Fezejet

 1 6 |        hát ez lehetetlen”.~– Így mondtam. Hisz én sohasem játszottam
 2 7 |          rajzolni. Önnek a nevét mondtam ki. A jeles férfiú azt felelte
 3 7 |     jellemrajzával. Én akkor azt mondtam: mélyen érző, mélabús kedély,
 4 7 |            Semmi hízelkedést sem mondtam. Csak tehetségről beszéltem,
 5 8 |          nem lehetett panasza.~– Mondtam, ugye, hogy vigyázzon azzal
 6 8 |      elválásunkkor, utolsó szóul mondtam hozzád: megtetted-e azt?)~
 7 9 |         nem önnek való mese. Nem mondtam el senkinek soha. Azt csak
 8 9 |     torkába nézhessen.~– Hát nem mondtam? Egy hegyes csont fúródott
 9 9 |        első beszélgetésünk alatt mondtam önnek. „Minden embernek
10 12|          szeretett meg, mert azt mondtam neki, hogy nem tartom önt
11 13| freskófestésű kerubfő.~– Hát mit mondtam önnek Hahn úr? – kiálta
12 14|     Elfogadtam az ajánlatot. Azt mondtam Hermione-nak, hogy ezentúl
13 15|     származtak. Úgy! Azt még nem mondtam, hogy abban a vonalon aluli
14 16|          felőle semmit.~– Annyit mondtam el neki, amennyit tudok.
15 18|      wünschelrute” segélyével…~– Mondtam már, hogy az inasom vezetett
16 19|      megkopasztott fánál.~– Amit mondtam, megmondtam! – dörmögé utána
17 19|       tiltott gyümölcsön. Ha azt mondtam volna neki, „Tessék, kisasszony!
18 19|     mondá Péter. – Én kétszer is mondtam neki, hogy ne tegye, mert
19 24| tanácsoltál, anyám.~– Ah, én nem mondtam azt neked, hogy tálald ki
20 24|          Gondolkozzál azon, amit mondtam. – Ebéd idejéig várok a
21 25|      jegyesem!~– Micsodád? Te!~– Mondtam már. A menyasszonyom. Nőül
22 26|        elveszem.~– Hogyan?~– Hát mondtam, „a királynét elveszem!”~
23 27|          sohasem vettem föl; azt mondtam, hogy majd ha egyszer akad