Fezejet
1 2 | meggyalázzák a nevét örökre. Vagy őt is bocsáttasd szabadon,
2 4 | Úgyhogy veszedelmes volt őt a színházba vinni, mikor
3 4 | elvégre a bíró kénytelen volt őt bizonyítékok hiányában szabadon
4 4 | hivatkozott, hogy az veszi őt rá mindezen kihágásokra.
5 4 | menyasszonyomat; s azokat, akik őt tagadják vagy nem tisztelik,
6 5 | napot sem lát, s tudni fogom őt kényszeríteni az őszinteségre. –
7 5 | békóval a bal kezéhez, de ez őt nem zsenírozta), s azt mondá:~–
8 6 | Igaz. Szegény gyermek. Őt is meggyalázom.~– És azonfölül
9 7 | hálószobájába. Így találtam őt, ahogy önök látták. Már
10 7 | okozója. Mért választja mégis őt gyámjául? Olyan nagy-e a
11 7 | előre megjósolta, hogy én őt nem fogom oda rajzolni.
12 8 | azzal a világgal, amely őt kitaszítá. Úgy be akarja
13 9 | jó napot” szóval üdvözlé őt magyarul, mikor Lándory
14 9 | leányának mutathatta volna őt be.~Nem kellett őket egymásnak
15 9 | megcsókolta: az viszont őt; aztán Godiva beszélt magyarul,
16 9 | leányt a kerti lakba. Azok őt is be akarták oda vonni
17 9 | okos ember: hogy „ne hagyja őt még itt!”, hogy „térjen
18 9 | Godiva szinte megszánta őt. Hát ennek is fáj valami?~–
19 9 | űzte ki a szabadba, ami őt.~Nem is voltak meglepetve,
20 10| megrettent. Bertalan igyekezett őt megnyugtatni; hogy ennek –
21 10| megcsalni! Úgy megtanította őt már a férje gondolatokban
22 10| panaszkodni a ködre. Hogy az őt megöli. Azt mondta, hogy
23 10| ki Godiva számára, ahová őt előre elhelyezé; helyébe
24 10| módra törte le, felkeresve őt a pusztai csárdában, s belevonva
25 10| jelent meg előtte éjszaka. Őt okolta a haláláért és háza
26 10| társaságokba. Hiszen kínálta őt már a kormány magas hivatalokkal;
27 10| mintha erővel vissza akarná őt tartóztatni. S ezzel árulta
28 10| Az a csepp vér ölje-e meg őt vagy ez a csepp méreg? Talán
29 12| szúrni. Erre ön felhozatta őt magához, levetette róla
30 12| oldalánál. Az a golyó, mely őt leteríté, éppen úgy találhatott
31 12| Lándoryhoz.~– Hallotta ön őt még kacagni valaha?~– Mindennap.~–
32 13| a fennkölt indokot, mely őt gonosztevővé bélyegezte.
33 13| mellett. Még most nincs őt miért felköltenünk. Majd
34 14| hivatalbeli főnökénél). Addig is őt küldte előre, hogy a vadászaton
35 14| színei tündökölnek elő. – Őt csak a rekesz titkai érdekelték:
36 14| gyorsfutárral küldtem utána, aki őt megelőzte. Mikor hazaérkezett,
37 14| méltóztattam tenni, s abban az őt megillető özvegydíj kivételével
38 14| szenved! Milyen könnyű volna őt megváltani a kárhozatból.
39 15| szólt a fiához, bevezetve őt menyével együtt a hálószobájába,
40 15| Ripailleról lehullottak, de én őt egész egyenruhástól, fegyverestől
41 16| jövevénnyel, s végül meghívta őt szalonkavadászatra.~A harmadik
42 16| ez a forró napsugár, mely őt életre kelté, el fog hidegülni,
43 16| megismerkedjék; én kísértem őt ez utazásában.~– Ah! Miniszterünk
44 16| védelmezzem.~– Ön védelmezte őt!~– Igen. Mikor a miniszterhez
45 16| nyújtsa-e felé kezét, hogy őt fölemelje, hogy engedjen
46 16| udvarias bókkal.~Médea, amint őt közelíteni látta, egész
47 16| Lándorynak, visszatartva őt erőhatalommal. Nem szokás
48 16| tökéletesen mindegy – biztosítá őt Lándory.~A marquis bosszúsan
49 16| amiért aztán Médea kezdte őt tökéletesen meggyűlölni.~
50 16| formaliter megölelte, biztosítva őt őszinte barátsága felől.~
51 17| hogy a miniszter biztosítá őt a megkegyelmezésről – szólt
52 17| ő sorsa iránt. Ahogy én őt ismerem, mindazok után,
53 17| látni Lyonelt, nem fogja őt megismerni a válságos pillanatban.
