Fezejet

 1 5 |          rám nézve annál jobb, mert engemet leginkább tisztára moshatnak
 2 7 |             Látod? Téged az meglep; engemet nem”.~– De hát bizonyos
 3 7 |   pénzszekrényében találtatva, mint engemet illető magántulajdon, nekem
 4 9 |          csergedezett alá.~– Lát ön engemet ottan? – mondá Bertalan
 5 12|     összecsapta a kezeit.~– Ön akar engemet magához venni? „Ön?” és „
 6 12|            magához venni? „Ön?” és „engemet”? Ez, uram, bocsásson meg
 7 12|           hetvenkedés! Hogy ön akar engemet szolgájának megfogadni,
 8 12|         ember vagyok. – Hagyjon itt engemet! Higgye el, hogy a magam
 9 14|            róla, amivel tudta, hogy engemet fel fog ellene ingerelni.~
10 15|           feleségestől együtt, vagy engemet találtok itt az áldásommal
11 16|     forintban egy garas ellen, hogy engemet Franciaországban mindenütt „
12 18|       azután is lett volna alkalmad engemet végtelenül lekötelezni,
13 18|       szándékkal beszélted el, hogy engemet abba a nőbe szerelmessé
14 18|             ön csakugyan nem látott engemet még a színpadon, amióta
15 18|       fergeteg.” „Mosott az már meg engemet máskor is.” – „No, csak
16 18|          szólsz ahhoz, hogy nemcsak engemet dobtak ki az ajtón, hanem
17 18|    leányához.~– Lehet. S ez az, ami engemet keserűvé tesz. Ön nem tudja,
18 18|       bibéjén nem talált vele, mint engemet. Én gyűlölöm azokat mind,
19 18|        gyémántot.~– De akkor hát te engemet el fogsz hagyni.~– Ha csak
20 26|             uradalmamat.~– Igen, de engemet szeret!~– Az már más. Nekem
21 26|            parádéval fogadnak itten engemet? – kérdezé Sidonia grófnő,
22 27|     megtagadtam.~– És engeded, hogy engemet kiűzzenek a házamból az
23 27| engedelmeskedik.~– S te eltaszítasz engemet: az anyádat egy emberért,