1-500 | 501-779
Fezejet
1 1 | is politikai celebritás.~És mégis csodákat tud tenni.~
2 1 | életet kezdeni.~Lát szívet és lelket – a börtönök sötétjén
3 1 | veszedelmes ellenfelét, és védeni tudja magát messze
4 1 | kényszeríti a kacérság mintaképét.~És elég merész letépni a saisi
5 1 | gyűlölni a saját boldogságát”.~És ez az ember amellett nem
6 2 | lakáj szolgáltatja az ételt és italt a vendégeknek. Maguk
7 2 | végig van rakva keresztekkel és mèdaille-okkal. Világos
8 2 | helyet! Parancsolsz pezsgőt és fajdsültet?~– Köszönöm!
9 2 | összefolyó bajusz szénfekete és ritka; az ajkak vékonyak;
10 2 | legegyszerűbbnek; mente és atilla egyformán fekete
11 2 | tisztességes úr volt valaha!~– És én azt mondom neked, kegyelmes
12 2 | minisztereikkel beszélni.)~– És te ezt honnan tanultad?~–
13 2 | oldala éles, a másik tompa és sima; és mégis ugyanaz a
14 2 | a másik tompa és sima; és mégis ugyanaz a kard.~És
15 2 | és mégis ugyanaz a kard.~És a király közbámulatra, a
16 2 | Hisz ez olvas a jövendőben és a gondolatokban.~Hogy a
17 2 | sehol, melybe egész gulyák és vasszekrények el lettek
18 2 | kovácsoltak, hogy el ne futhasson. És ő azzal a nehéz vasgolyóval
19 2 | alak, aki sok furfanggal és ügyességgel, hamissággal
20 2 | fényes nevű urak: vicomte és marquis. Legjobb ajánló
21 2 | Finom, elegáns társalgók és udvarlók voltak. Mindenütt
22 2 | hozva egy híres ékszer- és értékpapírrablással, ami
23 2 | amelyben az államhatalom és a nép egymással ellentétben
24 2 | Az egész társadalom, úr és paraszt az üldözötteknek
25 2 | Az idegen hivatalnokot és az ő szuronyosait megtréfálni,
26 2 | nóta, hogy majd jön Türr és Garibaldi, s hoz kardot,
27 2 | a népszerű, a jó birtokú és tanult hazafiak egyszerre
28 2 | vállalkozott rá, hogy fizetést és megvetést junctim elvállal;
29 2 | parancsnokainak; a király és a királyné a nemzet által
30 2 | lenni, hogy minden bírósági és közigazgatási közeg a rendelkezésére
31 3 | legmakacsabb gonosztevőt sem. És mégis kiderített mindent.
32 3 | annál ragadta meg őket, és vitte oda, ahová akarta.~
33 3 | sikerült az a lélektani és embertani, de különösen
34 3 | tolvajok, rablók, csalók és orgazdák szövetsége, amelyben
35 3 | beszámolnak. Tudnak sokat, és tanulnak többet: iskolázzák
36 3 | egymást. Vannak grófjaik és hercegeik, vannak érdemrendjeik
37 3 | hercegeik, vannak érdemrendjeik és rangfokozataik. Vannak bíráik
38 3 | rangfokozataik. Vannak bíráik és törvényszékeik. Van katekizmusuk.
39 3 | törvényszékeik. Van katekizmusuk. És mindannyian egy nagy összetartó
40 3 | emlékszik rá maga, hogy hol és mikor? De majd eszébe juttatja
41 3 | Lándory elégedetlenül mondá:~– És mégsem végeztem semmit.
42 4 | fizetni. A park, a gyümölcsös és a télikert sok költségbe
43 4 | Lehetett ott látni diplomatákat és tábornokokat, nagy vasúti
44 4 | nagy vasúti vállalkozókat és csatornaásókat, életvidám
45 4 | csatornaásókat, életvidám püspököket és apáturakat, híres afrikai
46 4 | apáturakat, híres afrikai és ázsiai utazókat. Ha japáni
47 4 | színész, énekes, férfi és nőnemű; a bécsiek mindennaposak,
48 4 | is mindig vendégszerető és élvezni tudó baráti kör
49 4 | mindig olyan volt: eleven és fogékony. Amellett eszes
50 4 | fogékony. Amellett eszes és gunyoros; csupa humor. Ez
51 4 | hogy mindenki ráismert, és mindenki nevetett rajta.
52 4 | takarta a kínai glycine és a pompásvirágú clematis;
53 4 | clematis; az ezernyi tea- és remontante-rózsa illata
54 4 | alkatú vendég bemutatta magát és társát.~– Én vagyok Lándory
55 4 | annyi magasztalást hallottam és olvastam. Igen nagyra veszem
56 4 | bankár átvette a levelet, és elolvasta.~Minden megszokott
57 4 | mindkettőnket a vendégei körébe, és mutasson be a családtagjainak.
