Fezejet
1 2 | pedig közszeretet tárgya.~Milyen jókat mondott annak idejében!
2 4 | önt is. Majd meglátja ön, milyen keresztkérdések közé szorítom.
3 4 | meg akarta mutatni, hogy milyen fábul van faragva az igazi
4 4 | balsors, és kíváncsi rá, hogy milyen lehet az. Szeretne dacolni
5 4 | körül. Ez kínozza. Hejh, milyen jól érzené magát, ha ezek
6 5 | finanszírozzuk – mi együtt! Milyen szatíra!). Onnan megkönnyebbülve
7 6 | sincs a közelben.~– Láttad, milyen jó kedve volt ma?~– Ki nem
8 7 | kérdezte ki a rendőrbiztos.~– Milyen meggyőződéssel vált el öntől
9 7 | volt. A koplalást. – De milyen humorral tudják azt a festők
10 7 | bele egy aranykoronát.~– Milyen szerencse, hogy azt is elrabolta
11 8 | mikor megpróbálta, hogy milyen nagy luxussal jár a szegénység.~
12 9 | sottise-okat mondanak egymásnak! S milyen jókat tudnak afölött nevetni.~(
13 9 | recsegő hangja volt. Mégis milyen kedves tudott az lenni ennél
14 9 | azt gondolá magában, hogy milyen jó volna annak a helyén
15 9 | másik leány.~Ma már halott.~Milyen könnyen adják a halált.~
16 9 | előhozta azt Godivának, hogy milyen nagyon retteg a halálra
17 9 | mondá Bertalan –, hogy milyen különböző az éjfél utáni
18 9 | ezében a kétségbeesés. Milyen vég nélküli hosszú lesz
19 9 | a farsang közeledténél: milyen koszorú, milyen szalagcsokor
20 9 | közeledténél: milyen koszorú, milyen szalagcsokor jöjjön ide.~
21 9 | ez a mesterséges csipke? Milyen tréfás válaszokat kapott: „
22 10| számára alkotva…~ ~Milyen nagy bölcs volt az, aki
23 10| zsebkendőjén egy vércseppet talált.~Milyen sebesen elkezd dobogni a
24 10| nem ejtheti: „a hitvesem”.~Milyen jó volna meghalni.~Úgy jött
25 10| nevetésre kényszeríté vele. Milyen tréfásan hangzik az ő szájából
26 10| Teveled sokáig élni, boldogul. Milyen jó, hogy ezt megtudtam.
27 11| közt a virágzó cikláment, s milyen örömük volt, ha egyet találtak?
28 14| kezdve érezhette, hogy őhozzá milyen hideg mindenki, leginkább
29 14| fogja köszönhetni.~Aztán milyen beszédekei tudott ez nekem
30 14| Lyonel, mennyit szenved! Milyen könnyű volna őt megváltani
31 16| beszélt a gróf nő, hogy az milyen derék, becsületes ember,
32 17| carrieère-eknek a térfogata milyen nagy; az is ki van számítva,
33 17| halkan súgá az őrnagynak.~– Milyen fiatal arca van ennek a
34 18| bukása után mutatta meg, hogy milyen nagy: ötmilliárdot fizetett
35 18| petrifikáló hatása volt. Milyen vérlázító tekintet! Mikor
36 18| hogy megszépült!”~– Ugye, milyen csúnya kislány voltam, mikor
37 18| most azon ábrándozik, hogy milyen jó volna a régi szerelmesétől
38 18| Igen. Az olympi ebédet.~– Milyen az?~– Négy lat félig nyers
39 18| viganója szélét verte. S hozzá milyen termet! Csak a nemes paripával
40 18| borult rám, hogy kitanulja, milyen inget hordok a pruszlikom
41 18| csupa engedelmesség lett, s milyen könnyű volt megnevettetni!
42 18| tanulja meg, hogy mi az? Milyen jó az!~Játszani, bohóskodni,
43 18| tűrve az ing, vállig.~– Milyen szép fehér karod van neked! –
44 18| csoportosuló urakhoz.~– No, lám, milyen szép az, hogy én a sógoromban
45 18| ez rettenetes nap volt! Milyen lótás-futás, szaladgálás.
46 20| Én csak arra emlékszem, milyen szép voltál akkor; te kis
47 23| volt érett áfonyával.~– Milyen szép piros már az áfonya! –
48 24| tudni, hogy ott voltál. Milyen nagyon szerettétek egymást,
49 25| nagyot kacagott: – Haha! Milyen bolond kérdés! Hát kérnek
50 25| Amint egy percre elhagyom! Milyen rossz, szófogadatlan gyerek!~
51 26| süllyeszti előttem. (Ugye, milyen erőteljes styl!) Megtudtam,
52 26| Lyonel nagyot kacagott.~– Óh, milyen nagy diplomata veszett el
53 26| Most értette már meg, hogy milyen csúffá lett téve. Megfosztva
54 27| készülnek üldözni. – Haha! – Milyen fintor pofákat fognak majd
|