogy a szövegét nem értem. Ki
 318 8 |                 magam. De van rá kilátás, hogy németül is meg fog jelenni.
 319 8 |                   Azt mondanám kegyednek, hogy tegye magát saját részéről
 320 8 |                  Hát most elmondom önnek, hogy miért nem ajánlom én az
 321 8 |                   az ajánlatával. Mondta, hogy ő nagyon jól tudja, mi rejtőzik
 322 8 |                   erre azt feleltem neki, hogy ebben a tárgyban magam nem
 323 8 |             hoztak, egyúttal kibeszélték, hogy készülőben van ugyanazon
 324 8 |           tisztelői holtra vannak ijedve, hogy ki fog közülük a karikatur-gyűjteményben
 325 8 |                  sürgősen interpellálnak, hogy van-e tudomásom e merényletről:
 326 8 |                   Bizonyos vagyok felőle, hogy mind valamennyien felbontatlanul
 327 8 |                ajtókat, amik odavezetnek, hogy ha még lehetne, se térhessen
 328 8 |          egyezségre.~– Meg kell vallanom, hogy olyan ostoba vagyok, hogy
 329 8 |                 hogy olyan ostoba vagyok, hogy egy hivatalos írást el se
 330 8 |                Akkora volt az csak éppen, hogy egy nyoszolya elfért benne.
 331 8 |                   tanuljon mentül többet, hogy tökéletesebbet alkothasson.~
 332 8 |                    most már itt az ideje, hogy a vasúthoz visszatérjek –
 333 8 |                    engesztelve, kérlelve, hogy felemelje.~A hangos sírásra
 334 8 |                  bátor, kicsi védelmezőt, hogy nem tett semmi rosszat vele
 335 8 |                rosszat vele ez a bácsi; s hogy meggyőzze a kettőjük között
 336 8 |          szakállcibálással. Godiva végre, hogy egészen bebizonyítsa, mennyire
 337 8 |                   mondá:~„Hát ki vagy te? Hogy a meg nem született gondolatot
 338 8 |           megszorítá a férfi kezét. Érzé, hogy most már annak kezet csókolni
 339 8 |                 Mondja meg.~– Arra kérem, hogy költözzék ki ebből a hideg,
 340 8 |             továbbment.~      ~No, de jó, hogy van Isten az égben, és van
 341 8 |               erényes férfiú nem tűrheti, hogy olyan kisasszony lakjék
 342 9 |             Godiva vala.~Odafutott eléje, hogy a vaskocsi lépcsőjén lesegítse.~
 343 9 |              Hogyan: komolyan?~– Hát úgy, hogy amint ön egy levelében megígérte,
 344 9 |                  egy levelében megígérte, hogy meglátogat bennünket, azonnal
 345 9 |                   csak magyarul.~– Hát az hogy lehet? Ön hét nyelven beszél.~–
 346 9 |             Godiva; s találgatta magában, hogy mi oka lehet annak? Talán
 347 9 |                   púpos vagy himlőhelyes? Hogy úgy elzárkózott a világtól?~
 348 9 |            kiemelkedni. – Engedje meg ön, hogy mikor önhöz látogatók jönnek,
 349 9 |              meglátta Godivát, már tudta, hogy ki az. Eléje futott, átölelte,
 350 9 |               egymásra bízta őket: tudta, hogy mind a ketten jó kézben
 351 9 |             tudtak már egymással értetni, hogy egyikük sem szereti a zajos
 352 9 |               Godiva már azt is megtudta, hogy Saroltának valami szívbaja
 353 9 |                   Ez a magyarázata annak, hogy sehová sem megy. Hiszen
 354 9 |                 Lándory házánál, anélkül, hogy egyszer is kénytelen lett
 355 9 |              látogatóba?~– Soha, senki.~– Hogy lehet az?~– Mint ahogy a
 356 9 |               elbámulva. – Én azt hittem, hogy önt ünneplik.~– Írásban
 357 9 |               azért senki sem felejti el, hogy évekig voltam az az ember,
 358 9 |               hatalom volt a kezébe adva, hogy akinek e szót súgom a fülébe: „
 359 9 |                dicsérőleg elismeri rólam, hogy „nagy” vagyok, de csak „
 360 9 |             gyászruhámat, nem félek tőle, hogy kísértetet látsz bennem,
 361 9 |             emelve Godiva, aki azt hitte, hogy az csak trópusi hasonlat.~–
 362 9 |             talált, én jobban. Meghalt.~– Hogy történt az? – kérdé Godiva
 363 9 |               mindent tud, s azt akarnám, hogy szeressen belém: tudja meg
 364 9 |                   a láncot. Néha úgy jön, hogy éjszaka felugorjam az ágyamból:
 365 9 |              eltakart gondolatot olvasni, hogy nem tudom élvezni az emberi
 366 9 |                kezemet, tudom bizonyosan, hogy igazán, őszintén szeret.~–
 367 9 |               Nekem folyvást azt hazudja, hogy egészséges; régi baja enyhül,
 368 9 |                  ámít vele. Én tudom jól, hogy ő nagyon szenved, s rettegek
 369 9 |                 szenved, s rettegek tőle, hogy majd egyszer egészen igaz
 370 9 |                  fogja szóval megmondani.~Hogy mit értett ezalatt, azt
 371 9 |                    Talán észre sem vette, hogy többesben beszélt.~– Már
 372 9 |                    Már most kitalálta ön, hogy miért mosolyogtam én olyan
 373 9 |                azt a kikötését hallottam, hogy amikor nálam vendégsereg,
 374 9 |               kell mondani az átutazónak, hogy az ott Lándory kastélya!
