Fezejet

501 18|             szükséges semmi” igen jól eszik és iszik. És mindehhez kordiális
502 18|                    igen jól eszik és iszik. És mindehhez kordiális jókedve
503 18|                  azonban már a feketekávéra és a chartreuse-re kerül a
504 18|                     az ifjú házigazdának.~– És most, jegyző úr! Hirtelen
505 18|                 clerc mindig) a hivatalába, és végezze el a tudvalevő teendőket.
506 18|                    úr felállt engedelmesen, és megtörlé a száját.~– De
507 18|         Carcasse-nak (világító tűzgolyó).~– És most hajlandó volna ön ezt
508 18|                  még mindig köt az esküm.~– És mégis elárulta ön őt.~–
509 18|                   fel: úgy töri össze magát és ellenségeit.~Médea grófnő
510 18|                    madame?~– Nem volt az.~– És ő mégis árulással fizetett
511 18|                     le róla az egyenruhát!” És mikor leszaggattak rólam
512 18|                    fenyegetésre torzult.) – És ekkor, madame, egy egészen
513 18|                     a „dics” nem császároké és hadvezetőké volt; hanem
514 18|           hadvezetőké volt; hanem polgároké és parasztoké.~Lándory, látva
515 18|                   Köszönöm. No, hát ülj le, és gyújts rá.~– Ebéd előtt
516 18|                   társaságban jó híred van. És én büszke leszek rá, ha
517 18|                    mindenüvé. A klubjainkba és az estélyeinkre. Azért nem
518 18|                        Voltam én mindenütt, és láttam minden láthatót.
519 18|                 ejtettem ki: „minálunk”. Én és Lis Blanc-ék! Furcsa hybridum
520 18|             asszonyt is. Amióta elvált férj és feleség vagyunk, mindennap
521 18|                     a színházi premierekkel és a filharmoniai koncertekkel
522 18|             változtatja a divatot, s „Mezei és Árvai” firmáját meg tudja
523 18|               fordulatok nem fogják morális és esztétikai érzékedet megbotránykoztatni.~–
524 18|                     lett elvégezve: Sidonia és énközöttem. Csak a kész
525 18|                     része az ékszerészeknél és csipkeárusoknál folyt le.~
526 18|                     a templomból, mint férj és feleség. Következett egy
527 18|                 lachíroznom kellett, hotelt és istennőt, midőn megházasodtam.
528 18|                 Seigniers-ben diadalkapuval és transzparentekkel vártak;
529 18|          johannisberger; azután tengeri rák és bíbictojás – sauce mirobolante-tal:
530 18|                   chevreuil szarvasgombával és tengeripók puffancskákkal:
531 18|                      Berekesztésül vanília- és maraschino-fagylalt; záradékul
532 18|                csokoládébonbon, giardinetto és egy pohárka vin sec de Tokaj;
533 18|                    bonne bouche dupla mokka és egy kupica curaçao. Barátom!
534 18|                     a leggyönyörűbb kezeket és karokat bámulnom. Kitűnő
535 18|                  gráciával, ami nagy előny. És ivott is. Minden pohárból
536 18|                  fogom temetni Herculanumot és Pompejit. A föld ingott
537 18|                    világ forgott körülem. – És ő, az eumenidák koncentrált
538 18|                     pödörgeté a bajuszát.~– És te nekem most ezt a történetkét
539 18|                      az ejt hálójába téged! És te el fogod venni Médeát. –
540 18|                    Médeát. – Éppen azért. – És én akkor meg leszek bosszulva
541 18|                    tündérektől, akiket Cham és Gavarni crayonja ezerszeresített;
542 18|                találja. Tűzbe jönnek Wagner és Berlioz elsőbbsége fölött.
543 18|            hajtottak be a kocsival. A bíbor és fehér medvebundás kapus
544 18|                papák legöregebbike odajött, és meg akarta tapintani a hajamat.