58 4 | Cranach Lukács remekműve, és nem másé? Akkor aztán az
59 4 | festészeti műremekeknek és az egyházi ötvösművészetnek; –
60 4 | ezredes, aki viszont a zene és költészet világában járatos; –
61 4 | többi kollégáját dalban és szavalatban paródiázni;
62 4 | aki pompásan citerázik és jodlíroz; – meg egy bankigazgató,
63 4 | föld botanikáját.~Ezekkel – és a „jobb” tulajdonságaikkal
64 4 | magam a borospalackhoz.~– És ön, uram – szólt arcát nevetésre
65 4 | szomszédjának, s az talál rá rímet, és ahhoz ír egy másik sort,
66 4 | mozgékony szemöldök s az arc és áll szerelemgödröcskéi,
67 4 | passzív minőségében ismeri.~És amellett komolyan kellett
68 4 | a bíró faggatásaira: hol és mikor találkozott a „Bärele”-
69 4 | egyéniségeket. Majd sírva fakadt. És utoljára felajánlotta a
70 4 | mulatságos volt ez a tréfa; és amellett egészen ártatlan.~
71 4 | elismerem. Szerelemféltő vagyok, és bosszúálló. Szeretem és
72 4 | és bosszúálló. Szeretem és féltem az én mennybeli menyasszonyomat;
73 4 | mondani: „Nézzetek rám, és aztán ítéljetek.”~Stauner
74 4 | március 31-ikén.~– Orvosi és hatósági bizonyítvánnyal
75 4 | maradt menekülés.~– Nos! És hát ha bebizonyul rám, hogy
76 4 | kisasszony arcáról.~Taps és kacagás fogadta ezt a szót
77 4 | megjövendölöm.~– Ön megjövendöli? És az be szokott teljesülni,
78 4 | erejű emlékezet, fantázia és ítélőtehetség. Amint egy
79 4 | Elkényeztetve mindenkitől, és abban unatkozva. Sohasem
80 4 | visszás érzés, balsors, és kíváncsi rá, hogy milyen
81 4 | ez nem az én talányom, és idején eltávozik; „egy”,
82 4 | fővárosba kell sietnie Lándory és Stauner urakkal. Nagynénje
83 4 | vendég, a másikban Traumhold és Péter inas a bakon.~
84 5 | Monterosso és Kolaczin~A bécsi palotához
85 5 | konstatálták; a letéteményezett és ismét túladott részvényeknek,
86 5 | készpénzül letett ezres és százas bankjegyeknek a számai
87 5 | könyvekben, mint letéteményezőé, és ki az a Kolaczin úr, akinek
88 5 | még ma együtt fog tekézni és vacsorálni a két vendégével.~
89 5 | vendégével.~Stauner úr felkelt, és kiment a szobából.~A bankár
90 5 | Napóleon Jérôme herceggel és Cavourral. Az a Kolaczin
91 5 | éppen úgy, mint Varsóban és Budapesten.~– De hiszen
92 5 | kaptak. Itt vannak Cavour és Pietri, a párisi rendőrminiszter
93 5 | pártvezéreknek, sem a francia és piemonti kormányoknak, sem
94 5 | szépen értékesíti a varsói és szentpétervári piacokon,
95 5 | szentpétervári piacokon, és megfordítva. Kevés üzletember
96 5 | azt igazolják Monterosso és Kolaczin urak, a magyar
97 5 | Kolaczin urak, a magyar és lengyel patrióta celebritások
98 5 | adataimmal correspondeál. Ezen év és hó ezen napján történt Budapesten
99 5 | Rátalált a Törökváryra.~És így sorba. Egy egész litániát!
100 5 | felugrott a bankár a helyéből, és elkezdett hahotával kacagni.~–
101 5 | szaggatták le az ajtókról és ablakokról: azon a titkos
102 5 | vasszekrényt keresztülfúrták és -fűrészelték olyan gépekkel,
103 5 | kivallani, hogy ki volt, és miket tett.~– Eszerint a
104 5 | Sőt lengyel, orosz, szerb és román nyelven is ért, s
105 5 | férfiaitól a kontinensnek és Albionnak. Amellett aztán
106 5 | Amellett aztán pecsétnyomók és stampigliák és blanquette-ek,
107 5 | pecsétnyomók és stampigliák és blanquette-ek, még esetleg
108 5 | mint a vasajtó. (A falat és ajtót azután csinálták oda,
109 5 | viszályban élt a feleségével és fiával. Az utóbbit egy végrendeletében
110 5 | De hogy valóban létezett, és ott volt a szekrényben,
111 5 | ott volt a szekrényben, és a tartalma Lyonel javára
112 5 | félnek: Lis Blanc grófnénak és a fiának. Hogy a családi
113 5 | Ön a lopott gyémántokat és a keresett codicillust egyikében
114 5 | Beckó, Temetvény, Lietava és Oroszlánkő várát és Traumhold
115 5 | Lietava és Oroszlánkő várát és Traumhold bankárnak a palotáját. –
116 6 | hibázott el.~Mikor Stauner és Lándory a tekebotot adták-vették,
117 6 | szag a spanyolviaszké is.~És aztán még le kellett ülni
118 6 | a két kedves vendéggel, és enni minden ételből, és
119 6 | és enni minden ételből, és inni minden pohárból, nehogy
120 6 | egymás fölött, az ajtóra és a küszöbre pecsételve.~Ez
121 6 | tartottam őket.~– Vizsgálóbíró és detektív.~– A mi házunknál!~–
122 6 | elhiszi? Traumhold bankár és orgazda! Azt a veres toronyba
123 6 | egész vagyonom rámegy is. És még az sem ment meg. Amit
124 6 | gyermek. Őt is meggyalázom.~– És azonfölül nyomorba taszítja.~–
125 6 | becsületemre homályt vethetne. És mégis eljött!~– Akkor a
126 6 | tovább!~– Mondom biz én. És hogyha mindjárt a hóhér
127 6 | kaptam mást, mint jó szót és megbecsülést; aki nekem
128 6 | ajtóban még egyszer megállt és visszafordult.~– Hanem ha
129 7 | pénzösszegeket a szekrényekből, és megszökött velük.~Ez már
130 7 | bizonyosan a rendőrbiztos és a halottkém érkeztek meg;
131 7 | felfelé fordulva; arcán és homlokán szederjes foltok.
