Fezejet
1 15| táncosnőt úgy hívták, hogy „Scilla”.~És így beteljesült, hogy „
2 15| elrontotta az egész dolgot. Scilla kisasszony Londonba is meghívást
3 15| között. A botrány miatt Scilla kisasszonynak rögtön el
4 15| nézve; mert ha oda is elmegy Scilla után, semmiképpen ki nem
5 15| de a gonosz atyafi még Scilla kisasszonynak a hotelében
6 18| tökéletesebb szépség, mint Scilla. De már egy festő Scillának
7 18| a rue Lepelletier-be.~– Scilla kisasszonyhoz?~– Természetesen.
8 18| figuránsnők elnevezése.~Scilla~Lándorynak aztán nem volt
9 18| magával hozott barátját.~Scilla ránézett a bemutatottra,
10 18| egymást?~– Hogyne! – szólt Scilla. – Hisz ő egyike az én apáimnak.~–
11 18| Éppen tízzel! – erősíté Scilla kisasszony.~– Odajön hozzám
12 18| Az atyám – kommentálá Scilla.~– A papa numero primo? –
13 18| vette ki szájából a szót Scilla. – Hát egyike az öreg uraknak
14 18| kiálta lábával toppanva Scilla. – Holnap küldöm önhöz szekundánsaimat.~
15 18| végezé be Lándory. Erre aztán Scilla maga mellé vonta Bertalant
16 18| nos moutons! – csevegett Scilla. – Tiens! Vous n’avez pas
17 18| chat!~– Irgalom, kegyelem! Scilla! Csak verseket ne mondjon
18 18| hogy Sappho vagyok – mondá Scilla tetszelgőleg.~– Hisz Sappho
19 18| tanultam.~– Ön sem tud? – szólt Scilla Lándoryhoz fordulva.~– De
20 18| elefánt” szóra meghökkent Scilla kisasszony.~– Ah, ça! Önről
21 18| Licorne! – pattant fel Scilla feddő hangon.~– Azért nem
22 18| Ön bolondos! – mondá Scilla duzzogón; hanem azért mégis
23 18| csavargatnak: múmia vagyok.~Scilla erősen megszorítá a kezét
24 18| mondá Alfréd, látva, hogy Scilla visszavonulni készül.~–
25 18| Mit? Miért? – kérdezé Scilla bámulatra villanó szemekkel.~–
26 18| összetartva.~Mintha csak Scilla számára lett volna megálmodva
27 18| kisasszony márvány mellszobra.~Scilla kisasszony természetesen
28 18| páholy-lyon között is meglátta Scilla Lándoryt, s mosolygó tekintettel
29 18| hevesen a válaszért a kezét Scilla.~A habituék siettek a magasztalást
30 18| karpereccel volt összeszorítva.~Scilla finom, decens bájjal tudott
31 18| hát annak a nyakába borult Scilla kisasszony, s megcsókolta
32 18| legyen egy óra múlva – súgá Scilla Lándory fülébe. – Csak mi
33 18| egy óra múlva megérkeztek Scilla hotelébe, már folyt a patália.
34 18| reszkető térdekkel.~Amint aztán Scilla meglátta Bertalant (Alfréd
35 18| Hát csak jöjjön – mondá Scilla, s azzal letérdelt a földre
36 18| Lándorynak a kezét a kezéből Scilla, s duzmadtan mondá:~– Ühm!
37 18| meg nagyon elkomolyodott Scilla. Szemei a távolba látszottak
38 18| szólt hozzá Bertalan.~Scilla a szemébe nézett merőn,
39 18| most?~– Ki is találom.~Erre Scilla megelevenült, s a szétnyílt
40 18| lakik, hanem a féjben.~Erre Scilla a haját lehúzta a homlokára. –
41 18| valami gyöngéd tapintat. Scilla arcáról bizony könnyű volt
42 18| mester, ugrott fel a helyéből Scilla, s megkapta Bertalan kezét,
43 18| Alfréd.~– Csendesen – csitítá Scilla. – Még beszédünk van egymással (
44 18| sem tetszett mindaz, amit Scilla arcából leolvasott. – Mi
45 18| nagy animóval értekezni?~Scilla kisasszony macskai hunyorgással
46 18| történetére is, amelyben most Scilla kisasszony lakik. Valamikor
47 18| is. Megajándékozta vele Scilla kisasszonyt. (Valamikor
48 18| írószobába. Ott várt rá Scilla.~A legszigorúbb toalettje
49 18| próbatétet?~– Nézze ön – szólt Scilla, az íróasztalához vezetve
50 18| nagyobb világosság – mondá Scilla, s egy látszólag antik óra
51 18| bele több öt percnél, hogy Scilla visszajött az öltözőből.