 375 9 |                   igazán. Hadd tudja meg, hogy mégis csak akad egy-egy
 376 9 |                 mulatságát találta abban, hogy az egyik fától a másikig
 377 9 |              kenyérmorzsákat hintegetett. Hogy vitte nagy igyekezve rögtön
 378 9 |          világában a megtorló. Úgy híják, hogy „futrinka”.~Ez a bogár éppen
 379 9 |                 éppen azzal foglalkozott, hogy egy magánál négyszerte nagyobb,
 380 9 |            megbüntetni. Szép azt elnézni, hogy les rá. Az ártó hernyót
 381 9 |                   szúnyognak, a dongónak, hogy lételét hirdesse vele.~A
 382 9 |                    s azt teríté a földre, hogy a nénje fel ne hűtse magát
 383 9 |              vizsgálatot tartani afölött, hogy dühös-e az az eb, amit kergetnek
 384 9 |           üldözött állat olyan közel ért, hogy Lándory ráismert.~– Hisz
 385 9 |                hátratoppant; de ahelyett, hogy az eléje vetett tárgyat
 386 9 |                   tette az állat szájába, hogy a torkába nézhessen.~– Hát
 387 9 |                   senki sem mer idejönni, hogy ezt a botot tartsa addig
 388 9 |            segédkezését. Megmutatta neki, hogy miként tartsa a botot két
 389 9 |                   állni”.~– No, látjátok, hogy nem veszett ez az eb!~A
 390 9 |                   ez az eb!~A Káró aztán, hogy kiitta magát, megrázkódott,
 391 9 |                     Godivának feltűnt az, hogy olyan sok apró gyermek van
 392 9 |            lehettek.~Egyszerre kitalálta, hogy „mik” ezek a gyermekek?~
 393 9 |             leányok nagyon szépen kérték, hogy el is énekelje a Schubert-dal
 394 9 |                   a vén gránátos fogadja, hogy még a túlvilágról is visszatér: „
 395 9 |                 Egyszer aztán az történt, hogy Sarolta megszűnt hazudni:
 396 9 |                 fel a zörgésre), s kérte, hogy nézze meg, mi zaj van odakinn?~
 397 9 |                visszajött azzal a hírrel, hogy Sarolta kisasszony nagyon
 398 9 |        szégyellheti magát egy okos ember: hogy „ne hagyja őt még itt!”,
 399 9 |                   ne hagyja őt még itt!”, hogy „térjen ismét vissza!”, „
 400 9 |                   csak akkor vette észre, hogy Godiva is ott van.~Akkor
 401 9 |                 csak szenvedett, anélkül, hogy tudta volna, miért?~S azt
 402 9 |                    S azt gondolá magában, hogy milyen jó volna annak a
 403 9 |                mikor nem látja, de tudja, hogy itt van a közelében, akkor
 404 9 |                   előhozta azt Godivának, hogy milyen nagyon retteg a halálra
 405 9 |              testvérét szeresse? Elmondá, hogy ő harminchat éves, két évvel
 406 9 |                volt egyéb öröme, mint az, hogy az „öccsét” becézze. Elkezdve
 407 9 |                 Nem is voltak meglepetve, hogy egymással itt találkoznak.~
 408 9 |                  ugye – mondá Bertalan –, hogy milyen különböző az éjfél
 409 9 |                 mondá Godiva. – Sajnálom, hogy annak a terheit nem oszthatom
 410 9 |            eltitkolja előttük ittlétemet? Hogy egy idegen leány van a háznál?~–
 411 9 |                  azt sem árulja el senki, hogy ismeri egymást.~Ezt a szokást
 412 9 |         Beletanultam.~– Én azt gondoltam, hogy elébbvaló volna a halotti
 413 9 |          gondatlannak tartja a jó nénjét, hogy ő előre el ne látta volna
 414 9 |                 akik azt hiszik magukról, hogy ők nagy lelkek – sóhajta
