Fezejet

 1 2 |      egyszer egy nagy könyvet fog róla írni.~No, már ez csakugyan
 2 2 |     valóban igaz volt. Tanúskodik róla az az elefántnyi nehézségű
 3 3 |        ráolvasta a fejére, amiket róla tudott, s erre megint az
 4 4 |           cédulát, azt olvasta le róla:~„Bosszúállás szerelemféltésből.”~
 5 4 |      teleszáj pátosszal olvasá le róla: „Betöréssel párosult rablás!”~
 6 6 |          az ajtóhoz, hogy letépje róla azt a pecsétes keresztet.~
 7 6 |           inasa ruháit lebontotta róla, s az ágyba fekteté.~A nagy,
 8 7 |        bécsi gyámhivatal értesíti róla, hogy a meghalt Traumhold
 9 7 |     fényétől átvilágítva.~El volt róla lopva az örök nevetés. Mintha
10 7 |      szerezni.~– Képzeletem sincs róla, mi úton?~– Szeret ön kisgyermekeket
11 8 |       mert a vatta-hó mind lehull róla.~– Hagyja csak, kisasszony.
12 10|           furcsa hírek keringenek róla. Egész Bécs beszéli, még
13 10|         aztán mindent kibeszélnek róla. Hogy csak egy adatot hozzak
14 10|          volna. Senki sem beszélt róla többé. Meghaltak mind a
15 12|    Lándory csakugyan meggyőződött róla, hogy lehet gyülekezet,
16 12|  felhozatta őt magához, levetette róla a láncokat, bezárta mögötte
17 13|        följelenti, bizonyos lehet róla, hogy a párizsi cinkostársak
18 13| szándékozom addig jelentést tenni róla, amíg minden a kezem között
19 14|          addig tudomásom sem volt róla.) Elő is hozta a furulyáját
20 14|           Még csak sejtelme sincs róla, hogy ő mi szerepet játszik
21 14|          inkább mindent elmondott róla, amivel tudta, hogy engemet
22 15|           az, ha tovább beszélünk róla. A „mouchard”-ok figyelmét
23 15|   kimennék a szobából. Nem tudnék róla semmit.~– Elég, ha én magam
24 16| felelősséget, miután meggyőződtem róla, miszerint a gróf saját
25 16|           ülhetek, nem maradok le róla.~– Akkor szerezz ma estére
26 16|        szolgálni. Talán hallottak róla már valamit, hogy itt van
27 16|       illeti meg, s aki lemondott róla – az árvák javára – és a
28 16|          valamit.~– Nem hallottam róla – suttogá a marquis. – A
29 17|     halálra ítél, és elfordította róla a meggyalázó büntetést;
30 17|      Mindenki más legendát beszél róla. Valamikor a templomos rend
31 17|             Nem akarom lebeszélni róla a grófnőt. Sőt, elmondom
32 17|          perc alatt le volt tépve róla minden öltöny; úgy maradt
33 17|        ilyen tartomány? Nem tudok róla!~– Az atyai vagyonát visszanyerte
34 18|      írást. Aztán majd beszéljünk róla, hogy hol jártál egész délelőtt?~–
35 18|         hanem némber! Tépjétek le róla az egyenruhát!” És mikor
36 18|       hiszi, hogy mindjárt le fog róla esni; pedig csak negédeskedik.
37 18|           utcai palota tanúskodik róla, hogy annak igen jó hasznát
38 18|      Szörnyűség! Ne is beszéljünk róla! Uram barátom! Képzelje!
39 18|       igazságügyminiszter beszélt róla; s ahogy annak egyes részleteivel
40 18|           kereskedőt, ha felteszi róla, hogy az egy kifizetett
41 18|         Hiteles bizonyítvány lett róla kiállítva, s a férjnek kiszolgáltatva.~
42 18|         szabadon el lehet olvasni róla. Ha a túlsó oldala is be
43 24|   Bertalan már akkor gondoskodott róla, hogy azt a kabátját, amelyet
44 25|  végrendeletében gondoskodva lett róla, hogy hitet ne változtathass!~–
45 27|     hozzád. Nincs kivel beszéljek róla. – Ami elmúlt, elmúlt. Én
46 27|         Óh, az a Lyonel!~– Megint róla akarsz beszélni?~– Róla,
47 27|           róla akarsz beszélni?~– Róla, a máglyára tenni való gazemberről!~–
48 27|              Hát majd én beszélek róla. Szegény Sidonia grófnőnek