545 18|                      az ismerős művészekről és művésznőkről; mindezt magvarul;
546 18|    összejöveteleiknél mind vörös garibaldit és vörös cotillont hordanak;
547 18|             opera-balettet adunk: a „Brahma és bajadért”.~– Ismerem: nagyon
548 18|                     hogy fölkeresett.~– No! És nekem semmit? – mondá Alfréd,
549 18|                  abból elég volt.~A „Brahma és bajadér” csakugyan kedves
550 18|                ízléssel, költői felfogással és plasztikai formatökéllyel
551 18|                  urak tartoznak a színpadon és a foyer-ben kalapjaikat
552 18|                aranyos papiliók, pávaszemek és „vacsoravesztő pillék”,
553 18|               szárnyaikat elégetni a fényes és veszedelmes lobogványnál.
554 18|                 valamennyi színházi mecénás és páholy-lyon között is meglátta
555 18|                   önnek a régi szeretőjének és az újnak a neveit, akkor
556 18|        elszomorított, az, hogy szegény apám és anyám nem lehet most itt
557 18|               kutatott a Passage de l’Opéra és a Palais Royal könyvárus
558 18|                    Négy lat félig nyers hús és egy darab pirított kenyérhéj.~–
559 18|                     essay-kkel, arcképekkel és kosztümrajzokkal; három
560 18|                     ahol hírhedett művészek és művésznők énekeltek, táncoltak,
561 18|                      zenéltek, egyedül az ő és Guimard kisasszony mulattatására.
562 18|               aranyozó, zománcozó, kárpitos és mozaikrakó versenyzett egymással
563 18|                    festői ráncaival takarta és elárulta a test szépségeit.~–
564 18|                      Csak olvassa a verset, és markírozzon.~Bertalan fölment
565 18|                     voltak egyedül: a férfi és a nő.~Ennek minden íze,
566 18|                   jó az én boromhoz!”~– Ah! És ön is tartogat ilyen nektárt?~–
567 18|                  több nádzizegés, kuvikhang és békavartyogás van benne,
568 18|               Kegyetlenkedett is, gyilkolt, és az alvókra rágyújtotta a
569 18|                   benne, az megoszlik közte és a ménje között. Ez is tudja,
570 18|                nyomorék cigány – félnederes és néma. De nem süket, csak
571 18|                   meg vissza kell fordulni, és az üldözőkkel szembeszállni,
572 18|                    villámsebesen megfordul, és vágtat előre, egérutat nyerni
573 18|                    mikor a zablát tartó kéz és a sarkantyú tudatta vele,
574 18|                    a lovát”, monda a leány, és kisietett az ivószobából.
575 18|                      csipkekendővel a nyaka és keble átkötve. Most mutatta
576 18|                    hentergett előttem, sírt és átkozta magát. Aztán megint
577 18|                  magát. Aztán megint danolt és kacagott. Odáig még azt
578 18|                  bucka tetején levő nyírfák és ezüstlevelű nyárbokrok elég
579 18|           szárnyasai egyszerre nekiriadnak, és ekkor a szél felgöngyölíti
580 18|                akire várok.~Scilla felállt, és támaszt keresett a kezével.
581 18|                    hogy ki az a Terpsychoré és Melompené. Hát Terpsychoré
582 18|                iróniás nevetéssel Alfréd. – És te kegyes gyámatyja a gyémántszívű
583 18|           gyémántokat venni, hanem birkákat és igásökröket a jószágom számára. –
584 18|            Egyiptomban: megjött a hivatalos és nem hivatalos levele is
585 18|                     kovácsolt, amivel Marst és Venust együtt összekötözte,
586 18|                   nagyobb vihar dúl.~A régi és örök szenvedélye még jobban
587 18|              halálba, de a halál fut előle. És így tovább!~Ezt a levelet
588 18|                   nem terem más, mint medve és vadkan?~– Éppen az kell
589 18|                    számára akarom megvenni, és az ő nevére íratni. Őszintén
590 18|                     mind a kettőt a grófnő. És most hadd mondjam el a pusztai
591 18|                     az!~A „leány” elpirult, és lesütötte a szemeit, mikor
592 18|                     átkozott!~– Megszökött? És kivel?~– ’Sz ez az abszurdum.