 415 9 |         hasonlított az írása Saroltáéhoz, hogy akik a leveleit kapták,
 416 9 |             kapták, könnyen azt hihették, hogy maga a halott hívogat ja
 417 9 |              vigasztalhatatlanok vagyunk, hogy…~…éppen most utazunk fürdőkre; …
 418 9 |                   dicséretükre mondhatok, hogy egy és ugyanazon ürügyet
 419 9 |               engedmény a kálvinistáknál, hogy a viaszfáklyákat meggyújtva
 420 9 |        kitalálhatatlan magasságban.~– Óh, hogy irigylem én ezt a szép helyet
 421 9 |              fonta. Bertalan nem engedte, hogy egy szálat is letépjenek
 422 9 |                Aztán kiadta a rendeletet, hogy vigyék le a hintóhoz a kisasszony
 423 9 |               ezen szavak alatt. Engedte, hogy ez az ember olvassa ki a
 424 9 |                  semmi titok?~– Lássa ön, hogy kitalálom önnek a gondolatját –
 425 9 |             mármost még azt is kitalálom, hogy micsoda választ vél ön az
 426 9 |                   kiolvasni. Ugyebár azt, hogy „Mit törődöm én az egész
 427 9 |                  Nekem Isten kegyelme az, hogy egy második élő lelket találok
 428 9 |                 kezét, s kényszeríté azt, hogy a szemeibe nézzen.~Godiva
 429 9 |                     Én nem gondolok arra, hogy örök időkre kizárjam magamat
 430 9 |                örökre. Annak, erős hitem, hogy el kell tisztulni végképp.
 431 9 |                 az, ami engem arra készt, hogy azt a kezet, amit kezemben
 432 10|              rendes” férjnek az idejéből, hogy mennyi marad annak a huszonnégy
 433 10|               igyekezett őt megnyugtatni; hogy ennek – nőknél – nincs semmi
 434 10|            dolgokról. Itt is az a regula, hogy aki a maga mesterségéről
 435 10|                csak azért fogta a kezébe, hogy tiszteletteljesen megcsókolja:
 436 10|                   balsors?~Tudta már jól, hogy ez védelmi készület. Meg
 437 10|                 elől. Azt hiszi az ember, hogy az lehet! Más ég alatt azt
 438 10|            Godivának panaszkodni a ködre. Hogy az őt megöli. Azt mondta,
 439 10|                 az őt megöli. Azt mondta, hogy asztmája van. – Őneki van
 440 10|                orvos azt tanácsolta neki, hogy a telet töltse Nápoly vidékén:
 441 10|                 Godiva tudta azt már jól, hogy ő az, akinek Capriba kell
 442 10|                  időváltozásnál azt érzi, hogy kezének az ujjai fájnak:
 443 10|                Godivával. Az volt a terv, hogy Bécsen és Münchenen keresztül
 444 10|                  Halálraítéltet kivégzik, hogy két ember folyvást rázza,
 445 10|              akinek az a jó szokása volt, hogy az indulási időnél mindig
 446 10|             Bertalan azt mondá Godivának, hogy csak nyugodjék szép csendesen;
 447 10|                   el nem indul. Hallotta, hogy több férfiutazó szállt be
 448 10|          közfalainak deszkája oly vékony, hogy azon minden beszéd áthallatszik.~
 449 10|                  ejtett szavaik sejteték, hogy előkelő urak.~Először nagyon
 450 10|                 nagyon örültek egymásnak, hogy itt találkoznak.~Aztán mindjárt
 451 10|                   azzal az észrevétellel, hogy „Kissé nagyon is sokan vagyunk
 452 10|                 kalauzzal hatalmaskodott, hogy neki nyisson más kocsiszakaszt,
 453 10|            alkalmat adott Godivának arra, hogy a mellék kupéban mondottakat
 454 10|              folyt a beszéd. Úgy látszik, hogy ez kifogyhatatlan téma.