132 7 | volt zárva. A bankárnak és az inasának a szavaira ismertem.
133 7 | lehetett az ajtónyílás hangja és a hördülés között? – kérdezé
134 7 | következett a lépcsőajtó nyitása és a kapué. Akkor az ablakhoz
135 7 | erőszakos felszakítását és a pénztárak felnyitását. –
136 7 | a pozsonyi, érsekújvári és budapesti rendőrállomásokhoz,
137 7 | önnek magát fárasztania és költségbe verni – mondá
138 7 | Még látni fogjuk egymást – és úgy, hogy nem én jövök el
139 7 | hírét vette, összepakolt és hazafutott. Mikor meglátogattam,
140 7 | birtokunkat”, ahol atyám és anyám nyugosznak egymás
141 7 | ember, mikor a palotánkban és a villánkban a szekrényeket
142 7 | villánkban a szekrényeket és a szobaajtókat lepecsételték,
143 7 | egy hajdani cselédszobát, és oda áthordatta a saját gardróbomat,
144 7 | összeszedte lelkierejét, és tovább beszélt.~– Ez a derék
145 7 | még csak húszéves.~– Igen. És eszerint most már csak két
146 7 | hatvanhatezer-hatszázhatvanyolc forintot és egy húszast ezüstben. –
147 7 | másról – az, aki a mezők (és a boulevard-ok) liliomait
148 7 | túlvilág ajtaját?~– Van! És én megakadályozom önt abban,
149 7 | arra gondoljon. Üljön le, és hallgassa csendesen, amit
150 7 | dacosan veté hátra a fejét, és nem ült le.~– Hát jól van.
151 7 | úton gyűlt, s az is árvák és özvegyek örökét képezi.
152 7 | félve rebesgettem? Én! Én és a végtelen szeretet volt
153 7 | Engem nem kérdeznek ki. És ebben az erőszakolt komolyságban
154 7 | torzképekké válnának körülötte, és azt kiáltanák mind: mért
155 7 | időjártával biztos kenyeret, és ami legfőbb: nevet.~– Új
156 7 | testvérek. Szigorúak lesznek; és azt vegye tőlük jó néven.
157 7 | elhomályosítja a királyok és hadvezérek történetét. S
158 7 | abból él, hogy aktot áll. – És aztán meg fog ön még valamit
159 7 | csapnak, de kevés a gulyáshús, és sok a vendég, felszaporítják
160 7 | a szája lángot vet tőle, és így aztán kifutja a lakoma.
161 7 | név van vésve: „Godiva” és egy évszám „1848”.~– Ez
162 7 | koronának az ára most tizenhat és fél forint. Itt váltsa ön
163 8 | nélkül, mely kertre nyílt, és északnak fordulva jó világítást
164 8 | evőeszközt, vizeskancsót és egy becsületes karosszéket,
165 8 | mérsékelt havidíjért; de fűteni és a ruháit kitisztogatni meg
166 8 | érdeklik a cukorangyalkák és az ezüstfonálon csüggő datolyák.
167 8 | az anyjáé pedig forró.~És a legutolsó karácsonyfa.
168 8 | mondá a leány büszkén és gyanakodóan –, hogy a tiszteletdíjat
169 8 | spiritusszal!~Godiva zavarban volt, és elpirulva: az a mysteriosus
170 8 | Erpressungsversuchot” emleget. És mind valamennyi önnek az
171 8 | tessék a levelét előkeresni, és megtudni belőle a lakását.
172 8 | azonban azokat a megírni- és aláírnivalókat rendezzük
173 8 | azon voltak az írószerek és egy kitárt könyv. Aki írni
174 8 | neki a meghatalmazást.~– És azután a pesti kiadó szerződését
175 8 | tanácsot; de az mind hideg szó és hideg arc volt.~Visszatértek
176 8 | műértőleg a maga észrevételeit és kívánságait. A kis Rieke
177 8 | azt mondá nagy halkan:~– És még valamit kell önnek átadnom,
178 8 | nevetve! Lándory pedig tapsolt és kacagott.~Nagy merénylet!
179 8 | Godiva rábólintott a fejével. És magában gondolá: „Gyógyíthatlan
180 8 | maradok”.~Lándory búcsúzott és továbbment.~ ~No, de
181 8 | hogy van Isten az égben, és van háziúr az emeleten.