593 18|           szolgálatai, rendkívüli tudománya és szorgalma felől. Ezzel aztán
594 18|                orgonaterembe: Bach, Häendel és Mendelssohn remekei következtek
595 18|                     egy „korzikai népdalt”.~És aztán elkezdte a korzikai
596 18|                  Pedig még eddig egy kérdés és egy válasz sem lett váltva
597 18|                      Ints! Szólj. Én látlak és hallok!~…Vajon tud-e hát
598 18|                    örök időkre, illusztrált és sztereotíp kiadásokra; díszkiadásokra
599 18|                  kiadásokra; díszkiadásokra és két sou-s kolportázs-füzetekre;
600 18|                     nyelven való fordításra és hírlapokban való közlésre.
601 18|                    mert az is aranyból van. És most egyszerre félmillió
602 18|                  rémper ölte meg a bankárt, és az árnyék, amit a nevére
603 18|                     kínál mást, mint szívét és lelkét. Ha Dea grófnő előtt
604 18|                ismerjük egymást, ön minket, és mi önt. Nincs szüksége közöttünk
605 18|                        Nagyon jó, grófnő.~– És most beszéljünk a dolognak
606 18|                    Én Dea grófnőnek a kezét és szívét kértem. Boldoggá
607 18|                 Tehát ebben megállapodtunk. És most kívánjunk egymásnak
608 18|                   ismerősökhöz, hírlapokhoz és celebritásokhoz: „Lis Blanc
609 18|                  Médea grófnő, Bernátfalvai és Csikvacsarcsi Lándory úrral
610 18|                 volt tele, hogy az ünnepelt és elkényeztetett művésznő,
611 18|                     mindenki orosznak nézte és hirdette. Hiszen csak pár
612 18|                    A szertartás után a férj és feleség egy kocsiban hajtatott
613 18|                volna marquis-t is.~Bertalan és Médea egymás mellett ültek
614 18|         elgondolkozott az eddig történteken és az ezután történendőkön.~
615 18|                bankutalványokban: vegye át. És most Isten önnel. Nem szükség
616 18|              kedvesem; menjünk!~„Kedvesem!”~És Médea – felállt az anyja
617 18|                kezét férje karjába akasztá; és ment vele.~Sidonia meg volt
618 18|             összetépte a csengettyűzsinórt, és mégsem jött be senki hozzá.
619 18|                     Eredj dolgodra.~Sidonia és Hermione elbutulva néztek
620 18|                  élethalálra tudott alkudni és válogatni. Bertalannak nem
621 18|               nagyobb terem, ahol dolgozott és látogatókat fogadott el,
622 18|                szeretnék egy poularde-ot.~– És olasz salátát hozzá? – kérdezé
623 18|               sok-sok galambbegyet rajta!~– És egy omlettet?~– Azt, azt!~–
624 18|                Befőttel?~– Nem! Sonkával.~– És egy giardinettót?~– Jó lesz!
625 18|                     A sajtot megeszed te.~– És veres bort?~– Nem. Nekem
626 18|               beszédében megértett kérdések és feleletek cserélődnek: vers
627 18|                     s megcsókolta az ajkát.~És Médea azt tűrte!~Aztán leült
628 18|                    Viva noi!” (Élünk mink!) És Médea kiitta a poharát.~
629 18|                    Hordasd le a málháinkat, és hozass egy bérkocsit. Ideje
630 18|                      a Jean, most volt itt, és tíz napóleont nyomott a
631 18|                    ismerte, mint szenvedély és vágy nélküli lényt: akinek
632 18|            segítette ölteni az esőköpenyét, és ő elnevette magát erre a
633 18|             foglalja el, úszkáló hattyúkkal és arakacsákkal, a nagy tükör
634 18|                     Kétszer is vett belőle; és aztán a következőkből is.
635 18|                vállfűző is lehetett az oka.~És aztán ebéd végeztével nem
636 18|                     vagyok! – szól Médea. – És aztán elkomolyodik. – Én
637 18|                  itt is csak nagy protekció és összeköttetések útján.~Ezalatt
638 18|                igazságát, de mit nyer vele? És mit veszít? – Hisz az igazságlevelek
639 18|                    a vitatkozó szerzetesről és rabbinusról. Szerencse,
640 18|             vendégszeretetet – „burgonyával és burgonya nélkül”, ahogy
641 18|                  védeni, akkor protestánsok és katolikusok vállvetve működnek.~–
642 18|              mérnökök, doktorok, kereskedők és kivétel nélkül mind jó táncosok.
