Fezejet

 1 4 |      elég erőt, büszkeséget érez magában hozzá; de nincs alkalma
 2 5 |     ásítási hajlamot fojtogat el magában.~– Kérem, csak ásítson ön
 3 7 |     pályatárssal, mintha mondaná magában:~– „Igy szoktuk mink” elfogni
 4 7 |       gondolatot a kis úr arcán, magában gondolhatott rá vissza ilyesmit: „
 5 7 |   tehetségről beszéltem, ami még magában egy nagybecsű semmi. Sok
 6 8 |        rábólintott a fejével. És magában gondolá: „Gyógyíthatlan
 7 9 |      bámult Godiva; s találgatta magában, hogy mi oka lehet annak?
 8 9 |       tudok egy olyant”, gondolá magában.~– Ki a csalhatatlan az
 9 9 |      volna, miért?~S azt gondolá magában, hogy milyen jó volna annak
10 9 |        még az égnek is?” – kérdé magában Godiva. – És aztán a legközelebbi
11 9 |      vera. Quies vera” – suttogá magában Godiva, a homlokzat feliratát
12 10|       kérdé egy harmadik.~„Igen. Magában” – felelt az előbbi.~„Akkor
13 10| betegségnél.~Bertalan tanakodott magában. Az a csepp vér ölje-e meg
14 11|      lelke egymásba elveszett, s magában gondolkodni sem tud.~Hát
15 13|         Ez az én emberem!” mondá magában Monterosso. S föltette magában,
16 13|   magában Monterosso. S föltette magában, hogy fel fog használni
17 13|        valaki elrejtett valamit. Magában a köröndben semmi egyéb
18 13|          köszöntőt, s azt mondva magában, hogy az okosabb enged,
19 14|         olyan jól kidolgozta azt magában, hogy otthon már mind a
20 14|         Blanc szekrény pedig már magában is egy felbecsülhetetlen
21 14|        elolvasta végig, azon fog magában tusakodni, hogy vajon ne
22 14|     Lándory még egyre tanakodott magában.~– Uram! – szólt Péter. –
23 18|      nagyon kedves ember – mondá magában Lándory, mikor elhagyta
24 18|        volt.~Lándory azt gondolá magában, hogy ez a legveszedelmesebb
25 18|           Én gyöngéd figyelemből magában az úrnő budoárjában teríttettem
26 18|           hiszekegyet” mondta el magában, s nem hallgatott rám.~Én
27 18|      besétálni.~Lándory gondolta magában: „Ha én ilyen gyorsan tudnék
28 22|         akar törni az ajkain, de magában tusakodik, hogy vajon kimondja-e?~
29 25|         utánanézett az ablakból, magában beszélve:~– Szegény asszony!
30 27|          hibás.~Lándoryt átkozta magában: a gonosz varázslót, aki
31 27|          a napfényen.~Hagyta azt magában elolvadni.~Mindent túlélhet