Fezejet
1 2 | leülnivaló.~– Kalondi?~– Igen. Szegény Kalondi, olyan tisztességes
2 4 | bírságra. Esztendő végén egy szegény leányt házasítunk ki belőle.~
3 4 | majd meg molnárnak, hogy a szegény parasztoktól elszedje a
4 5 | szomorúan ingatta a fejét.~(Szegény ember! Azt hiszi, hogy még
5 6 | nagyot sóhajtott.~– Igaz. Szegény gyermek. Őt is meggyalázom.~–
6 7 | lesznek többé szívgörcsei. Szegény apám temetésénél egyedül
7 9 | kimondani zokogás nélkül.~A szegény leány évek óta készen tartá
8 10| Valóságos szerencsétlenség szegény Lándoryra!~Végre berobogott
9 12| haldokló nőmnek tettem. Szegény Godivámnak utolsó kívánsága
10 12| Hát valóban gondolt ő a szegény Péterre valaha? Nem szidott,
11 13| alatt marad, addig Godiva szegény lesz. Ha az a kincs felszabadulna,
12 13| között.~De hasztalan volt a szegény Péter előtt a gazdag vendéglátó
13 14| szívtelenségét bámulom, aki képes egy szegény parasztleányt a természet
14 14| nagyot sóhajtva mondá: – Szegény Lyonel!~– Szegény Lyonel!
15 14| mondá: – Szegény Lyonel!~– Szegény Lyonel! De hát mi az ördögöt
16 14| melyek azokat áthidalják. – Szegény Lyonel, mennyit szenved!
17 16| átadva ez összeg azoknak a szegény gyermekeknek, akik Párizs
18 18| jutottam! Elképzelheted! Szegény Nílus-kék atlaszbútorok! –
19 18| Mármost lehetett érteni szegény Alfrédnak a keserűségét,
20 18| megyünk. Én vagyok a hibás. A szegény kis móromat is küldje be,
21 18| elszomorított, az, hogy szegény apám és anyám nem lehet
22 18| akarnám. Melpomené konyhája szegény.~– Azt gondolja ön, hogy
23 18| Végül aztán megsiratják a szegény Godivát! Ő már boldog! Ő
24 22| Sidonia aztán magával vitte a szegény jó Hermione kisasszonyt,
25 25| ablakból, magában beszélve:~– Szegény asszony! Kegyetlen voltam
26 27| előrebocsátja ezt a szót: „szegény bolond”. Ez az ő „titulusuk”.~
27 27| Hát majd én beszélek róla. Szegény Sidonia grófnőnek a birtokát
|