Fezejet

 1 4 |          örülök, hogy szerencsém van önt személyesen megismerhetni,
 2 4 |          negatív eredménye is. Kérem önt, hogy vezessen be mindkettőnket
 3 4 |            által hírhedetté lett. Ez önt tán kínozza? No, hát én
 4 4 |        kínozza? No, hát én rá akarom önt kényszeríteni, hogy találjon
 5 4 |             a bűnöst kivallatom. Még önt is. Majd meglátja ön, milyen
 6 4 |               a vizsgálóbírónak kell önt megtanítanom arra, hogy
 7 4 |          komolyan vette? – Fogom még önt látni? – kérdé Bertalantól
 8 5 |          népszabadság híve voltam.~– Önt megcsalta a lelkesedése.
 9 5 |             űztek – mondá Lándory. – Önt közvetítőnek használták.
10 5 |            az egyik. Hogy meggyőzzem önt felállított kombinációm
11 5 |          ennek olyan része is, amely önt érdekelni fogja.~– Figyelemmel
12 7 |            Van! És én megakadályozom önt abban, hogy arra gondoljon.
13 7 |      albumában ezzel a névvel láttam önt szerepelni: „Schalkaug”.~–
14 7 |        tanárok között. Azokhoz fogom önt ajánlani. Úgy fognak önnel
15 7 |             hozzá kell önnek szokni. Önt nem fogja megsérteni senki.~–
16 8 |              hogy ezalatt felkeresem önt, s itt töltök egypár órát.~–
17 8 |             nem tagadom. Meg akartam önt lepni vele; ha egyszer,
18 8 |         talán a nyáron, meglátogatom önt a falusi lakában.~– Tegye
19 8 |               az igen szívesen fogja önt látni.~– No hát, mondja
20 9 |            különös szívességre kérem önt – szólt Godiva, mikor már
21 9 |          Engem kerül minden ember.~– Önt kerülik? – kérdezé a leány
22 9 |     elbámulva. – Én azt hittem, hogy önt ünneplik.~– Írásban és hivatalos
23 9 |   bemutogatni egymásnak.~– Ami pedig önt illeti, önnek van címe az
24 9 |       folytatá.~– Hányszor megcsalta önt, mikor ön azt kérdezte:
25 9 |   festőműhelyembe.~– Az ég áldja meg önt érte!~A csillagok sápadozni
26 9 |            én vagyok.” – Én megkérem önt, mert szeretem! Mert lelkem
27 12|          egyszer egy kést kaphat, és önt megláthatja, ha békó lesz
28 12|             is a két kezén, le fogja önt szúrni. Erre ön felhozatta
29 12|         szökik önre, s ha megragadja önt azokkal a rettenetes ökleivel,
30 12|      kedvence volt, mi vihette volna önt arra az elhatározásra, hogy
31 12|          csak úgy volt intézve, hogy önt a legelső állomáson elfogják,
32 12|            méregkeverőt?~– Én veszem önt magamhoz – mondá Lándory.
33 12|             az igazgatót.~– Én pedig önt fogom innen kivinni, s ezt
34 12|        mondtam neki, hogy nem tartom önt Traumhold megölőjének.~–
35 12|             már, uram, követni fogom önt, mint az árnyéka, s meghalok
36 12|             azon fogja kezdeni, hogy önt magát megöli az úton, s
37 12|              ha egyszer meglátogatom önt úri kastélyában, ebédre
38 12|             nevetni is.~– Biztosítom önt, igazgató úr, hogy Kalthahn
39 13|         között nincs.~– Nagyon kérem önt, hogy „aztán se” tegye.
40 14|             Péter. – Hogy meggyőzzem önt arról, miszerint ennek az
41 15|           édes Lyonel, hogy mi hozta önt ide? Pénzt akar kapni az
42 16|         vagyok.~– Akkor a felelősség önt terheli a szekrény tartalmáért.~–
43 16|                 Én aztán rágalmaztam önt egész lelkesedéssel. Ez
44 16|           hagyni? Éppen most akartam önt felszólítani, hogy üljön
45 16|      Lándoryhoz.~– Uram! Én is kérem önt, hogy legyen a mi vendégünk.~
46 17|         távol fogja tartani magát: – önt úgy ismerik, mint Eugénia
47 17|             a mennyország számára?~– Önt nem ölik meg, kegyelmet
48 17|              előbb a Mazas-ba fogják önt vezetni – mondá az őrnagy. –
49 18|        azokat eléje hozzák. És egyre önt emlegeti, önre hivatkozik,
50 18|           emlegeti, önre hivatkozik, önt hívja segítségül. Jöjjön
51 18|            Négy óra tájon felkeresem önt a vendéglői szállásán, s
52 18|              el a feleségemnek, hogy önt ebédre hívtam? Hisz nem
53 18|           Hisz nem a házamhoz hívtam önt, hanem a tuskulánumomba!~–
54 18| koldusfillért ígérni a megtalálónak. Önt okosabb embernek nézem.
55 18|             ön, hogy miért szerettem önt meg olyan egyszerre? vette
56 18|          szerelmesétől megválni, aki önt fénnyel, pompával környezi,
57 18|              hódolatát fogadta, akik önt az első világhírű balerinák
58 18|     találkoztak. Szívesen fogadom el önt vőmnek. Elég hosszú idő
59 18|            egymást, ön minket, és mi önt. Nincs szüksége közöttünk
60 18|       monsieur!~– Aki rögtön elvenné önt, mihelyt a kelengyéjét beszerezné.~–
61 18|               Bizony, monsieur.~– Én önt boldoggá teszem. A feleségem
62 18|              magyarok hazája érdekli önt valami különösen?~– …du
63 18|            tett fogadása kényszeríti önt arra a penitenciára, hogy
64 18|             a rajongásig bálványozza önt, tiszta háladatosságból.~–
65 20|          magától az ölelést.~– Kérem önt, Lyonel, beszéljünk úgy,
66 22|        Meneküljön innen, grófnő! Még önt is megmérgezik! – Hanem
67 23|         Lyonel, elképedve. – Nem. Én önt semmiféle hősnek sem tartom.~
68 24|             Ezért az erélyért kezdem önt becsülni.~– Hát hogy teljesen
69 25|      szerencsésnek érzem magamat, ha önt vendégül fogadhatom el „
70 26|           sem fényesíthetnek meg. Én önt nem ismerem többé, s jegygyűrűjét