182 9 | Adott az Isten bő termést és külföldi vevőt is hozzá
183 9 | búzaárak. Paloták, vasutak – és fellegvárak épültek javában. –
184 9 | volt elégedve. „Deák-párt” és „ellenzék” csak a plasztront
185 9 | Kegyed megtartá a szavát.~– És itt maradok sokáig. Nagyon
186 9 | egész világot beutaztam.~– És a nővére?~– Az meg nem volt
187 9 | atelier-je, ahol rajzolhat és pamacsolhat egész nap, s
188 9 | társaságokat, a vendégeket és alkalmatlan látogatókat,
189 9 | önt ünneplik.~– Írásban és hivatalos alakban igen;
190 9 | velem oda, ahová én kívánom, és felelni a kérdéseimre. Magyarországon
191 9 | emelték hozzám, jajgattak és dühöngtek, s utoljára megátkoztak.
192 9 | kezemmel is öltem. Bíró és hóhér voltam egy személyben.
193 9 | régi vár a Vág mentében, és egy másik régi várkastély
194 9 | holtig el vannak temetve. És lehetnek közöttük, akik
195 9 | húszesztendei nehéz fogságra. És most néhány nap előtt előáll
196 9 | hasztalan kiáltottak az Istenre és a magas egekre! Én, az ember,
197 9 | gyakran meglátogatnak engem.~– És ön sem jár sehová a világba? –
198 9 | vágnák egymást; férjek és feleségek viaskodása soha
199 9 | őszintén szeret.~– No, és a nővére! Ne legyen igaztalan.~–
200 9 | kastélya! A lovai közé csördít, és vágtatva siet el a kapum
201 9 | a két leány: aludttejet és szamócát. Volt egy kis filagória
202 9 | csakhogy tízszerte nagyobb és szárnya van. – Ez a rovarok
203 9 | rablót felkeresni, elfogni és megbüntetni. Szép azt elnézni,
204 9 | zümmögés nélkül tovarepül. És ennek a bogárnak a létezéséről
205 9 | homokon. Így aztán mellényben és ingujjban nemigen volt az
206 9 | cséplővel, visító asszony- és gyermekhad kiabált a nyomukban: „
207 9 | illusztrált hetilapokat, a Timest és a magyar hivatalos lapot.~
208 9 | még a fenyőfa asztalra és a tányér megfordított fenekére
209 9 | ott térdelt az ágya előtt, és sírt.~Hevesen zokogva, szívének
210 9 | cselédszobából. A leánycseléd fél.~És elnézte merengve azt a megdicsőült
211 9 | barangoltak együtt párosával; ő és az a másik leány.~Ma már
212 9 | amikor az még járni tanult, és gagyogni kezdett, ő pedig
213 9 | kérdé magában Godiva. – És aztán a legközelebbi napra
214 9 | fel. Tudok igen hidegen és szárazon írni. Beletanultam.~–
215 9 | Vajon ki halt meg?”~Godiva és Bertalan visszatértek a
216 9 | volt foglalva levélírással és levelek felbontásával. Olyan
217 9 | dicséretükre mondhatok, hogy egy és ugyanazon ürügyet az elmaradásra
218 9 | egyedül az asztalnál, Godiva és Bertalan, végignézve a felhordott
219 9 | füzéreit, miken együtt a veres és zöld szeder a fehér virággal,
220 9 | lakói döngve repkednek ki és be a rácsajtón keresztül,
221 9 | s egyre hordják a mézet és virágport a halottak házába.~
222 9 | Kezeiket nyújták egymásnak; és aztán csak néztek egymás
223 9 | csak néztek egymás szemébe. És egy szót sem szóltak.~Dehogynem
224 9 | itt örökre!”~Az volt.~– És ön azt gondolja rá vissza –
225 10| rövidülnek az éjszakák, és nem a nyár végére, amikor
226 10| ezek még mind csak hímnemű és nem nélküli osztozók, de
227 10| rendes állapot. A 99 úr és 99 asszonyság megszokja
228 10| gondolatokban olvasni – és még valami más: tán a balsors?~
229 10| egyre védik magukat ellene, és azokat, akiket szeretnek.
230 10| már nincsenek. A németek és a franciák készültek egymást
231 10| egymásra, mint Tamerlán és Bajazid. Elmegyek oda, ahová
232 10| ahová hírlap se jön utánam!~És felkészíté az útra a feleségét.~
233 10| ismerte az ottani égalj és időjárás jó és rossz oldalait.~
234 10| ottani égalj és időjárás jó és rossz oldalait.~Egy derült
235 10| volt a terv, hogy Bécsen és Münchenen keresztül utaznak,
236 10| két ember folyvást rázza, és nem engedi elaludni, míg
237 10| kellett mindennap elköltenie, és tokaji bort inni utána.