643 18|                     berándulnak Budapestre, és meglátogatják Erdélyt, ahol
644 18|                 tagjai közé fölvetetett”. – És mármost megesik az, hogy
645 18|                  laikus publikum a férjekre és házibarátokra elhullatott,
646 18|                    a kaszinóba hajtja. Négy és öt óra között van Marchalnál
647 18|                    órakor szokás menni; hat és hét óra között biztosan
648 18|                 magán; átragyogva a szellem és szenvedély igézetétől. Ilyen
649 18|                     köszönhetem az életemet és a vagyonomat? Ez nagyon
650 18|                 önnek tartozom az életemmel és vagyonommal? De mi az ördögnek
651 18|           mentoromat, aki nekem az életemet és vagyonomat megszabadította. –
652 18|               vagyonomat megszabadította. – És aztán félig súgva dörmögé: –
653 18|                     Deát; most egyedül van, és unja magát.~Az urak egymásra
654 18|                 láttuk egymást. Maradj még, és meséld el nekem is azt az
655 18|                     szó abban a mesében is.~És aztán elbeszélte végig Lyonel
656 18|          landauerben hátramaradtak Hermione és Alfréd. Onnan nézhették
657 18|                    cifra ruhában, azt eszem és iszom, amit ők, fogataikon
658 18|                   még táncolnak is velem. – És ez engem mind elkeserít! –
659 18|                     bennük, amik kielégítve és kielégítetlenül egyformán
660 18|          kielégítetlenül egyformán kínoznak és ölnek. Akkor jólesik közöttük
661 18|             megejteni. – Babiloni fogalmak! És nekem minden sikerül. Csak
662 18|               szívéhez hozzá lehet férni. – És énnekem tetszik az én szerepem.~
663 18|            következő párbeszéd támadt az úr és a szolga között.~– Mondja
664 18|                férjeknek: egyszerre királya és rabszolgája a maga asszonyának;
665 18|                     azt a levelet felbontsa és elolvassa.~– És te mégis
666 18|                   felbontsa és elolvassa.~– És te mégis megtudod a tartalmát?~–
667 18|              kénéter tökéletesen elpárolog, és semmi nyomot nem hagy hátra,
668 18|                hátra, még csak illatot sem. És aki a tartalmát kivette,
669 18|                  sorsát Deáéval, mint Péter és Lidy egy párrá létele?~Utána
670 18|                napokban megérkezik hozzánk, és itt marad.~– Azt én tudtam.~–
671 18|                vannak berendezve, hogy a nő és a férj hálószobáit csak
672 18|                   mind boltozatosak. A férj és feleség szobái itt is egymás
673 18|              szenvedéseivel. Fél napig élet és halál között vívódott. Megszenvedett
674 18|                  érzékeny idegzetű. Babonái és látásai vannak. Médeával
675 18|            bernátfalvi otthon levegője neki és gyermekének egészségtelen.
676 18|                    is fél most e kastélytól és környezetétől. Mindig Godivával
677 18|                   az imáját a védszentjére, és nem jut eszébe az a kétkedés,
678 18|                  után következő családapák (és anyák) szeszélye szaporítá
679 18|                   helyen.~Itt azután a férj és nő lakása is egészen a normális
680 18|                  férj lakásából semmi lárma és tivornyaszó nem hatolhatott
681 18|               kedvet kapott, három tornácon és tizenkét lépcsőn kellett
682 18|                    vele, mint egy szenttel.~És Dea is belenyugodott a maga
683 18|                     Médea nagyot sóhajtott, és nem szólt. Azt, hogy Lidy
684 18|                Roppant erdőségek, az Erdély és Románia határán emelkedő
685 18|                     találta a verandán Deát és Bertalant.~Lyonel az egyszerű
686 18|                tudok. Most te küldj a magad és Dea nevében viszonzásul
687 18|                  itt volna az Ararát hegye. És akkor azután megszabadulunk
688 18|                     Dea, követve a dajkától és Lidytől.~A dajka hozta a
689 18|                   egy tálcán tejespoharakat és kancsót.~Dea dicsekedett
690 18|                 elszaladtak vele mama, dada és „pila”. (Népies neve a szobalánynak.)~–
691 18|                       láttalak benneteket – és megyek. A cimborák ezóta
692 18|              furfangban.~– Mindent tudok.~– És előmozdítod azt?~– Minden
693 18|                   Lyonel felugrott a bakra, és elhajtatott. Bertalannak
694 19|                többi azután az én gondom.~– És az asszonyság?~– Médea grófnő?
