Fezejet

 1 2 |             kezdtek jegyezve lenni. Hisz ez olvas a jövendőben és
 2 2 |          álló embereket hajszolják, hisz akkor meg éppen azt énekelte
 3 2 |          törvények ellen vétőnek. – Hisz az a bíró volt maga a társadalom
 4 3 |          neki, amit csak kérdezett. Hisz úgyis belém lát. Aztán mikor
 5 6 |            üzletszoba, hatóságilag!~Hisz ez az üzletszoba az a kalmárnak,
 6 6 |         lehetetlen”.~– Így mondtam. Hisz én sohasem játszottam a
 7 6 |            Egyetlen igaz hívem, te. Hisz ez egy olyan rémtett volna,
 8 7 |             is kiszolgáltatták. Hát hisz abban mind együtt vannak.
 9 7 |          kézzel bele szabad nyúlni? Hisz annak vagyona becsületes
10 9 |         kénytelen vagyok vele, mert hisz nagy ünnepélyes estélyekre
11 9 |         eszményem – suttogá Godiva; hisz Bertalan úgyis olvas az
12 9 |            hogy Lándory ráismert.~– Hisz ez az én Káró kutyám, akit
13 9 |         szokást Godiva nem tudhatá, hisz az ő nagy gyászesetén nem
14 9 |       törődöm én az egész világgal! Hisz én magam is száműzöttje
15 10|          nem látták egymást! No, de hisz az a jó, mikor az ember
16 10|        földi életet. Belenyugodott. Hisz ott is együtt lesznek.~Bertalan
17 11|         mérgelődött egy hujjában.~– Hisz ez unikum! Ön pénzért mutogathatná
18 11|           mondja, aki ezt olvassa: „Hisz ez kegyetlenség!” Hát még
19 12|      átkozott? Az apja gyilkosát?~– Hisz engem is azért szeretett
20 12|        gonosztevőt ereszti szélnek! Hisz ez azon fogja kezdeni, hogy
21 14|     bizonyára nem vesztegetett meg. Hisz az köztudomású rólam és
22 14|             nem sokat építhetek. Ez hisz mindenben, ami kimagyarázhatatlan.
23 14|          ördögöt akar ön Lyonellel? Hisz csak nem veheti el önnek
24 15|            Szükségképpen kellett. – Hisz ön maga legjobban tudja
25 15|              hogy kinek „látszott”? Hisz ő minden előkelő körben
26 15|       pernek egy édes kibéküléssel?~Hisz a tenyerén fekszik az embernek
27 15|             Most már jöhetsz haza!”~Hisz ez valóságos aranykorbeli
28 16|         alája tolni Alfréd marquis.~Hisz ez derék férfiú!~– Legyen
29 16|              mindenki elhallgatott. Hisz azt már mindenki elmondta
30 16|                Mit mondott ön neki? Hisz nem tud felőle semmit.~–
31 16|           úr félrefordult kuncogni. Hisz ez egy barbár! Aki annyi
32 16|            érte fogom küldeni.~– De hisz itt is megvárhatná ön.~–
33 17|         grófnők részéről.~– Hogyan? Hisz ön azt mondá, hogy a miniszter
34 18|           szamárfül bevételem.~– De hisz az ön clerc-je akkor egy
35 18|             hogy önt ebédre hívtam? Hisz nem a házamhoz hívtam önt,
36 18|  kétszerkettő”.~– Ah! Te számítasz? Hisz ők nagyon gazdagok.~– Hisz
37 18|          Hisz ők nagyon gazdagok.~– Hisz éppen ez az ok. Nekem van
38 18|        ördögnek volt eszébe a mámi! Hisz azt inkább elvenném magam;
39 18|   Bertalannak, s magyarul kiáltá:~– Hisz ez az én kedves Lándory
40 18|            viszonzá az üdvözlést.~– Hisz ez a mi „kis Katicánk!”~
41 18|           Hogyne! – szólt Scilla. – Hisz ő egyike az én apáimnak.~–
42 18|        mondá Scilla tetszelgőleg.~– Hisz Sappho nem verselt rímekben;
43 18|            Bertalant megdicsérje.~– Hisz ön kitűnően adja Hyppolitot.~–
44 18|           Már nem kell ittmaradnod. Hisz ez adja meg a kellő világítást
45 18|            utaznom Auteuilbe.~– Hát hisz ott még jobb pisztrángokat
46 18|        Nyoszolyóleányok nem voltak, hisz nem templomban történt az
47 18|            egy benyíló hálószoba.~– Hisz itt pompásan elférünk –
48 18|            kellemes csalatkozással. Hisz ez nem ázsiai sivatag, amilyennek
49 18|         nyer vele? És mit veszít? – Hisz az igazságlevelek minden
50 18|   felsikoltott eliszonyodva. Mi az? Hisz ez valami rettenetes tárgy!
51 18|             tárgy! Vigyék el innen! Hisz a láttára is kileli az embert
52 18|           övéinek” nevezhette őket, hisz ez az egyik anyja volt,
53 19|         érintkezik.~Ő maga tehette: hisz ő – olyan távol szokott
54 20|          nyugasztaló példák csábja (hisz mások is „így” tesznek); –
55 20|                 a titok biztonsága (hisz senki sem tudja meg); –
56 20|            be neki, mustárt rak rá! Hisz ez egy veszett vadállat.
57 20|             a Lándory.~– De Lyonel. Hisz Hermione…~– Mit? Hermione!
58 20|        hiányzik nálam?~– Semmi sem. Hisz van nemes szíved, magasra
59 20|         halódó asszonyt idealant.~– Hisz ő nem tehet arról, hogy
60 20|             ugyan derék vitéz vagy! Hisz én magam is ott voltam Hermione
61 20|        mellől.~– Te is voltál nála! Hisz akkor ez egy pokolbeli komplott,
62 21|       pezsgőt beadni kanalanként.~– Hisz az igen kellemetes gyógykezelés.
63 21|              ami az ő kezében volt. Hisz ez méregkeverés.~– Ugyan
64 21| felháborodott társaságot Lándory. – Hisz olyan ártatlan baj ez, mint
65 22|      szemrehányó hangon Péternek.~– Hisz én figyelmeztettem a kisasszonyt,
66 24|           ez korán reggel az erdőn? Hisz ő nem vadász.~A szolga leül
67 25|        kötelessége visszatromfolni.~Hisz ez még nem hűtlenség!~Amint
68 25|      mondani.~– Süsse meg a szavát! Hisz annak az egy szavának a
69 27|         tudja, érem-e a végét?~– De hisz úgy tudom, hogy a mostohafiad