238 10| éjszaka. Őt okolta a haláláért és háza bukásáért. Vezeklésből
239 10| összemorzsolva a vádlók és vádlottak egy salaktömeggé?~
240 10| semmi affér. A kitalált és falon keresztül hallott
241 10| saját szűzleány testvérüket és az édesanyjukat is. Nem
242 10| megrémült bécsi ismerős és jó rokon bizonyára elég
243 10| olyan szertelen jókedvem?~– És ez ellen nincs oltalom?~–
244 10| meghívót. Ebben a király és királyné hívják meg fejedelmi
245 10| karjait Bertalan nyaka körül, és suttogva beszélt hozzá.~–
246 11| ablakán egyre járnak ki és be a zengő méhek.~A búcsúlövéseket
247 11| tűzvonal, a felhőkárpit és a tengerszín között, a leáldozott
248 11| hogy megőrülök bele.~– És el tudta ön felejteni?~–
249 11| meg ettől a gondolattól.~– És kigyógyult ön belőle?~–
250 11| háború, poroszok, olaszok és osztrákok között. Én ott
251 11| leugrottam a tengerbe. A kardom és a revolverem aláhúztak,
252 11| tud arról, hogy a németek és franciák között háború folyik?~–
253 11| arcomról, amit megtudtam.~– És így ön a Saarbrück és Saarlouis
254 11| És így ön a Saarbrück és Saarlouis melletti csetepaték
255 11| voltak. A kapitány kacagott és mérgelődött egy hujjában.~–
256 11| fagyni érzé a kezében.~– És ön meg tudta tagadni magától,
257 11| No igen, egy ólomkoporsó és benne egy halott: huszonnégy
258 12| már újból szalonképes. – És aztán beszél neki minden
259 12| neked nem kerül semmibe, és ami nekem nem használ semmit.
260 12| iránt még a belügyminiszter és az igazságügy miniszter
261 12| kétszer is alá volt húzva, kék és veres plajbásszal.~„A biztosított
262 12| kápolnának a falaira szenteket és angyalokat fest freskóban
263 12| egy táblácska a nevével és életkorával.~Lándory megdicsérte
264 12| születésű; vétkem orgyilkosság és rablás, gazdámat megmérgeztem,
265 12| gazdámat megmérgeztem, és pénztárát kiraboltam. Ezért
266 12| fordulva.~– Csak huszonhét és fél: harmadfelet már leült.~–
267 12| mint minden felügyelőnek és papnak. Ha mások türelmetlenkednek,
268 12| névnek, aztán meg a halál éve és napja. Ha jönne még valaki
269 12| bútorzata egy ágy, asztal és ülőke; mind nehéz, tömör
270 12| egyszer egy kést kaphat, és önt megláthatja, ha békó
271 12| reszketni, térdre esett, és gyónt. – Ezt megtehette
272 12| arccal, teljes nyugalommal. És a legnagyobb szelídségből
273 12| rákerült a sor, gyilkoltak is; és aztán elszöktek a rablott
274 12| elfogják, s önnek a gyilkossági és rablási bűnténye csak eltakargatása
275 12| leszámolni az élettel. Becsülete és vagyona, a látszat szerint
276 12| az egész pénztárkirablás, és ha azt nekem kegyesen el
277 12| emberségesen bánnak velünk. És aztán mindazért, ami velem
278 12| engemet magához venni? „Ön?” és „engemet”? Ez, uram, bocsásson
279 12| megyek, maga jószántából, és mellettem marad, minden
280 12| elkárhozva ezen a földön és a másvilágon! Mit tett ön
281 12| Mi megszerettük egymást, és összekeltünk.~– Mesének
282 13| állt fenn közöttük az úr és szolga közötti viszony,
283 13| terhelt, ártatlanul elítélt, és ő, a sokszoros gonosztevő:
284 13| Ő azonban téged a hűség és becsületesség mintaképének
285 13| Traumhold bankár gyilkosa és kirablója. „Ez az én emberem!”
286 13| az emlékezet, a képzelet és az ítélet. Engem természetfölötti
287 13| Ocskay László a kincseit és családját, mikor a császáriakhoz
288 13| csalánbozót közé veres paréjnak és fehér ürömnek a magját hintette
289 13| bűnesetek föl lettek derítve, és minden fajtájú gonosztevőkkel
290 13| letett jutalmat, mely a kincs és okirat visszahozójának biztosítva
291 13| egész élete cselekvő jóság és tűrő szenvedés.~Az úrnő
292 13| Lengyel Magdolna asszony és Tisza Ilona ruganyos hintóval
293 13| falnivalókat, a kulaccsal és szalmásbutykossal együtt;
294 14| két idegen urat széttépve és skalpozva jelentette be,
295 14| sürgős munkát adott okul. És egészen igazat mondott vele.~
296 14| égett umbrát, ólomfehéret és egyéb sok drágaságokat egy
297 14| felbecsülhetetlen műkincs volt. Arannyal és ezüsttel gazdagon damaszkozott
298 14| Amabban voltak a gyémántok és az ötvösművészet remekei
299 14| azt a foglár nem érti meg. És én ezeknek a megértése után
300 14| úton, amire ön elindul. És úgy történhetik, hogy mikor
301 14| titkait, amik csak az öltöző- és fürdőszobában, a casette-rejtekben
302 14| teljesen a logikai, etikai és morális kényszerűség szabályai
303 14| ezért lehetnénk jó férj és feleség.~A vallásosság iránti
304 14| ezért is lehetnénk jó férj és feleség.~A fiam, Lyonel,
305 14| elég ok arra, hogy egy apa és férj a családjához kötő
306 14| elismert „médium” Aumale és Joinville hercegek s a többi
307 14| Hisz az köztudomású rólam és mindenkiről, aki a legitim
308 14| szobrok meg a Buddha-bálvány és a burját Sjadei Hahe meg
309 14| gazdag nőnek a hozománya és az igényei egymást teljesen
310 14| ahogy az arcképe mutatja; és amellett nehéz természetű.