52 18| elégedve a jelmezzel? – kérdé Scilla, körülfordulva előtte, hogy
53 18| bevallja titkolt szenvedélyét.~Scilla fölment a kis színpadra,
54 18| a jó Racine a darabhoz?~Scilla nevetésre fakadt.~– Az igaz,
55 18| Hyppolitnak az erényét. Scilla el tudta ragadni a hajnyilat
56 18| szavalsz, akkor balerina vagy.~Scilla pajkosan mosolygott. „Ez”
57 18| szólalt meg érdeklődve Scilla, karját Bertalan térdére
58 18| kánkántáncosnői – mondá Scilla, csakúgy nyelve az elbeszélést.~–
59 18| újra tölthesse a fegyverét.~Scilla úgy didergett, úgy borzongott:
60 18| átütötte a Bogár Jancsi fején.~Scilla egész testén bizsergő csiklandás
61 18| kezeit könyörgésre összetéve Scilla.~– El biz én. Ha az Évica
62 18| Bevágtat a délibábos pusztára.~Scilla végignyúlt a szőnyegen; –
63 18| együtt kárhozzunk el!”~Scilla maga sem tudta, mit csinál:
64 18| találjon, mert meghalsz!”~Scilla összerázkódott, mintha villanyütés
65 18| vagy én sújtom őtet agyon.”~Scilla térdre állt, s kezeit imára
66 18| közeledtét, mint azé az enyémet.~Scilla még a lélegzetét is visszatartotta,
67 18| látom azt, akire várok.~Scilla felállt, és támaszt keresett
68 18| fölállt, járkálni kezdett; Scilla sem fázott már, inkább melege
69 18| halálos baj színteréül.~Scilla kacagott már!~– Mikor közel
70 18| súrlódást hagyott hátra.~Scilla elkezdett görcsösen sírni,
71 18| szép legény volt. Kár érte!~Scilla arccal feküdt a szőnyegen,
72 18| szólhatott a forró csókoktól.~Scilla magánkívül ugrott föl fektéből,
73 18| végigheveredve egy longuechaise-en. – Scilla kisasszonynál nem szükség
74 18| igazat mondjak: megteszem. Scilla kisasszony minden könnyelműsége
75 18| beszélek! Te kényszerítesz rá. Scilla kisasszony nem akarja a
76 18| frankon nem fogok tehát Scilla kisasszonynak gyémántokat
77 18| Az mindegy. Oda fog menni Scilla. Már el is szerződött: két-három
78 18| Médea grófnő előtt valami Scilla kisasszonyról beszélni?~–
79 18| férjem volt, beszélt nekem Scilla kisasszonyról annyit, hogy
80 18| elkényeztetett művésznő, Scilla, elhagyja a párizsi operát,
81 18| pedig kísérheti Moszkvába Scilla kisasszonyt!~ ~De ha
82 18| mesdames: én hát megyek Scilla kisasszony után; önök pedig
83 18| tudósítással.~– Tudod már, hogy Scilla idejön a télen vendégszerepelni?~–
84 18| Deának, tudom, nem mondod el. Scilla Budapesten szerepel. Nekem
85 18| Aláírva nem volt; de ráismert Scilla írására.~
86 22| mondott Lándorynak, hogy Scilla látogatását várja, s azért
87 25| búvhelyéből, s szembeállt vele. Scilla volt.~– Ah! Scilla kisasszony! –
88 25| vele. Scilla volt.~– Ah! Scilla kisasszony! – kiálta fel
89 25| Törődöm én a végrendeletekkel! Scilla közbeszólt.~– Önök intézzék
90 25| fátyol az arca elé húzva.~Scilla odalépett eléje.~– Madame!
91 25| eléje.~– Madame! Az én nevem Scilla kisasszony. Tagja vagyok
92 25| ezzel az alakkal szemben.~Scilla folytatá.~– Madame! A művészvilágban
93 25| dúlt a belső zsigereiben.~Scilla folytatá a tortúrázást.~–
94 25| engedelmével jött ön ide? – ismétlé Scilla, még erősebb szóval. Aztán
95 25| Megérdemeltem.~E szóra Scilla hátralépett, s fejét meghajtva,
96 25| szünet után szólalt meg Scilla, halkan, tompa hangon.~–
97 25| kocsisnak: a hintó elvágtatott.~Scilla utánanézett az ablakból,
98 25| Micsoda az? – kiálta rá Scilla. – Hát ki engedte meg önnek,
99 25| fogsz innen elfutni valaha!~Scilla nagyot nevetett rá.~– Mezítláb
100 25| nem vesztek vele semmit.~Scilla szavának állt.~Azt írta
101 26| az!~– Ha én tudnám, hogy Scilla micsoda nő! Ez jól volt
102 26| koefficienst. Azt, hogy Scilla nemes lelkű leány.~Erre
103 26| válasz, hogy elsüllyedt a „Scilla” örvényében. – Ez most a
104 26| De L’Aisne Alfréd elveszi Scilla kisasszonyt, csinál belőle
105 27| viszont oltárhoz vezette Scilla kisasszonyt, csinált belőle
|