 455 10|                   azt Bertalan Godivának, hogy azt csak egy hetérának mesélhetné
 456 10|             mesélhetné el, ha azt akarná, hogy „az” belészeressen. Hát „
 457 10|                   De csak odáig hallhatá, hogy Lándory egyszer lóra ült,
 458 10|                  hát annyi dicsőség után, hogy lehet az, hogy Lándory mégis
 459 10|             dicsőség után, hogy lehet az, hogy Lándory mégis úgy félrevonul
 460 10|                  a világból egyenesen az, hogy megházasodott!~– Talán mésalliance-ot
 461 10|             lázasan verni. Úgy jött neki, hogy megverje ököllel a vagon
 462 10|              rablott pénzeket: azt hitte, hogy azok forradalmi célokra
 463 10|               közbe mind a hárman.~– Úgy, hogy ő, ki az aktákba belenézett,
 464 10|               aktákba belenézett, rájött, hogy ha Traumhold vagyonából
 465 10|                   az indokot úgy látszik, hogy mindenki bevehetőnek találta.~
 466 10|                   tudta bolonddá tartani, hogy mindenik azt hitte, hogy
 467 10|                  hogy mindenik azt hitte, hogy ő az igazi. Most aztán mindent
 468 10|                 mindent kibeszélnek róla. Hogy csak egy adatot hozzak fel.
 469 10|              skandalózusan viselte magát, hogy egyszer a háziura felmondta
 470 10|                  kezeit: azon imádkozott, hogy miért nem hoz az Isten most
 471 10|                  a sebesen hadaró hang –, hogy Lándory úgy kerüli a világot;
 472 10|              nyithat: nem kockáztathatja, hogy nők nem mennek el az estélyére.
 473 10|          indulhatott.~Godiva bámult azon, hogy ő még mindig él!~Hát nem
 474 10|                  nyíl egy emberi szívnek, hogy abbahagyja a mechanikus
 475 10|                   is él ő ezen a világon?~Hogy nyűge legyen egy kiváló
 476 10|                 Akitől senki sem kérdezi, hogy van a feleséged? Aki senki
 477 10|                mintha aludnék. Azt hitte, hogy jól tud majd tettetni.~Csakhogy
 478 10|               kupé ajtaját. – Azt hittem, hogy ez a sok külső lárma, kocsifütty
 479 10|          hallottam.~– Az üteredről érzem, hogy „igen”. Ez nem láz, ez lelki
 480 10|          bennünket. De azért mégis tudom, hogy rólad beszéltek meg énrólam;
 481 10|                   úgy híják a kaszinóban, hogy „a pletyka Napóleon”. Az
 482 10|                   el a megdicsőült felől, hogy én csak azt vártam, hogy
 483 10|                  hogy én csak azt vártam, hogy mikor ugrik fel egyszer
 484 10|                 nevetett, olyan hangosan, hogy a szomszéd kupéban is meghallhatták.~–
 485 10|                  meghallhatták.~– Akarod, hogy elismételjem, mit hallottál
 486 10|           mulattatni fog. Ugye elmondták, hogy én kerülöm a világot, amióta
 487 10|                 megholtat, s kiderítette, hogy nem az volt a gazember,
 488 10|            gazember, hanem én, aki tudom, hogy ártatlanul lett áldozattá,
 489 10|                 áldozattá, s előre látva, hogy vagyonának nagy része megmarad,
 490 10|            ős-humorral adta elő Bertalan, hogy Godivát csiklandós nevetésre
 491 10|              Bizonyosan azt is elmondták, hogy én a biztosító társaságtól
 492 10|         tiltakozék Godiva: elárulva vele, hogy az előbbieket mégis csak
 493 10|                  De azt csak elbeszélték, hogy én a kárvallott felekkel
 494 10|                Hiszen nem az a fájó pont, hogy e képtelenségeket beszélik:
 495 10|           képtelenségeket beszélik: hanem hogy ennek a beszédnek hatása
 496 10|      mendemondának mégis az az eredménye, hogy Lándory Bertalan nem teheti
 497 10| boszorkányborsókat.~– Ugye azt beszélték, hogy én nem mehetek a feleségemmel
 498 10|             sehová, mert attól tarthatok, hogy visszautasításra találok?
 499 10|             hozhatott felőled forgalomba, hogy a jó viszony megszakítását
 500 10|            Bertalan elgondolkodott rajta, hogy beszéljen-e még többet.