311 14| még az emlékezet, a képzet és az ítélet össze van keverve.~
312 14| ugrásra készülő párducnál, és a termetnek megfelelő arc,
313 14| külsejében. Keveset szól és mindig tartózkodva. A zárdában
314 14| feleségemnek a leányáról, és ez még mind a végrendeletem
315 14| indokolásához tartozik.~És most beszéljünk az én fiamról.~
316 14| szerződéssel a kézben. – És meg kell vallanom, hogy
317 14| fiúnak.~A kiakolbólítás és az újra befogadtatás időközeit
318 14| arisztokratákra, papokra és – kéjarákra. – Hogy hol
319 14| feleségemnek a fején levő diadém és a nyakába körített rivière-nek
320 14| Elő is hozta a furulyáját és a hangjegyeit, s aztán együtt
321 14| grófnéval hátul; előttünk Dea és Hermione kisasszony; Lyonel
322 14| mint egy szelíd bárányt. És miután kitalálta, hogy Dea
323 14| dogmák szerint egy férjnek és feleségnek a fia és leánya
324 14| férjnek és feleségnek a fia és leánya mégsem kelhet egybe!
325 14| látogatást kaptam a nőmtől és a leányától.~A leány még
326 14| fogom tagadni az örökségből, és egész vagyonomat valami
327 14| exorbitans gazdagság: jog és titulus az exorbitans bolondságok
328 14| Hiszen fodrászlegények és kávéházi pénztár-mamzelek
329 14| dogma; kizárva minden gyanú és szkepszis. – Igaz, hogy
330 14| lélekkel bocsátom Isten és emberek ítélete elé.”~Eddig
331 14| idő alatt, mely az első és második végrendelet megírása
332 15| kastély, a gyémántos szekrény és annak ellophatási módja
333 15| cochon” a szalonban.~– És mégis éppen Lyonelt kellett
334 15| összefoglalva high life-ot és low life-ot. Elutazott Angliába.
335 15| végbement esküvő le volt írva és rajzban megörökítve. Lady
336 15| szigorúan tiltották a homard-t és a sampinyont, most már megengedték.
337 15| fogok enni tengeri rákot és csiperkegombát. Kérlek igen
338 15| úgy hívták, hogy „Scilla”.~És így beteljesült, hogy „incidit
339 15| dicsekedni, hogy iskolába jártam.~És akkor az a páratlan hölgy,
340 15| Flórencbe, Rómába, Nápolyba. És azután minden városból írt
341 15| leveleket haza Asthon lordnak és Lis Blanc grófnak. A levelek
342 15| van mellette hűségesen, és jól találja magát. Szeretik
343 15| ütötték az orraikat: az ipa és vő.~És Asthon lord éppen
344 15| orraikat: az ipa és vő.~És Asthon lord éppen akkor
345 15| találom, hogy az Asthon lord és Lyonel közötti kellemetlen
346 15| meg van oldva a kérdés.~És nemcsak a birtokkérdés,
347 15| megfordított ideálja, az nem baj; és hogy Médea sem tartozik
348 15| szerető mostohatestvérek és egy mindenkit boldoggá tenni
349 15| lövetnek agyon; akinek neje és öt kis gyermeke volt.~–
350 15| hogy visszanyerhetik. – És csak egy hajszálon múlt,
351 15| hétszáz kiszabadult fegyenc és gályarab vett részt; a Louvre,
352 15| több tudósításom: engem és a nehezebben megróttakat
353 15| rájuk eresztett a kormány. – És az anarchista hadsereg?~–
354 15| függ, hogy mi történjék.~– És így az is megeshetik, hogy
355 15| maga kincseit gyémántokban és papirosokban; kivéve a tűznek
356 15| azokat kinek a keze égesse el és mikor? Az tőlem fog függeni.
357 15| fegyverezték le Canrobert és Garibaldi átmenekült seregeit.
358 16| bánni, s a világ előtt az úr és cseléd közötti viszonyt
359 16| hagyatékának praesumptiv örökösét és praetendenseit e levél kelte
360 16| miatt.~Valóságos inzultus és rágalom ilyesmit kimondani.
361 16| kicsaptak a gyepre. A maire és a souspréfet még nemigen
362 16| leányával, társalkodónéjával és többrendbeli cselédjével
363 16| szavakat igyekezett osztogatni, és sohasem oda nézett, ahova
364 16| erősen kiviaszkolt bajusszal és hegyes szakállal ékeskedik.
365 16| hivatalos ténykedésnek az okait és céljait, ékesítve a tényállást
366 16| a geográfia, topográfia és etnográfia adatainak tetszés
367 16| egymilliót érő gyémántjai voltak; és azonkívül, a gróf által
368 16| örökössé; aki a birtokba és kastélyba a formaságok mellett
369 16| a többit.~Itt reszketett és elhalt a szava a derék férfiúnak,
370 16| Van-e még valami baj?”) És hogy én nem a hipnotizálás,
371 16| hagyományozó a készpénzével és az értékpapírjaival rendelkezik.~
372 16| Én tudom, hogy hová lett, és hol kapható meg – szólalt
373 16| odaírta neki „Lohengrin”-t.~– És én most ezzel feladatomat
374 16| utazási költségei, napidíjai és a többi, végzésileg fognak
375 16| városban; s végy lovaglócsizmát és ostort magadnak.~Mikor a
376 16| keresztül hallottam) a grófnő és a marquis, amint a beiktatás
377 16| segédtisztjével, gyárosok és szállítók, akikre az uraságnak
378 16| Azt, hogy franciául hall és beszél, természetesnek találták.
