Fezejet

 1 6 | leszakítod!~– Bánom is én!~– Nem téged, de engem.~– Hát minek akkor
 2 7 |     mintha azt mondanák: „Látod? Téged az meglep; engemet nem”.~–
 3 9 |          hozzákötném: kizárnálak téged a világból.~A leány most
 4 10|      annak a nagyasszonynak, aki téged az egész világ rágalmával
 5 13|          is kimondtad. Ő azonban téged a hűség és becsületesség
 6 13|   borvizes borral lehűteni.~– Ez téged eddig keveset érdekelt,
 7 15|         a végrendeletem, melyben téged teszlek általános örökösömmé.
 8 18|       nőbe szerelmessé tégy, aki téged így elriasztott?~– Igenis.
 9 18|      csúfolódás, az ejt hálójába téged! És te el fogod venni Médeát. –
10 18|      Hanem hát majd elviszlek én téged valahová, ahol szemed-szád
11 18|       megállj. Majd elviszlek én téged holnap valahová, ahol nem
12 18|    Megálljunk! Ő nem tudja, hogy téged hozlak magammal. Úgy foglak
13 18|    cserkesz fejedelem fiát.~– Ha téged ez mulattat.~A lépcsőháznál
14 18|    Elmondta őszintén, hogy mióta téged megismert, azóta nem tart
15 18|  leányának, aki távozni akart. – Téged is érdekel az ügy. Megbocsát,
16 18|  szeressek a világon, úgy, ahogy téged szerettelek? Teneked nincs
17 18|        várj: majd én megtanítlak téged valami gyermekjátékra mondá
18 18|       Azzal Alfrédhez fordult.~– Téged kérlek föl, hogy a holnapi
19 20|         Ez már sok!~– Hiszen nem téged értettelek – szólt Lyonel
20 20|         ittas nevetéssel. Dehogy téged! Te egy szent vagy. Hanem
21 24|        alatt oda-vissza. Ő óhajt téged látni. Csak látni, csak
22 24|        beszélt.~– Kedves Dea. Én téged arra kérlek: válassz kettőnk
23 27|        anyádat egy emberért, aki téged csúfosan elhagyott, megvetett?