695 19|                kertben folyt, amíg Hermione és Lidy az őszibarack-rácsozaton
696 19|               Valami különös édes íz, zamat és illat; mintha minden kedvenc
697 19|                    gyönyörűségből ette meg.~És aztán a harmadikat. Arra
698 19|            ragálytól.~– A kocsis fogjon be, és vágtasson be a városba,
699 19|                 csakhogy éppen nem öli meg, és nem ragad másra. De azt
700 19|                   nem bántja.~Amíg az orvos és Lándory Hermione fölött
701 19|                  konzultáltak, azalatt Lidy és Péter egy más halálos nyavalya
702 19|                 amit Hermionetől hallott.~– És mindez Médea grófnő tudtával
703 19|                gyanítani sem szabad semmit. És éppen úgy nem szabad Médea
704 19|                      Haha! Ez most fekszik, és kiabálja: „mon dieu!” –
705 19|                  úti porból kimosakodhassék és átöltözhessék.~A vacsoráig
706 20|                   elfoglalja az ész helyét, és ez mind megigéz.~Médea volt
707 20|                   rendes úton, a folyosókon és főlépcsőn át. – Ott azonban
708 20|                     Erős, mint az oroszlán, és ravasz, mint a róka. A négymázsás
709 20|                   amiket olvasott; magyaráz és bölcselkedik; míg utoljára
710 20|                    utoljára lehúzza a feje, és mint az agyonlőtt, összeroskad.~
711 20|                      Ekkor aztán felveszik, és nagy részvét mellett elszállítják
712 20|              ragályos beteggel érintkezett. És aztán – máskor sem szokott
713 20|                leány volt; most már asszony és anya.~De hátha mégsem úgy
714 20|                    este az asztalra tettek. És a pálinka is kifogyott a
715 20|                  kilenc halva volt közülük. És énnekem ott kellett néznem
716 20|              egészen elfecsérelte a kezeire és az ábrázatjára. Egészen
717 21|                kettős”, négy „bukott szóló” és három „ultimó” volt följegyezve. –
718 21|               magának nem volt.~A „rezeket” és „csontokat” a Péter visszarakta
719 21|             ilyennek képzelte előre.~A csáb és az erény közötti küzdelemről
720 21|                     csókjai égtek az ajkain és szemein.~
721 22|                kibékíti a haragvó szíveket.~És aközben aztán lehet ég felé
722 22|                 magát, mindjárt befogatott, és hazament. A többi urak is
723 22|                  fenn volt, a pamlagon ült, és csokoládézott. Borzasztó
724 22|                   hóna alatt fogni, Lidynek és Péternek, hogy a hintóig
725 22|                  ahogy a magyarok mondják).~És aztán megint következtek
726 22|                mellett olvasni a hírlapokat és a postán jött leveleket.~
727 22|                  kisasszony leírta a Lyonel és Médea között szőtt-font
728 22|                     nejét. Dea a gyermekkel és a dajkával fedett hintóban
729 22|                    felőle a nejének soha. – És így az sem lehet, hogy a
730 22|                  elővette a szivartárcáját, és rágyújtott. – Sohasem tette
731 22|                  Azzal megcsókolta a nejét, és átment a saját szobájába,
732 23|                elhozzák, a három játszótárs és Alfréd megállapítják a föltételeket.~„
733 23|                     ki-ki a maga segédeivel és orvosával, az erdő felé
734 23|                   volt közöttük a távolság.~És aztán nézett hidegvérrel
735 23|                    darabja a homlokát érte, és sebet ütött rajta, de ami
736 23|                     golyónak a röpte lomha; és még hozzá egy gyöngyházgombba