379 16| természetesnek találták. És aztán aki csak előfoghatta,
380 16| egy iróniás mosoly felelt, és azon száraz válasz, miszerint
381 16| ki rangra előkelőbb volt, és közeli rokon, s ma reggel
382 16| conjectural-politika járta: vajon Joinville és Aumale hercegek belépnek-e
383 16| pártpolitikába; szomszédok és átellenesek, ki-ki a maga
384 16| törvény előtt, ahogy illik; és végül a család hírneves
385 16| magával.~A tószt rövid volt és szép.~A felköszöntésre Alfréd
386 16| Alfréd most már a grófnő és Lándory közé jutott.~Mikor
387 16| jutalmul az elrabolt kincsek és végrendelet kézrekerítőjének?~
388 16| alá e nevet: „Médea”.~– És az öné alá, monsieur Lándory?~–
389 16| ennyi pokolbeli gyűlöletet és megvetést egy tekintetben!
390 16| örökkévalóságig énekelnek és muzsikálnak, amihez én nem
391 16| szarkazmussal kérdezé.~– És ha egy ellenkatasztrófa
392 16| túlvilágról jött lényt.~– És önök is mind látták azt.
393 16| kelnek ki a falevélben, és e szemmel alig látható lénynek
394 16| megállapítja az Újtestamentom és szent Chrysostomus.~A marquis-nak
395 16| ha a papiliók, phalenák és egyéb kukacok seregének
396 16| meg a st. cloudi kapunál és a torlaszok között elgázoltattunk;
397 16| kiválasztottját ajánlva halálnak és pokolnak.~– Hát a legnagyobbat
398 16| Rossel, mint Jules Vallès és Vermorel, akikről beszélni
399 16| Lis Blanc grófné ellen.~És a grófnőnek ott kellett
400 16| kellett ülni az asztalfőn; és hallgatni mozdulatlan arccal
401 16| grófnő kárhozati kínját, és azt is, hogy Médea egy cseppet
402 16| is meghallgatni felőle.~– És mi van az ítéletben? (Ezt
403 16| arcának: Sidonia, Médea és Bertalan; a többi mind dühöngött.~–
404 16| Médea a zongorához ült, és elkezdett valami Chopin-féle
405 16| gyümölccsel rakott derék narancs- és citromfákat. Amíg az inasok
406 16| jegyzékváltásra is adott alkalmat.~– És aztán csak úgy, „en passant”
407 16| róla – az árvák javára – és a Godiva névre, az nem én
408 16| fogva. Tudják a helyét, és jól őrzik.~– De hát hol
409 16| Azóta mindig ott van?~– Ő és még valami harminc társa.
410 16| azok lassankint előjöttek, és megadták magukat. Raoul
411 16| magukat. Raoul Ripaille és társai azonban el vannak
412 16| hosszú időre élelmiszerekkel és mindenféle pusztító eszközökkel:
413 16| beszámíthatók. Egész élete kényelem és dúskálkodás volt, akkor
414 16| fosztottak meg a birtokától. És most, íme, megkerül az ellopott
415 16| a második kategóriából, és átírta a harmadikba.~– Mit
416 16| esztendőre Franciaországból és annak a gyarmataiból, a
417 16| gyarmataiból, a tiszti rang és légion d’honneur elvesztésével.~
418 16| amivel önnek tartozunk: én és az egész családom.~– Grófnő!
419 16| a kis jegyzőhöz lépett, és kezét annak a karja alá
420 16| mozgásba a marquis tagjait és arcvonásait. Halkan beszélnek,
421 16| Igenis az ellopott ékszerek és a végrendelet miatt, de
422 16| nem hagyományozta önnek, és így az ügyvédje nem talált
423 16| jogcímet igénytámasztásra.~– És így senki sem jelentkezett?~–
424 16| intézet gyarapodik vele. És így, ha önöknek nem sürgetős
425 16| volt a keze négy ásszal és sext majorral. De amint
426 16| hozzászoktak a széken üléshez is.~– És a próféta szakállára esküsznek?~–
427 16| kezében, tele fehér, piros és sárga folyadék tartalmú
428 16| leveleket kell még ma írnom és postára adnom.~– Ah, haha!