54 17| azt meg!~– Hát valaki, aki őt olyan alakban szerette látni,
55 17| lehessen: abból a célból, hogy őt felismerhesse. Talán szólni
56 17| Óh, igen sokszor láttam őt, igen közelről. És mindenféle
57 17| Fiatal bajtárs! – inté őt az őrnagy. – Minek a gyöngéd
58 18| Bertalannak a karján kellett őt a kapus páholyáig cipelni:
59 18| gyakorolni, ha felöltözteti őt, mert ennek köszönheti legelébb,
60 18| termetére illettek, behívatta őt magához Médea. – Sidonia
61 18| grófnő; mert arra, hogy őt el nem árulom, még mindig
62 18| És mégis elárulta ön őt.~– Az nem volt árulás. Az
63 18| feleségét. – Nekem sikerült őt állandó lakhelyhez kötnöm,
64 18| lesz”. Azután átvezettem őt saját lakosztályába, s ott
65 18| királynéja, magára hagytam őt, hogy átöltözhessék. Ebédnél
66 18| a kebléről. Meg akartam őt csókolni. Nem is azt; meg
67 18| ő kedves barátjától: az őt rabszolgájává tette, s vitte
68 18| karcsú derekát, eltartá őt magától: hogy jobban megnézhesse, „
69 18| annyi apja volt önnek?~– Őt! Cinque! Fünfe! (Még az
70 18| mondhatom el Alfréd előtt; őt nyugtalanítaná.~– Hát mondja
71 18| francia nem mond „frakk”-ot soha.~A pusztai rózsa~Csak
72 18| térdére nyugtatva. – Ön látta őt?~– Így hevert az is egyszer
73 18| iparkodva nézni. Én leráztam őt a nyakamról gorombán, hanem
74 18| most. Hanem én eltoltam őt szépen magamtól; éppen így: –
75 18| hogy mely oldalról kell őt várnom. – A távolban három
76 18| szorítva. Lándory leültette őt a görög kerevetre, s folytatá.~–
77 18| jobban emészti. Ez kergeti őt a halálba, de a halál fut
78 18| Vezesd ide. Én kérettem őt hozzánk.~A bankár belépett,
79 18| mind azt olvashatá, hogy őt most mind olyan szemmel
80 18| érzékeinek. Lehetetlenség ez! Hát őt csalta volna meg a leánya,
81 18| markomba azért, hogy tudósítsam őt rendesen, hová megyünk,
82 18| nem szükség bemutatnom, őt már ismered a templomból.~–
83 18| Bertalannal, s tegezték őt.~Furcsa társadalmi viszonyok
84 18| belőle a „Pester Lloyd”-ot. Ez a lap, köztudomásúlag,
85 18| lövése nem halálos, akkor őt tapossa össze a vad, lovastól
86 18| Szolgálhatok a tüzemmel? – kínálta őt meg Lándory.~– Köszönöm.
87 18| elhitetve vele, hogy Médea őt az elkárhozásig szereti,
88 18| mellett. Tanulmányoztam őt. Minden lelkiereje mellett
89 18| nyargalódzást. Éjjel hallottam őt imádkozni: »Isten, Isten!
90 18| miután Bertalan sem tudósítá őt a családjában előfordult
91 18| elárulá; de Hermione meg tudta őt nyugtatni. – A farkasok
92 19| Hermione kisasszonynak, hogy őt egy elkapatott cseléd merje
93 19| billegetett Péter felé, otthagyva őt a megkopasztott fánál.~–
94 19| oka lett volna rá, hogy őt irgalom nélkül megfojtsa.~–
95 19| nemes lelkével le fogja őt fegyverezni. Megszabadítja
96 19| szabad ezt megtudni; mert az őt szerencsétlenné tenné egész
97 19| embereknek! – magasztalá őt Alfréd. – Mindent láttam
98 20| mint aki észreveszi, hogy őt most ittasnak tartják, s
99 20| iránti szerelme. Ez kergeti őt egyik világrészből a másikba:
100 20| fenekére. Ha meg lehetne őt ebből gyógyítani? – Médea
101 20| abban a hatalmában, ami őt győztessé tette Alfréddal
102 21| jutott eszébe Alfrédnek. – Őt kellene értesíteni.~– A
103 21| megfordult a baj – biztatá őt Bertalan. Beállt nála az
104 22| Bertalan bérkocsival küldé őt Lis Blanc grófnő lakásáig,
105 22| A férj egyszer meghívta őt magához estélyre. Ez kedvező
106 24| vétkezzél! Ne szidalmazd őt, aki temiattad szenved.~–
107 24| kezeit.~– Anyám, én szeretem őt!~– Akkor hívasd a cselédeidet,
108 25| Van derék férje. Ismerem őt. Nekem jóltevőm volt. Ha
109 26| nyújtva Sidoniának, felvezeté őt a kastély termeibe. Ott
110 26| többé kimondani, nevezzük őt a „szirén”-nek.~– Találó
111 27| szelíd szemeibe. Bámulta őt.~– Te ezt tudtad mind! És
|