Fezejet
1 3 | Lándorynak azok az átkozott szemei ne lettek volna; de mikor
2 7 | önérzetével: apró, fekete, szúró szemei csaknem gúnyosan néztek
3 7 | hebegé a leány megrendülve; s szemei bámulva meredtek a vele
4 7 | kis művésszel.~Godivának a szemei kezdettek szokatlan fényben
5 8 | összehúzódtak a lánynak, s a szemei kerekre felnyíltak.~(Ez
6 8 | volt.~– Ejnye, de gyors szemei vannak. Hát nyelvtan. Oroszul
7 9 | előre, minden hang nélkül, szemei zöldes fényben szikráztak,
8 9 | tajtékos szája meg a szikrázó szemei maradtak félelemgerjesztő
9 10| patológiai értekezést; csakhogy a szemei elárulták a belső rettegést.~
10 12| s most már szikráztak a szemei, s öklével a mellét verte. –
11 14| igen szomorú emlék az ő szemei előtt. Az a kettős rostélyú
12 14| midőn Sidonia grófnő szép szemei lebilincselének.~A leányka „
13 14| fekszik a földön, le-lecsukódó szemei álmosan, szelíden hunyorgatnak –
14 14| az én Médea leányomnak a szemei.~A termete is arra a fekete
15 14| megkapó kifejezése, méla kék szemei az anyjára emlékeztetnek,
16 14| mondott, azt elmondták a szemei. – Ismerem én jól az ilyen
17 14| Vannak gyönyörű sötétkék szemei fekete szemöldökkel, finom
18 16| megvetést egy tekintetben! A szemei éppen úgy mélyedtek Lándory
19 16| lenni; magának Médeának a szemei is egészen kerekre nyíltak
20 16| méreggé kellett válni.~Lándory szemei mindent láttak. A marquis
21 18| hideg ragyogást vette fel.~A szemei oly visszataszítóan meredtek
22 18| visszajött, ki voltak sírva a szemei: még mindig szájcsücsörítve
23 18| szemöldei, eleven villogó szemei, természettől piros arca,
24 18| egészen nedvesek lettek a szemei ennél a visszaemlékezésnél.~–
25 18| nagyon elkomolyodott Scilla. Szemei a távolba látszottak bámulni.
26 18| ugrott föl fektéből, arca, szemei eksztázisban ragyogtak,
27 18| is elolvadnak az ő szép szemei tüzénél? – Nem is titkolt
28 18| Remekmű volt. A miniatűr kép szemei úgy tudtak nézni, mintha
29 18| már le-lecsukódtak Médea szemei, pedig csak Muscat Lunel
30 18| témáját; – hanem amint a szemei elnehezültek, odatette a
31 18| az arca elhalványult, a szemei holdfényt vettek föl, s
32 18| Lidyre rá se nézett.~Bertalan szemei egyszerre tudták ügyelni
33 20| szederjes kék, ajkai fakók, szemei megtörve.~De amint megpillantá
34 22| az öklelő unikornisnak a szemei! Reszketett előtte.~Bertalan
35 22| volt a hű embernek; hanem a szemei tűzben égtek: azok nem tudtak
36 24| kanyarulat még eltakar Médea szemei elől. Az elé szalad a szolga.~
37 27| álmodik.~Újra elolvasta. A szemei elkezdtek ragyogni; az arcát
|