429 16| protegáló instálást annyi nagy és kicsiny ember részéről,
430 16| emberre. Ez pedig tudja azt, és packázik velük. Ezek el
431 16| kezét is tetejébe tette.~És Bertalannak volt elég vakmerősége
432 16| napjára a levél, de a távirat és a postabélyeg kelete megőrzi
433 16| kelete megőrzi az igényt és jogot. Még aztán az érdekeltek
434 16| nyeregbe, ellátták revolverrel és certificáttal meg pálinkáskulaccsal,
435 17| üldöz, átkoz, halálra ítél, és elfordította róla a meggyalázó
436 17| az Raoul Ripaille alakját és nevét viseli?~– Hát nincs
437 17| megismertetnem, ahol Raoul Ripaille és társai tartózkodnak. Önök
438 17| belőlük, minden terv, rendszer és kiszámítás nélkül; úgyhogy
439 17| utcasártól, mely idereked.~– És ott van Lyonel már hónapok
440 17| előbujkáltak: amint az éhséget és a nyomort nem bírták kiállni,
441 17| számára van elég levegő és víz.~– Minő levegő! És minő
442 17| levegő és víz.~– Minő levegő! És minő víz! – sóhajta föl
443 17| mér benne egy korcsmáros, és égetett italokat, amik nagyon
444 17| mi jó angyalunk!~ ~És a megszabadítás pillanatában,
445 17| megszabadítás pillanatában, az üdv és kárhozat közötti borotvaélen,
446 17| ő megszabadítója ellen.~És Lándory azt is jól tudta
447 17| majd kapunk »cervelas-t és cidre-t«; vegye fel a waterproofot:
448 17| fölé öltött bő köpönyeget és széles karimájú viaszosvászon
449 17| haditerv csalta e helyre; és talán a kétezer frank jutalom
450 17| szorította a vendégeket. Lándory és a mouchard egy hosszú asztalnál
451 17| jó lapin-raguval szolgált és extra bordóival. Sidonia
452 17| többnyire montmartre-i kertészek és tehenészek voltak. Leghangosabb
453 17| Panteonban kevélykedtek, Rousseau és Voltaire hamvai szomszédságában;
454 17| régi temető, ahol Molière és La Fontaine nyugodtak. Most
455 17| bejáratnál a titkosrendőr és a katona-piquet hátramaradt.
456 17| előtt Lándory igazolta magát és a grófnőt a rendőrfőnök
457 17| ilyen felhőszakadásnál; és így ki lehet mutatni, hogy
458 17| láttam őt, igen közelről. És mindenféle alakulásban.
459 17| fölszerelve, lőkupakokkal és csappantyús szegekkel: ahol
460 17| a karjait.~Az övébe tőr és pisztoly van dugva: de már
461 17| tudták a földre teperni és a kezeit hátrakötözni.~–
462 17| kezében egy dinamitgránát, és rekedt hangon rikácsolja:~–
463 17| gonosztevőmodell, az ő kedvencével egy és ugyanaz! Ez a rém, aki tömegeket
464 17| tömegeket kész gyilkolni, és az a hízelgő szőke fej,
465 17| kegyelmet kapott. Nem végzik ki, és nem deportálják Cayenne-be.
466 17| mehetünk. Éljenek a jó emberek és a rossz asszonyok!~Abban
467 17| egész seigniers-i uradalom és a Lis Blanc kastély, valamennyi
468 17| valamennyi gyémántjaival és szép asszonyaival egyben.~–
469 18| néptömeg között Sidonia grófnő és kísérője számára, egész
470 18| a különbség volt a régi és a mostani élet között, hogy
471 18| mezzaninon volt; s átöltözött és radicaliter kimosakodott.
472 18| Volt rá szüksége a hajának és szakállának! A katakombák
473 18| az ő baját semmi panaceák és arcanumok meg nem gyógyítják.
474 18| ha azokat eléje hozzák. És egyre önt emlegeti, önre
475 18| pulzométer 37 hőfokot mutat, és mégis a leghevenyebb typhosus
476 18| ösztön, erotikus gerjedelmek és ami a legszélsőbb indicium:
477 18| megtámadták volna. Amiket az orvos és a grófnő környezői, mint
478 18| közvetlen tapasztalatok.~– És mostohafiának torzképe?
479 18| arc?~– Azt mind látta.~– És a dinamitbombák, amiknek
480 18| végig.~Nem szólt rá semmit.~És Bertalan most sem nézett
481 18| ügyvéd: a Lis Blanc grófnőé és a De L’Aisne marquis-é.~
482 18| a kezeit protestációkkal és ellenprotestációkkal, óvásokkal
483 18| ellenprotestációkkal, óvásokkal és sequestrumokkal, hogy egyik
484 18| megcitáltatása egy esztendő és egy nap alatt való megjelenésre…~…
485 18| Ripaille communard-ral, és csakugyan száműzetésre változtattatik
486 18| Lyonel gróf csakugyan egy és ugyanazon személy Raoul
487 18| kérdés, ki lesz hát a kiskorú és száműzött Lyonelnek a törvényes
488 18| maga felült a gyorsvonatra, és leszáguldott a kies tájékú
489 18| én kaptam egy nagy orrot; és egy hivatalos figyelmeztetést,
490 18| protektor, aki „minden”. És még ezenfölül „férj” is.
491 18| vizsgán keresztülbukott, és végre hivatalt keres. Kap
492 18| kettőt. Lesz belőle clerc és férj. Nem kívánnak tőle
493 18| vadászni, amikor „kell” és a hivatalba, amikor „nem
494 18| vegye ön fel a paleot-ját és menjünk. Nem szabad a háziasszonyt
495 18| kertecske volt, ciprusbokrokkal és télizöld gúlákkal. A csöngetésre
496 18| hajjal. Csupa szelídség és szemérmes alázat. Látszik
497 18| Éppen munkában volt. Kék és piros selyemből, aztán meg
498 18| selyemből, aztán meg arany és ezüst fonalakból s gyöngyökből
499 18| regényt sem olvasott soha, és színházba nem jár: csak
500 18| amint a kanalat letetted, és coramizáld az iratot: ne
1-500 | 501-779 |