Fezejet

 1 17|      leány! Az én macám: a Lidy Carcasse! Szép kollégája az úrnak!
 2 18|     köpenyembe burkolózva. Lidy Carcasse. S a grófnő nagy háladatosságot
 3 18|      szoktak elbánni. Ha a Lidy Carcasse rá nem ismer: darabokra
 4 18|           De hát „mi” az a Lidy Carcasse?~– Azt ne tudakolja a grófnő.
 5 18|      feltalálás dicsősége.~Lidy Carcasse~Amint a leány fel lett öltöztetve
 6 18|     szóba.~– Önnek a neve „Lidy Carcasse”.~A megszólított a leggyönyörűbb
 7 18| egyszerre lángra gyulladt.~Lidy Carcasse pajkos mosollyal csúsztatá
 8 18|     Menjen ön most aludni, Lidy Carcasse! Ön nálunk marad, s jó dolga
 9 18|      senki sem más, mint a Lidy Carcasse!~– Ah, nézze meg az ember!
10 18|         gonosztevő, mint a Lidy Carcasse. Én egy méregkeverő, ő egy
11 18|       szolgált nálam. A jó Lidy Carcasse.~– Ah! Akit te különben
12 18|       Péter! Gratulálok! A Lidy Carcasse a napokban megérkezik hozzánk,
13 18|        ember vagy!~– Hát a Lidy Carcasse nem az? Csak hagyja ön már
14 18|       Lis Blanc grófnéhoz.~Lidy Carcasse megérkezett még az őszi
15 18|  Megsúgta Médeának, hogy a Lidy Carcasse gyakran kioson éjente a
16 19|       többi földrészeknek.~Lidy Carcasse rémülten szaladt Bertalan
17 20|      említették! Hát még a Lidy Carcasse?) – a „talio” törvénye a
18 20|    tűzzel játszani!~      ~Lidy Carcasse halkan kopogtatott Lyonel
19 20|   szobájához vezető aj tó.~Lidy Carcasse benyitott az ajtón; maga
20 20|      aztán már fenn ült, a Lidy Carcasse betakargatta a térdeit a
21 20|        azt súgá neki oda a Lidy Carcasse:~– „Raoul Ripaille!” Azt
22 22|        Sidonia.~Erre aztán Lidy Carcasse vetett rá egy furcsa tekintetet,
23 24|       ennél a háznál „egy” Lidy Carcasse!~Péter kitalálta azt, amit
24 24|      aztán a felvonóhídon.~Lidy Carcasse az úrnője szobájába lépett,
25 27|     serpenyőben, az volt a Lidy Carcasse.~Bertalannak nagyot dobbant