Fezejet
1 6 | volt, annál melengeté.~– Óh, édes jó uram! Hogy ezt
2 6 | laponként át fogják vizsgálni. Óh, minő gondolat ez!~– Ne
3 8 | ketten vagyunk hozzá.~– Óh, annyira meggondolatlan
4 9 | kitalálhatatlan magasságban.~– Óh, hogy irigylem én ezt a
5 17| soká fog várni a grófnő.~– Óh, bizonyára Raoul Ripaille
6 17| Rippaille-t? – kérdezé a grófnő.~– Óh, igen sokszor láttam őt,
7 17| legalaposabb tanulmányai vannak.~– Óh, igen – szólt a fiatal tüzértiszt
8 17| gyöngéd szíveket elrémíteni.~– Óh, aki ebben az órában erre
9 18| foglalva odahaza.~– Mind tudom. Óh, én minden hírre rátaláltam,
10 18| szemrehányólag tekinte Alfrédre.~– Óh, nem De L’Aisne úrtól tudom.
11 18| grófnővel el van jegyezve. Óh, be isteni szépség! Ugyebár,
12 18| meg fogsz fázni tőle.~– Óh, én imádom a nádast! Olyan
13 18| kisasszonyról beszélni?~– Óh, kérem! – szólt Médea dacos
14 18| magad rá az áldozatra.~– Óh, én szeretem az orgonát.~–
15 18| ismered a templomból.~– Óh igen! – vágott a szóba a
16 18| diszkréciójára számítani?~– Óh, kérem! Árultam én el valaha
17 18| titokban akarnék tartani.~– Óh, dehogy ír! Levelei inkább
18 20| ismerjed a Szentírást.~– Óh, kérem, folyvást azt tanulmányozom.
19 21| Kinek kell pezsgőt beadni?~– Óh, igen szívesen! – ajánlkozék
20 22| bizton felhat az égbe: „Óh, boldogságos Szűzanya, könyörögj
21 23| Szükségtelen. Otthon kell lenned.~– Óh, az az „oroszlánvadász!”~–
22 25| Büszkén leplezheti le bájait. Óh, azért a fátyolt fenntarthatja
23 26| ilyen is fogsz maradni.~– Óh, én egészen megjöttem a
24 26| galádságon töröd a fejedet!~– Óh, ne gyanúsítsd kegyeletes
25 26| Lyonel nagyot kacagott.~– Óh, milyen nagy diplomata veszett
26 27| elfelejtettem; te is felejtsd el. Óh, az a Lyonel!~– Megint róla
|