737 23|                     aztán átfúrta a kabátot és inget, s rézsút fel a vállig:
738 24|                 annak az alaknak, aki közte és a felesége között áll. –
739 24|               bocsátkozik a feszület előtt, és imádkozni kezd, utoljára
740 24|               utoljára átöleli a keresztet, és zokog.~Kit sirat ott? Kiért
741 24|                 eléri, megállítja a kocsit, és leugrik az üléséből.~Az
742 24|                   kezét, összecsókolja azt, és kacag, s a kalapját a levegőbe
743 24|                   ég felé rázza, esküdözve, és fejével mutatja, hogy az
744 24|                     úr lehajol a szolgához, és átölelve azt, megcsókolja
745 24|                      Az uram – megérkezett.~És arra előveszi a sírás; nem
746 24|                       nem illik? Megfordul, és otthagyja az úrnőjét.~Aztán
747 24|                   élni, hogy a férjem gyáva és alávaló. Ha félt, öljön
748 24|                   nélkül.~Azzal megfordult, és kiment, magára hagyva a
749 25|                   férjemmel elmegyek innen.~És ő nem várta azt be.~– Látod! –
750 25|             szeretettelen, de igaztalan is, és szószegő.~Médea is érezte,
751 25|                    hogy ez igazságtalanság!~És még ha igazsága volna is!
752 25|                   van a házastársak között! És mikor e kíméletlenség nincs
753 25|                   folytatá a tortúrázást.~– És most még idejön! Mint aki
754 25|                     Már akkor a mostohaanya és a fia a legindulatosabb
755 25|                végtelenül büszke leszek rá, és végtelenül szerencsésnek
756 26|           összenéztek. Megértették egymást, és elkezdtek kacagni. Aztán
757 26|                 Canossába zarándokolni stb.~És Sidoniának oly nagy volt
758 26|                 vivátokkal, puskalövésekkel és georgina-bukétokkal fogadja.
759 26|                     Sidonia kedvenc virága, és mögötte három atilladolmányos
760 26|                   nagyszerű tanújele által.~És aztán Lyonel, karját nyújtva
761 26|                 írta alá, majd a tiszttartó és a fiskális, mint tanúk;
762 26|           fokhagymás felsár káposztacikával és zöldpaprikasalátával, egyszóval
763 26|        petróleum-királyokat, angol peereket és orosz hercegeket tönkretett,
764 26|                 Huszonkét éves vagyok csak, és már nem áll előttem semmi,
765 26|                     Sidonia grófnő a dühtől és ijedtségtől reszketve állt
766 27|                  már válva, ki-ki egymástól és mindannyi valamennyitől.~
767 27|              világon létüket Sidonia, Médea és Bertalan.~Pedig ez idő alatt
768 27|          édesanyádtól?~– Már megtagadtam.~– És engeded, hogy engemet kiűzzenek
769 27|                   előtted mindig: jöjj ide, és lakjál itten.~– Ahhoz nem
770 27|           szerencsétlenség. Gyermek voltam, és nem játszottam soha. Félve
771 27|            biztattad, hogy szeressen engem. És énbennem volt valami érzés,
772 27|                    beletaszítottál a sárba. És azt, aki fölemelt, megtisztított,
773 27|               rákényszerítetted, hogy magát és becsületét gyilkoló kézzel
774 27|               szavába került, hogy Alfrédet és Lyonelt rábírja az általuk
775 27|                   ugyancsak le volt kötözve és pecsételve.~A tartalmát
776 27|                     kiönté annak tartalmát.~És azután arcát az ég felé
777 27|                     másfelé fordítá a szót) és ők el tudtak lenni egymástól
778 27|               tálból ehettek ismét: idebenn és odakinn.~Médea arcán nem
779 27|                   őt.~– Te ezt tudtad mind! És mégis el mertél engem venni!~